You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A <strong>Petőfi</strong> <strong>Sándor</strong><br />
<strong>Program</strong> eredményei<br />
A magyarság nagykövetei<br />
a szórványban<br />
2016–2017<br />
2016–2017
3<br />
Tartalom<br />
A <strong>Petőfi</strong> <strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong> eredményei<br />
A magyarság nagykövetei a szórványban<br />
2016-2017<br />
Köszöntő ........................4<br />
<strong>Program</strong>értékelés .................5<br />
A Petőf <strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong><br />
kommunikációjáról<br />
és sajtóvisszhangjáról .............6<br />
A koordinátori munkáról . ..........10<br />
Beszámolók .....................11<br />
Erdély<br />
Bankó Anna .....................13<br />
Hoffmann Ferenc .................14<br />
Bajusz Erika .....................15<br />
Becske Adrienn ..................16<br />
Csőke Krisztina ..................17<br />
Dani Bence .....................18<br />
Eizen Fruzsina ...................19<br />
Garamvölgyi Anett ...............20<br />
Lázár-Hock Judit .................21<br />
Hollanda Tímea ..................22<br />
Koffol Gábor ....................23<br />
Kovács Dominik ..................24<br />
Lovász Dénes ....................25<br />
Papp Gyula Attila ................26<br />
Patócs Júlia Annamária ............27<br />
Rád Anita .......................28<br />
Simoncsics Sára ..................29<br />
Szabó <strong>Sándor</strong> ...................30<br />
Szedlák Katalin ..................31<br />
Tompos Krisztina .................32<br />
Tóth Borbála ....................33<br />
Varga Emese ....................34<br />
Varga László Mátyás ..............35<br />
Zödös Szabolcs ..................36<br />
Zs. Nagy Bernadett ...............37<br />
Délvidék<br />
Bezzeg Gyula ....................38<br />
Gál Veronika ....................39<br />
Harmat-Szabó Zoltán ..............40<br />
Mandácskó Eszter ................41<br />
<strong>Sándor</strong> Béla .....................42<br />
Szabó Nóra .....................43<br />
Tancsik Richárd ..................44<br />
Tóth Adorján Márton ..............45<br />
Tóth Rebeka .....................46<br />
Ujvárosi Zita .....................47<br />
Felvidék<br />
Balázs Mihály ....................48<br />
Baranyai Kinga Anna .............49<br />
Bedi Katalin .....................50<br />
Burovincz Laura ..................51<br />
Horti Réka ......................52<br />
Hunyadi Péter ...................53<br />
Kertész Csilla ....................54<br />
Brum Alejandra ..................55<br />
Varga Emese Anna ...............56<br />
Kárpátalja<br />
Kaskötő Miklós Bertold ............57<br />
Dr. Kötél Emőke .................58<br />
Simon Andrea ...................59<br />
Simoncsics Nóra .................60<br />
Simoncsics Pál ...................61<br />
Csehország<br />
Demján Izabella ..................62<br />
Lengyelország<br />
Gecse Adrienn ...................63<br />
Impresszum<br />
A <strong>Petőfi</strong> <strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong> eredményei, Budapest 2017.<br />
Kiadó: Magyarország Kormányának Miniszterelnöksége Nemzetpolitikai Államtitkárság<br />
Felelős kiadó: Dr. Grezsa István, kormánybiztos<br />
ISBN 978-963-12-9136-0<br />
Szerkesztő: Rátky Zsuzsanna<br />
Grafika: Stég Design Kft.<br />
Címlapfotó: Rácz Norbert<br />
Nyomda: Kiwi Print Hungary Kft.
4<br />
5<br />
Köszöntő<br />
„A magányos bérctetőn álló fát a vihar sokkal könnyebben kicsavarja, de ha<br />
az erdőben egymás mellett vannak, egymást védik, óvják, közösen a legnagyobb<br />
orkánnal is sokkal könnyebben fel tudják venni a harcot.”<br />
Böjte Csaba testvér csodálatos gondolatával köszöntöm kedves Olvasónkat, aki most a<br />
Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága szervezésében második esztendeje<br />
működő <strong>Petőfi</strong> <strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong>unk 2016. évi összegzését tartja kezében. E kötet megjelentetésével<br />
kívánunk betekintést adni a Kárpát-medence határon túli közösségeiben<br />
szolgálatot teljesítő ösztöndíjasaink munkájáról.<br />
Aknaszlatinától Zsobokig 48 helyszínen – s a betűrendnél maradva – Bajusz Erikától<br />
Zs. Nagy Bernadettig 51 munkatársunk végezte feladatát az elmúlt 9 hónap során.<br />
Őket kértük fel, hogy e kötet szűk keretein belül adjanak ízelítőt arról, ami velük történt<br />
kiküldetésük során. Megannyi helyszín, eltérő kihívások, megvalósítandó tervek, élethelyzetek.<br />
Indulásuk előtt a felkészítő előadások keretében, a rájuk váró feladatok megoldásához<br />
szükséges tudnivalókkal láttuk el ösztöndíjasainkat. A legfontosabb ezek közül, amely<br />
mindannyiuk munkájának sarokkövét kellett képezze, hogy mentoraikra támaszkodva<br />
építsék tovább az őket befogadó közösséget.<br />
Az anyaországot és a külhoni nemzetrészeket összekötő gazdasági és kulturális szálak<br />
erősödésével arra kell törekednünk, hogy ezeket a szálakat immár erős szövetté szőjük.<br />
Ez a feladat várt a <strong>Petőfi</strong> <strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong> küldötteire. Mi sem bizonyítja jobban munkájuk<br />
sikerességét és jó hírnevét, minthogy 40 új szervezet jelentkezett és kért ösztöndíjast<br />
a következő programszakaszra.<br />
Ezúton szeretnénk megköszönni ösztöndíjasaink lelkiismeretes munkáját. Számukra ezt<br />
a kötetet az elmúlt 9 hónap emlékének szánjuk, reméljük, hogy a megszerzett tapasztalatokra<br />
támaszkodva eredményesen folytatják hivatásukat a jövőben is.<br />
Köszönettel tartozunk a mentoroknak és közösségeknek, akik küldötteinket befogadták,<br />
lehetőséget biztosítottak számukra, hogy kibontakoztassák tudásukat. Bízunk benne,<br />
hogy a jövőben is együtt folyatathatjuk nemzetünk, hagyományaink ápolását.<br />
Végül szeretném megköszönni a <strong>Petőfi</strong> <strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong> sikerén dolgozó valamennyi<br />
kollégánknak egész éves munkáját, s kívánok sok erőt a <strong>Program</strong> folytatásához.<br />
Potápi Árpád János<br />
nemzetpolitikáért felelős<br />
államtitkár<br />
…ne hagyd kihunyni a tüzet…<br />
Büszkeséggel ajánlom figyelmébe minden érdeklődőnek a <strong>Petőfi</strong> <strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong><br />
2016-2017-es évadának eredményeit összefoglaló kiadványt. Örömünkre az idei program<br />
is nagy sikerrel zárult, mind az ösztöndíjasok, mind a résztvevő szervezetek, a külhoni<br />
magyar közösségek és a Nemzetpolitikai Államtitkárság részéről egyaránt.<br />
2016 tavaszán a magyar kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága második alkalommal<br />
hirdette meg a <strong>Petőfi</strong> <strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong>ot, melynek keretében 51 ösztöndíjast küldött,<br />
jelentős részben az egykori monarchia területére, azon belül is kimondottan szórványban<br />
élő magyar közösségekbe. A program indítását és folytatását az indokolta, hogy<br />
ezeken a területeken nagy a veszélye a teljes asszimilációnak.<br />
A szórványban élő közösségekben elsősorban nem a nemzeti identitást kell erősíteni,<br />
hiszen inkább nekünk, az anyaországban élőknek van mit tanulnunk tőlük helytállásból.<br />
A közösségi programok szervezésén, ismeretátadáson, nyelvoktatáson túl az<br />
ösztöndíjasok legfontosabb feladata az volt, hogy reményt vigyenek a Kárpát-medence<br />
sokszor legkisebb, legszegényebb falvában élő magyarokhoz is, hogy pontosan tudják,<br />
rájuk is számít Magyarország.<br />
A programban ösztöndíjasként évről-évre olyan nemzeti elkötelezettségű fiatalok<br />
vesznek részt, akiket elsősorban közösségszervező-, hagyományőrző-, illetve egyéb<br />
hasonló területen szerzett tapasztalataik, képességeik tettek alkalmassá a feladat elvégzésére.<br />
2017-ben már ötszörös túljelentkezés mellett, ismét kiváló képzettségű és<br />
felkészültségű jelentkezők kapcsolódtak be, így minden évben gazdagabbak leszünk<br />
50-60 olyan magyar fiatallal, akik jobb magyarok lettek, mint amilyenek előtte voltak,<br />
ami ebben az értékválsággal teli világban, egyáltalán nem lebecsülendő eredmény.<br />
A program sikere az is, hogy az ösztöndíjasok tevékenysége által egyre erősebb kapcsolat<br />
szövődik az anyaország, a szórvány és a diaszpóra között, egy új magyar hálózat<br />
szerveződik. A második éve futó program természetesen folyamatosan fejlődik.<br />
Az egymásra találáson túl mind inkább a minőségre kell fektetnünk a hangsúlyt. Ma<br />
már nem csak beindított nyelvoktatásról, nem csak újonnan szerveződő néptánc vagy<br />
cserkészcsoportokról beszélhetünk. Az előző években befektetett energia kezd megtérülni,<br />
egyre inkább látjuk, hogy egy jól szervezett magyar közösség működik ott,<br />
ahová az ösztöndíjasokat kiküldtük. Ez az ösztöndíjprogram legnagyobb eredménye!<br />
A tevékeny munka mellett a magyarság nagykövetei közvetítik a világban elszórtan<br />
élő magyarok felé az anyaország üzenetét: a magyar kormány alkotmányba foglalt kötelezettségét<br />
végiggondolva és megszervezve, folyamatosan erősíti a külhoni magyar<br />
közösségeket annak érdekében, hogy a 15 milliós magyar közösségből egy nemzeti<br />
közösséget szervezzen.<br />
Dr. Grezsa István<br />
kormánybiztos
6<br />
7<br />
Ízelítő a megjelenésekből<br />
A <strong>Petőfi</strong> <strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong><br />
kommunikációjáról és sajtóvisszhangjáról<br />
Sajtóvisszhang<br />
2015-ben Magyarország Kormánya látva a Kőrösi Csoma <strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong>nak a diaszpóra<br />
magyarságában véghezvitt sikereit, döntött arról, hogy a Kárpát-medencei<br />
szórvány magyarságot is támogatni kell egy hasonló programmal. A szórvány megtartása<br />
és megerősítése kiemelt szerepet kapott a Nemzetpolitikai Államtitkárság keretén<br />
belül. A <strong>Petőfi</strong> <strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong> az egykori monarchia területére terjed ki, érintve Romániát,<br />
Ukrajnát, Szerbiát, Horvátországot, Szlovéniát, Szlovákiát, Csehországot, Bosznia-Hercegovinát,<br />
Macedóniát és Dél-Lengyelországot.<br />
Az első két évben 50 ösztöndíjas utazott ki, az idei évben pedig 65 fő vállalta ezt a rendkívül<br />
szép, ám kihívásokkel teli munkát. A Kőrösi Csoma <strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong>hoz hasonlóan<br />
minden évben felhívtuk a figyelmüket arra, hogy ők a kormányzat meghosszabbított<br />
kezei és egyúttal arcai is, ezért komoly figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy kinek, mit<br />
és hogyan nyilatkoznak, mondanak és írnak. A <strong>Program</strong> folyamatosan kiemelt figyelmet<br />
kapott a sajtó részéről, ami azt is jelzi, hogy ösztöndíjasaink lelkiismeretesen és legjobb<br />
tudásuk szerint végzik és végezték munkájukat és tanácsainkat megfogadva rendszeres<br />
és intenzív kapcsolatot tartottak és sokan még tartanak jelenleg is a sajtó képviselőivel.<br />
Most már látjuk, hogy a <strong>Petőfi</strong> <strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong> is egy olyan pótolhatatlan és egyedülálló<br />
kezdeményezés, amelynek folytatása nem lehet kérdés. Itt kell kiemelni, hogy<br />
az ösztöndíjasok kiválasztása, személyes meghallgatása és felkészítése, az a rengeteg<br />
egyeztetés, amit követően az ösztöndíjasok elfoglalhatták állomáshelyeiket, nem volt<br />
véletlen és valóra váltotta a <strong>Program</strong>hoz fűzött reményeket. Mind a magyarországi,<br />
mind a Kárpát-medencei magyar sajtó részéről támogató hangvételű írások megjelenése<br />
is jelzi, hogy a <strong>Program</strong> célkitűzése pozitív visszhangra talált és erre a kezdeményezésre<br />
szükség van.<br />
Nyugodt szívvel jelenthetjük ki, hogy bár a <strong>Program</strong> továbbra is a sajtóérdeklődés középpontjában<br />
fog állni, köszönhetően a kiválasztás rendszerének, a felkészítőkön átadott<br />
kézzel fogható tudásnak és a kialakult együttműködésnek csak pozitív hangvételű<br />
sajtómegjelenésekkel kell számolnunk, legyen szó akár a korábban lezárult, az idei, de<br />
akár a jövőbeli <strong>Program</strong>okkal kapcsolatban egyaránt.
8<br />
9<br />
Ízelítő az online felületekről<br />
Online kommunikáció<br />
A diaszpóra magyarságát támogató Kőrösi Csoma <strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong> sikerét látva, 2015 tavaszán<br />
a Nemzetpolitikai Államtitkárság meghirdette a Kárpát-medencében szórványban<br />
élő magyarokat támogató <strong>Petőfi</strong> <strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong>ot. Annak érdekében, hogy a frissen<br />
elindított program céljairól, küldetéséről, eredményeiről; illetve a kiküldetésben szolgálatot<br />
teljesítő ösztöndíjasok személyéről, hiánypótló munkájáról, a résztvevő fogadószervezetekről<br />
a hazai és a külhoni közösségek tájékoztatást kapjanak, az Államtitkárság úgy<br />
döntött, hogy átfogó kommunikációs kampányt indít. A legfontosabb célkitűzés az volt,<br />
hogy növekedjen a program ismertsége, láthatósága mind a szórványban élők számára,<br />
mind a hazai közvélemény előtt. Az államtitkárság szem előtt tartotta azt is, hogy ismerjék<br />
meg az itthoni magyarok a szórványban élő magyarság gondjait, örömeit, eredményeit,<br />
történelmét. Cél volt, hogy alakuljon ki élő kapcsolat az egyes országok, a diaszpórában<br />
és szórványban élő magyar közösségek között.<br />
A kor igényeihez igazodva a fenti célok eléréséhez elsősorban az online kommunikációs<br />
platformokat hívták segítségül. 2015 augusztusában elindult a petofiprogram.hu<br />
weboldal, valamint a hozzá kapcsolódó Facebook profil és YouTube csatorna. Ezeken a<br />
felületeken az ösztöndíjasok által beküldött írásokon, feltöltött kép- és videógalériákon<br />
keresztül a látogató bepillantást nyerhet a kiküldöttek munkájába, a fogadóközösségek<br />
hétköznapjaiba, ünnepeibe. A honlap tájékoztatást nyújt a partnerszervezetekről, a magyarokat<br />
érintő külhoni eseményekről, magáról a programról és a szórványról általánosságban.<br />
A Facebook oldalon a mérföldkövek, a honlapon megjelenő legérdekesebb<br />
cikkek kerülnek megosztásra, valamint a célközönséget aktivizáló játékok, versenyek,<br />
pályázatok.<br />
A 2016-17-es programévben Instagram profillal bővült a közösségi oldalak köre, és<br />
elindult a magyarokegyhelyen.hu, amely a Kőrösi és <strong>Petőfi</strong> programokat kapcsolja öszsze.<br />
Ez a honlap szórakoztató formában igyekszik közelebb vinni a magyarság ügyét az<br />
érdeklődőkhöz. A felületen megtalálhatóak a diaszpóra és a szórvány legfrissebb hírei,<br />
eseményei, érdekes interjúk olvashatók a kinti magyar közösségekben valamilyen területen<br />
- egyház, oktatás, művészet stb. - fontos szerepet betöltő személyekkel. A kvíz-játékkal<br />
bárki próbára teheti a külhoni magyarsággal kapcsolatos tudását, „A világ magyar<br />
ízei” receptgyűjteményből pedig ötleteket meríthet, és rácsodálkozhat, hogyan<br />
készítik például a gulyást a tengerentúlon. Ez a felület egyben különböző pályázatok<br />
meghirdetésére is lehetőséget ad.<br />
És minderről mit mondanak a számok? A petofiprogram.hu honlap látogatottsága folyamatosan<br />
növekszik, mára gyakran szolgál forrásként például sajtóorgánumok számára<br />
is. Az elmúlt két évben több mint 1000 cikk, hír tudásanyag, beszámoló jelent meg<br />
az oldalon; 350 kép- és közel 120 videógaléria gyűlt össze. A Facebook oldalt kedvelők<br />
száma fokozatosan gyarapszik, jelenleg 5447 a követők száma.<br />
Különleges események is gazdagítják, népszerűsítik a programokat, májusban például<br />
flashmob készült, az esemény mind a felvétel helyszínén, mind az online közösségi felületeken,<br />
ahova az akcióról készült kisfilm felkerült, nagy sikert aratott.
10<br />
Beszámolók<br />
...a szórványban élő magyarság<br />
megsegítéséért...<br />
2013-ban a Kőrösi Csoma <strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong> első évében egyike lehettem a 47 ösztöndíjasnak,<br />
akik a diaszpórába kiérkezve segíthették a magyar közösségek életét. Nagy<br />
szerepünk volt abban, hogyan tekintenek az ösztöndíjasokra a kinti szervezetek és a<br />
közösség tagjai egyaránt. A munkám során mindig legfontosabb szempontként azt tartom<br />
szem előtt, hogy nekem ösztöndíjasként mi volt fontos, milyen tekintetben vártam<br />
támogatást a budapesti vezetőségtől, koordinátortól. Igyekszem mindig az ösztöndíjasok<br />
érdekeit előtérbe helyezni, éreztetni velük, hogy bármikor, bármilyen probléma<br />
esetén fordulhatnak hozzám és én minden igyekezetemmel azon leszek, hogy segítsek<br />
nekik. 2015 márciusa óta dolgozom koordinátorként a szórványban élő magyarság<br />
megsegítéséért létrejött <strong>Petőfi</strong> <strong>Program</strong>ban. Az elejétől részt venni egy új folyamatban<br />
mindig nagyon nagy lehetőség. A <strong>Petőfi</strong> <strong>Program</strong>ban számos Kárpát-medencei szervezettel<br />
tarthatom a kapcsolatot, fogadhatom az igényeiket, tehetek eleget kéréseiknek.<br />
A pályázat kiírásától kezdve a program szabályzatának elkészítésével, a nyertes ösztöndíjasok<br />
kiválasztásával foglalkozom a Kőrösi Csoma <strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong> koordinátoraival<br />
szoros együttműködésben. A pályázati szakasz lezárulását követően az ösztöndíjasok<br />
szerződéseinek előkészítése, a kapcsolatfelvétel segítése a szervezetek és ösztöndíjasok<br />
között a fő feladatunk. A kiutazást megelőző oktatási hét teljes körű megszervezésére<br />
nyáron kerül sor. A kilenc hónapos külhoni programszakasz alatt a legfontosabb<br />
munkánk a kapcsolattartás és a havi beszámolók ellenőrzése, háttéranyagok készítése<br />
az Államtitkárság számára. A <strong>Program</strong>ot konferencia keretében zárjuk le, melyet szintén<br />
mi koordinátorok szervezünk meg. A munkám során van alkalmam pár helyszínt személyesen<br />
is meglátogatni. Ezek az alkalmak a személyes kapcsolatok kialakítása miatt<br />
fontosak, illetve ezen utak során lehet megtapasztalni, milyen eredményes egy olyan<br />
program, ami kifejezetten a szórványban élő magyarokra fókuszál. A látogatás, az ösztöndíjasok<br />
által szervezett program megtisztelése a személyes jelenléttel, sokat jelent<br />
a kinti közösségnek.<br />
Összességében a koordinátori munka során a <strong>Program</strong> minden résztvevőjének igyekszünk<br />
az igényeit kielégíteni, foglalkozunk a <strong>Program</strong> kommunikációjával, ismertségének<br />
növelésével, az általunk készített háttéranyagokon keresztül minden évben<br />
igyekszünk az eredményeket kommunikálni és fontos feladat jelen lenni azokon az alkalmakon,<br />
amelyeken a szórvány vagy diaszpóra magyarságáról van szó. Nagyon örülök,<br />
hogy munkám során egy olyan célt szolgálhatok, aminek eredményeképpen az<br />
egész magyarság kulturális és identitásbeli megmaradását segíthetem.<br />
Fazekas Anna<br />
koordinátor
12<br />
Erdély13<br />
Bankó Anna<br />
Kiküldetés helye:<br />
Csicsókeresztúr, Erdély<br />
Tevékenységi terület:<br />
gyermekotthon, idősekkel való foglalkozás,<br />
kézműves-foglalkozás<br />
Ittlétem alatt a magyar közösséget biztosítottam arról, hogy Magyarország<br />
számára minden egyes határon túli magyar ember ugyanolyan<br />
fontos, ugyanúgy a magyarság részei, mint azok, akik a határainkon<br />
belül élnek. Azt gondolom, hogy az itteni munkámat tekintve ez a legtöbb,<br />
amit adtam. Emellett pedig egy második otthonra leltem.<br />
Elért eredmények<br />
Ösztöndíjasként Csicsókeresztúrra kerültem. Mindennapjaim<br />
nagy részét Vicében, a Szent István Gyermekházban<br />
töltöttem, ott is laktam. Fő tevékenységeim közé tartozott a<br />
két ház gyermekei részére programok szervezése, a magyar<br />
nyelv gyakorlása, a mindennapi tanulásba való besegítés.<br />
Házi feladataik megírását követően 1-1 órás foglalkozást<br />
tartottam nekik: történelem, dráma, társasjátékok, kézműves-foglalkozások,<br />
mesefeldolgozások.<br />
Szombatonként a csicsókeresztúri gyerekek is Vicébe jöttek,<br />
hogy a napot közösen töltsük el. A délelőttök folyamán<br />
általában történelemmel foglalkoztunk. Délutánonként, ha<br />
jobb volt az idő, a közeli tisztásra sétáltunk, s ott játszottunk,<br />
s ha az idő nem engedte, benti kézműves-foglalkozást, mesefeldolgozást,<br />
társas napot tartottunk.<br />
Közösen megvalósított programok során emlékeztünk<br />
Kossuth Lajosra, Márton Áronra, megtartottuk a magyar<br />
népmese napját. Ünnepeltük október 6-át, október 23-át<br />
és március 15-ét. Márton napot szerveztünk, idősek napját<br />
tartottunk, Mikulás-várót készítettünk. A karácsonyt és a<br />
húsvétot közösen ünnepeltünk, valamint a magyar kultúra<br />
napjára és a holokauszt nemzetközi emléknapjára emlékeztünk.<br />
A farsangra magyar énekekkel, színdarabbal<br />
készültünk. Emellett pedig sokat szórakoztunk közösen:<br />
vásárban, színházban voltunk, és sokat kirándultunk a<br />
környéken.<br />
A faluban élő idősebbek is nagyon kedvesek, nekik azzal<br />
tudtam segíteni, hogy meghallgattam őket, amikor a „régi<br />
időkről” meséltek, amikor a magyarságukkal kapcsolatban<br />
bármi gondolat, szívügy felmerült, vagy amikor egyszerűen<br />
csak beszélgetni szerettek volna. Ezen kívül rendszeresen<br />
segítettem nekik ebben-abban, és az általam szervezett<br />
megemlékezésekre is mindig meghívtam őket, ahová nagyon<br />
szívesen eljöttek.<br />
Fogadószervezet<br />
A Possibilitas Egyesület két gyermekházat, a<br />
Csicsókeresztúron található Szent Anna házat,<br />
valamint a Vicében működő Szent István házat<br />
tartja fent. A gyermekházak családtípusú gyermekotthonok,<br />
melyekben 10-10 félárva, bántalmazott,<br />
vagy egyéb okból a gyámügy által, a családból<br />
kiemelt gyermek él. Elsődleges cél a mindennapi,<br />
családias, megfelelő légkör biztosítása a gyermekek<br />
számára, ezen felül pedig a család segítése,<br />
anyagilag, érzelmileg, pszichológiailag. A gyermekek<br />
közül van, akinek nincs hova haza mennie.
