Rolunk Szol (I. évfolyam 7. szám)

1

Mi történt eddig?
Legfontosabb eseményeink 2019-ben
Focipálya újratöltve
Teljes lakosságra kiterjedő felmérés
részletek: júniusi számunkban
Almádi kiállt orvosaiért
Cikkünk hatására eredményes lakossági
tiltakozás • részletek: júniusi számunkban
GO BOATING Balatonalmádi
100 gyerek kóstolhatott bele
a vitorlázásba • részletek: júniusi
számunkban
Voksoló
Mire költene 1 milliárd forintot?
részletek: májusi számunkban
Terítéken a turizmus
Turisztikai Kerekasztal beszélgetés
részletek: májusi számunkban
Az élet árnyékos oldala
Szociális Kerekasztal beszélgetés
részletek: áprilisi számunkban
2
„Mi lesz veled focipálya?”
Internetes felmérés
részletek: január–márciusi számunkban
Köztünk élnek
Beszélgetés válogatott kézilabdázóinkkal
részletek: január–márciusi számunkban
Kezdjük az évet játékkal:
I. Társasjáték Délután
részletek: január–márciusi számunkban

Üdvözöljük!
A közéleti izgalmakban bővelkedő június után július sze -
rencsére nyugalmasabban telt. Ezért egy nagyon szép
témát választottunk, amit ebben a lapszámban kiemelten
járunk körül. Nevezetesen, városunk zöld területeit, és
egyáltalában a városképet, városunk fizikai állapotát.
A téma ugyan szép, a kép, amiről beszámolunk már vegyes.
Sok még a megoldandó probléma.
Először jelentkezünk egy Facebook tallózó rovattal, ahol
most azokat a posztokat gyűjtöttük össze, ahol a fórumozók
városképünk alakulása, egyes területek elhanyagoltsága
okán beszélgetnek, vitatkoznak.
Ami rossz nekünk, nagy öröm azonban a vaddisznóknak. Ők
kifejezetten örülnek az elgazosodott, rendezetlen terü -
leteknek, az ott hagyott szemétnek. Egyik kiemelt cikkünk
a kertjeinkbe betörő vaddisznókról, az általuk okozott probléma
megoldásáról szól. Örülünk, hogy segíthettünk az
érintett felek közötti kommunikációban, illetve a lakosság
tájékoztatásában a szakemberek által összeállított tájékoztató
megjelentetésével.
Szó lesz még olyan praktikus dolgokról, mint a házi csa pa -
dékvíz elvezetés, vagy napelemek felszerelése.
Álmodoztunk kicsit arról, hogyan lehetne végre megoldani
az aluljáró akadálymentesítését.
Közzé tesszük, hogy második, teljes lakosságra kiterjedő
felmérésünk alapján mit is szeretnének az almádiak a régi
focipálya területén. Ebben a hónapban pedig a város
működéséről kérdezzünk meg az olvasók véleményét.
Előző havi témánk folytatásaként Dr. Baglyas Péter összefoglalta,
mit érdemes tudni az ügyeleti rendszerről, Hegyi
Ilona pedig mozgáskorlátozott embertársainknak szolgál
néhány jó tanáccsal.
Végül pedig felfedjük, ki az év végéig meghirdetett támogatási
pályázatunk első nyertese.
Legközelebbi számunkban az aktuális témák mellett felfedjük,
hogy képzeli egyesületünk a város jövőjének alakítását,
és kik azok a tagjaink, jelöltjeink, akiket támogatunk az őszi
önkormányzati választáson.
Városunkért Közösen Egyesület
Szerzőink
Balogh Ágnes
Dióssy Péter
Lázárné
Szecsődi Andrea
Baán Barna
Dr. Baglyas Péter
Hegyi Ilona
Tóth Nóra
3

Szebben, egészségesebben
Zöldfelületeinkben rejlő lehetőség
Az egyre súlyosbodó klímaválság, negatív környezeti
hatások kapcsán egyre többen felismerik a zöldfelületek
jelentőségét. Napjainkban egyre több szó esik például
a faültetések szükségességéről, amely nagyvárosokban
különösen, de ma már egy 10.000 fő nagyságrendű városban
is egyre meghatározóbb jelentőségű.
Zöldjeink szerepe igen sokféle:
1. kikapcsolódási, sportolási, pihenési lehetőség
2. klimatikus hatások, ezen belül:
• árnyékolás,
• szélvédelem,
• rezgés- és zajvédelem,
• por, szennyező anyagok megkötése
3. városépítészeti, esztétikai hatás, téralakítás
4. ismeretterjesztés
Városunk életében is kiemelt szerepet játszanak a te rü le -
tek, amikben Balatonalmádi jelentősen bővelkedik. Jó tud -
ni, hogy nem csak az Öregpark, strandjaink, sportpályáink,
temetőink sorolhatók ide, hanem a település fa sorai, út
menti zöldsávjai, fásított terei, lakótelepi zöldjei is.
Balatonalmádi életében – egy átlagos magyar kisváros
minden napjain túl – azonban más, hozzáadott szerep is jut
a parkok, kertek, zöldfelületek megjelenésének. Mivel az
ország leglátogatottabb üdülőkörzetének (Balaton Kiemelt
Üdülőkörzet) egyik városa vagyunk, fontos megemlíteni
a turisztikai vonzerőre gyakorolt hatást. Nem tekinthetünk
attraktívnak egy települést, amennyiben nem mutat rendezett,
esztétikus képet, vagy parkját, tereit nem tudjuk az
igényeknek megfelelő közösségi és egyéb célokra maxi -
málisan kihasználni.
Noha büszkék vagyunk rájuk, ugyanakkor masszívan tartja
magát az a gondolat döntéshozói körökben is, hogy a zöldfelületek
fenntartása olyan nyűg, amit igyekeznünk kell
a lehető legszükségesebb szintre csökkenteni, anyagi ráfor -
dí tásaikat egyre inkább megvonni. Városfejlesztési célok -
ként is inkább turisztikai célú épületek megvalósítását
tartjuk kívánatosnak.
Fontos megemlíteni ezzel kapcsolatban, hogy városunk
nem csupán turisztikai célpont. Az északi part egyéb
településeire igyekvők nagy része áthalad Balatonalmádin,
maradandó benyomást szerezve a településről. Sem az
áthaladó 71. es számú főút a maga több sávos burkolt
felületével, sem a mellette húzódó vasútvonal közlekedési
felülete önmagában nem vonzó – sőt! Ugyanakkor a hely -
zetet felfoghatjuk úgy is, hogy a rajtuk keresztül bonyolódó
forgalom extra lehetőséget jelent a város életének felpezsdítésére.
Milyen jó lenne, ha az itt vonattal vagy gépkocsival
áthaladók szemébe gondozott, ápolt, növényekkel díszített
városkép tűnne, ahol jó lenne megállni, akár csak egy
sétára vagy fagylaltozásra.
Központi településrészünkre figyelmet fordítunk ugyan, és
vannak okosan megtervezett zöldfelületeink, de egyéb
részeken az adottságaink kihasználatlanok.
4

