Infokalauz - Szentendre, Pomáz, Budakalász (Online változat)
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
20<br />
TELEKI–WATTAY-<br />
KASTÉLY (MAGYAR<br />
KÓRUSKASTÉLY)<br />
A 2 hektáros barokk kert közepén álló Magyar Kóruskastély<br />
szállási és étkezési szolgáltatásokat is nyújtó,<br />
zeneművészeti szakmai bázis- és rendezvényközpontként<br />
működik. A kastély üzemeltetője a <strong>Pomáz</strong>i<br />
Zenekastély Kht. alapítói - <strong>Pomáz</strong> Város Önkormányzata<br />
és a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége<br />
(KÓTA). A Magyar Kóruskastély ad otthont az Europa<br />
Cantat Közép-kelet-európai Központjának.<br />
A kastélyt a Budai Bornemissza Bolgár család egyik<br />
leszármazottja, felsővattai Wattay Pál építtette 1773-<br />
ban, barokk stílusban. Később a kastélyt és a birtokot<br />
unokahúga Teleki Józsefné örökölte. Unokájuk, Teleki<br />
József, a Magyar Tudományos Akadémia első elnöke<br />
itt írta a Hunyadiak kora Magyarországon című<br />
történelmi művét, és a hagyomány szerint a kastélynak<br />
ugyancsak vendégei voltak a kor ismert költői:<br />
Pálóczi Horváth Ádám, Erdélyi János és Vachott<br />
Sándor. A földszintes, árkádos, manzárdtetős épület<br />
oromzatán a kastély építtetőjének címere látható. A<br />
19. század végi pusztító filoxéra-járvány következtében<br />
a pincékre kevésbé volt szükség és az épületben<br />
lakásokat alakítottak ki. A grófi család 1927-ben a<br />
kastélyt eklektikus stílusban átépíttette. Az első világháború<br />
után a család hadiárvaház céljára felajánlotta.<br />
A második világháború után államosították, majd<br />
gyermekvédelmi intézmény működött benne.<br />
2013 <strong>Pomáz</strong>, Templom tér 3.<br />
KOLOSTORROM<br />
A romok feltárása 2011 évben kezdődött. A XII. századi,<br />
román stílusú együttes teljesen egyedinek számít<br />
az országban, mert a ciszterciek egy „gyáregysége"<br />
volt, üveggyártásra szakosodva. A ciszterci rend egy<br />
nagy múltú római katolikus szerzetesrend. A rend<br />
Nursiai Szent Benedek rendjének egyik ága, melynek<br />
keletkezésére alkalmául szolgált, hogy Szent<br />
Benedek rendjét az eredeti fegyelemre és szellemre<br />
visszavezesse. A ciszterci rend igyekezett a lehető<br />
legmesszebb letelepedni a lakott területektől: gyakran<br />
megközelíthetetlen helyeken építettek kolostort<br />
(mocsarak, sziklák, mesterséges vizek). Nem vártak<br />
zarándokokat sem, a templomban csak a szerzeteseknek<br />
volt ülőhelyük. Zártabb épületkomplexum és<br />
kisebb létszám jellemezte őket. A ciszterciek a művelődés<br />
legkülönbözőbb ágaiban szereztek maguknak<br />
elismerést. Legfőbb érdemük, az egyetemes kultúrára<br />
legnagyobb hatással bíró működésük a gazdaságtan<br />
terén volt; érdemeket szereztek továbbá mint hithirdetők<br />
(Kelet-Poroszország germanizálása), mint tanítók<br />
(Párizsban, Metzben, Toulouseban, Würzburgban,<br />
Oxfordban stb. voltak híres bölcsészeti és teológiai<br />
intézeteik), mint zenészek, s még inkább mint építészek:<br />
e téren a gótika stílusában alkottak maradandót.<br />
2013 <strong>Pomáz</strong>, 0318/1 0318/2 hrsz.
Change language