14<br />
Erdély<br />
Erdély15<br />
Hoffmann Ferenc<br />
Kiküldetés helye:<br />
Moldvai régió, Erdély<br />
Tevékenységi terület:<br />
magyaroktatás, cserkészfoglalkozások<br />
Bajusz Erika<br />
Kiküldetés helye:<br />
Vízakna, Erdély<br />
Tevékenységi terület:<br />
rendezvényszervezés, gyermekprogramok<br />
A program során egy olyan helyet ismerhettem meg, mely félig otthonommá<br />
vált, s amely biztos, hogy életem hátralévő részében is fontos<br />
helyet foglal el.<br />
Ahol egyetlen magyar szív is dobog, ott van feladatunk. Ez a feladat<br />
és szolgálat persze nem mindig könnyű, de hiszem azt, hogy szeretettel<br />
és áldással teli. Ilyen volt az én 9 hónapom is Vízaknán, amiért<br />
elmondhatatlanul hálás vagyok a helyi közösségnek, a mentoromnak<br />
és a Jóistennek.<br />
Elért eredmények<br />
Az ösztöndíjas életem nagy részét a Lészpedi Oktatási Központban<br />
töltöttem, amely koordinációs központja a jelenleg<br />
működő programnak. Márton Attila, a program koordinátora<br />
és egyben mentorom javarészt itt dolgozik, ebből<br />
kifolyólag az ő munkájának támogatása volt egyik állandó<br />
feladatom. Az egyes programok szervezése, előkészítése,<br />
az oktatási program lehetőségekhez mért fejlesztése, az állandó<br />
operatív ügyekben való részvétel, az adminisztrációs<br />
terhek átvállalása, támogatók, vendégek fogadása, kalauzolása,<br />
az oktatási központ folytonos fejlesztése, logisztika<br />
és megoldások biztosítása.<br />
Jártam egyes magyar iskolákba fát vágni, karbantartási<br />
munkálatokat végezni, tanítókat helyettesíteni, bált szervezni,<br />
adományokat elvinni, költöztetni, Mikulásként megjelenni,<br />
helyi versenyek zsűrijeként ellátogatni, és persze a<br />
gyermekekkel is foglalkozni.<br />
Ha össze kell foglalni a legjelentősebb feladataim, akkor<br />
egyik mindenképp az oktatási központ fejlesztése. Ehhez<br />
készíttettünk átalakítási terveket, arculatot. Második feladat<br />
a helyi bölcsőde beindítása, mely reméljük, az óvodafejlesztési<br />
projekt egyik alapjaként szolgálhat, és ennek<br />
nyomán Moldva-szerte beindulhat a kétnyelvű bölcsőde és<br />
óvodahálózat, amely reményeink szerint nagymértékben<br />
növeli a nyelvállapot megmaradását, továbbőrzését. Harmadik<br />
nagyobb feladat a szervezet fejlesztése. Fejlesztés,<br />
működési és megvalósítási szinten is, mely reményeink<br />
szerint a gyermekek, illetve a kollégák számára is egy jobb<br />
helyet biztosít. Negyedik pedig a helyi iskolák támogatása.<br />
Jelenleg 27 helyszínen több mint 1900 gyermek részesül<br />
magyarnyelv-oktatásban, iskolai vagy iskolán kívüli keretek<br />
között. Ezt egészíti ki a közel ötvenfős csíkszeredai középiskolai<br />
kollégium.<br />
Fogadószervezet<br />
RMPSZ – Moldvai Csángómagyar Oktatási<br />
<strong>Program</strong>ja<br />
A régióban közel kétezer gyermek mint kisebbségi<br />
anyanyelvet tanulják iskolai keretek között a<br />
magyar nyelvet. Ezt egészítheti ki az iskolán kívüli<br />
délutáni magyaróra, mely a hagyományőrzésről,<br />
táncok, népdalok tanulásáról, zenélésről és kreatív<br />
foglalkozásokról szólnak. Jelenleg a falvakban,<br />
illetve a Csíkszeredai Csángó bentlakásban 47<br />
kolléga fáradozik azon, hogy a gyermekek minél<br />
inkább elsajátítsák a magyar nyelvet és fenntartsák<br />
a még ma is élő moldvai kultúrát.<br />
Elért eredmények<br />
2016 novembere óta heti 1 néptáncórát tartottam a gyermekek<br />
számára. Minden hónapban volt 1 népmese-foglalkozás,<br />
amikor egy mesét feldolgozva foglalkoztunk a<br />
magyar nyelv gyakorlásával, melyet kézműves-foglalkozással<br />
színesítettünk. Havonta volt egy fellépés, ami vagy<br />
nemzeti ünnephez kötötten, vagy attól függetlenül került<br />
megrendezésre, de mindig népdal, néptánc vagy magyar<br />
versek szavalása alkotta. Az ifjúságnak minden hónapban<br />
szerveztünk egy játékestet, amikor is a magyar irodalomhoz<br />
és történelemhez kapcsolódó kvízeket, játékokat oldottunk<br />
meg. Nagyon fontosnak tartottam a hagyományápolást és<br />
a generációk összekötését, így indítottam el az Idősektől<br />
tanulunk c. foglalkozást, mely keretén belül az ifjúság és a<br />
gyerekek valamilyen lassan-lassan elfeledett kézművességet,<br />
hagyományos étel elkészítését tanulhatták meg egy<br />
helyi időstől. Így volt már hímzés, farsangi pánkó készítése<br />
vagy kukoricafőzés. Irodalmi időutazáson vettünk részt Marosán<br />
Csaba színművésszel. Kerekasztal-beszélgetést szervezve<br />
találkozhattunk Varga László nyugalmazott erdélyi lelkipásztorral,<br />
aki az ’56-os forradalom eseményeiről és saját<br />
élményeiről mesélt nekünk. 6 vízaknai fiatallal Brüsszelbe<br />
utaztunk, ahol azon túl, hogy kicsit világot láthattunk, beszélgettünk<br />
az erdélyi kisebbség létéről és helyzetéről Gál<br />
Kinga európai parlamenti képviselővel. A mulatságok sem<br />
Fogadószervezet<br />
Árvácska Gyermekotthon – Vízaknai Református<br />
Egyházközség A református egyházközség<br />
keretein belül működik a holland testvérgyülekezet<br />
támogatásával fenntartott Árvácska Gyermekotthon,<br />
mely több árva gyermeknek nyújt családi<br />
közösséget. Bár a vízaknai magyarok lélekszáma<br />
alacsony, kb. 300 fő, egy aktív közösségre kell gondolni,<br />
mely mindent megtesz ősei örökségének<br />
megőrzéséért, anyanyelvének és magyarságának<br />
megtartásáért. Ha egy mondattal szeretném bemutatni,<br />
akkor azt mondanám, hogy ez egy kicsi,<br />
de értékes közösség.<br />
maradtak el, így szerveztünk farsangi bált és nőnapi ünnepséget<br />
is. Helyi szokások felelevenítése külön szívügyem, így<br />
alkalmunk volt szüreti foglalkozást és kukoricadélutánt is<br />
megrendezni. Nem felejtkeztünk el a gyermekekről, az idősekről<br />
és az édesanyákról sem, az ünnepnapokhoz kötődően<br />
hálaadó istentisztelet után ünnepséget, teadélutánokat<br />
szerveztünk.
16<br />
Erdély<br />
Erdély17<br />
Becske Adrienn<br />
Kiküldetés helye:<br />
Zsobok, Erdély<br />
Tevékenységi terület:<br />
népzeneoktatás, korrepetálás, énekkar, színjátszó<br />
kör, angolnyelv-tanítás, számítógépes oktatás,<br />
menedzsment<br />
Csőke Krisztina<br />
Kiküldetés helye:<br />
Abrudbánya, Erdély<br />
Tevékenységi terület:<br />
fiatalokkal való foglalkozás, programszervezés, közösségépítés<br />
Zsobok színmagyar református közössége Kalotaszeg eldugott kis<br />
ékszerdoboza. Aki egyszer eltölt itt egy kis időt, örökre beleszeret,<br />
és szíve mindig visszavágyik…<br />
Az abrudbányai magyarokkal végzett munkára mindig örömmel<br />
gondolok majd vissza. Nagyon sokat tanultam az itt eltöltött hónapok<br />
alatt, a kis közösség életrevalósága pedig igazán példaértékű.<br />
Elért eredmények<br />
Rendszeres programok, tevékenységek, amelyek feladataim<br />
voltak:<br />
• Minden hétköznap szilenciumot tartottam a 3.–4. osztállyal<br />
• Hetente kétszer foglalkozás 20 ovissal<br />
• Hétköznap esténként mesét olvastam az otthon 13 ovisának<br />
• Hétvégenként filmest volt az otthonban<br />
• A szórványból érkező gyerekeket és a falubélieket különböző<br />
rendezvényekre fuvaroztam<br />
• Besegítettem az adminisztrációba és a pályázatírásba, a<br />
Zsobokért Kulturális Egyesület munkájába<br />
• Tudósításokat írtam különböző újságoknak mindenről, ami<br />
Zsobokon történik. (Szilágyság Hetilap, Szabadság Napilap,<br />
Kárpátalja Hetilap, Üzenet egyházkerületi havilap)<br />
• Szerepeket tanítottam be a gyerekeknek a különböző ünnepkörökhöz<br />
kapcsolódóan<br />
• Megszervezetem a zsobokiak kiutaztatását Kárpátaljára<br />
különböző rendezvényekre, kirándulásokra (népzenei<br />
képzés, nevelői konferencia, kárpátaljai körút)<br />
• Részt vettem az otthon fiatal lakójának kántoriskolába való<br />
felkészítésében<br />
• Különböző kézműves-foglalkozásokat tartottam<br />
• Szabadtéri és városi kirándulásokat szerveztem<br />
• Többféle tablót készítettem az otthon részére<br />
• Az egyház énekkarvezetőjének segédtanára voltam<br />
• Az egyház és otthon Facebook-oldalát kezeltem<br />
• Csatlakoztam a helyi könnyűzenei együtteshez<br />
Idén közreműködésemmel elsőként került megrendezésre<br />
Zsobokon:<br />
• A magyar népmese napja<br />
• Márton Áronra megemlékezés<br />
• Születésnapi mulatságok az otthon lakóinak<br />
• Részvétel a XXII. Zsibói Szavalóversenyen (gyerekek felkészítése)<br />
– egy különdíj<br />
• A magyar kultúra napja<br />
• Részvétel az Őszirózsa országos népdaléneklési versenyen<br />
(gyerekek felkészítése) – három helyezés<br />
• Valentin napi mulatság<br />
• „Adj, király, katonát!” – csoportos ifjúsági vetélkedő 30<br />
gyerek részvételével – különdíj<br />
• 27. Ríszegtetői Népdaléneklési versenyre 9 gyerek felkészítése<br />
– négy helyezés<br />
Fogadószervezet<br />
Bethesda Gyermekotthon<br />
A Zsoboki Református Egyházközség keretén<br />
belül működő árvaház és szórványiskola-központ<br />
1994-ben kezdte meg működését. A Bethesda<br />
otthon kettős tevékenységet folytat: egyrészt<br />
gondoskodást, neveltetést biztosít az árva, félárva<br />
vagy szociálisan terhelt családokból származó<br />
gyermekek számára. Másrészt iskolázási lehetőséget<br />
ad azoknak a szórvány területekről származó<br />
gyermekeknek, akiknek lakhelyén nincs megfelelő<br />
magyar iskola. A tanévközben ezek a gyermekek is<br />
az otthon lakói.<br />
Elért eredmények<br />
Fogadószervezet<br />
Abrudbányai és Verespataki Magyar Kulturális<br />
Egyesület<br />
Az Abrudbányai és Verespataki Magyar Kulturális<br />
Egyesület 2007-ben kettős céllal alakult meg<br />
Abrudbányán. A magyarság asszimilációjának<br />
megállítását és az épített örökség megőrzését az<br />
egyesület egyaránt feladatának tekinti – e mellett a<br />
többségi társadalommal való jó kapcsolat elmélyítésére<br />
is törekszenek programjaikon keresztül.<br />
Abrudbánya idén elsőként vett részt a programban, így a<br />
rendszeres feladataim mellett elsősorban a kis közösség<br />
magyar kulturális életének felpezsdítésén, a más szórványközösségekkel<br />
való kapcsolat kialakításán dolgoztam. A<br />
napi munkám délelőttönként az egyesület birtokában lévő<br />
archív anyagok digitalizálását jelentette – így az utókor számára<br />
is elérhetőek lesznek azok a százévesnél is idősebb<br />
dokumentumok, melyek Abrudbánya történetének megértésében<br />
fontosak lehetnek. Délutánonként a helyi magyar<br />
óvodában tartottam foglalkozásokat a gyerekeknek, akik<br />
lelkesen szívtak magukba mindent, legyen szó a magyar<br />
nyelvről vagy kultúráról.<br />
Egyszeri programként Tompos Krisztina dévai ösztöndíjas<br />
segítségével egy táncházat is sikerült megszervezni dévai<br />
magyar diákok részvételével, a találkozó pedig lehetőséget<br />
teremtett a két település közötti kapcsolatok további építésére<br />
– a dévaiak is szeretettel várják az abrudbányai magyarokat<br />
a jövőben. Több településsel – mint például Déva,<br />
Gyulafehérvár, Temesvár vagy Szilágysomlyó – a program<br />
ösztöndíjas-hálózatának köszönhetően jó kapcsolatot sikerült<br />
kialakítani. Az abrudbányaiaknak ugyanakkor helyben is<br />
lehetőségük lesz kapcsolódni a magyar nyelvhez és kultúrához:<br />
a program által több kötet Balassi Intézet által kiadott<br />
füzet segítheti a nyelvtanulást, a település lakói pedig kortárs<br />
magyar filmekkel ismerkedhetnek. Az egyesület által<br />
már több éve nagy sikerrel megrendezésre kerülő programok<br />
mellett – mint amilyen a farsangi bál vagy a Magyar<br />
Közösség Napja – a <strong>Petőfi</strong> <strong>Program</strong> segítségével remélhetőleg<br />
új lendületet vehet a helyi magyar közösségi élet.
18<br />
Erdély<br />
Erdély19<br />
Dani Bence<br />
Kiküldetés helye:<br />
Temesvár, Bánság<br />
Tevékenységi terület:<br />
pályázatok írása és megvalósítása, közösség- és oktatásszervezés, szervezetek<br />
közötti együttműködés koordinálása, hitéleti tevékenységek támogatása<br />
Hálával tartozom azoknak, akik segítő kezet nyújtottak, hiszen nélkülük<br />
nem kapcsolódhattam volna be a temesvári közösség életébe. A többségért<br />
áldozatot hozó emberek példamutatása megerősítette bennem,<br />
hogy a legnehezebb helyzetekben sem szabad lemondanunk közösségeinkről,<br />
és az evangélium alapján kell felépítenünk a jövőnket.<br />
Eizen Fruzsina<br />
Kiküldetés helye:<br />
Segesvár, Erdély<br />
Tevékenységi terület:<br />
zeneoktatás, tánctanítás, programszervezés, kollégiumi<br />
foglalkozások lebonyolítása, színjátszás<br />
Lenyűgöznek a népi mesterségek máig élő hagyományai, a tájegységek<br />
sokszínűsége, a tisztások birkanyájai, a szénával megrakott szekerek<br />
s az illatos ételek.<br />
Elért eredmények<br />
Temesvár szórványban élő magyarsága az oktatási-nevelési,<br />
a kulturális és az egyházi közösségek mentén szerveződik.<br />
Az általános és középfokú oktatás mellett nagyon jelentős<br />
a magyar tannyelvű óvodai csoportok jelenléte a városban,<br />
hiszen Temesváron és környékén mintegy tíz óvodában találunk<br />
magyar nyelven működő csoportot is. A magyar közösségi<br />
lét megteremtésében és összetartásában kiemelkedő<br />
szerepe van a református és római katolikus híveknek, de<br />
kis létszámú evangélikus gyülekezet is található. A színházi<br />
élet alapköve a Csiky Gergely Állami Magyar Színház.<br />
A <strong>Petőfi</strong> <strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong> ösztöndíjasaként lehetőséget<br />
kaptam arra, hogy a Szórvány Alapítványban dolgozó civil<br />
szakemberek mentorálása mellett megpróbáljak bekapcsolódni<br />
a közösség épülését és gyarapodását szorgalmazó<br />
tevékenységekbe. Ennek keretében sok eseti feladat ellátása<br />
mellett folyamatosan részt vehettem a helyi magyarságot<br />
összekötő Temesváros oldal (www.temesvaros.ro)<br />
szerkesztésében és fejlesztésében, helyi közszereplőkkel<br />
készíthettem interjúsorozatot. Felkérést kaptam egy átfogó<br />
civil problémakatalógus elkészítésére a helyi civil szervezetek<br />
megkérdezésével. Pályázatírói képzést tartottam, illetve<br />
magyar szervezeteknek segíthettem összesen tizenkét pályázati<br />
kérelem összeállításában, tízrészes bemutatósorozatot<br />
készítettem a városban működő óvodák magyar nyelvű<br />
csoportjairól az óvodaválasztás előtt álló szülők jobb tájékoztatása<br />
érdekében. Szerepet kaphattam olyan jelentős<br />
kulturális rendezvények lebonyolításában, mint a Bánsági<br />
Magyar Napok és a Temesvári Magyar Napok, magyar<br />
nyelvet taníthattam vegyes házasságban élő román felnőtteknek,<br />
de szükség esetén jótékonysági segélyakcióban<br />
vettem részt, vagy kétkezi munkával járulhattam hozzá munkahelyi<br />
és közösségi terek felújításához és kialakításához.<br />
Fogadószervezet<br />
Szórvány Alapítvány<br />
Fogadószervezetem Temesvár változatos civil<br />
életének egyik első és máig egyik jelentős szereplője.<br />
Az 1993-ban létrehozott Szórvány Alapítvány<br />
az elmúlt két és fél évtized alatt számtalan kezdeményezést<br />
és projektet vitt sikerre a szórványban<br />
élő magyarságért. Sokrétű tevékenységi körébe a<br />
közösségszervezés és az oktatás éppúgy beletartozik,<br />
mint a tudományos kutatás vagy a nemzetközi<br />
pályázatok megvalósítása.<br />
Elért eredmények<br />
Fogadószervezet<br />
A Maros megyei Segesvár ad otthont a Gaudeamus<br />
Alapítványnak, amely fő célja a segesvári és<br />
környékbeli szórványban élő magyar nemzetiségi<br />
diákok anyanyelvű és keresztény értékrend szerinti<br />
nevelésének és oktatásának támogatása. A megközelítőleg<br />
6000 magyar lakossal rendelkező<br />
városnak pedig nagy szüksége van minden diákra<br />
a magyar tagozat fennmaradásának érdekében.<br />
A Gaudeamus Alapítvány Kollégiuma biztosítja a lakhatást<br />
a vidékről érkező gyerekeknek. Az ide jelentkező<br />
diákok a Mircea Eliade Főgimnázium tanulói.<br />
A Mircea Eliade Főgimnázium biztosította az alkalmakat,<br />
amikor különböző magyar tanórákon foglalkozhattam a<br />
gyerekekkel. Ezek keretein belül lehetőségem adódott<br />
előadásokat tartani, amelyek témáinak minden esetben<br />
valamilyen magyarországi vagy erdélyi népszokást választottam.<br />
Ez által olyan ismeretekre tettek szert a gyerekek,<br />
amilyenekre egy átlagos tanóra keretén belül sajnos nem<br />
marad elegendő idő. Átfogó képet kaphattak egy-egy tájegység<br />
kulturális értékeiről, építészetéről, népviseletéről,<br />
és mindennemű más néphagyományáról is.<br />
A tanórák helyettesítése mellett a kollégium délutáni, háromórás<br />
szilenciumainak felügyeletében is tudtam segíteni.<br />
2017 januárjától, négy hónapon keresztül az éjszakai felügyelet<br />
váltotta fel a délutáni tanórákat.<br />
Iskolán kívüli programként a római katolikus kántorral közreműködve,<br />
önképző és fejlesztő foglalkozást indítottunk<br />
a bentlakó diákok között. Két csoportot tudtunk indítani,<br />
amin 12-12 gyerek vehetett részt. Az önképző körökre heti<br />
két alkalommal került sor, négy-négy héten keresztül. A foglalkozásokon<br />
személyiségfejlesztő, csapatépítő és figyelemfejlesztő<br />
gyakorlatokat oldhattak meg a gyerekek.<br />
Más ösztöndíjasokkal együttműködve valósulhatott meg az,<br />
hogy számos egyéb, a szórványban található településen is<br />
foglalkozhattam gyerekekkel. A Kőhalmi Református Egyházközség<br />
Szórványdiákotthonába több alkalommal is lehetőségem<br />
adódott az alsó tagozatos tanulókkal foglalkozni.<br />
Az alkalmakon kézműves programokkal és játékos feladatokkal<br />
színesíthettem a délutáni foglalkozásokat. Ezen találkozások<br />
alkalomszerűek voltak, éppen úgy, mint a homoróddaróci<br />
gyermekek kézműveskedései, ahol a különböző<br />
ünnepekre való előkészületekben segíthettem.
