Ropisuli Se Asz

2
A
Röpisuli Sportegyesület
Alapszabálya 1
A Röpisuli Sportegyesület (a továbbiakban: Egyesület) alakuló közgyűlésén alapszabályát (a
továbbiakban: Alapszabály) a következőképpen állapítja meg:
1.1. Az Egyesület neve: Röpisuli Sportegyesület
1.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.2. Az Egyesület székhelye: 8400 Ajka, Sport utca 23.
1.3. Az Egyesület alapításának éve: 2008.
1.4. Az Egyesület színe: fekete és sárga
1.5. Az Egyesület működése Ajka város területére terjed ki. Az Egyesület határozatlan időre
alakul.
1.6. Az Egyesület a kiadásait tagdíjakból, természetes és jogi személyek adományaiból,
pályázatok útján megszerzett, valamint saját gazdálkodásból adódó bevételek útján fedezi.
2.
AZ EGYESÜLET CÉLJA
2.1. Az Egyesület önkormányzati elven működik.
Az Egyesület jogi személy.
2.2. Az Egyesület célja, hogy tagjai és azok családtagjainak, illetve a röplabdasport iránt
érdeklődő fiatalok részére a rendszeres testedzés és sportolás lehetőségének biztosítsa, az
Egyesülettel kapcsolatra lépő oktatási-nevelési intézmények tanulói részére sportolási, testedzési
lehetőséget, sportcélú hazai és nemzetközi kapcsolatokat teremtsen, sportrendezvényeket és
versenyeket szervezzen, rendezzen, népszerűsítése a röplabdasportot, részt vegyen az utánpótlás
nevelésében.
Az Egyesület az alábbi közérdekű célok megvalósítása érdekében tevékenykedik:
gyermek- és ifjúsági tömegsport-tevékenység (elsősorban a röplabdasport) támogatása, a
munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott
sporttevékenység kivételével.
1A 2015. január 31-én és 2017. január 12-én elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben. A 2017. január
12-én elfogadott változások a szövegben dőlt, félkövér betűtípussal kerültek megjelenítésre.

3
2.3. Az Egyesület
- a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, hanem azt az Alapszabályban
meghatározott célja szerinti tevékenységére fordítja,
- politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoktól támogatást nem
fogad el és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, az országgyűlési és önkormányzati
választásokon jelöltet nem állít, és nem támogat.
2.4. Az Egyesület a sportról szóló 2004. évi I. tv. 17. § (1) bekezdés b) pontja alapján sporttal
össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi
tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő
tevékenységként folytat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése – e rendelkezés
alkalmazásában – a sportegyesület alaptevékenységének minősül.
3.
EGYESÜLETI TAGSÁG ÉS PÁRTOLÓ TAGSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE
3.1. Az Egyesület tagja lehet minden olyan természetes személy, aki az Alapszabály
rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, és csatlakozási szándékának az Egyesület
elnökéhez írásban történő bejelentésével kötelezettséget vállal az Egyesületi célok
megvalósítására, valamint a tagdíj megfizetésére. Az egyesület tagja nem köteles vagyoni
hozzájárulást teljesíteni.
3.2. A tagsági jogviszony az Egyesület Elnökségéhez benyújtott csatlakozási kérelem
elbírálásával, illetve elfogadásával keletkezik, a kérelem benyújtásának napjára visszamenőleges
hatállyal. Az Elnökség a csatlakozási kérelmet csak akkor utasíthatja el, ha alapos okkal
feltételezhető, hogy a csatlakozni kívánó személy az Egyesület céljainak megvalósításában nem
érdekelt.
3.3. A csatlakozási kérelem elutasítása ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezni, amely a fellebbezés
elbírálásáról a soron következő ülésén dönt. A fellebbezést az Elnökségnél írásban kell
előterjeszteni.
3.4. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi természetes, illetve jogi személy,
illetve jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet aki/amely adományaival segíti az
Egyesület munkáját, de abban tagként nem kíván részt venni.
A pártoló taggal szerződést kell kötni, amely rögzíti az általa az Egyesületnek nyújtott támogatás
mértékét, módját, a támogatás egyéb feltételeit. A pártoló tag vagy annak képviselője tanácskozási
és javaslattételi joggal részt vehet a közgyűlésen, de szavazati joga nincs és nem választható az
Egyesület tisztségeire.
3.5. A tagsági jogviszony megszűnik:
a) a tag kilépésével;
b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;
c) a tag kizárásával;
d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

