Életigenlők - 2019 tavasz
Megjelent az Életigenlők magazin tavaszi száma. 100 oldalon, 11 rovatban, 30 érdekes cikk szól immár harmadik tavaszon a rákellenes életmódról a kedves életigenlő olvasók számára.
Megjelent az Életigenlők magazin tavaszi száma.
100 oldalon, 11 rovatban, 30 érdekes cikk szól immár harmadik tavaszon a rákellenes életmódról a kedves életigenlő olvasók számára.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Kultúra<br />
ÉLETIGENLŐK<br />
jain Vasárnapi krónika címmel<br />
megjelenő írásai nagy népszerűségnek<br />
örvendtek. A<br />
negyvenes évek gazdag írói<br />
termést hoztak az életműben.<br />
Szindbád hazamegy (1940)<br />
című regényével egyik mestere,<br />
Krúdy Gyula emléke előtt<br />
tisztelgett. 1942-ben jelent<br />
meg egyik legnépszerűbb regénye,<br />
A gyertyák csonkig égnek,<br />
amelyből színpadi és filmváltozat<br />
is készült. 1942-ben<br />
az MTA levelező, majd 1945-<br />
ben rendes tagjává választották.<br />
1943-ban jelent meg az<br />
emberi élet alapigazságairól<br />
aforisztikusan értekező Füves<br />
könyve, és ekkor kezdte írni<br />
élete végéig folytatott Naplóját,<br />
mindennapjainak krónikáját,<br />
amelyben folyamatosan<br />
reflektált a szellemi élet történéseire<br />
is.<br />
Hosszú emigráció, 1989.<br />
január 15-én írta utolsó<br />
naplóbejegyzését:<br />
“Várom a behívót, nem<br />
sürgetem, de nem is<br />
halogatom. Itt az ideje”<br />
A második világháború<br />
után, 1948 augusztusában a<br />
fenyegető diktatúra miatt családjával<br />
elhagyta az országot,<br />
előbb Olaszországban, majd<br />
1952-ben New Yorkban telepedett<br />
le, az amerikai állampolgárságot<br />
1957-ben kapta<br />
meg. Az 1956-os forradalom<br />
hírére Münchenbe ment, az<br />
itthoni eseményeket a Szabad<br />
Európa rádióban kommentálta,<br />
1968-ig a rádió levelezője<br />
volt Candidus álnéven.<br />
1967-től az olaszországi<br />
Salernóban élt, 1980-ban költözött<br />
vissza a tengerentúlra,<br />
a kaliforniai San Diegóba. A<br />
nyugati magyarság irodalmi<br />
csoportosulásaiban nem vett<br />
részt, utolsó éveit teljes viszszavonultságban<br />
töltötte. Személyes<br />
életét sorscsapá sok<br />
árnyékolták be: elveszítette<br />
testvéreit, 1986-ban a feleségét,<br />
majd 1987-ben nevelt<br />
fiukat is. 1989. január 15-én<br />
írta utolsó naplóbejegyzését:<br />
“Várom a behívót, nem sürgetem,<br />
de nem is halogatom.<br />
Itt az ideje. “Február 21-én<br />
San Diegóban öngyilkos lett.<br />
Hamvait a Csendes-óceánba<br />
szórták, csakúgy mint korábban<br />
Loláét.<br />
Halála utáni irodalmi<br />
recepciója<br />
Halála után a művei hatalmas<br />
sikereket értek el. A kilencvenes<br />
évek elején először<br />
Franciaországban fedezték fel,<br />
ahol aztán több műve is megjelent.<br />
Később Olaszországban<br />
is Márai-sorozatot indítottak,<br />
amely A gyertyák csonkig<br />
égnek című regénnyel indult.<br />
A könyv eladásai ’98-ban az<br />
olaszoknál meghaladták a százezret.<br />
Ezután német, spanyol,<br />
portugál és angol nyelvterületen,<br />
valamint számos keleteurópai<br />
nyelven is hatalmas<br />
sikerrel jelentek meg a művei.<br />
2000-ben a németországi<br />
könyveladások elérték az egymilliós<br />
példányszámot.<br />
Irodalmi<br />
halhatatlanság<br />
Az emigrációval elveszített<br />
akadémiai tagságát halála<br />
után visszaállították, és 1990-<br />
ben posztumusz Kossuth-,<br />
1996-ban posztumusz Magyar<br />
Örökség díjat kapott.<br />
Szemlélete, világfelfogása,<br />
értékrendszere a polgári liberális<br />
hagyományban gyökerezett,<br />
amelynek értékeit egész<br />
életében megalkuvás nélkül<br />
73<br />
védelmezte. Költőként indult,<br />
regényeivel, elbeszéléseivel,<br />
esszéivel mégis a magyar próza<br />
egyik mesterévé vált, színművei,<br />
hangjátékai is sikert<br />
arattak.<br />
Márai kikötötte, hogy művei<br />
nem jelenhetnek meg szülőhazájában,<br />
amíg az orosz hadsereg<br />
az országban állomásozik.<br />
Könyvei itthon mégis jelen<br />
voltak, és hatottak a hivatalos<br />
cenzúrát megkerülve bejutott<br />
kanadai és müncheni kiadások<br />
révén. A rendszerváltozás<br />
óta írásait folyamatosan kiadják,<br />
1995 óta irodalmi díj viseli<br />
nevét. 1997-ben hagyatéka<br />
Budapestre, a Petőfi Irodalmi<br />
Múzeumba került.<br />
Szobra áll Kassán és Budapesten,<br />
2011-ben elkészült<br />
a Márai Sándor Emlékkörút,<br />
amelyen az érdeklődők az<br />
íróhoz és családjához köthető<br />
helyszíneket járhatják végig e<br />
két városban. 2013-ban jelent<br />
meg eddig ismeretlen munkája,<br />
az Egy polgár vallomásai<br />
harmadik részének tekinthető<br />
Hallgatni akartam című eszszéregénye.<br />
Idén januárban,<br />
a magyar kultúra napján Kassán,<br />
az egykori Grosschmidházban<br />
állandó Márai-kiállítás<br />
nyílt.<br />
Batári Gábor
Change language