20<br />
Erdély<br />
Erdély21<br />
Garamvölgyi Anett<br />
Kiküldetés helye:<br />
Szilágysomlyó, Erdély<br />
Tevékenységi terület:<br />
népi ének-, népi hangszer- és néptánc-foglalkozások elindítása, rádióműsorszerkesztés,<br />
programszervezés, magyarnyelv-oktatás, pályázatírás<br />
A nemzeti identitás észrevétlenül, értékekben gazdag élményekkel<br />
kerülhet a szívekbe gyermekkorban. Boldog vagyok, hogy közel 200<br />
fő csatlakozott népi énekes, hangszeres, játékos és táncos foglalkozásaimhoz,<br />
mert ez azt jelenti, hogy van, és lesz még nemzeti érzelmű,<br />
kultúrával és identitással rendelkező magyarság Szilágysomlyón.<br />
Lázár-Hock Judit<br />
Kiküldetés helye:<br />
Gyimesbükk, Erdély<br />
Tevékenységi terület:<br />
cserkészet, rendezvényszervezés, magyaroktatás<br />
A kilenc hónap Erdélyben, az Ezeréves Határon, a gyimesi táj és emberek<br />
között még nagyobb tiszteletet ébresztett bennem a csángó<br />
világ iránt, hiszen nap mint nap megtapasztalhattam, hogy magyarságunk,<br />
kultúránk megőrzése csak nagy hittel és akarattal lehetséges<br />
szórványterületen.<br />
Elért eredmények<br />
A <strong>Petőfi</strong> <strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong> céljait elsősorban népművészeti<br />
képzések elindításával és vezetésével valósítottam meg<br />
Szilágysomlyón. Mentorom, Józsa Nándor Lóránd támogatásának<br />
hála, csakhamar a magyar közösség meghatározó<br />
tagjává váltam. A hozzám jelentkezők népi ének-,<br />
népi furulya-, népi pengetős, népi játék-, illetve néptáncfoglalkozásokon<br />
sajátíthatták el kultúránk gyöngyszemeit,<br />
különös tekintettel a helyi vonatkozású énekekre és táncokra.<br />
Állandó tevékenységeim között szerepelt, hogy 40 fő, 7 és<br />
14 év közötti magántanítványt oktattam népi ének és népi<br />
hangszer szakokon. Hosszú évek óta nincs a városban hivatásos<br />
zenetanár, ezért a legtöbb gyermek tehetsége ez<br />
idáig rejtve maradt. Támogatásként 2017 tavaszán minden<br />
furulyásnak saját hangszert, az énekeseknek, kobzosoknak<br />
és citerásoknak pedig tánccipőt vásároltam. A legkisebbekre<br />
is gondolva, a Báthory István Általános Iskola tanrendjén<br />
belül vállaltam a diákok zenei és mozgáskoordinációs<br />
fejlesztését, kultúránk iránti kötődésük erősítését, egy<br />
alkalommal délután pedig a Közösségi Házban tartottam<br />
hasonló programot fiatal magyar családoknak. Ezen foglalkozások<br />
által legalább 90 fő, 1 és 8 év közötti gyermeket<br />
értem el hetente, 30-at szüleikkel együtt. Az ifjúság számára<br />
péntek esténként néptáncórákat adtam, így megközelítőleg<br />
20 fő, 14 és 33 év közötti fiatalt sikerült táncra perdítenem.<br />
Alkalmi tevékenységeim során plébániám minden rendezvényében<br />
szerepet vállaltam, segédkeztem a pályázati<br />
ügyek intézésében, és együttműködtem más helyi szervezetekkel:<br />
a magyar iskolában zeneórákat, hangszerbemutatókat<br />
tartottam, a 16. sz. Báthory István Cserkészcsapat<br />
50 tagjával több énekes műsort készítettem, továbbá részt<br />
vettem a Rákóczi Szövetség somlyói szervezetének kapcsolatbővítésében<br />
is.<br />
Fogadószervezet<br />
Szilágysomlyó különös szépséggel és jelentős történelmi<br />
múlttal megáldott város. Lakossága<br />
11 000 főre tehető, a magyarság száma megközelítőleg<br />
2500 fő. Egyházi és civil szervezetek<br />
egyaránt segítik megmaradásunkat, kiemelten a<br />
Római Katolikus Plébánia, amely 2017-ben adja<br />
át Közösségi Házát.<br />
Elért eredmények<br />
Heti két nap tanítottam a Gyimesbükki Líceum IX., X. és XI.<br />
osztályosai számára magyar nyelvet, összesen 40 gyermeknek.<br />
Az általuk használt magyar nyelvtan és irodalom könyveket<br />
a Balassi-füzetek használatával és egy-egy ünnepkör<br />
kapcsán még egyéb tanulási segédanyagokkal színesítettem.<br />
Minden pénteken és szombaton, valamint sok esetben<br />
hétköznap délutánonként is tanítottam magánházaknál,<br />
amely foglalkozásokra román nyelvű iskolában tanuló<br />
gyermekek érkeztek. Bálványospatak (15 gyermek) és<br />
Bilibókszer (20 gyermek) Gyimesbükkhöz tartozó falurészek,<br />
azonban a plébániához közel találhatóak. A délutáni,<br />
iskola utáni foglalkozásaim fő célja volt, hogy a<br />
magyar nyelvvel játékos formában találkozzanak a gyermekek,<br />
akik iskolarendszerben nem tanulnak magyarul.<br />
Általában egy-egy népmese mondanivalója adta a témát,<br />
vagy adott egyházi és nemzeti ünnep köré szerveződtek a<br />
foglalkozások. Sokat kézműveskedtünk, (nőnapra, anyák<br />
napjára) karácsonyra, farsangra színdarabokat tanultunk<br />
be a gyerekekkel.<br />
Állandó feladatom volt a plébánia munkatársainak adminisztratív<br />
feladatokban való támogatása, a nyomdával való<br />
kapcsolattartás. Újságcikkeket írtam a plébánia által kiadott<br />
Fogadószervezet<br />
Gyimesbükki Római Katolikus Plébánia<br />
Salamon József plébános úr, Hanuleac Tamás segédlelkész<br />
végzik egyházi feladataikat. Az egyházközséghez<br />
három templom és több kisebb kápolna<br />
tartozik. A település meghatározó személyisége,<br />
Dani Gergely egykori plébános nevéhez fűződik<br />
a nagytemplom megépítése (1974), valamint a<br />
gyimesbükki magyar nyelvű általános iskola is az ő<br />
nevét viseli.<br />
Gyimesbükki Kürt című havilapba és a Dani Gergely Általános<br />
Iskola Firkász című újságjába. Pályázatok megírásában<br />
segítettem a plébániát és az iskolát is, a gyimesi népi kultúra<br />
eszközigényei, mint népviselet, hangszerek beszerzésének<br />
tárgyában.
22<br />
Erdély<br />
Erdély23<br />
Hollanda Tímea<br />
Kiküldetés helye:<br />
Fogaras, Erdély<br />
Tevékenységi terület:<br />
közösségszervezés, magyartanítás<br />
Koffol Gábor<br />
Kiküldetés helye:<br />
Déva, Erdély<br />
Tevékenységi terület:<br />
programszervezés, sporttevékenység<br />
Én magam is szórványban születtem és nőttem fel, ezért ez a munka<br />
számomra személyes küldetés is. Fogarasi misszióm megerősített<br />
abban a hitben, hogy ez a küldetés nem hiábavaló.<br />
Székelyföldről érkeztem a számomra kissé idegen szórványba, de az<br />
embereknek hála, rövid idő alatt otthonra leltem. Visszatérni már nem<br />
idegenként fogok.<br />
Elért eredmények<br />
Fogarason a magyar nyelv oktatása a legfontosabb, ugyanis<br />
2010 óta nincs magyar tannyelvű iskola. Érkezésemmel átvettem<br />
a fakultatív magyaroktatás feladatát egy nyugalmazott<br />
idős tanárnőtől. Az óraszámok bővítésén túl fontosnak<br />
tartottam, hogy a külön kor és tudásszint szerinti csoportokat<br />
más-más módszerekkel oktassam. A kicsiket a zene és<br />
a játék nyelvén, a nagyobbakat a Balassi-füzetek módszertana<br />
szerint tanítottam. Életem egyik legnagyobb sikerének<br />
tartom, hogy tevékenységem során megduplázódott a magyarórákra<br />
járó fogarasi gyerekek száma. Az órák alkalmával<br />
nagy hangsúlyt fektettem arra, hogy a tanulók minél jobban<br />
megismerjék egymást, ezáltal megtapasztalják a közösségi<br />
élményt, így hozva közelebb őket magyarságukhoz.<br />
A Babits Mihály Önképzőkör ottlétem alatt is folytatta tevékenységét.<br />
A 2-3 hetente megrendezésre kerülő előadássorozat<br />
iránt minden alkalommal nagy volt az érdeklődés. A<br />
közösség bejáratott hagyományos ünnepeinek megszervezésében<br />
is szerepet vállaltam. Ezek közül kiemelném nemzeti<br />
ünnepeinket, az Árva Bethlen Kata emlékünnepélyt és<br />
a farsangi bált. Munkám során aktívan részt vettem mind<br />
a négy Fogarason működő történelmi egyház gyülekezeti<br />
életében. Helyet kaptam az Ökumenikus Dalárda szoprán<br />
szólamában is. Tevékenységi területem kiterjedt a Fogaras<br />
közelében lévő Halmágyra is. A <strong>Petőfi</strong> <strong>Program</strong> idei fogarasi<br />
programjának legnagyobb vállalása és megvalósítása a<br />
II. Fogarasi Magyar Nap megszervezése volt. A református<br />
egyház udvarán megrendezett, mindenki által sikeresnek<br />
ítélt rendezvényre több száz fogarasi és környékbeli magyar<br />
látogatott el, továbbá sok elszármazott fogarasi tért haza<br />
ennek apropóján. Néptáncegyüttesek, fúvószenekar, operett-előadás,<br />
gyerekprogramok és egy fergeteges udvarbál<br />
is tarkította a műsort.<br />
Fogadószervezet<br />
A Magyar Unitárius Egyház hipotézise szerint a<br />
mai ember számára a vallásos hite, Istennel való<br />
közvetlen kapcsolata és Jézus tanítómesterként<br />
való követése olyan szeretetközösséget biztosít,<br />
amely a bizonytalanságot célirányos cselekvéssel<br />
biztonsággá alakítja.<br />
Fogarason a kevesebb mint ezer főt számláló<br />
magyar közösség a négy történelmi egyház falain<br />
belül működik. Nincs magyar iskola. A fogadószervezet<br />
a kezdetektől fogva az egyházi vezetőkkel<br />
szorosan együttműködve koordinálja és segíti az<br />
ösztöndíjas tevékenységét.<br />
Elért eredmények<br />
A Téglás Gábor Elméleti Líceumban már szeptember közepére<br />
sikerült megtalálni az ideális alkalmakat a különböző<br />
foglalkozásokra. Az elemi osztályok számára heti két alkalommal<br />
tartottam játékos, mozgásos foglalkozást, illetve<br />
sportdélutánokat, amelyekre körülbelül 25-30 gyerek látogatott<br />
el rendszeresen. További különleges alkalmak során<br />
sikerült bevonnunk a szülőket is, ilyen volt például az anyák<br />
napi alkalom, amikor az édesanyákkal közösen sportoltunk,<br />
vagy éppen a férfiak napját ünnepeltük meg hasonlóképpen.<br />
A középiskolás diákok számára heti két alkalommal<br />
fociedzést tartottam, amelyre körülbelül 8-10 diák látogatott<br />
el rendszeresen, majd focicsapatot alakítottam ki. Továbbá<br />
legalább heti egy alkalommal futókört, illetve asztalitenisz-délutánt<br />
szerveztem 8-10 diák számára. A Szent<br />
Ferenc Alapítványhoz heti egy alkalommal ellátogattam,<br />
ahol a legkisebbeknek tartottam sportfoglalkozásokat, 8-<br />
10 fő részvételével. Sportnapot, illetve osztálybajnokságot<br />
szerveztem az iskola diákjai számára az „Iskola másként”<br />
hetében. Továbbá egy teljes hétvégés sportprogramot<br />
szerveztünk a szászvárosi gyerekeknek – közel 50 fő részvételével.<br />
Fogadószervezetemnél, a Dél-Nyugat-Erdélyi<br />
Unitárius Szórványegyházközségnél számos feladattal megbíztak,<br />
segítettem a XIX. Dávid Ferenc emlékzarándoklat<br />
előkészületeiben és lebonyolításában, amelyre rekordnak<br />
számító, közel 1300 zarándok érkezett. Jó kapcsolatot ápoltam<br />
a Szent Ferenc Alapítvány gyerekeivel, igyekeztem az<br />
Fogadószervezet<br />
Magyar Unitárius Egyház<br />
A Hunyad megyei Déván, amely hagyományos<br />
szórványvidék, az egyházközség egy nagy ingatlannal<br />
rendelkezik. Ebben egyrészt méltó emléket<br />
állítottak az egyházalapító püspöknek, Dávid Ferencnek,<br />
másrészt zarándok- és szórványközpontként<br />
működik az ott élő unitárius és más felekezetű<br />
hívek számára. A közösségi házban a dévai hívek<br />
hitéleti, kulturális és közösségépítő tevékenységei<br />
zajlanak, a szórványhelyzetben élő magyar közösség<br />
számára pedig biztos menedéket nyújt, és<br />
egyben vallási-kulturális központként is szolgál.<br />
ottani tevékenységekbe is bekapcsolódni és besegíteni.<br />
Ösztöndíjas társammal, Tompos Krisztinával folyamatosan<br />
együtt tudtunk működni, egymás munkáját segíteni. Úgy<br />
gondolom, hogy a programjaim és a sport segítségével<br />
sikerült egy aktív és összetartó közösséget kialakítanom, a<br />
fiatalokkal megszerettetni a sportot.
24<br />
Erdély<br />
Erdély25<br />
Kovács Dominik<br />
Kiküldetés helye:<br />
Kőhalom, Erdély<br />
Tevékenységi terület:<br />
történelmi hagyományőrzés, programszervezés, íjászat<br />
Lovász Dénes<br />
Kiküldetés helye:<br />
Máramarossziget, Erdély<br />
Tevékenységi terület:<br />
néptánc, cserkészet, színjátszás<br />
A történelmi hagyományőrzésen keresztül a diákok nem csak a lexikális<br />
ismereteiket bővíthetik.<br />
A <strong>Petőfi</strong> <strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong> ösztöndíjasaként eltöltött kilenc hónap megerősített<br />
engem abban, hogy jó ügy mellé álltam, és ezután is szeretnék<br />
minden tőlem telhetőt megtenni a máramarosszigeti magyar<br />
közösségért.<br />
Elért eredmények<br />
Történelmi hagyományőrzőként foglalkozásaimat leginkább<br />
a honfoglalás kori magyarok köré építettem fel. A program<br />
időszaka alatt teljes áttekintést kaphattak a gyerekek őseink<br />
mondavilágából, viseletéről, fegyverzetéről, szokásairól. Az<br />
őszi időszak leginkább elméleti órákkal telt, ahol kicsik és<br />
nagyok egyaránt megismerkedhettek a XI–X. századi magyarok<br />
fegyverzetével, ruházatával és azok autentikus elkészítésének<br />
módjával. Az elméleti oktatás mellett számos<br />
előadást tarthattam a témával kapcsolatban, amit több százan<br />
hallgathattak meg, kicsik és nagyok egyaránt, hét különböző<br />
szórványtelepülésen.<br />
A hideg téli hónapok programsorozata volt a népmesefoglalkozás,<br />
ahol történelmi mondákat és magyar népmeséket<br />
olvastunk fel és tanultunk, majd játékos és ügyességi feladatokat<br />
oldottunk meg a mese témájában.<br />
A fiatalok számára mégis a legélvezetesebb alkalmak az<br />
íjászati edzések voltak, hiszen ilyenkor a gyakorlatban is<br />
kipróbálhatták a tanultakat. A programnak köszönhetően<br />
megközelítőleg 150 gyerek vehetett a kezébe tradicionális<br />
reflexíjat, és próbálhatta ki, hogy hogyan is kell azt<br />
használni.<br />
Az állandó edzések és foglalkozások mellett nagy hangsúlyt<br />
fektettem a különböző ünnepek előkészületeire. Adventre<br />
és karácsonyra készülve a kézműves-foglalkozások keretén<br />
belül díszeket és ajándékokat készítettünk a gyerekekkel.<br />
Szakmai munkám mellett komoly szerepet kapott a különböző<br />
egyházi rendezvényekre való felkészülés segítése,<br />
illetve a segédlelkésszel való együttműködés. Ezen alkalmakon<br />
istentiszteletekre került sor, és a szórvány olyan településeire<br />
is eljutottunk, ahol kisebb számban és arányban<br />
vannak jelen a magyarok.<br />
Fogadószervezet<br />
Kőhalmi Református Egyházközség – Szórványdiákotthon<br />
A térség és Kőhalom jelentős meghatározója a<br />
Kőhalmi Református Egyházközség Szórványdiákotthona.<br />
A szórványmagyarság diákjainak oktatását<br />
segíti azzal, hogy térítésmentes lakhatást biztosít<br />
rászoruló magyar családoknak. A parókia területén létesült<br />
otthonban évről évre 35-40 diák kap helyet, de<br />
tartanak itt rendezvényeket, előadásokat, bibliaórákat<br />
és hetente néptáncórákat is. A komplexum az elmúlt<br />
26 év alatt a vidék kulturális központjává vált, ahol a<br />
megye talán legjobb könyvtára épült ki.<br />
Elért eredmények<br />
A mindennapjaim legnagyobb részét a máramarosszigeti<br />
Leőwey Klára Elméleti Líceumban töltöttem. Az iskola<br />
a történelmi Máramaros egyetlen önálló magyar iskolája,<br />
amely óvodáskortól egészen a tizenkettedik osztályig kíséri<br />
a gyermekeket. Az iskolában néptáncot tanítottam a 0.-2.<br />
osztályosoknak, valamint a 3-4. osztályosoknak, rögtön a tanítás<br />
után, egyfajta plusz testnevelési óraként, míg az 5.-8.<br />
osztályosoknak szakkör formájában.<br />
Az iskola óvodájában két csoport is működik. A nagycsoportba<br />
járó gyermekek egy 35-40 perces kis foglalkozás keretében<br />
néptáncot és népi gyermekjátékokat tanultak, míg<br />
az óvoda kiscsoportjában feleségem népdalokat és mondókákat<br />
tanított. Így közel száz gyermekkel foglalkoztunk<br />
összesen.<br />
A helyi magyar közösség legnagyobb részét a római katolikus<br />
templom, a Borromeo Szent Károly Plébánia gyűjti<br />
egybe. A plébánia és a fogadószervezetem közösen létrehoztak<br />
egy magyarnyelv-ápoló műhelyt, ahol elsősorban<br />
szépolvasást és helyesírást tanítottam a gyerekeknek. Az<br />
anyanyelvápoló műhely tíz tagot tudhat magáénak, a legkisebbektől,<br />
akik már éppen, hogy tudnak írni-olvasni, egészen<br />
a tizenkettedik osztályosokig.<br />
Állandó feladataim közé tartozott továbbá a nyolc állandó<br />
párt számláló SZIGET Táncegyüttes vezetése, valamint a tíz<br />
főből álló utánpótlás csoport vezetése, továbbá heti rendszerességgel<br />
látogattam el Hosszúmezőre, mintegy húsz<br />
Fogadószervezet<br />
Hollósy Simon Művelődési Egylet<br />
Az egyletet még Zahoránszki Ibolya alapította<br />
1992-ben. Fő tevékenységük ekkor még nagyrészt<br />
a Hollósy Simon Vegyeskar által szervezett kórustalálkozókból<br />
és különféle rendezvényekből állt,<br />
azonban napjainkra a kórusmozgalmat felváltotta<br />
a néptánc és a cserkészet. A művelődési egylethez<br />
kapcsolódóan létrejött a SZIGET Táncegyüttes, valamint<br />
2014-ben megalakult a 146-os számú Hollósy<br />
Simon Cserkészcsapat. A néptánc és a cserkészet<br />
mellett, az egylet nagy erőkkel járul hozzá a Máramarosszigeten<br />
élő magyarság megmaradásához.<br />
gyermeknek néptáncot tanítani. Szeptemberben a SZIGET<br />
Táncegyüttesbe járó gyermekek szülei kerestek meg és kérték,<br />
hogy tanítsak nekik is táncot. Az elmúlt kilenc hónap<br />
alatt rendszeressé váltak a táncházak, amelyeken átlagosan<br />
45-50 fő vett részt.