4
3.6. A kilépést írásban kell közölni az Egyesület valamelyik tisztségviselőjével.
3.7. A tagnak jogszabályt, az Egyesület Alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy
ismételten sértő magatartása esetén a Közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv
kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytat le.
A kizárási eljárás lefolytatására az Elnökség jogosult.
A kizárási eljárás szakaszai:
a) vizsgálat
b) meghallgatás
c) határozathozatal
A vizsgálati szakaszban az Elnökség megvizsgálja a tag kizárására irányuló javaslatot, és az abban
foglalt indoklást összeveti az Egyesület Alapszabályával és a közgyűlési határozatokkal.
Amennyiben az Elnökség a vizsgálat alapján a javaslatot megalapozatlannak tartja, az eljárást
megszünteti, egyébként kitűzi a meghallgatás időpontját, és arra megidézi a kizárni javasolt tagot,
és a kizárási eljárás kezdeményezőjét. Ha az Elnökség a kezdeményező, a vizsgálati szakasz
lefolytatása nem szükséges.
A meghallgatási szakaszban az Elnökség meghallgatja a kizárni javasolt tagot, és az eljárás
kezdeményezőjét. Ha egyesületi szerv a kezdeményező, annak elnökét kell meghallgatni. A
meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben a meghallgatás valamennyi lényeges
nyilatkozatát rögzíteni kell. A jegyzőkönyvet valamennyi résztvevő köteles aláírni, ha valamelyik
résztvevő ezt megtagadja, ennek tényét is rögzíteni kell.
A határozathozatal során az Elnökség akkor határozatképes, ha valamennyi tagja jelen van. A
kizáráshoz egyhangúlag meghozott döntés szükséges.
Ha elnökségi tag kizárását kezdeményezik, őt a határozatképesség szempontjából figyelmen kívül
kell hagyni, és a kizárás kérdésében szavazati joggal nem rendelkezik.
A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az
indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a
jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.
Az Elnökség határozata ellen fellebbezésnek van helye, a kizárási eljárást kezdeményező tag
(egyesületi szerv kezdeményező esetén annak elnöke, vagy, ha az elnök az érintett, bármely
tagja), illetve a kizárási eljárással érintett tag a határozat közlésétől számított 30 napon belül az
Egyesület Közgyűléséhez jogorvoslatért fordulhat.
4.1. A tag jogai:
4.
A TAGOK KÖTELEZETTSÉGEI ÉS JOGAI
4.1.1. A Közgyűlésen az Egyesület minden tagja egy szavazattal rendelkezik, és részt vehet az
Egyesület működését érintő minden alapvető kérdésről rendelkezni jogosult Közgyűlés
döntéshozatalában.

5
4.1.2. A Közgyűlésen szavazati jogát a tag személyesen gyakorolhatja.
4.1.3. A tag – törvényben meghatározott kizáró ok hiányában – tisztségviselőnek választható, és ő
is választhat másokat az Egyesület tisztségeire.
4.1.4. Az Egyesület tagja bármely egyesületi rendezvényen, fórumon részt vehet, felszólalhat,
észrevételt és javaslatot tehet.
4.1.5. Az Egyesület tagjának joga van az Egyesület tisztségviselőitől felvilágosítást kérni, az
Egyesület irataiba betekinteni.
4.2. A tag kötelességei:
4.2.1. Az Egyesület tagja köteles a Közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat
megfizetni, továbbá köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása és a
Közgyűlés által meghatározott programok végrehajtása érdekében.
4.2.2. A tag köteles betartani az Alapszabály rendelkezéseit, valamint a Közgyűlés és az Elnökség
határozatait.
5.
AZ EGYESÜLET SZERVEI
KÖZGYŰLÉS ÉS TISZTSÉGVISELŐK
5.1. Az Egyesület döntéshozó szerve a Közgyűlés.
5.2. A Közgyűlés az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A Közgyűlést az Elnökség
hívja össze. A Közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a
meghívók elküldése és a Közgyűlés napja között legalább 15 nap időköznek kell lennie. Az
Elnökség a 15 napos időköz figyelembe vételével a helyi sajtó útján is közzé teheti a meghívót,
ebben az esetben személyre szóló meghívót nem szükséges küldeni.
A meghívó tartalmára a Ptk. 3:17. § rendelkezéseit kell alkalmazni. A közgyűlési meghívó az
általános tartalmi elemeken túl tartalmazza:
a) határozatképtelenség esetére a megismételt Közgyűlés időpontját, helyét és az eltérő
határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást; és
b) küldöttgyűlés tartása esetén az erre a körülményre történő utalást.
A Közgyűlés helyszínét elegendő a meghívóban megjelölni akkor is, ha az eltér az Egyesület
székhelyétől.
A Közgyűlés napirendjére tűzött ügyekre vonatkozóan az Elnökség a tagnak – kérelmére –
köteles felvilágosítást adni.
Évente egyszer rendes Közgyűlést kell tartani, amelyen meg kell tárgyalni az Egyesület éves
pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000.
évi C. törvény rendelkezései szerint készített beszámolót.

