Életigenlők - 2019 tavasz
Megjelent az Életigenlők magazin tavaszi száma. 100 oldalon, 11 rovatban, 30 érdekes cikk szól immár harmadik tavaszon a rákellenes életmódról a kedves életigenlő olvasók számára.
Megjelent az Életigenlők magazin tavaszi száma.
100 oldalon, 11 rovatban, 30 érdekes cikk szól immár harmadik tavaszon a rákellenes életmódról a kedves életigenlő olvasók számára.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Kultúra<br />
ÉLETIGENLŐK<br />
tanári pályától. Ezután nyugati<br />
egyetemekre iratkozott<br />
be: Bécsben hallgatott előadásokat,<br />
majd Párizsban a<br />
Sorbonne-on tanult. Közben<br />
megismerkedett az akkori német<br />
és francia költészettel, és<br />
tökéletesítette nyelvtudását.<br />
Franciaországi tanulmányai<br />
során találkozott Francois Villon<br />
költészetével, amely nagy<br />
hatással volt rá.<br />
Már külföldön is szimpatizált<br />
a kom munizmussal, és<br />
Magyarországra hazatérve<br />
kapcsolatba lépett az illegális<br />
munkásmozgalommal. Ám<br />
széles látókörűsége, mondjuk<br />
ki bátran géniusz volta lévén,<br />
hamar kiábrándult a bigott<br />
materialista marxista eszmekörből,<br />
mely a korabeli ifjú értelmiség<br />
gyermekbetegsége<br />
volt.<br />
Zaklatott magánéletét érzelmi<br />
válságok, szerelmi reménytelenségek<br />
terhelték, és<br />
az ehhez társult rendszertelen<br />
életvezetése oda juttatta,<br />
hogy összeomlott az idegrendszere.<br />
A zavaros elmeállapotú<br />
költő a balatonszárszói<br />
vasútállomáson egy vonat alá<br />
került, és szörnyethalt.<br />
Mindössze harminckét évet<br />
élt, mégis a magyar költészet<br />
egyik legjelentősebb alakja,<br />
a második világháború után<br />
akaratán kívül (mivel nem élt<br />
már) a magyar szocialista költészet<br />
ünnepelt vezéregyéniségévé<br />
tették és proletárköltőnek<br />
titulálták, pedig ez<br />
életművének csak egy nagyon<br />
vékonyka szelete, a bolsevik<br />
gondolkodásmódot hamar és<br />
messze túlhaladta.<br />
Műfordítóként a szomszéd<br />
népek kortárs lírájával foglalkozott<br />
és értékesek Villon-fordításai<br />
is.<br />
Batári Gábor<br />
Betelve az élettel halt meg<br />
Márai Sándor<br />
„Megéltem a legtöbbet és a<br />
legnagyszerűbbet, az emberi<br />
sorsot” – Harminc éve, 1989.<br />
február 21-én hunyt el Márai<br />
Sándor posztumusz Kossuthdíjas<br />
író, a múlt századi magyar<br />
irodalom egyik legjelentősebb<br />
alakja. Ezért életigenlő<br />
nagyjaink sorában rá emlékezünk.<br />
“Egy napon meghalok: s ez<br />
is milyen csodálatosan rendjén<br />
való és egyszerű!” Harminc<br />
éve, a kali forniai San Diegóban<br />
jött el ez a nap. Márai<br />
maga húzta meg a ravaszt.<br />
Életigenlése paradox módon<br />
ebben nyilvánul meg legtökéletesebben,<br />
hogy az élettel<br />
betelve, – ideje nem múlt, elveszett..,<br />
kiteljesedett – egy<br />
szóval egy hosszú, tartalmas<br />
élet után a halált az élet részének,<br />
természetesnek és rendjén<br />
valónak tudta tekinteni.<br />
Egyéb életigenlései: a nők,<br />
örökbe fogadott gyermek,<br />
anyanyelv<br />
Költői, szép Igent mondott<br />
persze a nőkre, az élet közvetítőire,<br />
így ír róluk a Füves<br />
könyvben: Köszönet neked,<br />
aki megszültél. És neked, aki a<br />
feleségem voltál. És neked, te<br />
harmadik, tizedik, ezredik, aki<br />
adtál egy mosolyt, gyöngédséget,<br />
egy meleg pillantást, az<br />
utcán, elmenőben, vigasztaltál,<br />
mikor magányos voltam,<br />
elringattál, mikor a haláltól<br />
féltem.<br />
Életigenlő volt abban is,<br />
hogy feleségével, Lolával<br />
1947-ben örökbe fogadtak<br />
egy gyereket. A döntést egy<br />
1939-es tragédia előzte meg.<br />
Abban az évben született egy<br />
fiúk, azonban alig pár hetesen<br />
vérzékenységben meghalt.<br />
Márait ez nagyon megviselte.<br />
Gyászáról az Egy kisgyermek<br />
halálára című versében írt.<br />
Babócsay Jánoskával Leányfalun<br />
találkoztak először, akkor<br />
még csak hároméves volt.<br />
Amikor az emigráció mellett<br />
döntöttek pár évvel később,<br />
őt örökbe fogadták és magukkal<br />
vitték külföldre.<br />
És életigenlő volt abban,<br />
hogy a nemzeti azonosságtudat<br />
életben tartójáért,<br />
anyanyelvünkért aggódott.<br />
A nyelv elvesztésétől Márai<br />
egyébként komolyan félt.<br />
Erről és az emigráns lét nehézségeiről<br />
a Halotti beszéd<br />
című versében írt, amelynek<br />
szövege az ’50-es évek elején<br />
az egyik első olyan szamizdat<br />
volt, amelyet titokban terjesztettek<br />
Magyarországon. Márai<br />
Kassától a Csendes-óceánig<br />
jutott, de a magyar nyelv maradt<br />
a hazája, minden művét<br />
anyanyelvén írta.<br />
71
Change language