Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Faluriport<br />
A fejlődéshez mire lenne még szükség?<br />
– Nagyon jó lenne, ha községi státuszt kapnánk. Számomra<br />
nagyon szomorú dolog, hogy ma például bementem<br />
a kataszteri hivatalba valamit elintézni, de amikor<br />
odaértem, nagy lakat volt rajta, be volt zárva. Végül<br />
a helyi közösség titkárnője nyitotta ki, és amikor bementem,<br />
azt láttam, hogy az anyakönyvvezető ajtajára ki volt<br />
írva egy telefonszám, hogy „Amennyiben szüksége van<br />
az anyakönyvvezetőre, akkor ezen a számon hívjon”. Tehát<br />
ha valaki nősülni akar vagy meghalt a hozzátartozója,<br />
akkor telefonálgatni kell. Egy ekkora településen ez borzasztó!<br />
A kataszterbe pedig végül nem is jött az illetékes.<br />
Ha községi státuszunk lenne, sokkal egyszerűbb lenne az<br />
ügyintézés, mert most így sok mindenért be kell menni<br />
Szabadkára, tehát úgy anyagilag is sokkal jobban járnánk.<br />
A művelődési központ összehozza<br />
a helyi magyarokat<br />
A Dózsa György Magyar Művelődési Központ célja,<br />
hogy összehozza a Bajmokon élő magyarokat és a<br />
szakcsoportok által ápolja a hagyományokat. Az intézmény<br />
elnöke 2016 óta Bálint Lukács Mónika:<br />
– Kórusaink három korosztályt fognak össze: a leghosszabb ideje<br />
a Búzavirág vegyeskar létezik. Működik egy leánykórus, illetve egy<br />
felnőtt kórus is, valamennyien népdalénekléssel foglalkoznak. Továbbá<br />
két néptánccsoportunk van. Régebben létezett citeraszakcsoport<br />
is, jelenleg az oktató hiánya okoz gondot, de reményeink<br />
szerint ez is beindul majd, mert a hangszereink adottak. Vásároltak<br />
és készítettek is citerákat, de az idősebb emberek is behozták a<br />
hangszereiket, úgyhogy itt igazi kincseket is őrzünk! Annak idején<br />
én is citerásként kezdtem. A Dózsában továbbá működik a Hagyományápoló<br />
és Kegyeleti Bizottság, ennek tagjai szervezik a különböző<br />
megemlékezéseket, előadásokat és történelmi vonatkozású<br />
rendezvényeket – mondta az elnök asszony.<br />
Alig van munkájuk<br />
az anyakönyvvezetőknek<br />
Kókai Jovanka huszonkét éve dolgozik anyakönyvvezetőként<br />
Bajmokon, de az utóbbi időben egyre gyakrabban már<br />
Szabadkára kell bejárnia dolgozni:<br />
„Három éve még két anyakönyvvezető volt, most már csak<br />
egy dolgozik heti három napon. Drasztikusan lecsökkent az<br />
anyakönyvvezetői teendők száma, amióta a hitelesítést a közjegyzők<br />
végzik. Gyakorlatilag ma már csak a születési, házassági<br />
és halotti anyakönyvekbe írjuk be az alapvető információkat.<br />
Mivel az anyakönyvi kivonatok érvényessége ma már<br />
határozatlan időre szól, ezért ezekből is sokkal kevesebbet<br />
adunk ki. Így általánosságban elmondható, hogy lecsökkent<br />
a bajmoki anyakönyvvezető munkája. Arra törekszenek, hogy<br />
a könyveket is átvigyék Szabadkára, és hogy ott legyen a központ,<br />
de jelenleg még mindig léteznek helyi irodák; valamikor<br />
tizenhárom volt, ma már csak öt működik: Bajmokon, Nagyfényen,<br />
Palicson, Tavankúton és Csantavéren. De nemcsak ezért<br />