6
Rendkívüli Közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt – a cél megjelölésével – igényli,
vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja.
Az Elnökség köteles összehívni a Közgyűlést a Ptk. 3:81. §-a szerinti esetekben, azaz ha
a) az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.
5.3. A Közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az Elnökségen kívül a Közgyűlés
összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a Közgyűlés határozata alapján
tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.
A Közgyűlés határozatképes, ha a tagok 2/3-a jelen van.
Ha a Közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen
a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés
megtartásához. A szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat,
kivéve, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem
szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. Az előbb említett esetek körébe nem
eső, nem szabályosan összehívott vagy megtartott Közgyűlésen elfogadott és ebből az okból
érvénytelen határozat az elfogadásának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha a
határozatot a Közgyűlés napjától számított 30 napon belül valamennyi tag egyhangúlag
érvényesnek ismeri el.
Ha a Közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Közgyűlés az eredeti napirenden
szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt közgyűlést az
eredeti – a határozatképtelenség miatt elmaradt – Közgyűlés időpontját követően, az eredeti
közgyűlési időpontot követő legalább 3 és legfeljebb 15 napon belüli időpontra kell összehívni. A
meghívóban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a megismételt Közgyűlés a jelenlévők számától
függetlenül határozatképes.
A határozathozatalra és a szavazati jog gyakorlására egyebekben a Ptk. 3:19. §-ában foglaltakat
kell alkalmazni.
A Közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag,
valamint képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú
szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a Közgyűlés levezető
elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza
a) az Egyesület nevét és székhelyét;
b) a Közgyűlés helyét és idejét;
c) a Közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a
nevét;
d) a Közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól
tartózkodók számát.
A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a Közgyűlés levezető elnöke írja alá, és az erre
megválasztott, jelen lévő két tag hitelesíti.

7
Az Egyesület Elnöksége köteles a közgyűlési jegyzőkönyvet, valamint a jelenléti ívet az
Egyesület dokumentumai között elhelyezni és megőrizni. Bármely tag a közgyűlési jegyzőkönyv
másolatának vagy a jegyzőkönyv egy részét tartalmazó kivonatának a kiadását kérheti az
Elnökségtől.
5.4. A Közgyűlés – eltérő rendelkezés hiányában – a határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt
szavazással hozza. A Közgyűlés a tisztségviselőket nyílt szavazással választja meg.
5.5. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
– az Alapszabály elfogadása és módosítása;
– a tisztségviselők megválasztása;
– a tagdíj megállapítása;
– az éves költségvetés megállapítása és az éves gazdálkodásról szóló jelentés elfogadása;
– az Egyesület éves munkaprogramjának jóváhagyása;
– döntés az állami és egyéb támogatások felhasználásáról;
– az Elnökség jelentéseinek elfogadása;
– az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
– döntés mindazon kérdésekben, amelyeket a Közgyűlés hatáskörébe von, vagy a Ptk. a
Közgyűlés hatáskörébe rendel.
–
5.6. Az Egyesület alapszabályának módosításához, az Egyesület egyesüléséhez és szétválásához a
jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Egyesület
céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati
joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
6.
AZ EGYESÜLET ÜGYVEZETŐ ÉS KÉPVISELETI SZERVEI
6.1. Az Egyesület tevékenységét a Közgyűlések között a Közgyűlés által választott – 5 főből álló
– Elnökség irányítja. Az Elnökség az Egyesület ügyvezető szerve. Az Elnökség tagjai az
ugyancsak a Közgyűlés által megválasztott Elnök, és 2 Elnökségi tag, valamint a Titkár és a
Gazdasági Felelős.
Az Egyesület az Elnökség ülései közötti, illetve egyéb operatív feladatok ellátására Titkárt, a
pénzügyi-gazdasági kötelezettségek teljesítésére pedig Gazdasági Felelőst is választ. A Közgyűlés
az Elnökség tagjait, a Titkárt és a Gazdasági Felelőst 5 évre választja.
6.2. Két Közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik
a Közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő Közgyűlésen az Elnökség
köteles beszámolni.
6.3. Az Elnökség akkor határozatképes, ha ülésén a tagok 3/5-e jelen van. Az Elnökség
szükséghez képest – de legalább évente egyszer – tart ülést, melyet az Elnök hív össze.
Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók
elküldése és az ülés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie. Bármely az Elnökség
döntésében érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.
Az Elnökség az ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt
szavazással hozza.