A több, mint 100 éves Öregpark a maga 10 hektáros terü -
letével igen nagy méretűnek számít. 1977 óta védett természeti-
és kulturális értékünk. Gondozása sok munkát,
anyagi és fizikai ráfordítást jelent. Ugyanakkor azt mondhatjuk,
hogy nagyságához mérten funkciószegény, kihasz -
nálatlan. Jelentős része fás ligetként mutatkozik, ahol
tulajdonképpen alig történik valami, esetleg bolyonghatunk
kicsit a különféle fákat szemlélve. Egy ilyen méretű közparkot
célszerű lenne kicsit több élettel, funkcióval megtölteni,
amik az itt élők, illetve ide látogatók XXI. századi
igényeihez igazodnak.
Sajnos a zöldfelületek fenntartása pénz-, idő- és
munkaigényes feladat. Mindez azonban átgondolt
gazdasági tervezéssel optimalizálható. Parkjaink,
zöldsávjaink által felkínált lehetőséget meg -
láthatjuk és kamatoztathatjuk. Amennyiben a turiz -
mus részeként tekintünk rájuk, az visszahat a
tele pülésnek nem csak az anyagi, hanem a fizikai
jóllétére is. Jó lenne megfontolni, hogy ne csak
a település leghasználtabb központját, hanem az
említett területeket is tudatosan, jól átgondolva von -
juk be a város életébe, hiszen – a fenti eszmefuttatás
alapján – volna értelme. Ehhez azonban több anyagi,
fizikai és szakmai ráfordítás szükséges.
A cikk végén álljon itt egy-két pozitív példa tágabb
környezetünkből, Balatonfüredről.
Balogh Ágnes
táj- és kertépítész mérnök
5

Nem várt látogatók
Segítség, vaddisznó van a kertemben!
Valószínűleg többen találkoztunk már össze vaddisznóval,
vagy ott jártuk nyomával a város külső, erdővel határolt
területein. De nem csak a vaddisznók látogatnak meg bennünket,
hanem a rókák, nyestek és egyéb erdei állatok is.
Veszprém felől jőve az egyenes szakasz tetején van egy
átjáró, ahol az őzek és vadmalacok gyakran szelik át az utat,
ami sajnos időnként az életükbe kerül. Az őket elgázoló
autókban szintén hatalmas kár keletkezhet, egy őz vagy
vaddisznó elütése totálkárosra törheti a kocsit. Vagy ami
még rosszabb, az autó utasai is komolyan megsérülhetnek.
Előzmények
Egyesületünk fogadóóráján felkeresett bennünket Mónus
Gyula és felesége. Elmondták, hogy az Öreghegyen évek óta
probléma, hogy a vaddisznók bejönnek a kertekbe, széttúrják
a talajt és a növényzetet, rongálják a kerítéseket. Vadállatokról
lévén szó, félelmet is keltenek az emberekben –
nem alaptalanul.
A lakók képviseletében Mónus Gyula 2017 májusában fordult
először az önkormányzathoz segítségért, miután sorra „le -
pattant” minden illetékesnek hitt hatóságról. Ekkor össze is
hívtak egy helyszíni bejárást, amin mind az önkormányzat,
mind az illetékes hatóságok (rendőrség, katasztrófa -
védelem, vadásztársaság) képviselői jelen voltak. Ezen
a szemlén meg is határozták, hogy kinek mi a feladata
a probléma megoldása érdekében. Sajnos azon kívül, hogy
a vadászati hatóság által jóváhagyott kilövési keretszám dup -
lájára nőtt, más intézkedésnek nem látjuk nyomát. Ráadásul
a kilövésekkel is csak gyéríteni tudták a vadállományt, de
a problémát nem sikerült megoldani. A vaddisznók továbbra
is nagy számban jönnek lakott területre.
Második próbálkozás
Pontosan két év elteltével – mivel a helyzet rosszabbodott –
Mónus Gyula ismét polgármester úrhoz fordult segítségért.
Ismételten összehívtak egy megbeszélést 2019. júniusában,
ahol újra kiosztották a feladatokat az illetékesek között.
A vadászok elmondása szerint az egyetlen megoldás, ha
beetetéssel megpróbálják az állatokat visszaszoktatni az
erdőbe, ahol egy hajtás során ősszel ki tudják majd lőni őket.
Ehhez szükség van az önkormányzat felhatalmazására,
valamint arra, hogy a rendőrség lezárja a területet. Tudom,
állatszerető embernek szörnyű ebbe belegondolni, de nemigen
van más megoldás, ha nem szeretnénk vaddisznókkal
megosztani a kertünket, életünket. Erdészek nyomkövetéses
vizsgálatokkal azt tapasztalták, hogy ezek az „urbanizált”
vadak akkor is visszajönnek a lakott területre, ha az erdőben
találnak elegendő élelmet. Egyszerűen megszokták és saját
életterüknek tekintik ezeket a területeket is. Az akcióhoz az
is szükséges, hogy a lakosság ne etesse az állatokat, illetve
szüntesse meg azokat az állapotokat (zsákos szemétkihelyezés,
elhanyagolt területek, bozótosok), amik miatt a
vadállatok szívesen tartózkodnak a lakóterületeken. Ennek
elősegítésére, illetve ha kell, kikényszerítésére egyedül az
önkormányzatnak vannak eszközei. Ezért a megbeszélésen
a polgármesteri hivatal is kapott feladatot.
Kommunikációs vonalszakadás
Miután a felek megállapodtak, amiről jegyzőkönyv is
készült, valahogy megint megállt a folyamat. Surányi Péter
tájegységi fővadász és Mónus Gyula elkészítettek egy
lakossági tájékoztatót, amit korábban vállaltak. A művelet
további előkészítéséhez, szervezéséhez azonban szükség
volt polgármester úr írásos felhatalmazására is, amit hiába
vártak. E nélkül viszont nem tudtak tovább lépni, hiszen
a város területén, lakott övezetben csak az önkormányzat
engedélyével lehet ilyen akciót végrehajtani.
Egyesületünk megkérdezte polgármester úr álláspontját is
az ügyről, aki egyből Mónus úrhoz irányított volna bennünket,
mivel ő a lakosság és önkormányzat közötti koordinátor.
A kör ezzel bezárult. Teljesen világossá vált, hogy minden
szereplő a legnagyobb jóindulattal úgy gondolja, hogy
a másiknál pattog a labda. Polgármester úr elismerte, hogy
nem adott ki írásos felhatalmazást, és megígérte, hogy sza -
6