kevesebb a munkánk. Sokan külföldre költöztek és sokkal kevesebb<br />
gyerek születik, de az elhalálozások száma is kisebb. A<br />
házasságkötések száma nem csökkent, viszont gyakran előfordul,<br />
hogy egyesek csak érdekből, a külföldi munkavállaláshoz<br />
szükséges dokumentumok miatt kötnek házasságot.”<br />
A BAJMOKI DÓZSA GYÖRGY MMK UDVARÁBAN SOK MINDEN TÖRTÉNIK AZ ÉV SORÁN<br />
Az elvándorlás mennyire érhető tetten a Dózsa tagságában?<br />
– Előfordult, hogy bejáródott tagoktól kellett elbúcsúznunk.<br />
Igaz, nem nagy számban, az elmúlt három évben öten-hatan mentek<br />
el, de arra is van példa, hogy valaki visszajött.<br />
Melyek a főbb rendezvények?<br />
– Szeretném kiemelni a falu templomának búcsúját. Péter-Pál<br />
napja június huszonkilencedike, ezt mindig valamilyen formában<br />
megünnepeljük. Ilyenkor bált szoktunk szervezni. Természetesen<br />
megemlékezünk a nemzeti ünnepeinkről is. A már említett Péter-Pál-napi<br />
bálon kívül többet is szervezünk, ilyen például a szüreti<br />
bál vagy a madarasi búcsúbál. A legnagyobb pedig a Dózsa-bál,<br />
ami február első hétvégéjén zajlik. A karácsonyi vásár újításnak<br />
mondható, ezt három éve szervezzük meg, Bajmokon előtte nem<br />
volt ilyen. Ezt már nem a Dózsa falain belül rendezzük meg, hanem<br />
a falu központjában tartjuk. Ennek szervezésébe, amennyire csak<br />
lehet, igyekszünk bevonni a többi egyesületet, illetve a helyi közösséget<br />
is.<br />
Mennyire mondható sikeresnek az együttműködés a helyi<br />
intézményekkel?<br />
– Például már maga a helyi közösség sem működik akkora lendülettel,<br />
mint régebben. De éppen az imént említett karácsonyi<br />
vásárhoz a helyi közösség biztosította a helyszínt, az áramot stb.<br />
Anyagilag nem tudnak bennünket támogatni, mivel a helyi közösségnek<br />
nincs saját anyagi forrása. Az iskolával az utóbbi egy-két évben<br />
kezdett valami beindulni. Volt egy igazgatóváltás, előtte kicsit<br />
nehézkesen ment az együttműködés. Igaz, a tanárokkal, tanítókkal,<br />
tanítónőkkel, óvónőkkel együtt tudunk működni, ők itt vannak,<br />
amikor csak lehet. Például amikor kézműves-foglalkozásokat tartunk,<br />
ami elég gyakran előfordul, illetve ha előadás van, akkor is<br />
elhozzák a gyerekeket. Az új igazgatónővel pedig sokkal könnyebb<br />
együttműködni. Úgyhogy remélem, a jövőben ez még szorosabb<br />
lesz.<br />
A kegyeleti bizottság milyen teendőket lát el?<br />
– Elsősorban november másodikán az Akácfa Emléktemetőnél<br />
az 1944/45-ös áldozatokról való megemlékezést szervezik, illetve<br />
március ötödikén a kaponyai csatáról való megemlékezést is. Ez a<br />
két nagy rendezvényük, ezenkívül pedig rendszeresen tartanak különféle<br />
történelmi előadásokat. A kegyeleti bizottság többek közt<br />
készül a Helytörténeti Társaság jubileumának megünneplésére is<br />
annak ellenére, hogy a székhelye mára már Topolyára került. De<br />
mivel itt alakult meg, így a jubileumot is itt, Bajmokon ünnepeljük<br />
majd.<br />
TÓTH Imre<br />
<strong>201<strong>9.</strong></strong> <strong>május</strong> <strong>9.</strong> 9
Change language