Életigenlők - 2019 tavasz
Megjelent az Életigenlők magazin tavaszi száma. 100 oldalon, 11 rovatban, 30 érdekes cikk szól immár harmadik tavaszon a rákellenes életmódról a kedves életigenlő olvasók számára.
Megjelent az Életigenlők magazin tavaszi száma.
100 oldalon, 11 rovatban, 30 érdekes cikk szól immár harmadik tavaszon a rákellenes életmódról a kedves életigenlő olvasók számára.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Kultúra<br />
ÉLETIGENLŐK<br />
Nagyjaink életigenlése<br />
Aki a halálban remélt életet<br />
József Attila<br />
József Attila a magyar költészet<br />
egyik legkiemelkedőbb<br />
alakja. Az élet kegyetlen<br />
volt vele, hisz félárvaságban<br />
telt gyermekkora tele volt<br />
lemondással, brutalitással.<br />
Felnőttként szembesült a<br />
meg nem értéssel és öngyilkossága<br />
(tragikus balesete)<br />
körül is találhatóak ellentmondások.<br />
Sokan keresik<br />
tudós pszichológusok, amatőr<br />
pszichológusok, orvosok,<br />
orvostörténészek, irodalmárok,<br />
olykor tudni is vélik<br />
József Attila pszichés baját.<br />
Voltaképpen, mi volt az a lelki<br />
terheltség, ami kínozta? A<br />
költőnek is volt feltevése róla.<br />
Milyen volt életigenlése? –<br />
ezt firtatni egy a szakértők és<br />
a köztudat többsége szerint<br />
öngyilkosnak vélt személynél<br />
talán paradoxon.<br />
Ugyanis József Attila attól<br />
rettegett, hogy skizofréniás,<br />
méghozzá olyan, amelyiknek<br />
végállomása a kataton állapot<br />
(kóros izommerevség),<br />
ami nem nevezhető életnek,<br />
csak vegetálásnak. Ezért fontolgatta<br />
saját életének kioltását,<br />
hogy ezt a nem-életet,<br />
a teljes kiszolgáltatottságot,<br />
tehetetlenséget, leépülést elkerülje.<br />
Életigenlése az volt, hogy<br />
a halálban vagy a halál után<br />
több elevenséget mert remélni,<br />
mint az életben. Életben? A<br />
puszta létezésben, a kataton<br />
élő-halott funkciótlanságban.<br />
Így lelt lelki békére és ez sarkallta<br />
alkotásra, ezzel életműve<br />
rövid élete ellenére teljes<br />
lett.<br />
Reménytelenül<br />
Lassan, tűnődve<br />
Az ember végül homokos,<br />
szomorú, vizes síkra ér,<br />
szétnéz merengve és okos<br />
fejével biccent, nem remél.<br />
Én is így próbálok csalás<br />
nélkül szétnézni könnyedén.<br />
Ezüstös fejszesuhanás<br />
játszik a nyárfa levelén.<br />
A semmi ágán ül szivem,<br />
kis teste hangtalan vacog,<br />
köréje gyűlnek szeliden<br />
s nézik, nézik a csillagok.<br />
69<br />
Öngyilkosság vs. tragikus<br />
baleset<br />
A sors iróniája, hogy az<br />
újabb kutatások szerint, bizonyítható<br />
ugyan öngyilkossági<br />
szándéka, még búcsúlevelet<br />
is írt, csak, épp amikor meghalt<br />
a tehervonatok közt, a síneken<br />
az baleset volt, ugyanis<br />
szokása volt a tehervonatok<br />
közt, átvágni, rövidíteni.<br />
Bizarr életigenlés<br />
Ezt a bizarr életigenlést leginkább<br />
Reménytelenül című<br />
versében tudjuk kimutatni.<br />
Okos fejével biccent<br />
József Attila Reménytele nülje<br />
az egyik leglelombozóbb,<br />
ugyanakkor legfelemelőbb<br />
magyar vers. Életösszegző,<br />
egyben kozmikus távlatú.<br />
A homokos, szomorú, vizes sík,<br />
mint nehéz, fullasztó közeg,<br />
a fojtó testi-lelki problémák,<br />
maga a materiális sík. Egyfajta<br />
pokol-képzet, valami rossz<br />
alternatíva, ha valaki anyagi<br />
kötöttségeit, földi gondjait<br />
tovább görgeti a transzcendenciába,<br />
erre a remény nélküli<br />
síkságra ér (“okos/ fejével<br />
biccent, nem remél.” Dante<br />
szerint a pokol kapujára ez<br />
van írva: “Ki itt belépsz, hagyj<br />
fel minden reménnyel!”).<br />
Ezüstös fejszesuhanás<br />
“Ezüstös fejszesuhanás játszik<br />
a nyárfa levelén”, ez olyan<br />
szép, hogy már szinte képzavar;<br />
hogyhogy a nyárfa levele<br />
környékén leledzik a fejsze,<br />
miért nem a törzsén? Keresz-
Change language