Életigenlők - 2019 tavasz
Megjelent az Életigenlők magazin tavaszi száma. 100 oldalon, 11 rovatban, 30 érdekes cikk szól immár harmadik tavaszon a rákellenes életmódról a kedves életigenlő olvasók számára.
Megjelent az Életigenlők magazin tavaszi száma.
100 oldalon, 11 rovatban, 30 érdekes cikk szól immár harmadik tavaszon a rákellenes életmódról a kedves életigenlő olvasók számára.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Medicina-holisztika<br />
ÉLETIGENLŐK<br />
gét képezik, amit az is alátámaszt,<br />
hogy évente nagyjából<br />
magyarországnyi (mintegy 10<br />
millió) ember hal meg daganatos<br />
betegség következtében.<br />
Globálisan a vezető daganatos<br />
halálok a tüdőrák: majdnem<br />
1,9 millió ember veszti életét e<br />
betegség miatt (2017-es adatok<br />
alapján). A további vezető<br />
daganatos halálokok az alábbiak<br />
voltak: vastag- és végbélrák<br />
8,96 millió, gyomorrák 8,65<br />
millió, májtumorok 7,87 millió,<br />
emlőrák 6,09 millió, nyelőcsőrák<br />
4,35 millió, hasnyálmirigydaganatok<br />
4,25 millió, prosztatarák<br />
4,15 millió haláleset.<br />
Magyarországon a daganatos<br />
halálozási sorrendet a tüdőrák<br />
vezeti, azt követik a vastag- és<br />
végbéldaganatok, az emlőrák<br />
és a hasnyálmirigy-tumorok.<br />
- Mi a daganat kialakulásának<br />
valószínűsége az élet<br />
során mindkét nem esetében?<br />
Férfi/nő arányok egyes<br />
daganatok előfordulásánál.<br />
- A daganatok sajnos meglehetősen<br />
gyakori betegségek,<br />
ezt mutatja, hogy életünk<br />
során mintegy 40% a valószínűsége<br />
annak, hogy daganatos<br />
betegségünk lesz (férfiaknál<br />
kicsit magasabb, nőknél<br />
kicsit alacsonyabb).<br />
Amellett, hogy vannak<br />
olyan daganatok, amelyek<br />
csak az egyik nemben fordulhatnak<br />
elő (pl. prosztatarák<br />
férfiaknál, méhnyakrák nőknél),<br />
néhány daganatféleség<br />
gyakorisága jelentős nemi különbségeket<br />
mutat. A legjellegzetesebb<br />
ilyen különbség<br />
az emlőrák esetében áll fenn:<br />
a női emlőrák gyakorisága a<br />
Nemzeti Rákregiszter adatai<br />
szerint mintegy 45-szöröse a<br />
férfi emlőrákénak. A gégerák<br />
(mintegy 4,5-szer) és a szájüregi-,<br />
ajak- garattumorok viszont<br />
férfiak között jóval gyakoribbak.<br />
Ha a különbségek nem is<br />
mindig ekkorák, de általában<br />
a daganatok többsége valamivel<br />
gyakoribb férfiakban,<br />
mint nőkben. Vannak azonban<br />
nagyjából egyforma előfordulású<br />
tumorok (pl. az agytumorok),<br />
illetve egyes daganatok<br />
női preferenciát is mutathatnak<br />
(az epehólyagtumorok<br />
2,5-szer, a pajzsmirigydaganatok<br />
3-szor gyakoribbak nőkben).<br />
A férfi/női arányok földrajzi<br />
eltéréseket is mutathatnak,<br />
például a Kaposi-szarkóma<br />
világviszonylatban mintegy<br />
ötször gyakoribb férfiak között,<br />
mint nőknél, az USA-ban<br />
ez a különbség majdnem harmincszoros.<br />
- Megelőzhetők-e a daganatok?<br />
Mik a daganatos<br />
megbetegedések okai?<br />
- A daganatok közvetlen<br />
okai olyan mutációk, amelyek<br />
a sejtciklus szabályozásában<br />
és néhány más kritikus funkcióban<br />
(pl. DNS-reparáció)<br />
szerepet játszó géneket érintenek.<br />
Hogy ezek a mutációk<br />
mitől alakulnak ki, az már nehezebb<br />
kérdés.<br />
Számos életmódi tényezőről,<br />
környezeti- vagy foglalkozási<br />
expozícióról, gyógyszerről,<br />
vegyszerről tudjuk, hogy<br />
fokozza a daganatok kialakulásának<br />
kockázatát. Kiemelt<br />
kockázati tényező a dohányzás,<br />
a cigarettafüstben több<br />
száz mutagén, karcinogén hatású<br />
vegyület van. A dohányzás<br />
nemcsak a tüdőrák kockázatát<br />
fokozza, számos más<br />
daganatét is, hiszen ezeknek a<br />
daganatkeltő vegyületeknek<br />
nem csekély része felszívódik,<br />
31<br />
és a vérkeringéssel távoli szervekhez<br />
is eljut.<br />
A táplálkozási tényezők<br />
szerepét sem szabad alábecsülni,<br />
a helytelen táplálkozás<br />
és az elhízás (a kettőt nehéz<br />
lenne egymástól elválasztani)<br />
kb. a dohányzással azonos<br />
mértékű hatást fejt ki, bár a<br />
fő célszervek természetesen<br />
mások. Nem feledkezhetünk<br />
meg az alkoholfogyasztásról<br />
sem, ami úgyszintén bizonyítottan<br />
növeli számos daganat<br />
kockázatát.<br />
Jó néhány fertőző betegségről<br />
is tudjuk, hogy daganatkeltő<br />
hatású, vagy legalábbis<br />
fokozza a kockázatot.<br />
A legfontosabbak talán a<br />
méhnyakrák-, végbélrák- és<br />
szájüregi daganatok kockázatát<br />
jelentős mértékben fokozó<br />
humán papillomavírusok<br />
(ezek közül az úgynevezett<br />
high-risk/magas kockázatú típusok<br />
a lényegesek, amelyek<br />
közül Magyarországon a 16-<br />
os és a 18-as típus a legfontosabb);<br />
a májtumorok kialakulásához<br />
hozzájáruló hepatitis<br />
B és C vírusok; a gyomorrák<br />
kockázatát jelentősen emelő<br />
Helicobacter pylori.<br />
Számottevő kockázatokat<br />
hordozhatnak továbbá egyes<br />
foglalkozási expozíciók (pl.<br />
ionizáló sugárzásnak kitett<br />
dolgozók, illetve nagyon sok<br />
vegyi anyagnak van mutagén,<br />
karcinogén hatása), jól ismert<br />
például az uránbányászok között<br />
gyakrabban előforduló<br />
tüdőrák, a mezőgazdaságban<br />
dolgozók körében gyakoribb<br />
bőrrák, vagy történeti példával<br />
élve az anilingyári munkások<br />
húgyhólyag-daganata.<br />
A fentiek mellett kisebb a<br />
szerepe, de nem hanyagolható<br />
el a környezetszennyezés köz-