Nekünk, lakosoknak is van dolgunk
Egyesületünk abban is segít, hogy a szakemberek által
összeállított lakossági tájékoztatót magazinunkkal együtt
eljuttatja minden almádi háztartásba. A tájékoztató nagyon
érthetően és részletesen tartalmaz minden tudnivalót
a vaddisznókkal kapcsolatban. Érdemes elolvasni. Csak
a leg fontosabb gondolatokat emelném ki, arról, hogy ne -
künk mi a dolgunk.
badságáról visszatérve ismét kézbe veszi az ügyet. Így
reméljük, minden akadály elhárul, és a szakemberek
összehangolt akcióval meg tudják szabadítani a lakosokat
a vaddisznók okozta félelemtől és fizikai kártól.
Nagyon örülünk, hogy segíteni tudtunk összekötözni
az elsza kadt kommunikációs szálat a felek között, és ezzel
újra „pályára állítani” az ügyet. Bár minden problémát ilyen
könnyű lenne megoldani!
• Gondozzuk kertjeinket, telkeinket, hogy az elvadult
bozót ne nyújtson búvóhelyet a vadállatok
számára.
• Zárt edényzetben tároljuk a szemetet, ne hagy -
junk ételt, ételmaradékot, hullott gyümölcsöt sza -
badon, ne etessük a vadállatokat.
• Megerősített kerítéssel távol tudjuk tartani a vaddisznókat
a kertünktől. A kutyánk is hasznos
segítőtárs lehet ebben.
• Ha vaddisznóval találkozunk, csapjunk zajt, amitől
valószínűleg elmenekül. Ne sétáltassuk kutyánkat
póráz nélkül.
Tóth Nóra
SZEMÉLYES GONDOLATOK A „KATYVASZRÓL”
Nagymamám még elvágta a csirke nyakát. Gyerekkori emlékeim közé tartozik, ahogy távolról kukucskálva néztem,
egyszerre elborzadva és kíváncsian. Emlékszem a forrázott toll szagára, ahogy a téli hajnalokon távolról jövő kétségbeesett
malacvisításra is.
Anyukám fiatal korában valószínűleg képes lett volna elvágni a csirke nyakát, hiszen ezt tanulta otthon. De neki már
nem volt erre szüksége. Meg tudta venni a boltban.
Ha nekem kellene megölnöm egy állatot, hogy megegyem, valószínűleg vegetáriánus lennék. Én biztosan képtelen
lennék elvágni a csirke nyakát, hiszen még attól is viszolygok, hogy agyon csapjak egy legyet. Én vagyok az a „nemnormális”,
aki kimenti az egeret a macska szájából és elengedi a kertben.
Bár volt egy időszak az életemben, amikor vegetáriánus voltam, mégis visszatértem a húsevésre. Vagyis elfogadom,
hogy más emberek állatokat tenyésszenek és megöljék őket, azért hogy én megehessem a húsukat.
Megdöbbenve láttam néhány „celebes” főzőműsorban, hogy manapság sok fiatal – bár eszik húst – nem hajlandó nyers
húshoz hozzányúlni. Némelyiknél nem az a kérdés vetődött fel, hogy szokott-e főzni - nyilvánvalóan nem – , hanem,
hogy szokott-e enni. Mivel volt, aki nem ismerte fel még a vöröshagymát vagy a sárgarépát sem.
Nem szeretem a vadászatot, soha nem is szerettem. Soha nem tudtam elképzelni, hogyan képes valaki lelőni azt
a szép szemű őzikét. Van az ismerőseim között néhány vadász, akik érdekes módon mind nagyon kedves, barátságos
emberek. Soha egyik sem volt képes egyenes választ adni erre a fenti kérdésre. Általában jött valami olyasmi, hogy
milyen szép az erdő, meg szabályozni kell a vadállományt, vagy hasonlók. A vadászat az emberré válásunk része. Bár
ma meglennénk vadhús nélkül – hiszen vannak tenyésztett állataink – a vadászösztön működik az emberben, és még
bizonyára sokáig nem is fog kihunyni.
Mindezeket azért írom, mert a téma kapcsán egészen biztosan elő fog jönni a két végletes vélemény: Az egyik, hogy
minden vadász szemét gyilkos, a másik csoport pedig poénkodni fog szegény kilövendő vaddisznók halálán, ecsetleve,
hogy milyen finom pörkölt lesz belőlük. A kettő között vannak azok az emberek, akik – bár nincs jó érzésük –, belátják,
hogy nincs más megoldás, mint gyéríteni a vaddisznók számát, és ehhez szükség van a vadászokra.
Messze vezetne és ezer felé ágazhatna még ez a gondolat, arról a „katyvaszról”, ami kialakult bennünk, emberekben
a bennünket körülvevő állatvilággal és a természettel kapcsolatosan. Ennek a cikknek nem is témája, hogy ilyen rész letekbe
menjünk. Egy utolsó kérdés csupán: a szép szemű őzike, akit a vadász golyója terít le, vagy a szép szemű borjú, akit mesterséges
körülmények között leélt rövidke élete végén a vágóhídra visznek közül melyiknek irigylésre méltóbb az élete?
Tóth Nóra
7

Előzzük meg a bajt
Gondolatok a csapadékvíz elvezetésről
Balatonalmádiban
Bárki sétál városunkban, lépten-nyomon építkezésekbe
botlik. Ami nagyszerű, hiszen egyfajta fejlődést jelent.
A fej lő dés pedig a közösség javát szolgálja. Az eddig
nö vény zettel borított talajfelületeket egyre nagyobb
mértékben látjuk el különféle burkolatokkal. Sokan sze -
retjük ingatlanjaink körül a térkövet, szeretjük, ha a mi
utcánkba is eljut az aszfaltos út. Ezáltal csökken az a
terület, ahol a lezúduló csapadékvíz a maga tempójában
el tud szi vá rogni a talaj alsóbb rétegeibe. A burkolt
felületeken a csa pa dék gyorsabban tovább hömpölyög,
csatlakozik a szom szédokéhoz és együtt tovább keresik az
útjukat. Ezen intenzívebb csa padékvíz hatásoktól meg kell
védenünk házainkat. Mutatnék néhány példát hova vezet
a csa pa dékvíz intenzív hatása épületeinkre.
Sok épület kapcsán közvetlenül az épület külső fala mellé
engedett csapadékvíz károkat okoz. Az épület alapja alatti
finom szemcséket magával viszi, majd a nagyobb szemcsék
tömörödnek, és az épület egy-egy fala vagy egy-egy sarka
megsüllyedhet. A süllyedés például a képen látható falrepedéshez
vezet.
De ezt nagyon könnyen meg lehetne előzni, némi odafigye -
léssel. Sok pénzt spórolhatunk és kevesebb stresszben lesz
részünk, ha az ereszekből érkező vizet nem engedjük
közvetlenül a házunk fala mellé. Így ne:
8

A legegyszerűbb és egyben a legolcsóbb megoldás a süllye -
dés megelőzéséhez az, ha egy toldócsövet a kiömlő nyílás -
hoz illesztünk és legalább 2 méterrel a házunk falától távol
engedjük a talajra az esővizet. Ha odafigyelünk és az el -
vezető árkokat, folyókákat tisztítjuk, akkor is nyugodtabban
alhatunk.
Vannak a városunkban nagyobb méretű csapadékvíz leve -
zető árkok, a Városgondnokság kezelésében. Sajnos előfordul,
hogy hiába működnek ezek az árkok nagyszerűen,
az árkokból az úttestre ömlő csapadékvizet az úton kiépített
csatornaszemek nem tudják időben elnyelni, így sajnos sok
esetben lakóházak alapját mossák ki akaratlanul ezek
a csapadékvíz gyűjtő vályúk. A csapadékvíz elvezetés sza -
bályait nem helyi rendelet, hanem az Országos Településrendezési
és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.
20.) számú kormányrendelet, közismertebb nevén az OTÉK
szabályozza. A kormányrendelet előírásainak alkalmazása
kötelező. Az OTÉK 47. § (8) bekezdése is kötelező jelleggel
előírja, hogy a telek, terület csapadékvíz elvezetési rendsze -
rét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen, az építmé -
nyekben, továbbá a szomszédos telken és építményekben,
valamint a közterületen kárt (áztatást, kimosást, korróziót
stb.) ne okozzon és a rendeltetésszerű használatot ne
akadályozza.
A városban sétálva, a múlt század első felében épült házak
egy részénél gyakran előfordul, hogy a tetőre nem rögzítettek
ereszcsatornákat, és a csapadékvíz nem kerül el ve -
zetésre, hanem a ház mellé ömlik és alááztatja azt. Sok
esetben látható, hogy az ilyen épületek különféle mértékben
sajnos megsüllyedtek.
Ma már vannak új kiegészítő termékek, amik hasznosan
segítik a csapadékvíz ellen folytatott harcot. Például az úgy -
nevezett ülepítő elemet, mint az ereszcsatorna kiegészítőjét
még nem olyan sokan ismerik, de igen hasznos lehet,
amennyiben a lefolyó csövébe be van kötve és nem a kertbe
vezetjük ki az esővizet. Ez csak műanyag kivitelben van,
mert ha a betonjárdába beépítik, akkor nem fog rozsdásodni.
A fedelét felemelve egyszerű a lefolyó tisztítása,
a tetőről érkező leveleket és egyéb szilárd uszadékot össze -
gyűjti – a járda magasságában.
Néha az is előfordul, hogy a szomszéd küldi át koncentráltan
a csapadékvizet és veszélyezteti a há -
zunkat. Ha figyelemmel vagyunk egymásra, akkor
kölcsönösen megvédhetjük javainkat.
Lázárné Szecsődi Andrea
Fotó: Novák László: Séd patak zápor után
9