8
6.4. Az Elnökség tagjai:
Elnök:
Titkár:
Gazdasági Felelős:
Magvas Istvánné
(an.: Horváth Erzsébet)
lakcíme: 8400 Ajka, Szabó Gáspár u. 6.
Tóth Edina
(an.: Németh Judit)
lakcíme: 8400 Ajka, Tölgyfa u. 1.
Varga Péter
(an.: Gőgös Márta)
lakcíme: 8400 Ajka, Forrás u. 18.
További elnökségi tagok:
Nemeshanyi Szabolcs
(an.: Nász Ildikó)
lakcíme: 8400 Ajka, Bródy Imre u. 5.
Palkovics Tamás
(an.: Kondor Bernadett Mária)
lakcíme: 8400 Ajka, Alinka u. 32.
7.1. Az Elnök
7.
AZ ELNÖK KÖTELEZETTSÉGEI ÉS JOGAI
– a Közgyűlést bármikor összehívhatja
– az Egyesület vagyonáról az azt kezelőket elszámoltatja
– a kiadások számláit ellenőrzi
– megbízólevél kiadására jogosult pénzügyek intézéséhez
– harmadik személyekkel való szerződések megkötésére jogosult
– a tagság észrevételeit mindenkor köteles figyelembe venni, a Közgyűlés és az Elnökség
határozatának megfelelően köteles az intézkedéseket megtenni
– a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelését, illetve
felhasználását köteles ellenőrizni
– az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentumokat köteles megőrizni és
7.2. Az Elnök az Elnökséggel együtt felelős a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáért, az
Egyesület szabályszerű gazdálkodásáért. Képviseli az Egyesületet a hatóságok és más harmadik
személyek előtt.
7.3. Az Elnök az Elnökséggel együtt felelős az Egyesület anyagi és pénzeszközeinek célszerű és a
jogszabályoknak megfelelő felhasználásáért.

9
8.
AZ ELNÖKSÉGI TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
8.1. Az Elnökség tagjai az Elnök akadályoztatása esetén helyettesítik az Elnököt. Az Elnökség
tevékenységében szavazati joggal vesznek részt.
9.
A TITKÁR JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
9.1. A Titkár
– elősegíti az Egyesület tagjai közötti kapcsolattartást
– szervezi az Egyesület általános tevékenységét, rendezvényeit
– vezeti a tagnyilvántartást
– az Elnökségi ülésen tevékenységéről beszámolót tart
– figyeli az Egyesület célja szerinti pályázatokat és felel a pályázatok benyújtásáért
– részt vesz a munkaprogram kidolgozásában
– a számlák hitelességét ellenőrzi
– szavazati joggal vesz részt az Elnökség tevékenységében
– az Egyesület alkalmazottai felett gyakorolja a munkáltatói jogokat
10.
A GAZDASÁGI FELELŐS JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
10.1. A Gazdasági Felelős
– a Közgyűlés és az Elnökség határozatai alapján vezeti az Egyesület könyvelését
– ellenőrzi és megőrzi a számviteli bizonylatokat
– előkészíti az éves beszámolót
– az Egyesület pénzügyi helyzetéről rendszeresen beszámol az Elnökségnek
– figyelemmel kíséri a tagdíjak befizetését
– szavazati joggal vesz részt az Elnökség tevékenységében
–
11.
AZ EGYESÜLET SZERVEINEK EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEI
11.1. Mind a Közgyűlés, mind az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A
jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség jelenlevő minden tagja, a Közgyűlés esetén az Elnök, az erre
megválasztott jegyzőkönyvvezető és a hitelesítőnek megválasztott két tag.
11.2. A Közgyűlést levezető Elnök a Közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul
bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti.
11.3. A Titkár köteles mind a Közgyűlés, mind az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását
naprakészen vezetni.