26<br />
Erdély<br />
Erdély27<br />
Papp Gyula Attila<br />
Kiküldetés helye:<br />
Medgyes, Dél-Erdély<br />
Tevékenységi terület:<br />
rendezvényszervezés, közösségfejlesztő és ifjúsági programok,<br />
újságírás és honlapszerkesztés<br />
Patócs Júlia Annamária<br />
Kiküldetés helye:<br />
Nagyszalonta, Erdély<br />
Tevékenységi terület:<br />
a 2017-es Arany-év programjainak szervezése<br />
Szórvány az, amely leginkább rászorul a támogatásra, ha nem akarjuk<br />
eme közösségeket véglegesen elveszteni az összmagyarság számára.<br />
Kevés ember mondhatja el, hogy megadatott neki egy bicentenárium<br />
megélése. S nekem ennél több: a megszervezése is megadatott!<br />
Bízom abban, hogy száz év múlva elismeréssel emlegetik majd<br />
nevemet.<br />
Elért eredmények<br />
Elért eredmények<br />
Fogadószervezet<br />
Medgyesi Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség<br />
(MADISZ)<br />
A medgyesi magyarság távlatilag veszélyeztetett<br />
helyzetén kíván enyhíteni a MADISZ. Rendezvényeket<br />
szervez, újságot ad ki, honlapot működtet,<br />
népszerű táborokat hoz tető alá, anyagi támogatásokat<br />
keres, pályázatokat állít össze. Ezen tevékenységek<br />
sikere más egyházi és civil szervezetekkel<br />
való együttműködésen alapul.<br />
Rendszeres munkakörömhöz tartozott a medgyesi Millennium<br />
Házban való napi adminisztratív teendők ellátása: cikkek<br />
megírása, kapcsolattartás a sajtóval, pályázatok készítése,<br />
rendezvények előkészítése, felkérő levelek, meghívók megfogalmazása,<br />
a ház körüli kétkezi munkákban való segítségnyújtás,<br />
hivatalos ügyek intézése, érdeklődők fogadása, tájékoztatása.<br />
Megszerveztük a Szeben Megyei Magyar Napokat – kéthetes<br />
rendezvénysorozat –, amely a megyében 1500-2000<br />
főnek nyújtott kulturális kikapcsolódási lehetőséget. Részt<br />
vettem a szórványmagyarságot érintő különböző konferenciákon:<br />
Kolozsvárott a Magyar Házak Találkozóján, Vajdahunyadon<br />
a magyar ifjúsági szervezetek szórványkonferenciáján.<br />
Decemberben Mikulás-járást, jótékonysági akciót és<br />
pásztorjátékot szervezett a MADISZ, amely által szinte minden<br />
magyar gyermekhez, családhoz eljutottunk.<br />
Idén a kezdeményezésemre kolozsvári zarándoklattal emlékeztünk<br />
meg a Szovjetunióba elhurcolt erdélyi magyar civilekről.<br />
Aktív szerepet vállaltam egyházi és világi ünnepeink,<br />
megemlékezéseink előkészítésében és lebonyolításában. A<br />
májusi hónap főrendezvénye a XV. Vándorcsizma Néptáncfesztivál,<br />
amelyen általában háromezren szoktak részt venni.<br />
A fent felsorolt nagyobb programok mellett számos kisebb<br />
rendezvénnyel színesítettük a medgyesi magyarság kulturális<br />
életét.<br />
Legfőbb munkám az Arany emlékév megszervezése volt.<br />
Ezen belül két részre osztható a feladat: felkészíteni az emlékhelyeket,<br />
illetve megszervezni a programokat. A megfelelő<br />
pénzalapok előteremtésére pályázatokat írtam és adtam<br />
be, segítve a nagyszalontai magyar civil szervezeteket<br />
is ebben a munkában. A 2017-es év első hónapjaiban 12<br />
pályázatot nyújtottam be, 2016-ban kilenc pályázatot számoltam<br />
el. A helyi civil szervezetek általam további fél tucat<br />
pályázatot nyertek.<br />
Az ünnepi évre elkészítettem az Arany-út munkafüzetet (felnőtteknek),<br />
a Toldi, én hősöm munkafüzetet (gyermekeknek),<br />
megszerkesztettem a 101 versben Nagyszalonta verseskötetet,<br />
társszerzője voltam a Szalonta Aranya Arany Szalontája<br />
albumnak, az Arany Emlékév falinaptárának. Emellett szórólapokat,<br />
képeslapokat szerkesztettem.<br />
A rendezvények – kiemelten a március másodikai ünnepség<br />
– szervezése döntő részben az én feladatom volt. Az<br />
eseményen több ezer ember vett részt, ahol Áder János<br />
köztársasági elnök is jelen volt. Az én feladatom volt a helyszínek<br />
biztosítása, a sajtó munkatársainak informálása és<br />
eligazítása, a vendégek fogadásának garantálása, a vendégek<br />
és fellépők ellátása, az egész napos rendezvény során a<br />
főszervező feladatait ellátni.<br />
Az Arany-szülőházat felkészítettük az ünnepre, és az Emlékmúzeum<br />
ügyében is próbáltunk eljárni. Utóbbinál már<br />
elkészült a megállapodás a nagyszalontai illetékesek és az<br />
anyagi támogatást folyósító <strong>Petőfi</strong> Irodalmi Múzeum között,<br />
a felújítás, restaurálás már elkezdődött.<br />
Az idei évben először kerül megrendezésre a Szentivánéji<br />
Fesztivál (a Szentivánéji álom magyarra fordítója, Arany János<br />
tiszteletére). A fesztivált szeretnénk hagyománnyá nemesíteni.<br />
Fogadószervezet<br />
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség által<br />
fenntartott Magyar Ház Nagyszalonta civil szervezeteit<br />
tömöríti. Húszéves fennállása óta támogatja<br />
a közösségépítő, hagyományőrző és a magyarság<br />
megmaradását segítő programokat, állandó és<br />
időszakos tevékenységeknek ad otthont. Az intézmény<br />
átfogja Nagyszalonta magyarságának minden<br />
rétegét. Heti rendszerességgel tánccsoportok,<br />
kórusok próbálnak benne, színháztermében<br />
előadások, szórakoztató estek, bálok, vetélkedők<br />
zajlanak. Minden évben rendeznek szavalóversenyeket,<br />
táborokat.
28<br />
Erdély<br />
Erdély29<br />
Rád Anita<br />
Kiküldetés helye:<br />
Szászrégen, Erdély<br />
Tevékenységi terület:<br />
sérült fiatalokkal való foglalkozás, gyülekezeti gyerekekkel és ifjúsággal foglalkozó<br />
táborok szervezése, lelki gondozás, programszervezés, gyerekprogramok,<br />
kollégiumi gyerekek oktatása, korrepetálása<br />
Az eltelt kilenc hónapban megtapasztalhattam a magyar közösségre<br />
való igényt, s a létrejött közösségek erejét, amelyek révén a nemzeti<br />
öntudat fennmaradhat. Az erdélyi magyarság összetartása páratlan<br />
és különleges, példamutató erővel bír.<br />
Simoncsics Sára<br />
Kiküldetés helye:<br />
Válaszút (Răscruci), Románia<br />
Tevékenységi terület:<br />
tanítás, néptáncoktatás, iskolán kívüli programszervezés<br />
Születésem óta jelen van az életemben a tánc. Bár soha nem gondoltam<br />
volna, hogy hivatásommá válik, örülök, hogy végül így alakult.<br />
Emellett szervezek, jövök-megyek, intézkedek. Több korosztályt<br />
tanítok.<br />
Elért eredmények<br />
Elért eredmények<br />
Állandó feladataim közé tartozott a Diakónia keretén belül<br />
végzett pedagógusi munkám, amely során 8 fogyatékkal<br />
élő fiatal továbbképzésében vehettem részt, heti 5 napban,<br />
napi 3-4 órás tevékenységeket tartva. Ilyen módon, az első<br />
feladatom a nappali foglalkoztató központ megszervezése<br />
és létrehozása volt. Emellett az irodai munkában segítettem<br />
be, illetve pályázatokat írtam különböző tevékenységek<br />
megvalósításért.<br />
Második állandó feladatom a Szivárvány Alapítványhoz kötődik.<br />
A szórványkollégiumában heti két alkalommal délutáni<br />
foglalkozásokat tartottam az ott élő 12 általános iskolás,<br />
szegény sorsú gyereknek. A tevékenységem részét képezte,<br />
hogy magyar és angol nyelvet tanítottam, a házi feladatban<br />
segédkeztem, kézműves-foglalkozásokat és játékdélutánokat<br />
tartottam.<br />
Harmadik fő feladatomként a Radnótfájai Református<br />
Egyházközség életébe kapcsolódhattam be, ahol közösségszervezői<br />
feladatokat kaptam. Ilyen módon vasárnapi<br />
iskolát és pénteki vallásórákat tartottam 15-20 gyereknek,<br />
akiknek szintén kézműves-foglalkozásokat is tartottam, és<br />
szinte havonta ünnepi műsorra készítettem fel őket. A gyülekezet<br />
és város fiataljai számára irodalmi kört vezettem, bútorfestő<br />
szakkört és néptáncestéket szerveztem, amelyeken<br />
átlagban 20-30 fiatal vett részt. Emellett az idén újdonságként<br />
zenés ifjúsági istentiszteleteket is szerveztünk havonta,<br />
amelynek célja, hogy a fiatalokat bevonjuk az egyházi életbe<br />
és egy magyar közösségbe, amelyre egyre kevesebb lehetőségük<br />
nyílik. Az alkalmak sikerességét bizonyítja, hogy<br />
a havonta sorra kerülő istentiszteleteken kb. 50-en részt<br />
vettek. Közösségszervező feladatomként több pályázatot is<br />
írtam a vallásórás gyerekek és fiatalok táboroztatásáért és<br />
közösségi programjaiért, amelyekre a nyáron, illetve idén<br />
ősztől kerül sor.<br />
Fogadószervezet<br />
Az 1989-es változások után nyílt újra lehetőség<br />
arra, hogy intézményesített formában, segítő-szolgáló<br />
tevékenységek induljanak. Ezek közé tartozik<br />
a Diakónia Keresztyén Alapítvány is. A kevesebb<br />
mint 25%-nyi magyar lakosságú Szászrégenben is<br />
van fiókszervezetük. Itt az egyre fogyó magyarság<br />
közösségi életének szervezésében az egyházak és<br />
más szociális alapítványok vállalnak nagy szerepet.<br />
A városban szociális szolgáltatásokat, beteggondozást<br />
és fogyatékkal élőkkel való munkát végez, de<br />
ifjúsági tevékenységeket is szervez.<br />
Szeptembertől a mezőgazdasági szakiskolásoknál teljesítettem<br />
szolgálatot. Segítettem a házi feladatok megírásában,<br />
táncórákat tartottam nekik. Közreműködtem a megemlékezések<br />
megszervezésében. Szabadidős programokat<br />
szerveztem, délutáni focira kísértem őket, születésnapokat<br />
ünnepeltünk, heti beosztást írtunk. Emellett sebeket kezeltem,<br />
gyógyszert osztottam. Egy hétvégét Vicében töltöttem<br />
az ottani programokban. Márton Áron megemlékezésre<br />
kerítettünk sort. Részt vettem diákjainkkal Szamosújváron<br />
Bánffy Farkas rendhagyó történelemóráján. Zsűriztem a<br />
helyi népdalversenyen. Zsűritagként segédkeztem a 2. Válaszúti<br />
Csürke-bálon, ennek előkészítésében is közreműködtem.<br />
Decemberben Kolozsvárra vittük a gyerekeket<br />
karácsonyi vásárlásra, korcsolyázásra. Az iskolai karácsonyra<br />
két napos munkával 50-60 mintázott édességet készítettünk.<br />
A karácsonyi műsorra énekekkel készültünk, az előző<br />
hetekben sok délutánon tartottam énekpróbát.<br />
Januárban a nehezebben menő tantárgyakra koncentráltunk.<br />
Mindhárom évfolyamunk magas átlagokkal zárta az<br />
első félévét.<br />
Fogadószervezet<br />
Kallós Zoltán Alapítvány A magyar nyelvű mezőgazdasági<br />
szakoktatás a 2013/14-es tanévben<br />
indult. Jelenleg bentlakásos oktatásban 49-en<br />
(15 lány és 34 fiú) részesülnek. Jellemző majdnem<br />
mindegyik tanulóra, hogy rossz anyagi és/vagy<br />
szociális közegből jött, egy részük csak a bent<br />
töltött 5 nap alatt élvezheti a rendszeres meleg<br />
vizet, fűtést. Naponta kétszer (vacsorára és ebédre)<br />
kapnak ízletes főtt ételt. Délután és este külön<br />
pedagógus foglalkozik a gyerekekkel. Mindhárom<br />
évfolyam magas átlagokkal zárta az első félévét.<br />
A jó idő közeledtével a tanulók tereprendezési feladataiban<br />
magam is részt vettem.<br />
A farsang a kicsik jelmezbemutatójával és műsorával kezdődött,<br />
majd a szakiskolások által előkészített és bemutatott<br />
tréfás téltemetés következett. A napot fánkevéssel és<br />
táncházi mulatozással zártuk.<br />
A március 15-i megemlékezésre zenekari népdalos és<br />
táncpróbákkal készültünk, az ünnepi műsor mellett vetélkedőt<br />
szerveztünk, kézműves foglalkozásokkal kiegészítve. A<br />
műsort a környező falvakba „utaztattuk”.<br />
Márciusra kirándulást készítettünk elő. A gyerekek ismeretterjesztő<br />
felkészítést kaptak.<br />
Dolgoztunk a 11. évfolyam év végi szakdolgozatán, pályázati<br />
anyagokat nyújtottunk be a 9. és a 10. évfolyam nyári<br />
szakgyakorlatára.
30<br />
Erdély<br />
Erdély31<br />
Szabó <strong>Sándor</strong><br />
Kiküldetés helye:<br />
Nagybánya és Bányavidék, Erdély<br />
Tevékenységi terület:<br />
ifjúsági programok, cserkészet, néptánc és egyéb hagyományőrző tevékenységek,<br />
vidékfejlesztés (pályázatírás), Máramarosi Értékleltár<br />
Szedlák Katalin<br />
Kiküldetés helye:<br />
Lupény, Erdély<br />
Tevékenységi terület:<br />
kulturális programok szervezése, néptáncoktatás, hétvégi iskola<br />
Összességében elmondhatom, hogy ittlétem alatt nagyon sokat tanultam<br />
a közösségformálásról, miként kell a különböző célközönségeket<br />
megszólítani, és miként kell velük bánni, hogy örömmel és kitartóan<br />
álljanak a közös cél, a megmaradás mellé.<br />
A szórványban minden tenni akaró magyar kéz elkél.<br />
Elért eredmények<br />
Elért eredmények<br />
A Teleki Magyar Ház táncházában hétről hétre körülbelül<br />
80-90 gyerek és 10-20 felnőtt vesz részt. Hétről hétre igyekeztem<br />
oktatóink, Kása Zsolt és Markó Hajnal munkáját segíteni.<br />
Kedden és szerdán a Baba-mama klubé és különböző<br />
gyógytornász csoportoké a ház.<br />
Ittlétem alatt körülbelül 10-12 kiállítást, előadást, kiskoncertet<br />
szerveztünk. Nagyon hálás vagyok azért, hogy minden<br />
fellépő, kiállító barátsággal állt hozzám, és betekintést nyerhettem<br />
a munkásságukba.<br />
Cserkészfoglalkozást heti rendszerességgel tartottuk a<br />
15. számú gróf Teleki <strong>Sándor</strong> Cserkészcsapatnak. Kezdeményezésemre<br />
került be a 27 éves csapat munkájába a<br />
történelem oktatás. A magyar történelem egy-egy fontos<br />
eseményét vettük górcső alá a 80-100 gyerekkel, és nagy<br />
rendszerességgel tartottunk filmvetítéseket is.<br />
Meghonosítottam a Rákóczi Szövetség különböző programjait.<br />
A beiratkozási és iskolanépszerűsítő programmal kb.<br />
950 gyerekhez jutottunk el. Áprilisban bekapcsolódtunk a<br />
Diaszpóra és Szórványutaztatási programba, amikor 90 gyerekkel<br />
6 napon keresztül jártuk be Észak-Magyarország és<br />
Felvidék történelmi emlékhelyeit. Jelenleg a Gólyahír nevű<br />
program helyi koordinálásával foglalkozom, amellyel a 2017<br />
után született gyerekeket igyekszünk megkeresni.<br />
Kidolgoztam egy adatbázist, melynek segítségével felmérhetjük,<br />
mely területen hány lehetségesen magyar nemzetiségű<br />
iskolakezdővel számolhatunk. Így kapcsolódtam be az Iskoláinkért<br />
Gyermekeinkért Egyesület munkájába, kikkel több közös<br />
programot szerveztünk, és új tanulókat toboroztunk.<br />
Hozzávetőleg 10-12 szervezet pályázati anyagait kezeltem,<br />
előreláthatólag 120 millió forintnyi támogatást sikerült a<br />
területre hozni. Részt vettem a pályázatok által a Híd utcai<br />
Református Iskola rehabilitációs munkálataiban is, amelyben<br />
szeptembertől megkezdődhet az oktatás.<br />
Fogadószervezet<br />
A Teleki Magyar Ház otthonául szolgáló műemlék<br />
épületegyüttest példaértékű közösségi összefogással<br />
és az Illyés Közalapítvány támogatásával<br />
sikerült megvásárolniuk. A nagybányai magyar<br />
egyesületeknek székházat biztosít, mentesítve őket<br />
a fenntartás költségeitől. Számos program és rendezvény<br />
házigazdái. Népszerűek hagyományőrző<br />
ifjúsági és gyermekrendezvényeik, melyekbe egyre<br />
inkább a Bányavidéken élők is bekapcsolódnak.<br />
Kezdeményező szerepet vállalnak a különböző<br />
városi nagyrendezvények megszervezésében.<br />
Az első, Gutai István által patronált, lupényi citeraszakkört<br />
jómagam és Orosz Erzsébet vittük tovább, jelenleg 7 növendéke<br />
van. Az elmúlt két évben heti rendszerességgel<br />
folyik a magyar néptánc oktatása óvodások és kisiskolások<br />
körében, ahová az egész Zsil-völgyéből járnak gyerekek. Átlagosan<br />
ezeken a foglalkozásokon 15 gyerekkel táncoltunk<br />
együtt.<br />
Nemzeti ünnepeinken hosszú évek után először színvonalas<br />
és mindenkinek tetsző műsorral készültünk a magyar<br />
közösség számára. Ezekre az előadásokra 12-15 magyar<br />
gyermeket sikerült bevonnunk. A középkorúak és az idősek<br />
számára is sikerült különböző programokat szerveznünk.<br />
Beindítottuk a „családosok délutánja” programot,<br />
mely keretében a magyar közösség egy kis részével hetente<br />
összegyűltünk, magyar zenét hallgattunk, zsíros kenyeret<br />
ettünk, asztaliteniszeztünk, társasjátékoztunk.<br />
A „Négy évszak négy téma” című új programsorozatunk lényege<br />
az, hogy évszakonként egyszer a fiatal családosok,<br />
Fogadószervezet<br />
A Magyar Unitárius Egyház Lupény-Vulkáni<br />
Egyházközség közössége összesen 122 főt<br />
számlál, melynek egy stabil magja rendszeresen<br />
részt vesz az alkalmakon. A bányák bezárása miatti<br />
elköltözések és a népesség csökkenése miatt a<br />
gyülekezet megfogyatkozva, de óriási lelkesedéssel<br />
folytatja mindennapi tevékenységét. Szép<br />
számú magyar közösséget alkotnak a református<br />
és katolikus gyülekezetek is. A nagy múltú lupényi<br />
magyar iskola jelenleg 12 óvodással, 9 kisiskolással<br />
és 12 felső tagozatos diákkal működik.<br />
illetve fiatalok és középkorúak összegyűljenek, beszélgessenek,<br />
főzzenek, magyar zenére táncoljanak, együtt kikapcsolódjanak<br />
kicsit. Átlagosan 35-40 résztvevője volt ennek<br />
a megmozdulásunknak.<br />
Az idősek és szépkorúak részére is voltak programjaink:<br />
heti egy bibliaóra az unitárius gyülekezet tagjainak, és heti<br />
egy alkalommal hagyományőrző este, teadélután. A nagyobb<br />
ünnepek alkalmával pedig közös kézműves, táncos,<br />
zenés, főzős, beszélgetős programot szerveztünk. Többek<br />
között az idősek napján, anyák napján, az adventi időszakban,<br />
nők napján, az őszi hálaadás alkalmából. Ezeken az alkalmakon<br />
rendszerint 20-30 résztvevő volt jelen.<br />
Legvégül meg kell említenem az egyik, általam kezdeményezett<br />
programot: a magyar mesék hetét, melybe 5 ország<br />
15 településéről közel 570 gyermeket és 83 felnőttet sikerült<br />
bevonnunk.