Furcsaságok a szomszédban
„Nincs semmi baj sem még,
csak a szomszéd háza ég”
Lapunk létezése óta tervezgettem, hogy pár sorban közzéteszem
a szomszédos telken történteket, de valami
mindig visszatartott. Néha az újság helyhiánya (amitől
meg is könnyebbültem ilyenkor), néha pedig az, hogy
vajon mennyire hihetően tudom röviden elmondani, nem
rólunk, azaz a családom, szomszédaim kényelméről,
hanem sokkal inkább a jelenségről szólok. Igen, maga
a jelenség az, ami érdekelt, s végül is, ha már így alakult,
akkor miért ne olyan példán mutassam be, melyet így
a gépem mögött ülve, éppen csak felnézve most látok.
A hely: Az Öreghegy legtetején, a Mátyás király út egy eldugott
nyúl ványából nyílik a 3866/10 Hrsz, kb. 5 hektár
nagyságú területe. Így persze senkinek nem ismerős, de ha
emlékeim nem csalnak, ez volt a honvédség „távoli irány -
adója”, vagy később a „művész tábor”, a jelenlegi besorolás
szerint pedig „szabadidőközpont”. (K-Szk1)
Nem volt célom, az építési szabályok átnézése, a tulajdoni
lapok ellenőrzése, stb. Ugyanis, ez mellékes, a cikk szempontjából.
A fontos, hogy a terület láthatóan önkormányzati
(Balkom) használatban, kezelésben van.
A terület délről határos a Pinty utca hétvégi házas üdülő -
övezetével. Így a mi telkünkkel is, akik nem egyedüli állandó
lakók vagyunk a környéken. Egyes ingatlanok határa és
e terület között ugyan van állami telek is, de egyben kezelik
az egészet.
Még tán 3 éve nyáron, próbálkoztak a művésztelepi funkció
fenntartásával, de ennek akkor még örömünkre hamar vége
lett. Az öröm oka csupán annyi volt, hogy nem festők,
hanem szobrászok tanyáztak a szomszédban, akik a kor
szellemétől megihletve reggeltől estig flexel (fülvédőben)
dolgoztak. Beleértve a teljes hétvégét is.
A hirtelen jött téli csend után kisvártatva néha-néha felzúgott
egy földgép, egy-egy billenős teherautó hangja. Aztán
néhány hónap múlva beépült a gépek motorhangja, a toló -
lap csikorgása az agyunkba. Kezdtük megszokni. Nem mellékesen
hétvégeken is. A folyamat immár két éve zajlik és
„látványosan eredményes”. Ez abban merül ki, hogy helyen -
ként már 5–7 méterrel megemelkedett a talajszínt a fel töl -
tés következtében. Így az egyébként engedélyezhető
4,5 mé teres magassággal szép panorámás építmény is
kinőhet a tetején. Közben az ide hordott sok teherautónyi
zöld hulladéknak tűnő halom szépen lassan, de fokozatosan
mászik, terjeszkedik. A teteje szinte fél focipályányira dagadt.
Már elnyelte, élve temette maga alá a telek egy részén
évek óta növekvő elvadult, gondozatlan erdőt, kezdi eldönteni
a honvédségtől mementóként itt maradt antennát.
A teherautók, dózerek pedig csak jönnek és jönnek. Néha hoznak
az új hegyecske tetejére jó sok földet is. Ez napokig ott áll,
majd amit az északi szél nem hordott el az üdülő övezetbe, azt
egy idő után gondosan rátolják az idehordott valamire. Ez a
valami, időnként nagy fóliazsákokban van, időnkét van közötte
szemét is és ki tudja még mi, de mint a mesebeli kisgömbőc,
a földgép felfalja, betemeti szemetestül, zsákostul.
Mint a bevezetőben említettem, ez a konkrét példa
csak az itt lakók, nyaralók problémája, ami persze önmagában
megérne tán nem is kevés morgást, akár
felháborodást is. Ám ez estben számomra most másodlagos
volt. Az igazi, s tán a városunkat is érintő
kérdés azonban a jelenség. Van egy önkormányzatunk
(vagy Balkom) ahol, valaki (valakik) hoznak egy döntést,
kitalálnak valamit és ezt úgy valósítják meg, hogy
csak azokat nem kérdezik, akik ennek hatását
naponta a saját bőrükön érzik. Lehet az egy komposzt
telep, annak esztétikai és illatokban is mérhető
hatásával, vagy átgondolatlan fejlesztés, másokra
fokozottan hátrányos építési engedély kiadása, stb.
Lehet bármi. De semmi baj, hiszen nálunk minden
rendben, (most még) csak a szomszédot érinti.
Baán Barnabás
10

Ami a pénztárcámnak és a Földnek is jó!
I. rész - Napelem telepítés
Manapság a médiából az eddigieknél sokkal többször hallunk
a globális felmelegedésről és a klímaváltozás negatív
hatásairól. Akinek ez még nem éri el az ingerküszöbét,
az a saját bőrén is tapasztalhatja az időjárásváltozás hozta
kellemetlenségeket. Lassan talán azzal is mindenki
egyet ért, hogy a világszerte emelkedő hőmérséklet leg -
főképpen az emberi tevékenységnek köszönhető, főként
a szén-dioxid-kibocsátás emelkedése és az erdő irtások
tehetők felelőssé. A megoldás közös felelőssé günk, nem
szabad a lassú és lobbisták érdekeinek meghajló kormányzati
és nemzetközi megoldásokra várnunk! A cikk
sorozat első részében a napelem telepítés előnyeire sze -
retnénk rávilágítani.
áramot állítanak elő, amit a rendszer részeként üzemelő
inverter váltakozó árammá alakít, majd a pillanatnyilag
fel nem használt elektromos áramot egy „oda-vissza”
mérő villanyóra segítségével feltölti a szolgáltatói
hálózatba. Tehát a nappal megtermelt áramot feltöltjük
Bala tonalmádi esetében az E.on hálózatára, majd például
az esti televízió nézés alkalmával, amikor nem süt a nap
„letöltjük” a hálózatról.
Mit érdemes tudni az állami támogatásról?
Lehetőség van u.n. MFB „0%” hitel felvételére, ami egy
lakóépületek energiahatékonyságának és megújulóenergiafelhasználásának
növelését célzó hitel. A maximum 20 éves
futamidejű, 10%-os önerővel felvehető kamatmentes
kölcsön célja, hogy a fejlesztés kimutatható CO 2 megta -
karításhoz vezessen. A hitelt felvenni kizárólag a jelenlegi
villamos áramfogyasztás kiváltására alkalmas rend szerre
lehetséges.
Mik is a napelem előnyei számomra?
A legfontosabb azon túl, hogy szerepet vállalhat abban,
hogy a gyermekeink egy jobb világban élhessenek,
kiszámítható befektetést is jelent. Egy jól megtervezett, jó
ár-érték arányú rendszer jelenleg kb. 10 év alatt térül meg.
Ez azt jelenti a gyakorlatban, a mostani havi villanyszámlájának
nagyjából 120-szorosának megfelelő összeget fizet
a rendszerért, majd a megtérülési időszakot követően még
10–15 évig a rendszer ingyen termel. Ez a kalkuláció nem
számol a biztosan elkerülhetetlen villamos áram ár nö ve -
ke déssel, ami még inkább a napelem felé billenti a mérleg
nyelvét. További előnyök, hogy a fejlesztés ingatlan
értéknövelő beruházás, a panelek árnyékhatással vannak
a tetőre, illetve fontos megemlíteni, hogy a panelek felhelyezése
presztízs értekkel is bír.
Mik lehetnek a buktatók?
Erősen javasolt, hogy a projekt elvégzését a megrendelő
olyan cégre/szakemberre bízza, aki referenciákkal rendelkezik
a területen, illetve átfogó szolgáltatást tud
kínálni. Fontos, hogy a későbbiekben a megrendelő feje
ne fájjon a cég esetleges eltűnése, garanciális nem
helytállása miatt. Figyelembe kell venni, hogy a hitelezési
és engedélyeztetési procedúra hónapokig elhúzódhat, ezért
javasolt az előkészítés mihamarabbi megkezdése. A kivi te -
lezési munka nem jár nagy „felfordulással”, egy-két nap
alatt megoldható.
A cikk hosszabb változata a www.varosunkertkozosen.hu
weboldalon olvasható.
Dióssy Péter
Hogyan működik?
Természeten a legfontosabb szempont, hogy süssön a nap,
amire előjelzések alapján még 4,9 milliárd évig jó esély
van.:) A napelemek a napsütés erejétől függően egyen -
11

