Életigenlők - 2019 tavasz
Megjelent az Életigenlők magazin tavaszi száma. 100 oldalon, 11 rovatban, 30 érdekes cikk szól immár harmadik tavaszon a rákellenes életmódról a kedves életigenlő olvasók számára.
Megjelent az Életigenlők magazin tavaszi száma.
100 oldalon, 11 rovatban, 30 érdekes cikk szól immár harmadik tavaszon a rákellenes életmódról a kedves életigenlő olvasók számára.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
ÉLETIGENLŐK<br />
Kultúra<br />
Tizenhat évesen jelent meg<br />
első írása, egy novella a<br />
Pesti Hírlapban Salamon<br />
Ákos álnéven<br />
Felvidéki szászok (cipszerek)<br />
leszármazottjaként 1900.<br />
április 11-én született egy<br />
kas sai polgárcsaládban, Grosschmid<br />
Sándor néven, a Márai<br />
nevet hivatalosan 1939-ben<br />
vette fel. Apja ügyvéd, egyik<br />
öccse a későbbi filmrendező<br />
Radványi Géza volt. Tízéves<br />
koráig házitanítóhoz járt, a<br />
gimnáziumot Kassán, Pesten<br />
és Eperjesen végezte. Tizenhat<br />
évesen jelent meg első írása,<br />
egy novella a Pesti Hírlapban<br />
Salamon Ákos álnéven. 1918-<br />
tól Pesten jogászhallgató,<br />
mellette a Magyarország című<br />
lap munkatársa volt.<br />
1919-ben aktív szerepet<br />
vállalt a Tanácsköztársaság<br />
idején<br />
1919-ben aktív szerepet<br />
vállalt a Tanácsköztársaság<br />
idején, ezért a proletárdiktatúra<br />
bukása után Németországba<br />
ment. Lipcsében, majd<br />
Berlinben folytatott egyetemi<br />
tanulmányokat, közben cikkei<br />
jelentek meg rangos magyar<br />
és német lapokban. Ekkoriban<br />
ismerte meg Matzner Ilonát,<br />
Lolát, aki több mint hat évtizeden<br />
át, az asszony haláláig<br />
hű társa maradt. 1923-ban<br />
összeházasodtak és Párizsba<br />
költöztek, ahonnan 1928-ban<br />
tértek haza.<br />
Első regénye, majd<br />
1934-ben az Egy polgár<br />
vallomásainak első kötete,<br />
amellyel egyszeriben a<br />
magyar próza élvonalába<br />
került<br />
Márai első regénye, A mészáros<br />
1924-ben jelent meg<br />
Bécsben. 1925-től az Újság<br />
című napilap rendszeres tudósítója<br />
lett, írásaival a polgári<br />
liberális szellem hatásos<br />
szószólója volt. 1933-ban lapja<br />
Berlinbe küldte, ahol nyomon<br />
követte Hitler hatalomátvételét,<br />
hitelesen és bátran<br />
számolt be a nemzetiszocializmus<br />
valóságáról. 1934-ben<br />
jelent meg önéletrajzi ihletésű<br />
művének, az európai polgárság<br />
sorsát nyomon követő<br />
Egy polgár vallomásainak első<br />
kötete, amellyel egyszeriben<br />
a magyar próza élvonalába<br />
került. 1935-ben a második<br />
kötet is napvilágot látott, de<br />
egy ellene indított per miatt<br />
át kellett dolgoznia a könyvet,<br />
amely az eredeti szöveggel<br />
csak 2013 novemberében<br />
kerülhetett újra az olvasók<br />
elé.<br />
72<br />
Thomas Mann fogadása<br />
Amikor 1935-ben Thomas<br />
Mann Budapestre látogatott,<br />
Márai volt az egyik szerencsés,<br />
aki fogadhatta. Az<br />
írónak megmutatta a budai<br />
Várat és egy vezércikket is írt<br />
róla, amelyben köszöntötte<br />
őt. Thomas Mann erről az eseményről<br />
még a naplójában<br />
is megemlékezett, sőt, azt is<br />
megjegyezte, hogy a legjobb<br />
cikket a látogatásáról Márai<br />
írta.<br />
A negyvenes évek gazdag<br />
írói termést hoztak:<br />
Szindbád hazamegy, A<br />
gyertyák csonkig égnek,<br />
Füves könyv és az élete<br />
végéig folytatott Napló,<br />
MTA tagság<br />
1936-ban a Pesti Hírlap<br />
munkatársa lett, a lap hasáb-
Change language