Infokalauz - Szentendre, Pomáz, Budakalász (Online változat)
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
12<br />
JELENKOR<br />
A háború utáni egyébként is felizgatott közhangulatot<br />
tovább fokozta egy 1947-es esemény, ami csak<br />
szentendrei-tömeggyilkosság néven vonult be a<br />
történelembe. Valójában a Visegrádi-hegységben<br />
történt egy hét személy életét követelő emberölési<br />
sorozat. Ráadásul a megöltekből 5-en gyerekek<br />
voltak. A hatóságok azt az álhírt terjesztették, hogy<br />
egy kitelepítésből visszaszökött sváb állt bosszút<br />
a magyarokon. Természetesen ez hazugság volt,<br />
sokkal inkább valószínűsíthetjük, hogy egy szovjet<br />
katona volt az események hátterében. Persze a korban<br />
ezt nyilvánosan nem lehetett megfogalmazni.<br />
A Rákosi-rendszer sivár évei következtek. A mindent<br />
elborító személyi kultusz, az egyre zuhanó<br />
életszínvonal és az elviselhetetlen terror végül robbanáshoz<br />
vezetett Magyarországon. <strong>Budakalász</strong>on<br />
a forradalom első napjaiban nagyjából 40 ember<br />
gyűlt össze, hogy megalakítsa a helyi Nemzeti Bizottságot.<br />
24-től nem közlekedtek a HÉV-ek. 26-án<br />
a <strong>Budakalász</strong>i Textilművekben Ideiglenes Munkástanács<br />
alakult. 28-án ledöntötték a szovjet emlékművet.<br />
Vészits József leverte a Tanácsházáról a vörös<br />
csillagot és összetörte Lenin és Rákosi szobrát,<br />
a népköztársasági címert, majd széttépett egy<br />
Rákosi Mátyás<br />
vörös zászlót. November 10-én történt az egyetlen<br />
haláleset, mikor is Téglási Andrást, egy fiatal tiszti<br />
iskolai hallgatót, egy orosz robbanólövedék megölt.<br />
Téglási két társával a község határában volt,<br />
mikor a halálos lövés érte.<br />
<strong>Pomáz</strong>ra 25-én pesti forradalmárok érkeztek. 28-án<br />
leverték a vörös csillagot a középületekről, a vörös<br />
zászlókat pedig elégették. A tanács vezetőit leváltották<br />
és megalakult a Nemzeti Bizottság. A hónap<br />
végére megszervezték a helyi Nemzetőrséget. November<br />
4-én 10 kommunistát bevittek a tanácsházára,<br />
de délutánra elengedték őket. November<br />
elején a Holdvirág-árok környékén fegyveres akcióra<br />
került sor. November 15-én ismeretlen tettesek<br />
megrongálták a HÉV vonalat egy robbantással, de a<br />
síneket 17-re helyreállították. 19-én a szovjet csapatok<br />
lefegyverezték a pomázi forradalmárokat.<br />
Szentendrén is zajlottak a forradalmi események.<br />
24-én már tüntettek a Tanácsháza előtt, valamint<br />
leállították a forgalmat a MÁV állomáson.<br />
Október 25-én fegyvert követelő tömeg vonult<br />
a laktanyához, ez 26-án délelőtt megismétlődött.<br />
A tüntetőkkel tárgyalást kezdett a laktanya parancsnoka,<br />
végül kötszert adott át számukra. A<br />
tömeg elénekelte a Himnuszt, majd visszatért a<br />
városba. Délután a tüntetők visszatértek a laktanyához,<br />
ekkor Hlatki Sándor teherautóval betörte<br />
a laktanya kapuját, majd a forradalmárok kifosztották<br />
a fegyvertárat, csak éjfélkor hagyták el az<br />
épületet. Ekkor parancsnoki utasításra egy közeli<br />
tüzérüteg tüzet nyitott az elvonuló gépkocsikra,<br />
többen életüket vesztették. 27-én leverték a vörös<br />
csillagokat, szétverték a szovjet emlékművet. Egy<br />
nappal később elégették a járási könyvtár kommunista<br />
kiadványait. 30-án Nemzeti Biztosság alakult.<br />
November 4-re 150 nemzetőrt fegyvereztek fel, de<br />
ekkorra már világossá vált a többségnek, hogy a<br />
szovjet hadsereg egységeivel szemben nem lenne<br />
esélyük. Így megállapodtak, hogy a Szentendrére<br />
bevonuló orosz csapatokat fehér zászlóval fogják<br />
fogadni. 40-50 tiszti hallgató fegyverét magához<br />
véve a Pilisbe illetve Budapestre indult. A szovjet<br />
csapatok november 12-én bevonultak a városba,<br />
közben a Corvin-köziek egy csoportja Szentendére<br />
érkezett, majd innen indultak nyugat felé.
Change language