Focipálya újratöltve
Mit szeretnének az almádiak
a régi focipálya helyén?
Másodszor kérdeztük meg az almádi embereket, mit sze -
retnének a régi focipálya helyén látni, ha megépül az új
pálya Lozsántán. Először februárban, amikor felröppent
a hír a beruházásról, másodszor pedig júniusban. Akit a
részletes elemzés érdekel, honlapunkon megtalálja az
összes grafikont, statisztikát és a szöveges válaszokat.
Ebben a cikkben a terjedelmi korlátok miatt a fő kö vet -
keztetéseket tudjuk csak ismertetni.
Miért kellett ilyen hamar a második felmérés?
Szerencsére nem történt semmi változás a focipálya
területének sorsát illetően, polgármester úr nyilatkozata
szerint továbbra sincs elígérve senkinek, és befektetők sem
jelentkeztek. Ez esetünkben jó hír, és nem is ez indokolta,
hogy most ismét foglalkozzunk az üggyel. Az első fel mé -
résünket anyagi lehetőségek híján, kizárólag a munkánkat
rááldozva, interneten végeztük. Azóta támogatóinknak
köszönhetően ki tudunk adni egy havonta megjelenő maga -
zint, ami minden háztartásba eljut. Ezzel nyílt meg a le he -
tőség arra, hogy az internetet nem használó lakosság
véleményét is megkérdezzük.
Kik válaszoltak?
Második, teljes lakosságra kiterjedő felmérésünket online
és papír alapon egyaránt ki lehetett tölteni. Most az előzőnél
(243) hajszállal több, 251 válaszadónk volt, közülük 184-en
interneten, 67-en pedig papíron töltötték ki a kérdőívet, és
dobták be erre a
célra kihelyezett
levelesládáinkba.
Ahogyan számítottunk
rá, a fiatalabb
korosztály
ará nya csökkent,
a közép korosztályé
nagyjából azo -
nos maradt, az
idősebbeké nőtt,
annak köszönhe -
tően, hogy a jellemzően nem internetező lakosságot is be
tudtuk vonni a véleményalkotásba.
Sok vagy kevés a 251 válaszoló? Laikusként nézve
kb. 8,5 ezer felnőtt lakosból 251 nem tűnik soknak. Ha
azonban meg kérdeznénk kutatókat, akik rendszeresen
foglalkoznak felmérésekkel, akkor ők elégedettek lennének
ezzel a kb. 3%-os aránnyal. Köztudott, hogy az emberek
nem nagyon szeretnek kérdőívekre válaszolni, ezért
kiküldött kérdőívek esetében 1–2%-os visszaküldés már jó
eredménynek számít. Nem árt tudni, hogy az országos
reprezentatív kutatásokat 1000–1500 fős mintákon végzik,
ami 0,1 ezrelék körüli válaszadót jelent. Ezt vetítik ki aztán
8,5 millió szavazóra, amivel elég megbízható eredményt
kapnak. Bár a mi felmérésünk továbbra sem tekinthető
reprezentatívnak, de egész jól közelíti Almádi lakosságának
valós korfáját, nemi és városrészenkénti összetételét.
A valósághoz képest az idősebb korosztály továbbra is kissé
alul reprezentált, viszont a két felmérés eredményét összehasonlítva
láthatjuk, nincs nagy különbség a válaszok
tartal mát illetően az után sem, hogy most arányaiban
kevesebb fiatal és több idős ember véleménye került a „ka -
lapba”. Joggal feltételezzük tehát, hogy a felmérés megbízható
képet ad az almádi lakosság valós véleményéről.
Nézzük a lényeget! Mit szeretnének az almádiak?
Arra a kérdésre, hogy alapvetően mi legyen a terület fő
funkciója, a válaszadók több, mint kétharmada (67,3%)
olyan parkot szeretne, ami a lakosság és a turisták számára
sza badon használható, nekik nyújt kikapcsolódási lehe -
tőséget, szolgáltatásokat. Közel egynegyedük (23,9%) ezt
a funkciót el tudná képzelni vendéglátó helyekkel, esetleg
szállodával együtt.
7,6% szeretne csak
üzleti és szórakozó
negyedet, 1,2% pe -
dig szállodát kép -
zel el a terü leten.
A lakó park volt az
egyetlen opció,
amit senki nem
választott. Tehát
ki mondhatjuk,
hogy a ma oly divatos
luxus lakópark építést az almádi lakosság egyöntetűen
elutasítja. Legalábbis ezen a helyszínen biztosan.
Tovább menve, a válaszolók közel fele (45%) elsősorban
családok és vegyes korosztály számára, szabadidős
tevékenységre, sportolásra, pihenésre , kikapcsolódásra alkalmas
teret képzel el. Valamivel kevesebben (42,2%) pedig
ugyanezt szórakozási lehetőségekkel is kibővítené. Ele nyé -
sző azoknak az aránya, akik kifejezetten csak szórakozóhelyeket
szeretnének itt látni, vagy más elképzelésük van.
12

