Életigenlők - 2018 ősz

Kultúra
ÉLETIGENLŐK
cialista diktatúrákban, ám
már korábban, a jakobinus
diktatúrában ugyancsak, de
manapság is fellelhetők bizonyos
ismérvei egyes szektáknál,
társadalmi csoportoknál,
szervezeteknél, sőt világszervezeteknél.
Ezért érdemes áttekinteni
a falanszter-jellegű
világlátás főbb jellemzőit. 1.
Egyenlősdi mind anyagi, mind
társadalmi, mind személyiségi
értelemben 2. A nemek közötti
különbség bagatellizálása.
3. A hagyományos – egy férfi
egy nő szövetségén alapuló –
családnak mint a társadalom
alapsejtjének kétségbevonása.
4. Minden nemzeti, sőt vérségi
kötelék mellőzése. 5. Minden
tradíció elvetése. 6. A lélek, a
szellem, a vallások, az erkölcs,
a művészetek, a szórakozás
minden szerintük nem racionális,
nem hasznos dolog, még
a szeretetnek is tagadása.
A falanszter a Tragédiában
A falanszter szót eredetileg
az utópista szocialisták egyike
a francia Charles Fourier használta
a szocialista társadalom
alapsejtjének megnevezésére.
Szerinte a távoli jövőben
az emberek kb. kétezres csoportokban
élnek majd közös
lakó- és munkatelepeken,
amelyeken mindenki a neki
legkedvesebb munkát választhatja,
s egyenlő arányban
részesül a közös javakból.
Madách Imre Az ember
tragédiája című művének XII.
színe a Falanszter. Az író a
Fourier-től átvett keretet ellentétes
tartalommal töltötte
meg.
A falanszter a köztudatba
a legtökéletesebben elgépiesedett,
az egyén tehetségét
és érdekeit figyelembe nem
vevő szervezetként ment át.
Madách Imre Az ember tragédiájában.
Fourier pozitív
utópiáját ellenutópiává teszi.
A célszerűség társadalmában
egyetlen érték létezik, maga
a cél. Nincs szellemi, politikai,
művészi, erkölcsi nagyság, a
szimbolikus hírességek (Platón,
Michelangelo, Cassius,
Luther) tevékenysége nevetséges,
hajdani nagyságukat
idéző tetteik pedig hibák.
Ádám, aki a korábbi színekben
maga is „célokért küzdött”,
szembesül a célelvűség
abnormális szélsőségével és
az egyéniség, az individuum,
az individuális értékek pusztulásával.
A közösség nem társadalom,
hanem uniformizált
egyedek tömege, s amikor azt
látja, hogy a falansztervilág a
lelkiséget is korlátozni akarja,
a lelki kapcsolatokat is megszünteti,
fölszámolja a családot,
mélységesen, véglegesen
csalódik.
Madách negatív utópiája
több XX. századi alkotással
rokon. Aldous Huxley Szép új
világ, George Orwell 1984, Karinthy
Ferenc: Epepe, Déry Tibor
G. A. úr X-ben, és Szatmári
Sándor Kazohinia című regénye
hasonló képeket festenek
a jövő társadalmáról.
59
Mit tanulhatunk Madách
életigenlésétől?
A Tragédia vizsgálatakor
teljes egészében elénk tárul
Madách Imre világszemlélete:
a minőség, az erkölcsi, szellemi
értékek egyértelműen magasabb
rendűek, mint a menynyiség,
a materiális javak, ám
a kettőt nem lehet egymástól
különválasztani, hanem együttesen
kell képviselni őket.
A küzdés, az állhatatosság,
a hűség, a vágyakozás szépsége
olyan érték Madách
szemében, amely újra és újra
nagy tettekre, szellemi és
anyagi javak alkotására sarkallja
az embert, s így az élet
a maga árnyoldalaival mégis
értékes és teljes. Soha semmit
fel nem adni, hanem kitartani,
ez egyben betegséghez,
egészséghez, gyógyuláshoz
való viszonyát is tükrözi, mivel
szinte egész életén át betegeskedett;
szívbaj, tüdőbaj
és köszvény is kínozta, tehát
a gyógyulás kulcsa is: soha
fel nem adni, „ember küzdj
és bízva bízzál” – ez Madách
világszemlélete és egyben
mondandója, mondhatjuk kicsit
pátoszosan, ez maga az
életigenlés himnusza.
Batári Gábor