32<br />
Erdély<br />
Erdély33<br />
Tompos Krisztina<br />
Kiküldetés helye:<br />
Déva, Erdély<br />
Tevékenységi terület:<br />
kulturális programok szervezése, néptáncoktatás<br />
Tóth Borbála<br />
Kiküldetés helye:<br />
Szamosújvár, Erdély<br />
Tevékenységi terület:<br />
közösségfejlesztés, programszervezés, tanácsadás, korrepetálás, angoltanítás<br />
Egy közösség részévé válni? Kihívás, lehetőség és ajándék egyszerre.<br />
A Szent Ferenc Alapítvány olyan, mint egy nagy család, aminek úgy<br />
érzem, 9 hónap elteltével talán én is részese lehetek. Egy zárt közösségbe<br />
beilleszkedni nem volt könnyű feladat, de hálás vagyok a lehetőségért,<br />
mert ennek során sok különleges embert ismerhettem meg.<br />
Szórvány vagy diaszpóra? Ugyanazokkal a gondokkal küzd a magyarság<br />
csak más feltételek közt.<br />
Elért eredmények<br />
Elért eredmények<br />
Mentorommal történt előzetes egyeztetés után körvonalazódott<br />
előttem, hogy időm nagy részét a gyerekek néptáncoktatása<br />
fogja kitenni. Év elején igényfelmérést tartottunk a<br />
gyerekek körében, ekkor lehetett jelentkezni a táncos foglalkozásokra.<br />
Így az 1.-2. osztályosok csoportjában 18 fő, a 3.-4.<br />
osztályosok csoportjában 10 fő, az 5.-7. osztályosok korcsoportjában<br />
15 fő, a 8.-12. osztályosok Margaréta Néptáncscsoportjában<br />
pedig 21 fő táncolt. Általában heti két próbát<br />
tartottam minden csapatnak, de emellett elég gyakran kellett<br />
különböző műsorokon fellépnünk, ami miatt sokszor iktattunk<br />
be plusz próbákat, egyéni gyakorlóórákat. Szeptembertől<br />
kezdve sok rendezvényen léptünk fel, és ahogy a tánccsoportokat<br />
és engem megismert a helyi közösség, a felkérések<br />
száma egyre inkább gyarapodott. Külön sikernek könyvelhetjük<br />
el, hogy nem csak magyar, hanem román rendezvényekre<br />
is gyakran hívtak minket, ahol mi képviselhettük a magyar<br />
nemzetiséget. Az év folyamán felléptünk szüreti mulatságon,<br />
gólyabálon, Mikulás- és karácsonyi ünnepségen, szalagavatón,<br />
Európa-napi programon, és még folytathatnánk a sort.<br />
Déván szokták mondani, hogy a Szent Ferenc Alapítványnál<br />
nem kell az unalomtól félni, ennek köszönhetően a néptánctanítás<br />
mellett más tevékenységekben is részt vehettem, új<br />
területeken próbálhattam ki magam. Segédkeztem a műsorok<br />
összeállításában, rendezvények előkészítésében és<br />
lebonyolításában, raktárrendezésben, vendégfogadásban,<br />
és ami számomra az egyik legmeghatározóbb élmény volt:<br />
pótnevelőként a családok, a gyerekek életébe is bekapcsolódhattam.<br />
Az alapítvány mellett a helyi unitárius felekezet életébe is<br />
betekintést nyerhettem ösztöndíjas társamnak, Koffol Gábornak<br />
köszönhetően, akivel a <strong>Program</strong> idején rendezvényeink<br />
szervezésében és lebonyolításában folyamatosan<br />
együttműködtünk.<br />
Fogadószervezet<br />
A Böjte Csaba, ferences atya által 1993-ban létrehozott<br />
Szent Ferenc Alapítvány immár 14 éve<br />
működik annak érdekében, hogy a nehéz sorsú<br />
gyermekeket felkarolja, és biztosítsa számukra<br />
egy teljes élet lehetőségét. Az Erdély-szerte 85<br />
helyszínen jelenlévő szervezet elsőként létrejött<br />
és máig legnagyobb bentlakó otthona a „dévai<br />
ház”, ahol mintegy 180 gyermek éli mindennapjait<br />
18 szociális családi közösségben. Bekapcsolódni<br />
a közösség életébe nagy odafigyelést igényelt,<br />
hiszen itt a dolgozók és a gyerekek együtt élik<br />
mindennapjaikat.<br />
Főként a Téka Szórványkollégiumban tevékenykedtem. A<br />
kollégiumban jelenleg 112 mezőségi gyermek él. Az 5.-12<br />
osztályos diákok mezőségi falvakból és a válaszúti Kallóskollégiumból<br />
érkeznek.<br />
Legfőbb feladatom volt délutáni nevelőtanárként felügyelni<br />
a IX. és X. osztályos tanulókat szilencium alatt, valamint<br />
foglalkozni a kollégium diákjaival az esti lefekvésig. A diákok<br />
esti szabadidejében próbáltam minél több időt velük<br />
tölteni, lányos-beszélgető esteket, közös futást, kézműves<br />
kalákákat, angolórákat szerveztem velük.<br />
A Téka Művelődési Központ felvállalta Szamosújvár magyar<br />
vonatkozású kulturális életének szervezését. Kiállítások,<br />
könyvbemutatók, előadások és sok más kulturális<br />
esemény került programra év közben. Ezen felül évente<br />
négy nagyszabású rendezvényt, mint például a Nemzetközi<br />
Néptáncfesztivált, és kilenc tábort szervez a központ.<br />
Heti tíz délutáni foglalkozást is kínál a kollégistáknak,<br />
többek között agyagozást, néptáncoktatást, népi éneklést,<br />
tűzzománcolást. Külsős diákok és felnőttek is részt<br />
vehetnek a kézműves-foglalkozásokon, hangszeroktatáson,<br />
néptánctanításon.<br />
Fogadószervezet<br />
Téka Művelődési Alapítvány: Szamosújvár 20<br />
százaléka magyar (kb. 4000 fő). Az erdélyi örmények<br />
legfontosabb központja. A történelmi és<br />
neo-protestáns egyházak, a cserkészet és a Téka<br />
Művelődési Alapítvány fogják össze a helyi magyarokat.<br />
Az alapítványon belül a művelődési központ,<br />
a szórványkollégium és a szórvány iskolaközpont,<br />
a magyar nyelv és kultúra megőrzéséért felelnek.<br />
Céljuk, hogy a mezőségi szórványmagyarságot<br />
segítsék, és a helyi közművelődést, oktatást,<br />
ifjúsági és egyéb közösséget támogassák.<br />
A Művelődési Központ egyes eseményeinek előkészítésében<br />
és lebonyolításában is segédkeztem. Reményeim<br />
szerint, az általam először megszervezett Mikulás és Nyuszi<br />
Futás elnevezésű sporteseményeket hagyományként fogják<br />
majd követni a későbbiekben.<br />
A Téka Alapítvány talán eddigi legnagyobb sikertörténete a<br />
Magyar Tannyelvű Elméleti Líceum létrehozása, amely 500<br />
tanuló előtt nyitotta meg kapuit. Az iskolával közösen sok<br />
délutáni és hétvégi programot szerveztünk kollégistáknak<br />
és a többi diáknak.<br />
Az intézmények kéz a kézben járnak egymással, így az én<br />
feladatköröm is nagyon széles volt. Plakátszerkesztés, a<br />
gyerekek tisztálkodásának felügyelete, a diáktanács vezetése<br />
mind színesítették napjaimat.
34<br />
Erdély<br />
Erdély35<br />
Varga Emese<br />
Kiküldetés helye:<br />
Bákó, Erdély<br />
Tevékenységi terület:<br />
nyelvoktatás, szervezés, tánc<br />
Varga László Mátyás<br />
Kiküldetés helye:<br />
Temesvár, Erdély<br />
Tevékenységi terület:<br />
adminisztráció, rendezvényszervezés, foglalkozások vezetése, közösségépítés<br />
Szakmai tapasztalatomnak és származásomnak köszönhetően külső<br />
szemlélője és belső megélője is voltam a kisebbségi létnek. A közösségben<br />
való létezés, és a közösségépítés mindig is szerves részét<br />
képezte az életemnek. Ennek egyik (számomra jól megfogható) eszközének<br />
a zenét, a táncot, a játékot tartom.<br />
A Temesváron töltött idő alatt egy nyitott és életteli közösség tagja<br />
lehetettem.<br />
Elért eredmények<br />
Elért eredmények<br />
Ösztöndíjasként leginkább a Lészpedi Oktatási Központban<br />
és a Csík Falusi Gyermekek Házában tevékenykedtem.<br />
A Lészpedi Oktatási Központban töltött szolgálatom<br />
alatt óvodáskor alatti gyermekekkel foglalkoztam heti öt<br />
alkalommal, valamint alsós korú gyermekekkel heti egy alkalommal.<br />
Utóbbi helyszínen tanítóként voltam jelen szeptembertől<br />
novemberig, majd februártól folyamatosan.<br />
Óvodások, általános és középiskolások számára tartottam<br />
iskolán kívüli magyar nyelvi és hagyományőrző foglalkozásokat.<br />
Heti négy, a nagyobbakkal heti öt órában foglalkoztunk.<br />
Ezen kívül helyi felnőtt hagyományőrző csoport indításában<br />
is részt vettem, a csoport hetente tart gyűlést a Csík<br />
falusi magyar háznál.<br />
Mind a gyermekekkel, mind az asszonyokkal igyekeztünk<br />
részt venni a helyi rendezvényeken, találkozókon, vetélkedőkön<br />
(népdalvetélkedő, mesemondó verseny, magyar<br />
tantárgyverseny, versmondó találkozó, guzsalyas). Egyik tanítványunkkal<br />
országos népdalvetélkedőn is részt vettünk.<br />
Ezen kívül igyekeztem helyben is megvalósítani rendezvényeket,<br />
a helyiek, főleg a gyermekek és a fiatalok aktív bevonásával.<br />
November 5-én Márton-napi bált szerveztünk,<br />
február 11-én pedig farsangtemetéssel és farsangi bállal<br />
búcsúztattuk a telet.<br />
Fogadószervezet<br />
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége<br />
által koordinált Moldvai Csángómagyar Oktatási<br />
program célkitűzései közé tartozik, hogy azokban a<br />
moldvai csángómagyar falvakban, ahol a gyermekek<br />
román nyelvű állami iskolába járnak, magyarnyelv-oktatást<br />
szervezzen és tartson fenn. Az<br />
anyanyelvoktatás sok helyszínen az állami iskolába<br />
is bekerült fakultatív tantárgyként, azonban nem ez<br />
az egyetlen célkitűzés, iskolán kívüli foglalkozásokkal<br />
és hagyományőrzéssel, közösségszervezéssel is<br />
foglalkozik a program, közel 30 településen.<br />
Fogadószervezet<br />
A Bánsági Közösségért Egyesület 2013 márciusában<br />
alakult, és fő célja képviselni a Bánságban<br />
élő magyar közösség érdekeit, megőrizni és ápolni<br />
kulturális értékeiket, valamint elmélyíteni a magyar<br />
identitástudatot közösségük tagjaiban. Az egyesület<br />
tevékenysége által közösségi rendezvénysorozatok<br />
elindítását célozza olyan területeken, amelyeken<br />
hiány volt érzékelhető a bánsági magyar<br />
közösség életében. Ugyanakkor támogatni kívánja<br />
a meglévő, jól működő eseményeket, rendezvényeket<br />
és közösségi kezdeményezéseket.<br />
A kihelyezett konzuli napokon rendszeresen segítettem a<br />
honosítási kérelmek adminisztrációjában. Digitalizáltam<br />
és egységesítettem az egyesület adatbázisait, illetve segítettem<br />
pályázatok írásában a Rákóczi Szövetséghez és a<br />
Bethlen Gábor Alapkezelőhöz.<br />
A Temesvár-józsefvárosi Katolikus Plébánia és az Új Ezredév<br />
Református Központ gyerekhittan csoportjainak önismereti<br />
és közösségépítő játékokat tartottam, foglalkozásokkal készültem.<br />
A Bartók Béla Elméleti Líceumban matematikából és fizikából<br />
különórákat tartottam heti rendszerességgel. Besegítettem<br />
az iskola adminisztrációs ügyeinek intézésébe, valamint<br />
helyettesítettem napi rendszerességgel. Matematika, fizika-,<br />
informatika-, magyar- és testnevelés órákat tartottam.<br />
Átvettem az iskolai sakkszakkör szervezését is, ahova hetente<br />
két órában közel 40 alsós diák járt.<br />
A Temesvári Magyar Napok 2016 őszén került először<br />
megrendezésre. A háromnapos rendezvénysorozaton<br />
több ezren vettek részt. Feladatom volt a helyszín felosztása<br />
több mint 80 kiállító, kézműves és árus számára, illetve<br />
kapcsolattartóként segítettem nekik a program alatt.<br />
Önálló kezdeményezések, idén elsőként megvalósult programok:<br />
A Gerhardinum Római Katolikus Líceumban logikaszakkört<br />
indítottunk az előkészítő és az első osztályosoknak, ahol<br />
csütörtök délutánonként 25 fővel, játékosan ismerkedtünk<br />
a későbbi tananyaggal. A líceum közel félszáz bentlakó<br />
gimnazistájával hetente egy délután találkoztunk, amikor a<br />
házi feladatok közös megírása után játszottunk és beszélgettünk.<br />
Métaütőket és labdákat hoztam a két magyar iskolának, valamint<br />
több plébániának. Így több mint 150 gyerekkel tanultunk<br />
meg métázni.
36<br />
Erdély<br />
Erdély37<br />
Zödös Szabolcs<br />
Kiküldetés helye:<br />
Gyulafehérvár, Erdély<br />
Tevékenységi terület:<br />
iskolai foglalkozások, népzene, programszervezés<br />
Zs. Nagy Bernadett<br />
Kiküldetés helye:<br />
Brassó, Erdély<br />
Tevékenységi terület:<br />
közösségszervezés, magyartanítás, sportprogramok<br />
… tsak használd azt az időt, mely most és tsak egyszer foly rád<br />
nézve… (Bolyai Farkas)<br />
Megtisztelő volt a feladat, hogy a Barcasági-medence szívében élő<br />
magyar szórványért tevékenykedhettem. Brassó a második otthonommá<br />
vált, nehéz szívvel jöttem el. A szívemben őrzöm majd a felejthetetlen<br />
élményeket, amikkel gazdagodtam.<br />
Elért eredmények<br />
Megérkezésemet követően hamar világossá vált, hogy a<br />
legfontosabb feladatom a cserkészet beindítása lesz. Nagy<br />
örömömre szolgál, hogy a régóta szunnyadó cserkészet<br />
iránti vágyat fel tudtam éleszteni, remélem, a lelkes szülők<br />
és felnőttek tovább tudják majd vinni a kialakult közösségi<br />
életet. Csapatunk létszáma meghaladta a 40 főt.<br />
Délutáni diákcsoportunk 8-12 fővel működött, legtöbbjük<br />
a harmadik évfolyamból, de volt néhány elsős is. Heti 3-4<br />
alkalommal tartottam foglalkozásokat nekik. Örülök, hogy<br />
több alkalommal is tevékenyen segíthettem a diákok különböző<br />
versenyeken való részvételét (szavaló-, helyesíró,<br />
kreativitásvetélkedő), amelyeken szép eredménnyel szerepeltek.<br />
Este a GMGK-ban helyettesítettem, emellett az egyszerűsített<br />
honosítási eljárást kérőknek is segítettem.<br />
Kiállítást rendeztem „Csíksomlyó Fehérváron” címmel a<br />
GMGK líceumában Márton Áron püspök életéről, melyet<br />
megelőzött egy tájékoztató, bemutató előadás. A diákok<br />
rendkívül fegyelmezetten, érdeklődően vettek részt az általam<br />
megosztott eseményeken, így igazán felemelő munkában<br />
volt részem.<br />
A március 15-i megemlékezések a gyulafehérvári református<br />
templomban, a GMGK-ban, Vajasdon, Búzásbocsárdon zajlottak,<br />
ahol a 10. évfolyamos diákok tartottak ünnepi előadást,<br />
és közreműködött a gyulafehérvári férfikórus, amely<br />
általam szerveződött, és amelynek én is tagja voltam.<br />
Önálló kezdeményezésem a Magyar Szórvány Napja: „Szórvány<br />
vigadalom Fehérváron”. November 15-én különös<br />
figyelmet kell szentelni azoknak a közösségeknek, akik a<br />
tömbmagyarságtól leszakadva, szórványterületeken élnek.<br />
Ezen a napon a főszereplők a szórványban élők, és kultúrájuk,<br />
életük, mindennapjaik bemutatása. Ezt próbáltuk továbbvinni<br />
Nagyréde és a szórványban élő gyulafehérvári,<br />
magyarlapádi magyarok között.<br />
Fogadószervezet<br />
2007 előtt az önálló magyar oktatást Gyulafehérváron<br />
a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus<br />
Teológiai Líceum képviselte. Azóta fejlődik, a<br />
minőségi anyanyelvi oktatás következményeképp<br />
a gyereklétszám stabil, tanulóik zöme szereti az<br />
iskolát.<br />
Kiemelten fontos tevékenységének tartják a<br />
nevelést, mely a kipróbált és világszinten elismert<br />
krisztusi elveken alapszik. A „kisszemináriumi” lelki<br />
nevelés arra hivatott, hogy tanulóit közelebb vigye<br />
Krisztushoz, aki egész életükre gazdaggá teheti<br />
őket erkölcsileg és lelkileg.<br />
Elért eredmények<br />
Az egyháznak több kiemelt programja volt az elmúlt kilenc<br />
hónap alatt. Szeptemberben vakációs bibliahetet tartottunk.<br />
Az ötnapos táborban 30 gyermek vett részt. Kézműveskedtek,<br />
sportoltak, játszottak és vallásórákon vettek részt. Amikor<br />
moldvai táncházat szerveztünk, 40 gyermek jött. A farsangi<br />
táncházban már 60 gyerek táncolt. A hangulatot a<br />
Folker együttes biztosította. Mentorom volt az Ökumenikus<br />
imanyolcad főszervezője, amit idén 11. alkalommal rendeztek<br />
meg 8 templomban. Tavasszal dr. Raffay Ernő történész<br />
tartott előadást, a házigazda az egyház volt. A professzor úr a<br />
románok betöréséről beszélt a 100 fős közönségnek. Június<br />
3-4-én Szórványnapot rendezünk, amire várhatóan több százan<br />
érkeznek majd.<br />
6 hónapon keresztül tanítottam vallást a város egyetlen magyar<br />
tannyelvű iskolájában, az Áprily Lajos Főgimnáziumban,<br />
ahol 700 diák tanul. Összesen 60 diáknak, hetente nyolc órát<br />
tartottam. 5 hónapig digitalizáltam az egyház levéltárát, több<br />
ezer dokumentumot fényképeztem le. Rendszeresen szerveztünk<br />
játszóházat, melyre minden alkalommal 40-50 gyerek jött<br />
kézműveskedni, énekelni, játszani. Kint tartózkodásom ideje<br />
alatt irodai szolgálatot teljesítettem a lelkészi hivatalban.<br />
Első önálló kezdeményezésem volt, amikor Márton<br />
Áron-megemlékezést szerveztem. Filmet néztünk, és imádkoztunk<br />
az erdélyi püspökért.<br />
Novemberben moderntánc-kurzust indítottam az iskolában<br />
Fogadószervezet<br />
Brassói Magyar Evangélikus-Lutheránus Egyházközség<br />
A Barcasági-medence szívében fekvő<br />
Brassói Magyar Evangélikus Egyház 1783-ban alakult.<br />
Jelenleg 2500 tagja van. Helyet talál itt hétközi<br />
áhitat, bibliaóra, hitoktatás, ügyvitel és számos<br />
más rendezvény, például közérdekű fórumbeszélgetés,<br />
előadás, kiállítás, könyvbemutató, szeretetvendégség,<br />
ökumenikus ifjúsági munka, szórványnap,<br />
testvér-gyülekezeti látogatás, farsangi és őszi<br />
bál, vakációs bibliahét, adventi koszorúkészítés,<br />
presbiteri találkozó. Kórusunk az istentiszteletek<br />
mellett kórustalálkozókon is fellép.<br />
3.-4. osztályos diákoknak. 7 hónapon át minden hétfőn foglalkoztam<br />
a 15 gyermekkel, a tánclépések mellett a közösségépítő<br />
játékokat is kedvelték. Célom volt, hogy a mozgás<br />
örömét átadjam nekik.<br />
A Magyar Szórvány Napja alkalmából rajzpályázatot hirdettem<br />
„Mit jelent számomra magyarnak lenni?” címmel,<br />
amire 20 mű érkezett. Eredményhirdetés keretében értékes<br />
ajándékokat kapott az 1-3. helyezett. Továbbá, három<br />
megemlékezést tartottam a templomban. Októberben az<br />
aradi vértanúkra és az ’56-os hősökre emlékeztünk, márciusban<br />
pedig az 1848–49-es forradalomra és szabadságharcra.