Konkrétan mi mindenre lenne szükség?
Számos lehetőséget gyűjtöttünk össze, amik közül mindenki
kiválaszthatta a neki szimpatikus funkciókat. Az első
kérdőívben
kaptunk né -
hány jó öt le -
tet, amire
ko rábban
nem gondol -
tunk. Most
ezeket is be -
tettük az alternatívák
közé, és természetesen
most is bárki adhatott a felsoroltakon kívül is javaslatot.
Ami teljesen egyértelműen megállapítható, hogy az emberek
döntő többsége mindenképpen sétálni szeretne a vízparton,
oda kiülni, élvezni a Balaton szépségét. Ezekre
a lehetőségekre 70%-ot meghaladó volt az igény. Ennél egy
valami volt több, bizonyára kitalálják. Igen, a nyilvános WC
92%-nyi szavazatot kapott, de közvetlenül utána, ivókutat is
73% igényelne.
A válaszadók több, mint fele szeretne szabadtéri tornapályát
különböző sporteszközökkel, bowling pályát büfével, játszóteret
és fedett játszóházat, pelenkázó helyiséget, sza -
badtéri színpadot, és egy bringás gyülekező helyet, ahol
lepihenhetnének, vagy egy kis gyalogos városnézés idejére
a csomagjaikat biztonságba helyezhetnék a biciklitúrák
résztvevői.
Sokan igényelnének még futópályát, elkerített kutyafuttatót,
korcsolyapályát, zenés-táncos szórakozóhelyet fiataloknak
és nem annyira fiataloknak egyaránt. Ezt követi számos
más lehetőség, a pecázástól a különböző utcai vagy
„beülős”vendéglátó helyekig, vízisport eszközök bérlésétől
a szabadstrandig, vízi színpadtól sportversenyek megnézéséig,
kertmozitól a streetball, teke, csocsó, mászófal,
vagy egyéb játékokig.
Természetesen az autósok parkolót is igényelnek, a nö -
vények szerelmesei pedig szívesen sétálgatnának egy
perma kultúrás, bemutató biokiskertben. Viszonylag kisebb
az igény a vásárlásra, és olyan wellnes szolgáltatásokra,
amik a városban máshol is megtalálhatóak.
Ebben a felsorolásban helyszűke miatt messze nem tudtuk
felsorolni az összes válaszlehetőséget, de a honlapon található
részletes elemzésben minden benne van.
Milyen gyakran használnák az emberek az egyes
lehetőségeket?
Az előző kérdéscsoport arra irányult, hogy egyáltalán mit
tudnának elképzelni, akár maguk, akár mások számára.
Tovább kutakodtunk azonban, hogy személyesen mit milyen
gyakran használnának, hiszen így lehet felmérni a valós
igényeket, az egyes eszközök kihasználtságát. A válaszokat
a gyakorisággal súlyozva is készítettünk egy sorrendet, amit
szintén helyhiány miatt nem itt, hanem a részletes elemzésben
teszünk közzé.
Na de mindezt miből?
Ha csak ezt a korántsem teljes felsorolást elolvassa valaki,
ennyiből is látja, hogy az almádiak álmainak megvalósítása
bizony sok milliárd forintba kerülne. Erre a városnak nincs
elegendő pénze. Szerencsére az embereknek legfontosabb
funkciók, a séta, kiülés, szabadtéri sportolás és játék
lehetősége a viszonylag olcsóbban megvalósítható dolgok
közé tartoznak. A vendéglátás, szórakozás, fedett sport -
létesítmények, szállás viszont drágább, de jellemzően
magán vállalkozásként működtetett funkciók. Ezért meg -
kérdeztük a lakosokat, hogy milyen kompromisszumot
tudnak elfogadni magánbefektetők bevonására annak
érdekében, hogy ezek a vágyott lehetőségek megvalósuljanak.
A döntő többség hajlandó valamilyen formában teret
adni magánbefektetők bevonásának, és csak 22% gondolja
úgy, hogy a város saját pénzügyi lehetőségeinek függ -
vényében valósuljon meg a beruházás.
Magazinunk szeptemberi számában bemutatunk
egy elképzelést arról, hogyan lehetne ötvözni az
almádi emberek vágyait, és létrehozni egy ennek
mindenben megfelelő parkot.
Tóth Nóra
13

Lépcső nélkül
Akadálymentes álmok az aluljáróban
2019-et írunk. Ma már minden közintézmény akadályme n -
tesen megközelíthető. A legtöbb városban a vasútállomások
és buszpályaudvarok is. Egy járásközpont esetén jogos
elvárás a lakosok és turisták részéről, hogy városunk
egyetlen aluljárója akadálymentes legyen. Jelenleg elzárja
az átjutás lehetőséget a mozgássérültek és a ba ba kocsival
közlekedők elől, hogy az aluljárónk csak lép csőn lépkedve
használható.
Az elmúlt években már többször felvetődött, vajon miért
nem megoldható itt az akadálymentesítés. Azt tudjuk, hogy
a magyar vasúttársaság tulajdonában van az aluljáró, és az
ő feladatuk lenne a szükséges akadálymentesítés.
Ha az aluljáróból egy akadálymentes rámpát szeretnénk indítani
a szökőkút felé – az akadálymentes rámpa lejtése
max. 5% lehet, vagyis 1 m hosszon max. 5 cm – akkor az
leg alább 60 m hosszan nyúlna el a posta irányába, a sarki
étter men túl, a bejáró útig. Ez nagyban akadályozná a gyalo -
gosok közlekedését a járdán. Nagyobb lejtéssel pedig nem
szabályos.
Azt gondoltuk, kicsit ötletelünk, hogy mi hogyan oldanánk
meg a problémát, ha lenne rá lehetőségünk. Más városokban
láttunk olyan megoldást, hogy liftet építettek az akadály -
mentesítés megoldására. Ez esetben is járható út lenne
a szökőkút felőli végen, és műszakilag is megoldható. A lift -
akna megépülhetne a lépcsőlejáró mögött, a megállni tilos
tábla közelében.
Azonban a peronoknál, ha nem is kerülnének be liftek a meg -
oldás céljából – akár pénzhiány miatt – el lehetne bontani
a teljes 3 m széles lépcsőket és a sínekkel pár huza mosan
épülhetne egy-egy 60 m hosszú rámpa, amin felsétálhatna
mindenki akár a pénztárhoz, akár a peronra.
A park felőli kijáratnál tulajdonképpen bármelyik megoldás
szóba jöhetne az akadálymentesítésre, az anyagi le he tő -
ségektől függően.
Részünkről elvárás, hogy a város vezetése kérje a vasúttársaságot
a probléma mielőbbi megoldására. Addig kérje, míg
a problémát meg nem oldják.
Álmodoztunk tovább. A városközponti parkolóhiány is meg -
oldásra vár – egy gazdag város esetén – a PKKK teljes
parkolója helyén építhető mélygarázs kialakításával megoldható
lenne, és a mélygarázsból is megközelíthető lehetne az
aluljáró, természetesen akadálymentesen. Így mélygarázsszintenként
50–60 darab parkolóval bővülne a városközpont.
Az álmokat sok-sok pályázat és a lehetőségek
keresése valósíthatná meg. Majd egyszer, talán…
Lázárné Szecsődi Andrea
14

Facebook tallózó
Miről vitáznak az almádiak az Almádián?
Van-e ki ne ismerné a Facebook-on azt a nyilvános csoportot,
ahol több, mint hat ezer almádi és Almádit szerető
ember rendszeresen megbeszéli, mi történt a városban.
Most olyan posztokból készítettünk egy összeállítást, ahol
a városkép volt a fő téma. Természetesen nagyon sok minden
szóba kerül napról napra. Aki még nem járt az
Almádián, érdemes körülnéznie, hiszen ott mindig pezseg
az élet.
Elhanyagolt, elgazo -
sodott, lepusztult
területek a Malomvölgyben,
a kilátó
környékén, és az
egykor jobb napo kat
látott káptalani vasút -
állomáson
Rejtélyes, tömeges fakivágás az Öreghegyen
Az évtizedek óta várt csatorna meg ér kezett
a Bodza utcába. Csak sajnos meg lepe -
tésszerűen, a lakók tájékoztatása nélkül
Örökzöld téma a
városban, a „sze -
mét kérdés”
A Red Bull Air
Race megosztja
az embereket.
Nem mindenki
örül a zajnak.
Két utcában is olyan építkezések
kezdődtek (az Aranyhíd helyén és az
Erkel F. utcában), ahol az új épület a
régi lakók panorámáját el fogja venni.
Emiatt tiltakoznak a szomszédok,
egyelőre nem sok sikerrel. Az egyik
esetről az Index is beszámolt
15