10
12.
SZÁMVIZSGÁLÓ BIZTOS
12.1. A Közgyűlés az Egyesület gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére 4 éves
időtartamra Számvizsgáló Biztos választ.
12.2. A Számvizsgáló Biztos az Egyesületben más tisztséget nem viselhet.
12.3. A Számvizsgáló Biztos tanácskozási joggal részt vesz az Elnökség ülésein.
12.4. A Számvizsgáló Biztos éves ellenőrzési terv alapján dolgozik, melyről az elnökséget
tájékoztatja.
12.5. A Számvizsgáló Biztos feladatai:
– az Egyesület pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata
– a társadalmi szervezetek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező
előírások betartásának ellenőrzése
– az éves beszámoló felülvizsgálata
– a gazdálkodás célszerűségének, szabályszerűségének, az előirányzott bevételek és
kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata
– a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése
– az egyesületi vagyon megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének
ellenőrzése
12.6. A Számvizsgáló Biztos feladatai során jogosult az Egyesület gazdálkodásával kapcsolatos
bármely iratba betekinteni, a tisztségviselőktől tájékoztatást kérni.
12.7. Az ellenőrzések megkezdéséről a Számvizsgáló Biztos tájékoztatni köteles az Elnököt.
12.8. Az ellenőrzések során a Számvizsgáló Biztos a pénzügyi-gazdasági, illetőleg a belső
ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint jár el.
12.9. Az ellenőrzések tapasztalatairól a Számvizsgáló Biztos – a vizsgálat befejezésétől számított
15 napon belül – tájékoztatja az Elnökséget. Ha a vizsgálat szabálytalanságot, vagy
rendellenességet állapít meg, egyúttal ennek megszüntetésére is fel kell hívnia a figyelmet.
12.10. A vizsgálatot követő intézkedési terv végrehajtását – az abban meghatározott határidő
elteltétől számított 30 napon belül – a Számvizsgáló Biztos utóvizsgákat keretében ellenőrzi.
12.11. Ha a kifogásolt gyakorlat fennállását az Elnökség nem ismeri el, vagy az utóvizsgákat sem
vezetett eredményre, a Számvizsgáló Biztos közvetlenül az intézkedésre jogosult szervhez
fordulhat, szükség esetén kezdeményezi rendkívüli Közgyűlés összehívását, és értesíti a
törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
12.12. A Számvizsgáló Biztos a tevékenységéről a Közgyűlésnek évente köteles beszámolni.

11
13.
AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE
13.1. Az Egyesület általános képviseletére az Elnök jogosult.
13.2. Az utalványozás és az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezés során az Egyesület Elnöke
valamelyik Elnökségi taggal, vagy a Titkárral együttesen ír alá úgy, hogy az Egyesület kézzel
vagy géppel előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve alá nevüket együttesen, a hitelesített aláírási
címpéldánynak megfelelően írják.
14.1.
14.
AZ EGYESÜLET VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA
I. Az Egyesület bevételei:
a) tagdíj,
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevételei;
c) a költségvetési támogatás:
ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a
költségvetésből juttatott támogatás;
cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó
támogatás;
cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt
összege;
d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
f) befektetési tevékenységből származó bevétel;
g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.
II. Az Egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai):
a) alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó
költségek;
c) a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció
költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt
immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.
A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az Egyesület
vagyonát képezik. Az Egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az
Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.
14.2. Az Egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból,
illetőleg a pártoló tagok és külső támogatók által juttatott összegekből, pályázatokból befolyó
bevételekből, valamint az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében folytatott gazdasági
tevékenységből adódó bevételekből gazdálkodik.

