Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
BEFOLYÁSOLÁS<br />
A framing…<br />
… avagy egy újabb meggyőzési, manipulációs módszer<br />
Senki sem szereti, ha megvezetik, ha átverik. A politika, a média azonban nagyon tudatosan<br />
használ olyan módszereket, amelyek finoman szólva nem tisztességesek. A<br />
tények csűrése-csavarása a különféle cikkekben, politikai kampányokban, beszédekben<br />
már több ezer éves dolog. A szavakkal való játék az idők folyamán egyre csiszolódik.<br />
Ilyen manipulációs módszer a framing, ami ennek az írásomnak a témája.<br />
Ebben az írásomban egy olyan manipulatív<br />
kommunikációs technikáról<br />
szólnék, amelynek célja,<br />
hogy szép szavakkal, pozitívnak,<br />
előnyősnek ható szövegkörnyezettel rávezessenek<br />
minket olyan gondolatokra, vagy<br />
rávegyenek bennünket olyan dolgokra,<br />
amelyekkel más körülmények között<br />
nem értenénk egyet. Ennek a<br />
módszernek az a hátulütője, hogy<br />
nem tudunk róla, így csak akkor<br />
kezd fájni, ha rájövünk, hogy becsaptak,<br />
átvertek bennünket.<br />
A pszichológia fejlődésének<br />
eredményeit a politika, a média<br />
szereplői nagyon tudatosan használják<br />
manapság. Egy ilyen eszköz<br />
a kezükben a framing is. Ez az angol<br />
eredetű kifejezés egy olyan<br />
meggyőzési eljárást jelent, ami úgy<br />
manipulál velünk, hogy egy adott tényt<br />
„emészthető” szóbeli keretben tálal nekünk,<br />
a média fogyasztóinak.<br />
A wikipédia ezt így fogalmazza meg! Idézem:<br />
„A keretezés különböző típusai a siker<br />
vagy sikertelenség frame és a nyereség vagy<br />
veszteség frame. A siker-sikertelenség keretezés<br />
például: „Ha aláveti magát a műtétnek,<br />
akkor 90% esélye van a túlélésre.” (pozitív keretezés).<br />
„Ha aláveti magát a műtétnek, akkor<br />
10% esélye van arra, hogy nem éli túl.” (negatív<br />
keretezés). Nyereség-veszteség keretezés:<br />
„Ha szedi a hipertenziós gyógyszereket, akkor<br />
valószínűleg fog játszani az unokáival” (pozitív<br />
keretezés). „Ha nem szedi a hipertenziós gyógyszereket,<br />
akkor valószínűleg nem fog játszani<br />
az unokáival” (negatív keretezés).<br />
A keretezést pszichológusok is használják,<br />
amikor például újrakeretezik a kliens által<br />
elmondott információt egy átfogóbb, objektívabb<br />
kijelentéssé. Például a kliens azt mondja:<br />
„Engem senki sem szeret”. Ezt a pszichológusa<br />
újrakeretezheti úgy, hogy „Ha jól értem,<br />
úgy érzed, téged senki nem szeret”. Ezzel kreált<br />
a definitív tényként kezelt gondolatból<br />
egy szubjektív véleményt, és ez utat nyithat a<br />
gyógyulás felé.<br />
Azonban nemcsak a pszichológusoknál<br />
létezik az átkeretezés („reframing”) jelensége.<br />
<strong>Kör</strong>ülbelül a 2000-es évektől jellemző a médiára,<br />
hogy a korábbi igaz/nem igaz, jó/nem jó az<br />
adott közönségre nézve szempontok helyett a<br />
saját érdekeit figyelembe véve új kontextusba<br />
helyezi az adott tényt. Tehát fontos tulajdonsága<br />
ennek a technikának, hogy magát a tényt<br />
nem változtatja vagy kérdőjelezi meg, pusztán<br />
egy másik keretbe helyezi. Különösen központi<br />
fontosságú politikai témák esetén.”<br />
A pszichológiai kutatásokból tudjuk,<br />
hogy az esetek döntő többségében nem<br />
a tények határozzák meg a politikai döntéseket,<br />
hanem az érzelmi, értelmezési keret.<br />
Ha egy tényt olyan értelmezési, érzelmi<br />
keretbe foglalunk, ami felébreszti bennünk<br />
a félelmet, veszélyt, akkor másképp<br />
reagálunk, mintha nyugodt körülmények<br />
között mérlegelhetnénk a tényeket. Ám ez<br />