Ügye(let)tlenségeink
Amit az orvosi ügyeletről tudni érdemes
Az egészségügy kicsit olyan, mint a politika, és a foci. Mindenki
ért hozzá, bele is szól, s teszi ezt lehetőleg erősen
indulatosan. Almádi közelmúltjának történései nem kis
mértékben kötődtek az egészségügyhöz, különösen
az ügyeleti rendszerhez. Nem a botrányról, hanem a tisz -
tánlátás miatt a rendszer általános hátteréről sze retnék
írni. Remélem nem lesz unalmas, illetve stílszerűen: Nyugodjanak
meg, nem fog fájni…
– Magának az alapellátásnak, és ezen belül az ügyeleti
rendszernek a fenntartása önkormányzati kötelezettség.
Ez a tömény való, de ne felejtsük, hogy ez egy sokszereplős
játsz ma, nézzük meg a szereplőket külön-külön.
– Az önkormányzat: Ő az alapellátás fenntartója, ő dolga az
ellátás biztosítása. Mivel nem ő az ellátó, ezért szerződik
egészségügyi szolgáltatókkal, úgynevezett „feladatát ru -
házási szerződés keretében”. Ez vonatkozik magára a házi -
orvosi ellátásra, valamint az ügyeletre is. A tevékenységhez
a pénzt az egészségpénztár biztosítja, amihez hozzájárul
az önkormányzat is. Az önkormányzatnak itt van moz gás -
tere, nem is kicsi, így olyan viszonyokat teremthet, ahol az
orvosok szívesen ügyelnek, mert megéri nekik, sőt el kép -
zel hető, hogy harmadik fél, egy külső szolgáltató végzi/
végezteti el magát a munkát. Ez történt pl. Veszprémben is.
Az egy másik kérdés, hogy jó-e, hogy egy debreceni cég
végzi a veszprémi ellátást, ez milyen egyéb érdeket sért.
– Az orvos: most a háziorvosi ügyeletről beszélünk, ami
a háziorvosi alapellátás kísérője. Nem összekeverendő
a kórház által üzemeltetett sürgősségi osztállyal (SBO), ami
egy teljesen más szervezeti és szakmai kategória. A háziorvosi
ügyelet magának a háziorvosi alapellátásnak a része.
Mivel egy orvostól sem várható el, hogy 0–24 órában dolgozzon,
ésszerű, ha több orvos fedi le a feladatot egy jóval na -
gyobb területen, mint a saját körzete, de így nem kell
mindennap ügyelnie. Ez maga a központi ügyelet intézménye.
Ez akkor elérhető, amikor már nincs háziorvosi rendelés,
tehát 16–8 óráig. A rendszer működéséből fakad, hogy van
egy optimális mérete az ellátott területnek, ha az túl nagy,
16

akkor kezelhetetlenül sok a munka és nő
a várakozási idő, ha túl kicsi, akkor bár
keveset kell dolgozni, de többször kell
ügyelni. Almádi vonatkozásában nem kis
gond lehet, hogy pl. Balatonfűzfő elmegy
a körből, így csökken az ügyelet fenn -
tartására szánt pénz, és az ellátásban
részt vevő orvosok száma, úgy, hogy ezzel
már most is problémák vannak.
Mivel az ügyelet az alapellátás része, az
orvosok számára kötelező, ez a kö te -
lezettség része a feladatátruházási
szer ződésnek. De nincs az szabályozva,
hogy mennyit kell ügyelni, és az sem,
hogy mennyiért. Nem elha nyagolható
feladata az önkormányzatnak, hogy a
tőle átvett kötelezettség ellátásához
olyan feltételeket (és annyi pénzt!) biztosítson,
hogy az orvosok érdekeltek is
legyenek a rész vételben, és ne csak
kötelezettségből csinálják. Mert akkor
elkezdenek a dolgok nem működni. A kölcsönös egymásrautaltság
miatt is fontos, hogy az önkormányzat, és a
területen dolgozó orvosok jó viszonyban legyenek egymással,
mert a jó ellátásnak ez az alapja. Rengeteg rém -
történetet hallani, amikor az orvos és az önkormányzat
között megy a harc úgy, hogy egy – sokmillió forintért az
orvos által vásárolt – praxisjog is van a képben. Vagy úgy,
hogy ellehetetlenítik azt az orvost, aki értékesíteni szeretné
a praxisát, ami egy idő múlva visszaszáll az önkormányzat -
ra. Fontos, hogy egy sem a piac, sem a jogszabályok által
nem szabályozott rendszerben az érintettek megtalálják
egymással a közös hangot azért, hogy a dolgok valóban jól
működjenek. Ez kölcsönös kompromisszumok és megfelelő
intelligencia nélkül nem megy.
Az ügyeleti rendszer anomáliái nem kis mértékben a házi -
orvosi rendszer anomáliáiból eredeztethetők. Bár a cikkem
az ügyeletről szól, nem hagyhatom ezt sem ki. A háziorvosok
jó része vállalkozóként, vagy társas vállalkozás tagja -
ként dolgozik. Ezek a vállalkozások nem igazi vállal kozások.
Mármint szellemiségükben. Pl. egy vevőjük van, az OEP.
Ellenérdekeltek abban, hogy nőjön a vállalkozásuk, ugyanis
a finanszírozás, a “kártyapénz” degresszív. Van egy kritikus
szint, ami felett nem jár pénz a plusz kártyákért, és így
a plusz munkáért sem. A kapott pénzt szinte állandóan
„pántlikázzák”, meghatározzák, hogy mire mennyi költhető.
Viszont sem az OEP, sem az önkormányzat nem határozza
meg, hogy mikor kell a feladatot ellátni. Itt csak a minimumok
vannak meghatározva (minimum heti 15 óra, minimum
napi 2,5 óra). Az ellenérdekű folyamatok miatt
háziorvosi alapellátás gyakorlatilag csak munkaidőben
érhető el. De a betegek egy jó része viszont napközben dolgozik.
És itt jön be a harmadik szereplő,
– a beteg: Közhely, hogy az egészségügy egészen jól
működne, ha nem lennének a betegek. Nézzük a betegekkel
mik a gondok. A legtöbben sajnos nincsenek tisztában
azzal, hogy mikor kell az ügyeletet felkeresni. Nem tudatosul
sokakban, hogy ez egy sürgősségi ellátás. Nem a házi -
orvosi idő meghosszabbítása, ide a sürgős esetek valók.
Nagyon nagy szerepe lenne a betegek, illetve a leendő
betegek (magyarul az egészségesek) nevelésének, lehetőleg
még iskolás korban. Fontos, hogy tudják, mikor kell
orvos hoz fordulni, és akkor pontosan hova. Még az or vo -
soknak sem egyszerű azt elkülöníteni, hogy kivel kell fog -
lalkozni, és milyen vehemenciával.
Óhatatlanul mindenki szeretne maximálisan defenzív lenni,
de a túlzott óvatosság a rendszer túlterhelődéséhez vezet
úgy, hogy a súlyos ese tek a háttérbe szorulnak. Az indo -
kolat lan „biztos ami biztos, lássa orvos” szemléletről be -
szélek. Tudomásul kell venni, hogy a betegségek nagy része
magától meggyógyul! Van olyan, amikor még nem érdemes
ügyeletre menni, és van olyan, hogy már nem. Van, amikor
már mentőt kell hívni, a háziorvosi ügyelet itt felesleges
időveszteség.
Szakmailag néha még a gyakorlottaknak is nehéz
a súlyos, sürgősségi ellátást igénylő kórképek fel -
ismerése, egyéb tényezőkről nem is beszélve!
Sokan azért mennek ügyeletre, mert munkaidőben
nem jutnak el a háziorvosukhoz, ami szakmailag
nonszensz, emberileg viszont érthető. Aki dolgozik,
annak a háziorvosi ellátás elérhetősége tényleg
problémás! Mit tud csinálni? Kerülőutat keres.
„Sürgősen”.
Dr. Baglyas Péter
17