38<br />
délvidék<br />
délvidék39<br />
Bezzeg Gyula<br />
Kiküldetés helye:<br />
Szarajevó, Délvidék<br />
Tevékenységi terület:<br />
magyartanítás, online cikkírás, tartalomfrissítés, folyóirat-szerkesztés, kutatás<br />
Gál Veronika<br />
Kiküldetés helye:<br />
Hertelendyfalva, Vajdaság<br />
Tevékenységi terület:<br />
magyar nyelvoktatás, népdal, néptánc, gyerekfoglalkozás<br />
Magyarnak lenni néhol könnyebb, néhol nehezebb. De mindenhol<br />
büszkeség!<br />
A hertelendyfalvi székely közösség maradandó, alkotó munkája révén<br />
történelmi múltját nem hagyja feledésbe veszni, és felelősséggel<br />
tartozik, hogy átadja a jövő nemzedékének. Kiemelt értékű üzenete<br />
van az itt élő emberek szeretetének, kitartásának és a hagyományok<br />
megtartó erejébe vetett hitének.<br />
Elért eredmények<br />
Mindkét fogadószervezetnek, mindkét magyar egyesületnek<br />
az elsődleges és legfontosabb tevékenysége lehetővé<br />
tenni az itt élő magyarok számára a magyar nyelv tanulását.<br />
Nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy ez zökkenőmentesen<br />
működhessen. A magyar nyelvtanfolyam nemcsak<br />
magyaroknak áll rendelkezésükre, hanem például a vegyes<br />
házasságban élő, nem magyar fél számára is, vagy bárki<br />
másnak, aki magyarul szeretne tanulni. De van olyan is, aki<br />
Magyarországon szeretne továbbtanulni. A tanfolyam célja<br />
a magyar nyelv megőrzése és átadása a fiatalabb generációk<br />
számára. A magyar nyelv elsajátítása rendkívül fontos<br />
még a magyar állampolgárság megszerzése miatt is. Többeket<br />
is ez a lehetőség motivál leginkább. Banja Lukában<br />
a tanfolyam 26 diákkal indult, Szarajevóban 8-cal. Mostanra<br />
Banja Lukában 12, Szarajevóban pedig 4 kitartó és szorgalmas<br />
diákkal fejeztük be a tanfolyamot, melynek záróvizsgáján<br />
mindnyájan pozitívan teljesítettek, ami azt jelenti, hogy<br />
elérték az A2-B1-es szintet. Mindkét városban hetente két<br />
alkalommal tartottunk magyarórát, Banja Lukában egy kezdőcsoporttal,<br />
Szarajevóban egy kezdővel és egy haladóval.<br />
A további tevékenységek sem másodlagosak, hanem csak<br />
annyiban különböznek a tanfolyamtól, hogy nem rendszeresek.<br />
Ezek közösségformáló, közösségerősítő rendezvények,<br />
események. Minden hónapban megszerveztünk legalább<br />
egy olyan eseményt, ahol az itt élő magyarság kellemes<br />
és nyugodt körülmények között tudott találkozni, ahol csak<br />
magyarul beszélgettünk emlékekről, történetekről, hírekről,<br />
valamint az egyesület további terveit, programjait is ilyenkor<br />
vitattuk meg. A két magyar egyesület évente egyszer<br />
szervez egy nagy közös találkozót, ahova rendszeresen<br />
meghívja a Szarajevói Magyar Nagykövetséget és az EU-<br />
FOR-ban szolgáló magyar katonákat. Az egyesületeknek<br />
rendkívül fontos a vallási és a nemzeti ünnepeink megünneplése.<br />
Minden ilyen alkalomkor szerényen, de korlátokat<br />
nem ismerve, összeül az itt élő magyarság. Nem utolsósorban,<br />
mindkét egyesület aktív szerepet vállal a helyi kisebbségi<br />
fesztiválokon, gasztronómiai rendezvényeken, és méltó<br />
módon képviseli nemzetünket számos nyári fesztiválon<br />
mint Szarajevóban, úgy Banja Lukában is.<br />
Fogadószervezet<br />
A HUM-Magyar Polgárok Egyesülete 1993-ban<br />
alakult meg. A délszláv háború kezdetéig a Boszniá<br />
ban élő magyaroknak nem volt szervezete, a<br />
háború azonban mindent megváltoztatott, hiszen a<br />
nehézségeken csak összefogással lehetett túljutni. A<br />
háború után eredeti célját meghaladva egy kulturális<br />
egyesületté alakult, amely kitartóan próbálja<br />
megtartani a magyar kultúrát, és megismertetni azt<br />
másokkal. A Szerb Köztársasági Magyarok Egyesülete<br />
Magyar Szó néven 2003-ban jött létre Banja<br />
Lukán még néhány nemzeti kisebbség egyesületével<br />
együtt. A HUM-mal közös kétnyelvű folyóiratot (Új<br />
Dobos) adnak ki.<br />
Elért eredmények<br />
Fogadószervezet<br />
Magyar, szlovák, szerb és más közösségek alkotják<br />
Hertelendyfalva multikulturális életét. A településen<br />
működő Tamási Áron Székely-Magyar Művelődési<br />
Egyesület 1961 óta napjainkig a bukovinai<br />
székelyek nyelvjárását, hagyományait és szokásait<br />
ápolja. 1969-ben az addig Ady Endre nevet viselő<br />
szervezet felvette a székely író, Tamási Áron nevét.<br />
Az egyesület székháza elsősorban kulturális és<br />
egyházi rendezvényeknek ad helyet és itt folynak a<br />
hagyományőrzéssel, valamint anyanyelvápolással<br />
kapcsolatos tevékenységek is.<br />
Az egyesület keretében működő vegyes népdalkör 20 tagot<br />
számlál. Az anyanyelvápoló és tánccsoporthoz 25 gyerek és<br />
10 fiatal tartozik. A gyerekekkel heti kétszer, fellépések és<br />
ünnepek előtt több alkalommal vannak próbák.<br />
A népművészeti csoportban 26-an tevékenykednek. Székely<br />
varrottasaik technikáját változtatások nélkül őrzik a mai<br />
napig. Munkáikat kiállítottuk több helyen, köztük Budapesten<br />
a Polgárok Házában, Kevevárán a Dél-bánáti MME<br />
XXVII. Szemléjén.<br />
Gasztronómiai versenyekre a csoport asszonyaival hagyományos<br />
ételeket készítettünk, például a Befőtt fesztiválra,<br />
a „Bánáti kenyér” versenyre, a Magyar Konyha Napokra,<br />
Budapesten a Polgárok Házába, a Húsvéti jótékonysági kezdeményezésre<br />
Cserépalján és a pancsovai Tavaszi napokra.<br />
A vajdasági magyarság kiemelt jelentőségű eseménye a<br />
Dél-bánáti Karácsonyi Szokások és Betlehemes Játékok Találkozója,<br />
amely 2016-ban huszadik alkalommal Hertelendyfalván<br />
volt.<br />
Március 15-én huszonegyedik alkalommal „Arany János a<br />
szabadságharc tükrében” címmel tartott megemlékező estet<br />
közösen a pancsovai <strong>Petőfi</strong> <strong>Sándor</strong> MME és a hertelendyfalvi<br />
Tamási Áron SzMME. Ünnepekhez kapcsolódó gyerekprogramok<br />
is akadtak bőven, mint a Kirváji pörköltfőző<br />
verseny, vagy az adventi kézműves nap a székelykevei és<br />
hertelendyfalvi gyerekeknek.<br />
Tevékenységek, amelyekben segítséget nyújtottam: az<br />
egyesület adminisztratív munkájában, pályázati elszámolásban<br />
és írásban, a gyerekekkel játék, tánctanítás és kézműves<br />
foglalkozások, a műsorokhoz szövegkönyvek öszszeállítása,<br />
rendezvények, programok szervezésével járó<br />
feladatok ellátása, előkészületek kiállításokra, vásárokra,<br />
asztalok, standok és alkalmaknak megfelelő dekorációk<br />
elkészítése. A programokon, rendezvényeken készített interjúkkal,<br />
fényképekkel segítettem a Pancsovai RTV magyar<br />
szerkesztőségét.
40<br />
délvidék<br />
délvidék41<br />
Harmat-Szabó Zoltán<br />
Kiküldetés helye:<br />
Muzslya és térsége, Vajdaság<br />
Tevékenységi terület:<br />
közösségépítés, programszervezés, néptánc, cserkészet, hagyományápoló<br />
gyermekfoglalkozások<br />
Közösségben élni jó. Egy közösséget szolgálni azonban egészen más.<br />
Nehéz és küzdelmes, de szép és nemes feladat. A kettő együtt pedig<br />
igazi jellemépítő kihívás, melyből nagyon sokat lehet tanulni. Én is<br />
sokat tanultam és épültem az elmúlt 9 hónap alatt, miközben érzésem<br />
és reményeim szerint a helyiek is sokat kaphattak belőlem, általam.<br />
Mandácskó Eszter<br />
Kiküldetés helye:<br />
Vukovár, Délvidék<br />
Tevékenységi terület:<br />
magyar nyelv, ének és néptánc oktatása, kórusvezetés, programszervezés,<br />
közösségfejlesztés<br />
A vukováriak büszkén viselik magyar identitásukat. Általuk a településen<br />
lakók képet tudtak alkotni a magyar virtusról, kitartásról, küzdésről,<br />
a magyar csárdás dallamokról és lépésekről, a magyar gasztronómiáról,<br />
a lángosról. Ennél többet nem kívánhat egy közösség sem.<br />
Elért eredmények<br />
Elért eredmények<br />
Fogadószervezet<br />
Muzslya és térsége közösségi és kulturális életének<br />
fő szervezői a helyi szalézi rendi szerzetesek,<br />
a művelődési egyesületek, az általános iskolák, a<br />
helyi fiú és leánykollégium és a civil szervezetek. A<br />
civil szervezeteket hivatott összefogni a Közép-bánáti<br />
Szórványközpont, melynek munkáját a Magyar<br />
Nemzeti Tanács koordinálja.<br />
Rendszeresen látogattam az újraéledő cserkészcsapatok<br />
gyűléseit. Eseményeiken többször is tartottam táncházat,<br />
elkísértem őket a szövetségi rendezvényekre, segítettem<br />
próbáztatásban, portyáztatásban és alakuló csapatok toborzásban.<br />
Közvetlen kapcsolatba kerültem a legtöbb<br />
vajdasági vezetővel és csapattal. Aktívan közreműködtem<br />
a Muzslyán tartott Betlehemi Békeláng átadóünnepség<br />
szervezésében, melyen közel 200 cserkésznek tartottam<br />
táncházat, illetve gondoskodtam a rendezvény sajtónyilvánosságáról.<br />
A néptáncban eleinte főleg koreográfiákat készítettem<br />
és tanítottam be az egyesületek néptánccsoportjainak.<br />
Muzslyán 10 óvodással és 15 iskolással, Nagyerzsébetlakon<br />
25 alsós tanulóval foglalkoztam. Emellett folyamatosan<br />
támogattam a muzslyai felnőtt együttes fellépésekre<br />
és nyári versenyre való felkészülését, valamint létrehoztam<br />
egy néptánccsoportot a muzslyai fiúkollégium és a nagybecskereki<br />
leánykollégium 15 növendéke számára. Az élményközpontúság<br />
jegyében szerveztem meg májusban<br />
A Táncház Napját, melyre közel 50 gyerek, 30 fiatal és 50<br />
felnőtt érkezett 5 településről. Az idén első ízben megtartott<br />
rendezvény hatalmas sikert aratott. A talpalávalót 10<br />
népzenész húzta, akiket 5 településről szerveztem össze,<br />
segítendő a szétszóródott zenészek egymásra találását.<br />
Rendszeresen tartottam hagyományápoló gyermekfoglalkozásokat<br />
a Hófehérke Óvoda iskola-előkészítő csoportjába<br />
járó 25 gyerek számára, melyeken népi játékokat<br />
tanultunk. A nagyobb intézményi események alkalmával<br />
a többi csoportba járó kb. 110 magyar gyereknek is tartottam<br />
foglalkozásokat.<br />
Nyelvápolás céljából 4 általános iskola mintegy 250 tanulójához<br />
juttattam el 750 db Balassi-füzetet, a VMPE és a<br />
VMCSSZ szervezeteknek 1400 db füzetet rendeltem, az<br />
átadásokat több esetben is sajtónyilvánosan végeztem.<br />
Az egyesület az utolsó nagyobb létszámú közösség a Drávaszög<br />
déli szomszédságát tekintve, és egyben Vukovár-Szerém<br />
megye magyarságának motorja is.<br />
Szerdánként klubdélutánt tartottunk, ahová minden környékbeli<br />
magyar lakost és házastársát, családtagjait szeretettel<br />
vártuk. Hetente kétszer az Őszirózsa Asszonykórus<br />
közel 20 tagjával találkoztunk, kitartásuk és lelkesedésük elengedhetetlen,<br />
ugyanis az énekkar képviseli az egyesületet<br />
országszerte eseményeken. Idényszerűen akár heti több, általában<br />
heti egy-két alkalommal kézműves-foglalkozásokat<br />
is tartottunk. Hétvégente magyar nyelvi (és kultúra) órát tartottunk<br />
diákoknak. Sikerült négy fiatal magyar anyukát felkutatni,<br />
és 7 gyermeküket elcsábítani a Magyar Házba, akik<br />
2016 októberétől rendszeresen járnak a foglalkozásokra.<br />
Az egyesület Vukovár város és környékén lévő kulturális<br />
programokon is mindig megjelenik. Az énekkar fellépése<br />
mellett legtöbbször magyar kulináris élményeket is kínálnak<br />
a látogatóknak. Ekkor magyar süteményeket vagy a híressé<br />
vált vukovári magyar lángost sütik, mely még Makarskában<br />
is ismertté vált.<br />
Nevezetes magyar nemzeti és keresztény ünnepnapok<br />
mellett Vukováron minden év szeptemberében tartják meg<br />
a Magyar Folklór Estet, valamint februárban a Vukovári<br />
Magyar Bált, mely a horvátországi magyarság legkiemelkedőbb<br />
téli eseményévé nőtte ki magát. Továbbá új hagyományt<br />
teremtve idén négy település összefogásában<br />
valósult meg a március 15-ei rendezvényük. Emellett a Magyar<br />
Ház otthona számos összejövetelnek, díszvacsorának,<br />
kiállításmegnyitónak.<br />
Az egyesület tagjai a megújulásban, a pozitív jövőképben<br />
reménykednek, hogy örökségüket rábízhatják majd a következő<br />
lelkes, magyar értékeket éltető fiatal nemzedékre.<br />
Fogadószervezet<br />
A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége<br />
tevékenységi köre kiterjed mindazon területekre,<br />
amelyek bármilyen módon befolyásolják<br />
nemzeti közösségünk életét: felöleli a gazdaságot,<br />
a kultúrát és hagyományőrzést, a közművelődést<br />
és közoktatást, a hitéletet, a környezet- és természetvédelmet,<br />
a szociális és egészségügyet, a<br />
közképviseletet (parlamenti és helyhatósági választások).<br />
Többek között működteti az Eszéki Információs<br />
Irodát, amely segítséget nyújt a visszahonosítással<br />
(magyar állampolgárság), magyarországi<br />
ösztöndíjakkal és pályázatokkal kapcsolatban.
42<br />
délvidék<br />
délvidék43<br />
<strong>Sándor</strong> Béla<br />
Kiküldetés helye:<br />
Kisorosz, Vajdaság<br />
Tevékenységi terület:<br />
rendezvényszervezés, kézműves foglalkozások vezetése<br />
Délvidéki tartózkodásom kezdete óta volt szerencsém megismerni a<br />
bánáti embereket, szokásaikat, hagyományaikat, ételeiket, gondolkodásmódjukat,<br />
beszédjüket, magát a vajdasági létet, kicsit magamat is<br />
bánátinak érzem már. Sokat tanulhattam az identitásukban megmaradt<br />
szórványban élő vajdasági magyaroktól, hitük, kultúrájuk, magyarságuk<br />
töretlen őrzése terén.<br />
Szabó Nóra<br />
Kiküldetés helye:<br />
Teremin és Maradék, Újvidék<br />
Tevékenységi terület:<br />
gyermekfoglalkozások vezetése, táborok szervezése, fiataloknak szóló programok<br />
rendezése, anyanyelvápolás, magyartanítás, turizmushoz köthető feladatok<br />
Az elmúlt 9 hónap lelkesedéssel volt tele, amit a határon túl élő magyarok<br />
összetartó közössége táplált. A magyarság életben tartásával kapcsolatos<br />
hitem napról napra erősödött. Megtanultam, a kitartó munkának<br />
ára van, és biztosan állíthatom, úgy térek haza, hogy a tenni akarás<br />
tovább munkál bennem, a folytatás igényét viszem tovább.<br />
Elért eredmények<br />
Elért eredmények<br />
A különféle rendezvényekhez igyekeztem segítő kezet<br />
nyújtani szervezésben, lebonyolításban, de sokszor<br />
a puszta jelenlétem, az, hogy az anyaország ily módon<br />
gondol a határon túli magyarságra, már önmagában<br />
elegendő erőt adott az ottaniaknak.<br />
Foglalkozásokat tartottam a szórványközponthoz tartozó<br />
Szajánban, Tordán, Magyarcsernyén, Tamásfalván,<br />
Kisoroszon, de a legtöbbet Nagykikinda általános isko<br />
láiban, a Szent Szávában és a Fejős Klára Általános<br />
Iskolában voltam jelen. Általánosságban elmondható,<br />
hogy a gyermekek iskolai leterheltsége miatt leginkább<br />
csak iskolai keretek között volt lehetőségem a<br />
foglalkozások megtartására. Tartottam bemutató foglalkozásokat,<br />
például a szajáni hagyományos húsvéti<br />
to jásfestő versenyen, ahol összesen 34 gyermek próbálhatta<br />
ki a korongozás örömeit. Ezek a foglalkozások<br />
az élménynyújtásról szólnak, én magam magvetésként<br />
tekintek rájuk, hogy a későbbiekben is kedvet kapjanak<br />
kipróbálni vagy meg is tanulni a mesterséget.<br />
Fogadószervezet<br />
A Magyar Nemzeti Tanács Torontál Magyar<br />
Oktatási Művelődési és Ifjúsági Központ a bánáti<br />
magyarság központjává nőtte ki magát. Nemzeti<br />
ünnepeinken túl számos rendezvénynek szolgál<br />
otthonául. Köztük a legkiemelkedőbbnek, az<br />
idén már 17. alkalommal megrendezésre kerülő<br />
hagyományőrző gyerektábornak, melyen minden<br />
évben 100-120 szórványban élő diák vesz részt,<br />
a gombócfesztiválnak és a közös adventi gyertyagyújtásnak<br />
is nagy látogatottsága van. Az elmúlt<br />
esztendőben nemzetközi értékgyűjtő tábornak is<br />
helyet biztosított.<br />
Átlagosan heti 3-4 foglalkozást tartottam a térségben,<br />
foglalkozásonként változóan 15 és 50 fő közötti diákszámmal<br />
dolgoztam. Zömében magyar diákokkal, de<br />
előfordultak vegyes csoportok is. Volt alkalmam kipróbálni<br />
a felnőtt csoportokkal való közös munkát. Volt<br />
csuhébaba-készítés, fazekasság, vagy ahogy itt hívják,<br />
a gölöncsér mesterség, bőrdíszműves foglalkozás, karácsonyi<br />
és húsvéti dekorációs, tojásfestő foglalkozás<br />
is. Emellett magyar népdalokat tanítottam a diákoknak.<br />
Májusban egy fatüzelésű égetőkemencét építettem a tájház<br />
udvarán, amellyel a gyerektáborokban nem csak az<br />
elkészült tárgyakat fogják tudni időt állóbbá tenni, hanem<br />
egy plusz élménnyel gazdagítják a résztvevőket, hiszen<br />
egy-egy égetés nagy látványosságnak számít gyermekek<br />
és felnőttek számára egyaránt. Így sikerült valami<br />
maradandó dolgot hagynom magam után!<br />
Újvidéken az Európa Kollégiumban éltem, mely programjaiban<br />
szívesen részt vettem. A <strong>Petőfi</strong> <strong>Sándor</strong> Magyar<br />
Művelődési Központ hétvégi játszóházában a helyi magyar<br />
gyerekeknek tartottunk foglalkozásokat, ahol 20-25 gyermek<br />
szokott megjelenni. Temerinben a dél-bácskai és szerémségi<br />
civil szervezetek adatbázisának fejlesztésével indult<br />
a munkám, ezen kívül városi szinten rendezvények szervezésében,<br />
bonyolításában és fotózásokban is részt vettem. Ilyen<br />
a tökfesztivál, a XXV. Tini-ifjúsági táncdalénekes vetélkedő,<br />
a borkóstoló gála, a Középiskolások művészeti vetélkedője<br />
és a Középiskolások népzenei- és néptáncvetélkedője.<br />
Maradékon a Magyar Református Egyház Óvodájában öszszesen<br />
7 gyermekkel foglalkoztam. Ezen kívül a Branko Radičević<br />
Általános Iskolában segítettem a magyar tannyelvű<br />
osztályban, ahol hatan voltak az osztályban. Napközis foglalkozásokat<br />
(kézműveskedés, magyar mondókák, anyanyelvápoló<br />
feladatok), illetve énekórát tartottam. Anyanyelvápoló<br />
órát tartottam a református egyház parókiáján<br />
négy szerb ajkú, és 10 olyan általános iskolás gyermeknek,<br />
akiknek segítség kellett a nyelvtani helyességben. Ezen 10<br />
diákkal színjátszó csoportot is alakítottunk. Emellett Győrből<br />
adományként érkezett 4000 magyar nyelvű könyv, ezt<br />
katalogizáltam, hogy jövőre megnyithassák a könyvtárat.<br />
Vasárnaponként néptáncpróbát tartottunk mintegy 20 gyereknek.<br />
Februárban megszerveztem az első táncházat is. A<br />
lelkesedésre és a sikerre való tekintettel, a táncház igénye<br />
megmaradt, így május 12-én megtartottuk a másodikat is.<br />
Zenekarunk nagyobb volt, a látogatottság is, szóval remélem<br />
hogy a jövő év szintén így fog folytatódni.<br />
Fogadószervezet<br />
Vajdaságba érkezésünkkor fogadószervezetünk<br />
a Magyar Nemzeti Tanács volt Szabadkán, ahol<br />
egy hónapot töltöttünk felkészítésként. A Magyar<br />
Nemzeti Tanács a magyar kulturális autonómia<br />
legfőbb szerve, programjának középpontjában a<br />
vajdasági magyar közösség egésze áll. Segítségükkel<br />
ellátogattunk a szórványközpontokba, ahol<br />
kölcsönös szimpátia, illetve egy-egy szakterületen<br />
való jártasságunk alapján régiókra osztottak bennünket.<br />
Én Újvidéken, Temerinben és Maradékon<br />
kezdtem együttműködni a helyi közösségekkel.
