Infokalauz - Szentendre, Pomáz, Budakalász (Online változat)
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
7<br />
FÖLDRAJZ<br />
<strong>Szentendre</strong> a Kis-Duna jobb partján fekszik, részben<br />
a folyó korábbi árterületén, részben a várost körülvevő<br />
hegyek szelíden leereszkedő dombjain. A folyó<br />
túloldalán húzódik Magyarország 2. legnagyobb területű<br />
szigete a <strong>Szentendre</strong>i-sziget. A települést elsősorban<br />
a Visegrádi-hegység vulkanikus eredetű tagjai<br />
határolják.<br />
<strong>Budakalász</strong> a Pilis hegység DK-i, Duna felé nyúló<br />
dombjainak aljában található, nagyjából a Kevély-hegyektől<br />
a Dunáig terjed. A hegyvidék alapvetően<br />
üledékes eredetű mészkőből épül fel.<br />
<strong>Pomáz</strong> egy a hegyek közé mélyen benyúló völgyben<br />
fekszik, melyet főképpen a Dera-patak vájt ki az elmúlt<br />
néhány tízezer évben. A környékén keverednek<br />
az üledékes és vulkanikus kőzetek.<br />
A térség éghajlatára jellemző a bőséges csapadék, a<br />
napfényes órák száma lényegesen alacsonyabb, mint<br />
az alföldi tájakon. A hőmérséklet évi átlaga 9.5 Celsius<br />
fok. Természetesen a hegyvidékek magasabban<br />
fekvő részein a klíma hűvösebb.<br />
Mielőtt rátérnénk a történeti elemzésre, tekintsük át,<br />
hogy a nyelvészeti feltételezések szerint honnan származhatnak<br />
az egyes települések megnevezései.<br />
<strong>Budakalász</strong> esetében az eredeti középkori elnevezés<br />
a Kalász volt. Ennek magyarázatára két elmélet létezik:<br />
Egyrészt a „káliz” izmaelita népnév. (Ez a középkori<br />
Magyarországon az iszlám hitű személyek általános<br />
megnevezése volt.) Már 1135-ben egy ilyen nép<br />
lakta a környéket, akik fontos szerepet töltöttek be az<br />
Árpád-kor gazdaságában. A másik magyarázat szerint<br />
a kalász, mint gabonatő lehetett az elnevezés eredete.<br />
A Buda előtagot, csak később illesztették elé, hogy<br />
meg tudják különböztetni ezt az ország többi vidékén<br />
található hasonló elnevezésű falvaktól.<br />
A <strong>Pomáz</strong> szó valószínűleg egy személynévből keletkezhetett,<br />
feltételezhetően a szláv eredetű „Pomazek”<br />
szóból.<br />
<strong>Szentendre</strong> esetében az elnevezés gyökere a helyi,<br />
középkori plébániatemplom védőszentje Szent András<br />
apostol volt. A település idegen elnevezéseiben<br />
is ezt az alakot vették át: Sveti Andrej, Sankt Andrä,<br />
Sent-andrija. Az Endre szó az András férfinevünk<br />
alakváltozásával jött létre.<br />
Fotó: Wikipedia: Dr. Baranyi János (hu Szerkesztő Bahusz) - Pilis hegység a Dunával
Change language