Tájékoztatás és segítség nyújtás
Gyakorlati tanácsok sorstársaimnak II. rész
„Sok esetben mi magunk építjük fel a szögesdróttal védett
határokat, saját magunkban, legbelül. És ha a lelkedben
elszigetelt vagy, akkor sehol a világon nem lelsz majd ott -
honra. Nyitottnak kell lenni és elfogadónak, és akkor
idővel megtérül a befektetett energia!” – Makai Rita
nagyszerű gondolatával indítok.
Ígéretemhez híven folytatom a tájékoztatást és több
lehetőségre hívnám fel a figyelmet.
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége
(MEOSZ) hazánk egyik legnagyobb közhasznú civil
szer vezete, mely a mozgássérültek érdekeinek képviseletével
és védelmével foglalkozik.
Minden megyében működnek egyesületek a Mozgássérültek
Veszprém Megyei Egyesülete Veszprém Budapest út
16. sz alatt található, az egyesülete elnöke Hegedűs
Józsefné Julika.
Hét csoport működik Veszprém megyében, Balatonalmádi
a balatonfűzfői csoporthoz tartozik.
Minden hónap első hétfőjén van a csoport összejövetele Bala -
tonfűzfőn a Közösségi Házban, ahol nagyon sok érde kes
dologról kaphatunk tájékoztatást. Remek munkát végeznek
a csoport tagjai, melyben a sorstársi tanácsadás az egyik
nagyon fontos elem. A sorstársi tanácsadás a frissen sérült
vagy megváltozott élethelyzetbe került embe reknek segít,
hogy újra megtalálják helyüket a minden napokban.
A másik fontos feladat, hogy a különböző jogszabályokról
tájékoztassák az érintetteket.
Például a 12/2001/I.31. Kormányrendeletről, ami lakás aka -
dálymentesítési állami támogatás.
Különböző pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokat
érintő, 2015. március 1-jétől hatályos változásokról, a megváltozott
munkaképességű személyek ellátásairól szóló
intézkedésekről, és a lehetőségekről való ismeretek át -
adása is hasznos az érintettek számára. De ide sorolhatjuk
a közlekedési kedvezményekről szóló tájékoztatást.
Üdülési lehetőség is van Veszprém megyében, az egyesület
borgátai üdülőjébe továbbra is várják kedves tagjainkat,
hozzátartozóikat, családi, vagy baráti társaságokat, vala -
mint más civilszervezetek látogatását is. Az üdülő május
15-től szeptember 15-ig áll rendelkezésre, a térítési díj:
• Felnőttek részére: 2.000 Ft/fő/éjszaka (idegenforgalmi
adót tartalmazza)
• Gyermekek részére: 1.000 Ft/fő/éjszaka
Jelentkezni a Megyei Egyesület irodájában lehet.
A Veszprém Megyei Egyesület fantasztikus rendezvényeket
szervez, éves programok várják a tagokat. Évente szervezik
meg a Lecsó fesztivált Borgátán. Az egész megyéből jelent -
keznek a versenyre, remek hangulatban zajlik az esemény.
A Mozgássérültek napját is évente rendezik meg, immár 3.
alkalommal Balatonakarattya Honvéd üdülő impozáns
környezete ad otthont ennek a rendezvénynek, 150-200
főnek.
A Fogyatékossággal Élő Emberek és Barátaik Kulturális
Fesztiválja országos rendezvény is minden évben megrendezésre
kerül Balatonfűzfőn a Vágfalvi Ottó Művelődési
Otthonban. Balatonfűzfő polgármestere Marton Béla és
a kép viselők minden támogatást megadnak, hogy a rendez -
vény sikeres legyen.
A Mozgássérültek Veszprém Megyei Egyesülete, valamint
Balatonfűzfő és Körzetének Mozgássérültek csoportja
2019. szeptember 14-én 10 órai kezdettel 25. alkalommal
rendezi meg a „ Glück Ferenc emlékversenyt a „Fogyaté -
kossággal Élő Emberek és Barátaik Országos Kulturális
Fesztivál-ját”.
Továbbiakban is adok tájékoztatást az adókedvezményekről,
fogyatékossági támogatásról stb.
Remélem, hogy ezek hasznos információk, és a sorstársak
hasznos dolgokat találnak írásaimban.
„A feltétel nélküli elfogadás a legnagyobb élmény,
amelyet egy ember átélni képes”. Carl Rogers
Hegyi Ilona
18

Pályázati felhívás
Közösségi projektek megvalósítására
A Városunkért Közösen Egyesület célkitűzései között talán az egyik legfontosabb
a helyi közösségi élet fej lesztése. Az ötletek megvalósításához néha szükség van egy kis
hírverésre, technikai vagy személyi segítségre és esetleg anyagi erőforrásra is.
Nekünk sincs ezek közül egyikből sem végtelen mennyiségben, de amink van,
azt szeretnénk megosztani Almádi lelkes polgáraival. Ezért született ez a felhívás.
Kik pályázhatnak?
Minden településünkhöz kötődő személy, civil szervezet, baráti társaság, iskola vagy más formáció,
aki az egyesületünk értékrendjével harmonizáló és életképes ötlet megvalósításához keres támogatást.
Mire lehet pályázni?
Kisebb-nagyobb közösségi projektek és rendezvények megvalósítására városunkban, szervezetek
működési feltételeinek javítására, és minden más közösségi élet fej lesztését szolgáló tevékenységre.
Meddig lehet pályázni?
A pályázatokat folyamatosan lehet benyújtani az év végéig.
Milyen támogatást tudunk nyújtani?
Az újságunkban, honlapunkon és FB oldalunkon való megjelenést, maximum 200 eFt pénzbeli
támogatást, és egyéb személyes vagy technikai segítséget.
Hogyan lehet pályázni?
E-mailben a varosunkert.kozosen@gmail.com címre kül dött pályázattal. A pályázat tartalmazza
a projekt célját és leírását, a megvalósítás módját, a főbb közreműködőket, a teljes költségvetést
és a megpályázott erőforrásokat. Osszák meg velünk továbbá azokat a fontos információkat,
amelyek segítik a korrekt elbírálást.
Mik a további lépések?
Júniustól havonta egy pályázatot választunk ki támoga tásra az év végéig.
A sikeres pályázókkal támogatási szer ződést kötünk.
További információ:
Varga Imre imre0819@gmail.com;
Kovács Mihály varosunkert.kozosen@gmail.com
Várjuk a pályázatokat:
Városunkért Közösen Egyesület
A júniusban benyújtott pályázatok közül támogatásunkat elnyerte:
Vörösberényi Nyugdíjas Klub
A klub 20 éves születésnapját ünnepli 2019. szeptember 25-én.
Az alkalomra szervezett születésnapi ünnepi rendezvény költségeinek fedezésére
kértek és kaptak tőlünk 150.000 Ft támogatást.
Gratulálunk a nyertesnek!
19