12
A tagdíjakat az Egyesület a fenntartási és ügyviteli költségek, valamint az Egyesületet esetleg
terhelő járulékok, adók, egyéb közterhek megfizetése után a célja szerinti tevékenységre köteles
fordítani.
14.3. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület tartozásaiért saját
vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját
vagyonukkal nem felelnek.
14.4. Az Egyesület működéséről a pénzügyi és számviteli jogszabályok előírásai szerinti
nyilvántartásokat kell vezetni és azokat a naptári év végén le kell zárni. Az Elnökség az Egyesület
gazdálkodásáról a Közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást
készít.
14.5. Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik a Ptk. 3:48. § (1) bekezdése szerinti esetekben.
Az Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak
egyesületekre válhat szét.
A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az Egyesület jogutód nélkül
megszűnik, ha
a) az Egyesület megvalósította célját vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált,
és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után
fennmaradó vagyont más ajkai székhelyű, tömegsportot támogató közhasznú szervezetnek kell
átadni.
Az Egyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami
tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium
költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani.
Az Egyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a MOB igazolja,
hogy az Egyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az
államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy
azt, hogy az Egyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült.
A TISZTSÉGVISELŐKRE, VALAMINT AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGRE
VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK
15.1. Az Egyesület tisztségviselői nem lehetnek egymással a Ptk. szerinti közeli hozzátartozói,
illetve élettársi viszonyban.
Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége
ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes
személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre
vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
15.

13
A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen
szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos
következmények alól nem mentesült.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely
foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt
tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit
eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
15.2. A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek Ptk.
szerinti közeli hozzátartozója vagy élettársa a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletekben egyébként érdekelt.
15.3. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés
nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági
jogviszony alapján nyújtott, a létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
15.4. Nem lehet az Elnökség tagja, illetve Számvizsgáló Biztos
a) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban
vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állószemély, ha jogszabály másképp nem
rendelkezik
b) aki az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül
igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági
jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást –, illetve
c) az a)-b) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
15.5.A tisztségviselők megbízása megszűnik:
– a tisztségviselő lemondásával,
– a tisztségviselő halála esetén,
– ha az Egyesületből kizárják.

14
16.
VEGYES RENDELKEZÉSEK
16.1. Az Elnök az Egyesület érdekében kifejtett tevékenysége során általa, továbbá a Közgyűlés,
az Elnökség és a Titkár által hozott határozatokról folyamatos sorszámozású nyilvántartást köteles
vezetni (határozatok könyve). A meghozott határozatok szövege után ismertetni kell a határozat
meghozatalának időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha
lehetséges, személyét).
Az Elnök a meghozott határozatokról a személy szerint meghatározható érintetteket a nyilvántartó
könyvből készített kivonat postai úton, ajánlott küldeményként történő megküldésével értesíti.
16.2. Az Egyesület működése során keletkezett iratokba bármelyik tag betekinthet, és az ezzel
kapcsolatos költségek megtérítése esetén azokról másolatot kérhet. Csak az érintett
hozzájárulásával – vagy a védett személyi adat kitakarását biztosítva – lehet betekinteni azokba az
iratokba, illetve adható másolat azokról az iratokról, amelyek jogszabály által védett személyi
adatot tartalmaznak.
16.3. Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.
16.4. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre a sportról szóló 2004. évi I. tv., az egyesülési
jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló
2011. évi CLXXV. törvény és a Ptk. rendelkezései, és más, az Egyesület tevékenységére
vonatkozó jogszabályok, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók.
Alulírott Magvas Istvánné, mint az Egyesület Elnöke igazolom, hogy a 2011. évi CLXXXI.
törvény 38. § (2) bekezdése alapján jelen alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege
megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalomnak. Jelen egységes szerkezetű,
2014. december 08. napján kelt és első alkalommal 2015. január 31-én módosított Alapszabályban
a mai napon az 1.2., 3.1., 3.7., 5.2., 5.3., 5.6. és 6.4. pontok kerültek módosításra. A módosított
szövegrészek dőlt, félkövér betűvel kerültek megjelenítésre.
Ajka, 2017. január 12.
………………………… ………………….. ………………………
Magvas Istvánné Varga Péter Nemeshanyi Szabolcs
elnök hitelesítő hitelesítő

15