fordítva is igaz, vagyis ha valami veszélyesről<br />
vagy számunkra hátrányos dologról azt<br />
állítják, hogy az nem is annyira félelmetes,<br />
káros, akkor is másképp döntünk, mintha<br />
pontosan ismernénk a valóságot. Tehát a<br />
szövegkörnyezeti keret (lehetne szóbeli<br />
köretnek is nevezni, amivel beetetnek<br />
bennünket) aktiválta belső, érzelmi hang<br />
az, ami meghatározza, hogyan érzékeljük<br />
a számunkra tálalt politikai tényeket. Az<br />
emberi gondolkodást kutató szakemberek<br />
ezért már régóta megállapodtak abban:<br />
a nyelv a politika egyik legfőbb eszköze.<br />
Pontosabban szólva, egy tény értelmezési<br />
szövegkörnyezete befolyásolja a mindennapi,<br />
de a politikai gondolkodásunkat, véleményünket,<br />
cselekedeteinket is.<br />
Legfőbb ideje, hogy észrevegyük a naivitásunkat,<br />
és felismerjük a politikai beszédek<br />
manipulatív voltát. A framing egy<br />
olyan kommunikációs eljárás, amellyel<br />
meghatározzák, hogyan gondolkodjunk<br />
és cselekedjünk azokról a témákról, amelyeket<br />
a politika elénk tálal, például az<br />
adókról, az új munkaügyi törvényekről, a<br />
terrorizmusról, a bevándorlásról. Az utóbbi<br />
napokban például egy, az egészségügyet<br />
érintő kérdés kapcsán lehet egy ilyen<br />
framingre felfigyelni. Íme, az idézet: „Az<br />
egyik nagy újdonság a kötelező szűrővizsgálatok<br />
bevezetése lesz; ha a jogszabályt a<br />
képviselők elfogadják, azok a polgárok, akik<br />
nem mennek el szűrővizsgálatra, büntetésre<br />
számíthatnak. Az egészségügyi tárca vezetője<br />
szerint az állam így akar fellépni határozottabban<br />
a rosszindulatú daganatos megbetegedések<br />
megelőzése, illetve korai<br />
felismerése érdekében.” A szöveg<br />
második mondata az, amit nyereségkeretezésnek,<br />
pozitív framingnek<br />
nevezhetünk. (Olvassák el még<br />
egyszer az idézetet!) A valóságban<br />
arról van szó, hogy aki nem megy<br />
el kötelező szűrésre – amennyiben<br />
törvényerőre emelkedik a javaslat<br />
–, büntetésből a saját zsebéből lesz<br />
kénytelen fizetni a gyógykezelésének<br />
egy jelentős hányadát.<br />
Ezzel a technikával biztosítja a<br />
hatalom a közös államügyekben való gondolkodás<br />
számára hasznos irányvonalát,<br />
miközben a demokrácia látszatát kelti. A<br />
framingelt híradókat, politikai beszédeket<br />
hallgatva pedig azt gondoljuk, hogy önmagunk<br />
alakítottuk ki a véleményünket,<br />
meglátásunkat bizonyos fontos dolgokról,<br />
hiszen alig páran ismerik ezt a manipulációs,<br />
átverési technikát. Így alakul ki egy<br />
nemzet gondolkodása, és ebből csinál politikát<br />
az, aki éppen hatalmon van. Tehát a<br />
hatalom nem a való tények mérlegelésével<br />
hoz döntéseket, hanem érzelmi alapon kicsikart<br />
átveréssel úgy, hogy közben a tömeg<br />
azt gondolja, a javára fogadtak el egy<br />
új törvényt, rendeletet, döntést.<br />
A düh, a harag, a félelem, a kiszolgáltatottság<br />
sohasem voltak jó tanácsadók,<br />
ahogy az elaltatott veszélyérzet sem.<br />
Ezeket framingek segítségével alakítják<br />
ki bennünk az aktuális közügyekkel kapcsolatban!<br />
Ezért fontos, hogy különböző<br />
forrásokból tájékozódjunk. Ne csak a fő<br />
médiacsatornákon föltálalt és megrágott<br />
szavakat, frázisokat szajkózzuk, visszhangozzuk,<br />
hanem járjunk utána a valóságnak<br />
az alternatív média segítségével. Így válhatunk<br />
meghatározóivá a saját és az egész<br />
emberiség igazi fejlődésének!<br />
WILHELM József<br />
28 <strong>201<strong>9.</strong></strong> <strong>május</strong> <strong>9.</strong>
Change language