44<br />
délvidék<br />
délvidék45<br />
Tancsik Richárd<br />
Kiküldetés helye:<br />
Macedónia<br />
Tevékenységi terület:<br />
programszervezés, közösségépítés és magyar nyelvoktatás<br />
Tóth Adorján Márton<br />
Kiküldetés helye:<br />
Zombor, Vajdaság<br />
Tevékenységi terület:<br />
gyermekfoglalkozások, táborok szervezése, magyartanítás<br />
A „Híd” szerepét betöltve végeztem munkámat, tudván minden<br />
cselekedettemmel honfitársaimat, és Magyarországot szolgálom, mely<br />
felelősséggel jár, és büszkeséggel tölt el, mely egész életemet meghatározza.<br />
Ha 10 év múlva egy táncháztalálkozón összefutok néhány diákommal,<br />
s megköszönik, hogy megismertettem velük ezt a mozgalmat, akkor<br />
nevezhetem igazán kiteljesedettnek az ittlétem.<br />
Elért eredmények<br />
Magyar nyelvoktatás a Teleház kiemelt feladatai között szerepel,<br />
idén közvetítő nyelv nélkül valósult meg az oktatás.<br />
Heti rendszerességgel zajlott az oktatás, heti 5 napon, átlagosan<br />
napi 2 foglalkozás:<br />
• Haladó csoport: 14 fő (heti 2 alkalommal 1,5 óra),<br />
• Kezdő 1. csoport: 31 fő jelentkezett, de a lemorzsolódás<br />
miatt: 20 fő (heti 2 alkalommal 1,5 óra),<br />
• Kezdő 2. csoport: 11 fő (heti 2 alkalommal 1,5 óra).<br />
A nyelvóráknak köszönhetően 9 fő sikeresen teljesített az<br />
állampolgársági interjún. Összesen 56 fő jelentkezett órára,<br />
ennek köszönhetően a Macedóniai Magyarok Teleház Szervezetének<br />
Tagsága is növekedett 33 fővel.<br />
Kiemelt események a Teleházban:<br />
• Megemlékezés az október 23-ai Forradalom és Szabadságharcra,<br />
amely idén egy hetes programsorozattá nőtte<br />
ki magát.<br />
• Megemlékezés az 1848-1849-es Forradalom és Szabadságharcra,<br />
illetve felavattuk a Macedón-Magyar Barátság<br />
Parkot, ahol megkoszorúztuk Liszt Ferenc és Kossuth Lajos<br />
emléktábláját.<br />
Fogadószervezet<br />
Macedóniai Magyarok Teleház Szervezete<br />
A magyarok Macedóniában szórványos kisebbséget<br />
alkotnak (kb. 200 fő). A második világháborút<br />
követő időszakban Magyarországról, Erdélyből,<br />
Délvidékről, Kárpátaljáról érkeztek magyarok.<br />
A helyi magyarság a „Macedóniai Magyarok Teleház<br />
Szervezetébe” tömörülve végzi munkáját. Az<br />
alapító közgyűlést 2003. január 31.-én tartották.<br />
A szervezet jelenlegi elnöke: Sutus József, aki 2008<br />
óta tölti be a tisztséget.<br />
A Teleház sikeres programjai közül kiemelkednek az alábbiak:<br />
• Elindítottuk a Teleház Játszóházát, ahol átlagosan 10-12<br />
gyerek vesz részt a foglalkozásokon.<br />
• Sikerült feltárnunk Pásthy János, Macedóniában élt, magyar<br />
honfitársunk emlékiratait, és együttműködve a Macedóniai<br />
Tudományos Akadémiával, elkezdtük az anyagok<br />
kategorizálását.<br />
• Magyarország Macedóniai Nagykövetségével együttműködve<br />
elkészült az „Üresség maradt utánuk” című<br />
könyv, melyben megemlékezünk a Krusevóban élt<br />
honfitársainkról.<br />
• Sikeresen pályáztunk a Rákóczi Szövetség Szórvány <strong>Program</strong>jába,<br />
így 24 fiatal (12-25 éves) megismerkedhetett<br />
Magyarországgal.<br />
• Idén több magyar zenészt és együttest is vendégül láttunk,<br />
és a Teleház egy ifjú tagjának, Láfázánovszki Filipnek<br />
önálló fotókiállítást szerveztünk Pécsett.<br />
• A Magyarság Házának köszönhetően Prilepben és Ilindenben,<br />
megvalósítottuk a „Gulág kiállítást”.<br />
Elért eredmények<br />
Az első két hónapban inkább irodai munkát végeztem a Dunatáj<br />
Egyesülés keretén belül, napi 8 órában. A Prosperitati<br />
és egyéb pályázatok megvalósításában segédkeztem többféleképpen<br />
is.<br />
Nyugat-Bácskában a magyar közösségek ragaszkodnak hagyományaikhoz,<br />
de az újat is jól fogadták, főleg a gyerekek.<br />
Hiányzott, hiányzik innen a táncházmozgalom erdélyi,<br />
magyarországi vagy akár bánáti, egyértelműen építő jellege,<br />
mivel ez nem tartozik az itteniek értékei közé. Ennek<br />
ellenére, önfejűen bár, de ajtóról ajtóra mentem, pedagógusokat<br />
kerestem, akik nyitottak az újdonságra. Ennek<br />
eredménye az lett, hogy Bácsgyulafalván, Bezdánban, Kupuszinán,<br />
Doroszlón, Nemesmiliticsen, Gomboson és Zomborban<br />
kb. 140 gyerekkel foglalkozhattam, óvodásoktól<br />
nyolcadik osztályosokig. Az óráim 5 napra voltak elosztva,<br />
naponta egy vagy két településen tanítottam, heti egyszer.<br />
Az ovisokkal énekeltünk, az alsósokkal pedig mezőségi<br />
dalokat, illetve mezőségi táncot tanultuk, emellett moldvai<br />
gyerekjátékokat játszottunk. Erdély számos tájegysége<br />
dalait tanultuk meg. A felső tagozattal a Nagy-Magyarország<br />
népi tájegységeinek földrajzi elhelyezkedését és ezeknek<br />
jellegzetességeit, viseleteit tanulmányoztuk. Sikerült<br />
Fogadószervezet<br />
A Szülőföld Alap támogatásával elkészült Doroszló,<br />
Kupuszina és Szilágyi falvak fejlesztési programja.<br />
A települések Gombossal kibővülve létrehozták a<br />
Dunatáj Egyesülés Nyugat-Bácska Fejlesztéséért<br />
civil szervezetet, mely a kistérség gazdasági,<br />
önkormányzati és kulturális fejlesztését segíti elő.<br />
A folyamatos projektírás, megvalósítás, tanácsadás<br />
mellett jövőteremtő műhelyek, vezetőképzések,<br />
nyelvtanfolyamok, identitásőrző ünnepi alkalmak,<br />
tanulmányi kirándulások teszik lehetővé a térségben<br />
az ön- és a szervezetfejlesztést.<br />
két gyerektáncházat is szervezni, először a Magyar Polgári<br />
Kaszinó segítségével, másodszor pedig a Dunatáj Egyesülés<br />
segítségével. Ezeken elég magas volt részvételi arány.<br />
A gyerekek nagyon fogékonyak, tehetségesek, gyorsan fogadják<br />
be az új információkat, ők vitték folyamatosan előre<br />
az ittlétem értelmét.
46<br />
délvidék<br />
délvidék47<br />
Tóth Rebeka<br />
Kiküldetés helye:<br />
Daruvár, Nyugat-Szlavónia<br />
Tevékenységi terület:<br />
nyelvoktatás, programszervezés, fordítás<br />
Ujvárosi Zita<br />
Kiküldetés helye:<br />
Lendva, Muravidék<br />
Tevékenységi terület:<br />
közösségfejlesztés, ifjúsági programszervezés, vidékfejlesztési, pályázatírói<br />
tevékenység<br />
Akit magyarnak teremtett az Úristen és nem fogja pártját nemzetének<br />
– nem derék ember / Gróf Széchenyi István/<br />
Minőség, felelősség, szorgalom, fáradhatatlan törekvés a jobbra;<br />
igény egy szép, békés környezet megteremtésére, őseink hagyományainak<br />
megőrzésére és továbbadására. A muravidéki magyarok<br />
között ezekre az értékekre találhattam rá újra és újra.<br />
Elért eredmények<br />
Elért eredmények<br />
A programban a külhoni magyarokért dolgoztam, mégis<br />
sokkal többet kaptam tőlük, mint amennyit én adni tudtam.<br />
Szakmailag és emberileg is jobbá tett ez a 9 hónap. A térség<br />
legnagyobb problémája a nyelvvesztés, ezért ösztöndíjasként<br />
fő feladatom volt, hogy Daruváron, Nagypiszanicán<br />
és Pakracon magyarnyelv-tanfolyamokat szervezzek és vezessek.<br />
2015 szeptemberében elindultak a képzések, Daruváron<br />
hetente kétszer két csoport, majd a program második<br />
évére új csoport is indult, így 2017-re összesen 15 fő tanult<br />
Daruváron magyarul. Pakracon is 2015-ben indult az oktatás,<br />
4-5 fővel, valamint Nagypiszanicán 12 fővel. Daruváron<br />
a városi könyvtárral együttműködve kéthetente gyermekfoglalkozásokat<br />
szerveztünk, szintén a vezetésemmel. Ezek<br />
során a gyerekek játékos formában ismerkedtek a magyar<br />
nyelvvel és kultúrával. A nyelvvesztés miatti másik kiemelt<br />
feladatom volt különböző dokumentumok fordítása, főként<br />
a Daruvári, Pakraci és Piszanicai Magyarok Közösségének<br />
pályázati anyagait kellett magyar nyelvre fordítani a Bethlen<br />
Gábor Alap pályázatához, melyre először a segítségemmel<br />
jelentkeztek 2016-ban, sikeresen, majd 2017-ben ismét.<br />
A közösségek minden magyar nyelvű kommunikációja, pályázata,<br />
dokumentációja és elszámolása a feladataim közé<br />
tartozott. Emellett a BGA támogatásával megvalósult<br />
budapesti kirándulás megszervezése és lebonyolítása is.<br />
A közösségek rendezvényeinek megszervezésében és lebonyolításában<br />
rendszeresen segédkeztem (halfőző verseny,<br />
kultúrnapok…). Kezdeményezésemre, a szervezésemmel<br />
Daruváron 2016–2017-ben a nemzetközi anyanyelv napját<br />
kerekasztal-beszélgetéssel, felolvasással ünnepeltük a térség<br />
más kisebbségeivel. 2017-ben először kiállítást és magyar<br />
irodalmi estet szervezünk a könyvtárral közösen. A magyar<br />
népi kultúra megismertetésére hímző tanfolyamot<br />
szerveztem hímző népi iparművész vezetésével.<br />
Fogadószervezet<br />
A Daruvári Magyarok Közössége ’98-ban alakult<br />
meg, a Horvátországi Magyarok Demokratikus<br />
Közösségének tagja. A HMDK alapvető célja, hogy<br />
megőrizze, fejlessze a horvátországi magyarság<br />
nemzeti identitását. Szervezze és összehangolja<br />
az alkotótevékenységet a kultúrában és hagyományőrzésben,<br />
az oktatásban és közművelődésben,<br />
a gazdaságban és az élet egyéb területein.<br />
Küzd a törvény által biztosított jogok maradéktalan<br />
érvényesítéséért, folyamatosan ellenőrzi magyarságunk<br />
alkotmányos és jogi helyzetét.<br />
Fő tevékenységi területem többek között a magyar nyelvű<br />
szabadidős gyermekprogramokban való közreműködés<br />
és azok megvalósítása lett. A kilenc hónap alatt sikerült<br />
a nyári, az őszi, valamint a tavaszi szünetre is egy<br />
többnapos napközis, magyar nyelven zajló gyermektábort<br />
megszervezni. Az iskolákkal és óvodákkal, valamint<br />
fogadószervezetemmel együttműködésben az év folyamán<br />
nemzeti és hagyományos ünnepeink alkalmával tartottam<br />
kézműves- és hagyományápoló foglalkozásokat.<br />
Büszke vagyok, hogy a Mesedélutánok című foglalkozássorozat<br />
keretében dolgozhattam abban a Dobronaki<br />
György Házban, ahol hamarosan Kézművességek Háza<br />
néven jön létre egy, a magyar kézműves mesterségeket<br />
is aktívan megőrizni képes intézmény. Vezethettem muravidéki<br />
kirándulócsoportot Budapestre (Nemzeti Vágta),<br />
illetve Erdélybe (Márton Áron tiszteletére tartott búcsús<br />
szentmise). Részt vállalhattam a helyi középiskola és általános<br />
iskola ’56-os tematikájú történelemversenyének<br />
megalkotásában és levezetésében. Igyekeztem részt venni<br />
minden olyan magyar vonatkozású eseményen, ahol<br />
Fogadószervezet<br />
Fogadószervezetem a Muravidéki Magyar Önkormányzati<br />
Nemzeti Közösség (MMÖNK) a muravidéki<br />
magyar nemzetiség csúcsszervezete<br />
a Szlovén Köztársaságban. 1975-ben<br />
alakult a Szlovén Köztársaság Alkotmányában rögzített<br />
Nemzeti Önkormányzati Közösségekről szóló<br />
törvény szellemében. Célja és feladata a muravidéki<br />
magyar közösség anyanyelvének, nemzeti öntudatának<br />
megőrzése, a szlovén alkotmány és törvények<br />
által biztosított külön jogok, valamint a különféle<br />
nemzeti igények és érdekek megvalósítása.<br />
még jobban megismerhettem az itt élőket és az ő érdeklődési<br />
területüket. Mivel Lendva bortermő vidék, csodálatos<br />
tájjal és sok kiváló magyar vendéglátóval, írásaimban,<br />
cikkeimben igyekeztem az anyaországi magyarok<br />
figyelmét ráirányítani az itt rejlő turisztikai és gasztronómiai<br />
kincsekre, amelyeket meg kell ismerniük!<br />
A Lendvahegy tetején magasodó kilátótorony számomra<br />
jelkép. Tetejét tiszta időben látni a zalai dombokról, és<br />
Lendvahegyről ellátni a horvát és a szlovén hegyekig is.<br />
Nekünk, anyaországi magyaroknak előbb a toronyig kell<br />
„ellátnunk”, hogy aztán az itt élő magyarok elmondhassák,<br />
hogyan látják ők a „vidéket”. Remélem, hogy a <strong>Petőfi</strong><br />
<strong>Program</strong> is egy lépés lehetett ezen az úton a lendvai<br />
kilátótorony felé.
48<br />
felvidék<br />
felvidék49<br />
Balázs Mihály<br />
Kiküldetés helye:<br />
Nyitra, Felvidék<br />
Tevékenységi terület:<br />
levéltári kutatás, pályázatírás, egyházi programok<br />
Baranyai Kinga Anna<br />
Kiküldetés helye:<br />
Galánta, Felvidék<br />
Tevékenységi terület:<br />
programszervezés, gyerekprogramok, pályázatírás, adminisztratív feladatok<br />
A 9 hónap alatt megtapasztaltam, hogy milyen érzés szórványban<br />
élni. Tagja voltam egy nagyon összetartó közösségnek, ahol számbeli<br />
kisebbségben élő magyarnak lenni igenis büszke és nemes dolog.<br />
A sok jó ember megtalálja egymást!<br />
Elért eredmények<br />
Elért eredmények<br />
A Nyitra és Vidéke Célalap munkabizottsága a Rákóczi Szövetség<br />
támogatásával minden erejével az alapiskolák és középiskola<br />
megtartásán, a beíratott diákok számának növelésén<br />
fáradozik. Legfőbb feladatai közé tartozik az adatgyűjtés,<br />
a beiratkozási programok megszervezése, valamint a magyar<br />
tannyelvű oktatás és nevelés támogatása. Emellett szervezője,<br />
ill. társszervezője a vidék kulturális rendezvényeinek, konferenciákat,<br />
képzéseket, előadásokat tart.<br />
Alsóbodoki, nagycétényi és koloni alapiskola: mindháromban<br />
az igazgatókkal és a tanári karral jó együttműködésben<br />
telt a kilenc hónap. Legkiemelkedőbb tevékenységünk az<br />
egyéb programok mellett az íjászszakkör, amelyet testnevelés<br />
óra keretében tartottunk. Nagycétényben 3 csoportunk<br />
volt, amelyek 15-15 diákból álltak, akik heti rendszerességgel<br />
váltották egymást. Az alsóbodoki és koloni alapiskolákban<br />
10-10 fős csapatunk volt.<br />
Juhász Gyula Ifjúsági Klub: a nyitrai diákszervezet több mint<br />
400 magyar egyetemistának szervez kulturális előadásokat,<br />
színes programokat, mellyel igyekeznek összetartani a magyar<br />
ifjúságot.<br />
Római katolikus egyház: Ďuras Márk, Kolon község plébánosával<br />
10 fős magyar egyetemista csoportnak tartottunk<br />
lelki vezetést, illetve Kolonban egy 20 fős bérmálkozó csoportnak.<br />
Szél fújja pántlikám: Nyitracsehin egy 30 fős néptánccsoport<br />
működik, 6–15 éves korosztályig. Heti rendszerességgel<br />
voltak a próbáink, és a gyerekek részéről nagy volt az<br />
érdeklődés a néptánc iránt.<br />
Kolon községben indult a múlt év szeptemberében a „Családi<br />
Közi”, amely havonta egy vasárnapi délután összegyűjti<br />
a magyar családokat. Célja, hogy a magyar szülők is és a<br />
gyerekek is ismerjék egymást és abban a légkörben bátran<br />
beszéljenek magyarul. A találkozók létszáma változó 6-15 fő.<br />
Fogadószervezet<br />
A Zoboralja Kht. működteti a Zoboralji Kulturális<br />
és Információs Központot Nyitrán. Szinte az öszszes<br />
magyar zoboralji szervezet számára helyet biztosít<br />
és lehetőséget nyújt működésre, találkozásra,<br />
gyűlések megtartására. Kiveszi részét Zoboralja<br />
társadalmi és kulturális életének szervezéséből is.<br />
Fogadószervezetem széles körű munkájának köszönhetően<br />
nekem is sokféle feladatom volt az elmúlt 9 hónapban,<br />
amelynek során szerencsém volt megismerni a régiót és az<br />
itt élő embereket.<br />
A Megbecsültek Társaságával karöltve utazásokat szerveztünk<br />
a helyi szépkorúaknak Ausztriába, Magyarországra<br />
és Felvidékre. Több alkalommal az utazás során egy-egy<br />
színdarabot is megtekintettünk, továbbá megrendeztük a<br />
Szépkorúak bálját.<br />
A Mentor Felvidéki Tehetségsegítő tanáccsal együttműködve<br />
a környékbeli gyerekeknek irodalmi pályázatot hirdettünk,<br />
továbbá részt vettünk a Kincskeresők Konferencia<br />
és a Felvidéki Diákolimpia szervezésében.<br />
A Felsőszeli Szülői Szövetséget adventi sütivásár- és gyerekprogramok<br />
szervezésével segítettük karácsony előtt,<br />
amelynek bevételéből a Felsőszeli Széchenyi István Általános<br />
Iskola könyvtárát bővítettük.<br />
Hat szervezetnek nyújtottunk segítséget, összesen 14, a<br />
Bethlen Gábor Alap által kiírt pályázat megírásában, elszámolásban<br />
és tanácsadásban, és további 2 pályázatot nyújtottunk<br />
be az Emberi Erőforrások Minisztériumához.<br />
A tavaly itt szolgáló <strong>Petőfi</strong> <strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong> ösztöndíjasának<br />
Fogadószervezet<br />
A Galánta és Vidéke Társulás egy olyan civil szervezet,<br />
amely célul tűzte ki a helyi magyarság sokrétű,<br />
igényes programokkal való ellátását, így előadásokat,<br />
táborokat szervez, lebonyolítja a Rákóczi<br />
Szövetség Beiratkozási <strong>Program</strong>ját a járásban, a<br />
többi civil szervezetnek pedig segítséget nyújt<br />
pályázatok írásával és elszámolásával. Emellett a<br />
társulás érdekképviseletet lát el a felvidéki magyar<br />
közösség megmaradásának érdekében. Kulturális,<br />
ifjúsági és hagyományőrző programokat szervez.<br />
hagyományait követve idén is szerveztünk ingyenes filmklubot<br />
Galántán 8 alkalommal, amelyen átlagosan 15-20 vendég<br />
élvezte a régi magyar filmművészetet.<br />
A Rákóczi Szövetség Beiratkozási <strong>Program</strong>ját is volt szerencsém<br />
népszerűsíteni járásunkban, könyveket, ajándékcsomagokat<br />
osztottunk szét a helyi magyar iskolákban, óvodákban.<br />
Saját kezdeményezésként beindítottam a balett oktatást a<br />
helyi magyar gyermekeknek, amely a nagy érdeklődésre<br />
való tekintettel heti három, másfél órás balettórát jelentett.<br />
Összesen 39 gyermek járt hozzám a balett alapjainak elsajátítására,<br />
két csoport volt Galántán és egy Felsőszeliben.<br />
Ezen túl heti két órában társastáncot tanítottam két iskolában<br />
összesen 46 gyermeknek és egy 8 fős felnőtt csoportnak.
50<br />
felvidék<br />
felvidék51<br />
Bedi Katalin<br />
Kiküldetés helye:<br />
Pozsony, Felvidék<br />
Tevékenységi terület:<br />
rendezvényszervezés, irodalmi és képzőművészeti rendezvények,<br />
adatbázisok kezelése<br />
Jöttem, láttam, nagyon sok élménnyel és tudással gazdagodtam.<br />
Burovincz Laura<br />
Kiküldetés helye:<br />
Fülek, Felvidék<br />
Tevékenységi terület:<br />
művészeti nevelés óvodákban, iskolákban; művészeti csoportok szakmai segítése,<br />
felkészítése, klasszikus és népi hangszeroktatás<br />
Olyan volt ez, mint egy végtelen ajándék. Egy végtelen adomány,<br />
hogy ide jöhettem, ezekkel az emberekkel megismerkedtem, akik itt<br />
élnek, dolgoznak, alázatos, szépséges munkát végezvén. Az, hogy én<br />
az ő munkájukat tudtam valamiféleképpen is segíteni, ez nagy öröm<br />
számomra. Gyarapodunk általa együtt, odaadva, szétosztva, ölelve.<br />
Elért eredmények<br />
Ösztöndíjas időszakom alatt három fő vonalon tevékenykedtem:<br />
a Csemadokot mint „kultúraszervező”, mint közművelődési<br />
szervezet és mint intézmény működését segítettem.<br />
A pozsonyi székház állandó helyszíne a Csemadok kulturális<br />
rendezvényeinek, melyek közül a képzőművészeti kiállítások<br />
megvalósításáért is feleltem az elmúlt időszakban. Ezt<br />
különösen fontosnak tartom, hiszen a kiállítótér működése<br />
közösségi szempontból nagyon jelentős: ez az elsődleges<br />
bemutatkozási helye a Pozsonyban és közelében élő és alkotó<br />
művészeknek. A 2017-es program eddigi kiállítói Tavaszy<br />
Noémi és Nagy Zoltán voltak, valamint bemutattuk<br />
egy fontos, felvidéki származású grafikus, Cziglényi Ádám<br />
életművét. A következőkben sor kerül majd Kanyó Ervin,<br />
Jaksics Ferenc és Schrantz György kiállításaira is. Tárlatvezetések<br />
is vannak felnőttek, illetve gyerekek részére külön is.<br />
A Csemadok feladata a kulturális és társadalmi életben való<br />
eligazodást is segíteni. Ezt a célt tűzte ki maga elé a most<br />
elinduló havi megjelenésű belső lapja, az Első Kézből, mely<br />
látványtervének kialakításában részt vettem, valamint szerkesztőjeként<br />
és szerzőjeként is dolgoztam. (Ahogy a regionális<br />
folyóiratnál, a Szél-járásnál is.) A Csemadok online<br />
felületei szintén ezt a célt, valamint a programok hirdetését<br />
szolgálják. Az idei Szent László-évhez kapcsolódva meghirdettük<br />
a „Csillagok közt fényességes csillag” elnevezésű,<br />
középiskolásoknak szóló háromfordulós versenyt, melyre<br />
országos szinten 24 csapat jelentkezett. A Csemadok arculatának,<br />
médiában való megjelenésének megújulási lehetőségeit<br />
pedig titkári találkozók alkalmával kezdtük el keresni,<br />
hogy fiatalokat és szórványban élőket is minél szélesebb<br />
körben meg tudjon szólítani.<br />
Fogadószervezet<br />
Az 1945–1948-as időszakban egyetlen magyar<br />
intézményként a szlovákiai magyarság körében<br />
szervezte a kulturális életet, ápolta a hagyományokat<br />
és a népművészeti értékeket. A Szlovákiai Magyar<br />
Társadalmi és Közművelődési Szövetség<br />
– Csemadok társadalmi, kulturális és érdekvédelmi<br />
szövetség, mely a magyar közösség egységének<br />
erősítését és kultúrájának művelését tartja legfontosabb<br />
céljának. A pozsonyi központ (országos<br />
iroda) a szövetség működését koordinálja, emellett<br />
kulturális programokat is megvalósít.<br />
Elért eredmények<br />
Munkám során több mint 1000 gyermekkel kerültem kapcsolatba,<br />
kétszázzal heti rendszerességgel. A Füleki Gimnáziumban<br />
feladatom volt az énekórák, népdalkör, zeneszakkörök,<br />
irodalmi versenyekre való felkészülés segítése, továbbtanulási<br />
tanácsadás, a Zsibongó és Apropó Kisszínpad szakmai<br />
segítése, zenei kísérete. A kezdeményezésemre megalakult<br />
zeneszakkörből egy együttes is kinőtte magát, akikkel idén a<br />
Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó verseny döntőjébe<br />
is bekerültünk. Egy-egy egyházi ünnepre készülődve<br />
szerveztünk tanítványaimmal óvodai, iskolai zeneórákat, zenével,<br />
énekkel telt látogatásokat a helyi gyermekotthonba.<br />
Meghatározó volt füleki életem alatt a színjátszás. Mentorommal,<br />
Szvorák Zsuzsannával mind a két évben nagyon sokat<br />
munkálkodtunk – ő a rendezésen, én a zenén – készülvén<br />
a Duna Menti Tavasz, illetve a komáromi Jókai Napok színjátszó<br />
fesztiválra. Az Apropó Kisszínpad 2016-ban a legjobb<br />
előadásért járó Nívódíjat, a legjobb rendezés díját Szvorák<br />
Zsuzsanna nyerte el. Két különdíjjal is gazdagodtunk – a színpadi<br />
játékért és az általam szerzett színpadi zenéért.<br />
Fogadószervezet<br />
A Csemadok Füleki Alapszervezetének immár 60<br />
éves, gazdag múltja, hagyománya arra ösztönzi a<br />
jelenlegi 17 tagú vezetőséget, hogy méltóképpen<br />
megfeleljen ennek a nehéz örökségnek. Tevékenységünk<br />
nagy részét a kamarajellegű programok,<br />
kézműves-foglalkozások, felvilágosító előadások<br />
szervezése és a közösségépítés teszi ki. Természetesen<br />
a nagyközönség igényéit is szeretnék kielégíteni,<br />
ezért évente 5-6 nagyobb szabású programot is<br />
szerveznek: farsang idején a Magyar bált, nyáron a<br />
Palóc Napokat, ősszel a Borvirág fesztivált.<br />
A napjaim többi részében a füleki és losonci Ringató foglalkozásokat<br />
zeneszóval kísértem, a Kisrakonca táncegyüttes<br />
tagjainak hangképzést tanítottam, gitárórákat tartottam<br />
a füleki óvónőknek, az alapiskolások fellépéseit zenével,<br />
énekkel kísértem, bábozást tanítottam, bekapcsolódtam a<br />
helyi Római Katolikus ifjúsági kórus munkájába.<br />
Heti rendszerességgel a Magyar Közösségi Házban került<br />
sor a zeneszakkörre. Itt főleg hangszeres oktatás zajlott.<br />
Ezen a szakkörön 5–17 éves gyerekek vettek részt – velük<br />
alapítottuk meg a népzenét játszó Viharos együttest. Az állandó<br />
programokon kívül nagy szerepet játszottak az óvódai<br />
és iskolai népmese-foglalkozások.
52<br />
felvidék<br />
felvidék53<br />
Horti Réka<br />
Kiküldetés helye:<br />
Nagykapos, Kaposkelecsény, Felvidék<br />
Tevékenységi terület:<br />
régiómarketinges feladatok, turisztika szervezése, kulturális és ismeretterjesztő<br />
rendezvénysorozatok tervezése, megvalósítása, táncház vezetése, néptáncoktatás<br />
A „Ki vagyok én?” kérdésre adható válasz keresése, és a válasz megtalálásában<br />
nagyon fontos, biztos pont, tartóoszlop lehet saját nemzetünk,<br />
őseink kultúrájának ismerete, megélése. Ha ez a pont elsikkad,<br />
elmaszatolódik, nem tudom, lehet-e mást állítani a helyébe, ami közelebb<br />
vihet önmagunk és a körülöttünk lévő világ megértéséhez.<br />
Hunyadi Péter<br />
Kiküldetés helye:<br />
Tornalja, Felvidék<br />
Tevékenységi terület:<br />
közösségszervezés, népzeneoktatás, honismereti kurzusok, kirándulások, kulturális<br />
programok lebonyolítása<br />
Úgy látom, hogy már maga a kapcsolatfelvétel, az odafigyelés, a találkozások<br />
önmagukban is nagyon fontosak.<br />
Elért eredmények<br />
Önálló feladatköröm a térség iskoláiban, óvodáiban, a hétvégi<br />
iskolában, a Komócsa Néptáncegyüttesben a néptáncoktatás<br />
beindítása, illetve folytatása volt.<br />
A Nagykapos és Vidéke Társulás, az Erdélyi János Magyar<br />
Tannyelvű Iskola és fogadószervezetem rendezvényeinek<br />
szervezésében, lebonyolításában való kisebb feladatok elvégzése<br />
is feladatom volt.<br />
Eredmények:<br />
• A szeptemberben kezdődő hétvégi iskola munkájához<br />
azonnal csatlakoztam.<br />
• A térségben négy iskolában és egy óvodában indult meg<br />
a hónap végén a néptáncoktatás. Októbertől a kaposkelecsényi<br />
óvodában is.<br />
• A november 22-i Erdélyi János Kárpát-medencei Népdalgálán<br />
volt a nagykaposi táncos diákok első fellépése.<br />
Rendezvények, melyek szervezésében és lebonyolításában<br />
magam is részt vettem:<br />
• A kaposkelecsényi Bercsényi Csemadok szeptember végén<br />
rendezte meg fafaragó táborát.<br />
• Kétnapos Erdélyi János Emlékkonferencia.<br />
Fogadószervezet<br />
A Csemadok Bercsényi Miklós Alapszervezete<br />
(elnök: Kovács Andor) 2010-ben alakult Kaposkelecsényben<br />
lelkes, tenni akaró fiatalok részvételével.<br />
Azóta sokrétű tevékenységet végez az Ung-vidékre<br />
összpontosítva, de nagy odafigyeléssel a bodrogközi<br />
és a kárpátaljai magyarságra. Munkájuk<br />
a magyar közösség nemzeti öntudatának és a<br />
szülőföldhöz való kötődésének erősítésére, hagyományainak<br />
megélésére, a közösség megtartására<br />
irányul.<br />
• 2016. szeptember 24-én leplezték le <strong>Petőfi</strong> <strong>Sándor</strong> szobrát<br />
Nagykapos főterén, ugyanezen napon tartották a<br />
Kárpát-medencei Kórustalálkozót.<br />
• Október elején az aradi vértanúkra emlékeztünk.<br />
• 2016. november 16-án Nagykaposon, a Magyar Házban<br />
megnyílt az Erdélyi János Emlékmúzeum, a Magyar Tanítási<br />
Nyelvű Általános Iskola előtt felavatták az Összetartozás<br />
Székelykapuját. Ezeken az eseményeken részt vett<br />
Potápi Árpád János, Magyarország Miniszterelnökségének<br />
nemzetpolitikáért felelős államtitkára.<br />
• Másnap megnyitott a Márton Áronnak emléket állító<br />
vándorkiállítás. Aznap a Pásztor Ferenc emlékszobát is<br />
átadták.<br />
• Novemberben a gyerekek Sátoraljaújhelyen szavaló- és<br />
olvasó versenyen adtak számot szakmai zsűri előtt az<br />
Anyám tyúkja című <strong>Petőfi</strong> vers ismeretéről. Nagy élmény<br />
volt ez a gyerekeknek és elmondásuk szerint a zsűri tagjainak<br />
is.<br />
Elért eredmények<br />
Fogadószervezet<br />
Tornalja város legnagyobb tanintézménye a<br />
Kazinczy Ferenc Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola.<br />
Működik egy szlovák–magyar tanítási nyelvű<br />
gimnázium, egy szakközépiskola, egy szakmunkásképző,<br />
reedukációs intézet, művészeti alapiskola és<br />
szabadidőközpont. A történelmi egyházak közül a<br />
református gyülekezet magyar, míg a római katolikus<br />
és evangélikus gyülekezetek szlovák és magyar<br />
nyelven tartják a miséket, illetve istentiszteleteket.<br />
A kulturális rendezvények a városi művelődési ház,<br />
és a Csemadok szervezésében valósulnak meg.<br />
A Hóvirág és a Galagonya énekegyüttesek mellett, a Galiba<br />
néptánccsoport több korosztályt felölelő próbáinak szakmai<br />
és gyakorlati segítése fontos feladatom volt. A Galiba<br />
egyik legnagyobb sikere, hogy a Duna Menti Tavasz nevű,<br />
szlovákiai magyar gyermekek báb- és színjátszó fesztiváljának<br />
dunaszerdahelyi döntőjébe jutott a közelmúltban, de<br />
az énekegyüttesek is számos elismerésben részesültek. A<br />
régió több tanintézményében szerveződtek rendhagyó tanórák<br />
és foglalkozások, elsősorban történelem és folklór<br />
témakörökben.<br />
A Falusi Hagyományok Hete c. rendezvénysorozatban több<br />
vidéki iskola is helyszínt biztosított az eseményeknek, így<br />
például Deresken kézműves-foglalkozások, Bátkán gyermekjátékok,<br />
Sajógömörön népdalverseny, Tornalján népmesemondó<br />
verseny volt. A Tornalja És Vidéke Tájegységi<br />
Értéktár Bizottság alakuló konferenciáján Magyarország<br />
kassai főkonzulja, Haraszti Attila és több mint 30 falu küldöttsége<br />
gyűlt össze.<br />
A felvidéki magyarok ki- és áttelepítésének 70. évfordulója<br />
alkalmából előadásokkal összekötött megemlékezéseket<br />
szervezett a Csemadok, a SZAKC és a PSP. Emléktábla-avatásokra<br />
került sor Hanván és Gömörpanyiton.<br />
A gömöri magyar evangélikus közösségek lelkészeinek közösségépítő<br />
munkájában is aktív részt vállaltunk.<br />
Folklórtevékenységeim (néptánc, népdal, népzeneoktatás)<br />
megkoronázásaként és az Arany János, és Tompa Mihály-emlékév<br />
jegyében, egy 9 előadásból és táncházból<br />
álló ismeretterjesztő programsorozatot szerveztünk a Tenkes<br />
Zenekar közreműködésével. Itt az iskolás korosztály számára<br />
a magyar népzenét és népi hangszereket bemutató<br />
koncerttel emeltük ki a magyar kultúrtörténet jelentős korszakát,<br />
a XIX. századi nemzeti romantikát. Megjelentek táncaink,<br />
a csárdás, a verbunkos és nagy költőink ilyen ihletésű<br />
költeményei is.
54<br />
felvidék<br />
felvidék55<br />
Kertész Csilla<br />
Kiküldetés helye:<br />
Léva, Felvidék<br />
Tevékenységi terület:<br />
rendezvényszervezés, ifjúsági munka ellátása, újságszerkesztés, honlaphoz kapcsolódó<br />
feladatvégzés<br />
Brum Alejandra<br />
Kiküldetés helye:<br />
Kassa, Felvidék<br />
Tevékenységi terület:<br />
kulturális programok szervezése, néptáncoktatás, hétvégi iskola<br />
Együtt erő vagyunk, szerteszét gyengeség. A szórványban élő magyarok<br />
megmaradásának a záloga az összefogás erejében rejlik.<br />
Szerettem volna megmutatni a felvidéki magyaroknak, hogy a tengeren<br />
túl is vannak magyarok, akik mind a mai napig őrzik a hagyományaikat.<br />
Elért eredmények<br />
A gimnáziumban közösségépítő délutáni foglalkozásokat<br />
tartottam, heti rendszerességgel pedig szakkört vezettem.<br />
A diákokkal a honismereti kirándulások alkalmával<br />
felkutattuk a Felvidék egy-egy városának a magyar kulturális<br />
emlékeit, történelmi kincseit, nevezetességeit. Márton<br />
Áron-emlékév alkalmából tematikus napot szerveztem<br />
a lévai közösségnek, a legkisebbektől a legnagyobbakig.<br />
Az iskolában az előző programidőszakban elindított előadássorozat<br />
is folytatódott – rendhagyó órák alkalmával ellátogatott<br />
a gimnáziumba például dr. Róka András, az ELTE<br />
professzora, illetve a Tormay Cecile Irodalmi és Történelmi<br />
Társaság is. A reformáció születésének 500. évfordulója alkalmából<br />
bekapcsolódtunk a Bibliaolvasó napba. Az iskola<br />
életében meghatározó volt a karácsonyi akció, amely során<br />
cipős dobozokat készítettünk kárpátaljai rászorulóknak, és<br />
emellett nem feledkeztünk meg a lévai magyar óvodásokról<br />
sem, akiket Mikulás alkalmából örvendeztettünk meg.<br />
A történelmi hagyományok ápolása jegyében szerveztük<br />
meg újra a Jurta Napot. A lévai magyar közösség egyre fogyatkozik,<br />
így a kis létszámú iskola számára fontos, hogy<br />
lehetőség szerint minél több gyerek folytassa középiskolai<br />
tanulmányait a magyar gimnáziumban. Az iskolai év során<br />
ezért diákcsalogató kampányt indítottunk, melynek keretében<br />
több akciót, előadást szerveztünk. Megemlékeztünk<br />
a magyar ünnepekről, a költészet napjáról és a Felvidékről<br />
kitelepített magyarokról is – rendhagyó előadások formájában.<br />
A 9 hónap alatt a munkámmal igyekeztem a gyerekekben<br />
erősíteni a nemzeti identitásukat, hogy a magyarságtudatuk<br />
biztos alapokon álljon, valamint közösséget formálni<br />
a diákokból, hogy a későbbiek során ők hordozzák a felvidéki<br />
magyarság lángját.<br />
Fogadószervezet<br />
Czeglédi Péter Református Gimnázium<br />
A gimnázium kis létszámú, családias hangulatú<br />
intézmény. Az iskola életében fontos a keresztény<br />
alapú nevelés, a nemzeti öntudat erősítése, a magyar<br />
hagyományok és kultúra ápolása. Az intézmény célja,<br />
hogy olyan gyerekek hagyják el az iskola padjait, akik<br />
hűek maradnak a hitükhöz és nemzetükhöz.<br />
A másik fogadószervezetem a Reviczky Társulás,<br />
mely a lévai és környékbeli magyarság kultúrájának<br />
az ápolását és fejlesztését tűzte ki célul. Emellett<br />
feladatuk a kisebbségi jogok védelmének a támogatása,<br />
illetve a magyar könyvesbolt üzemeltetése is.<br />
Elért eredmények<br />
A Rovás Akadémia programjainak szervezésében, azok megvalósításában<br />
vállaltam tevékeny részt, de feladatomnak tartottam<br />
a kapcsolatfelvételt a kassai magyar szervezetekkel is.<br />
Az Uruguayról és a dél-amerikai magyarokról szóló előadásunk<br />
népszerű volt, nemcsak Kassán, hanem számos helyen<br />
bemutatkoztunk vele.<br />
A magyar óvodában a nagycsoportosoknak heti két alkalommal<br />
táncfoglalkozásokat tartottam. Az egyik szlovák óvodában<br />
magyar osztály is működik, ahol hasonló rendszerességgel<br />
tartottam népi játék- és táncórákat.<br />
A Márai <strong>Sándor</strong> Alapiskola és Gimnáziumban működő 24 fős<br />
tánccsoportnak hetente tartottam foglalkozást, és tartottam<br />
előadásokat például Dél-Amerikáról.<br />
Szepsiben a Boldog Salkaházi Sára Magyar Tannyelvű Egyházi<br />
Alapiskola és Óvodában kéthetente jártam néptáncórákat<br />
tartani.<br />
Az adventi időszakban hívtuk össze az első felvidéki ösztöndíjas<br />
találkozót. A találkozón szakmai rész is helyet kapott,<br />
melyben munkánk módszereiről hasznos tapasztalatcserét<br />
folytattunk.<br />
Meghirdettünk egy pedagógusoknak szóló továbbképzést,<br />
melyre <strong>Sándor</strong> Ildikót, a Magyar Táncművészeti Egyetem docensét<br />
hívtuk meg. Óvodai és iskolai bemutató foglalkozásai<br />
után előadás, majd nagyszabású gyermektáncház következett,<br />
mintegy 100 gyermek részvételével.<br />
Az egyik megható pillanata volt a kassai tartózkodásomnak,<br />
mikor a „Határtalanul” program keretében Magyarországra<br />
Fogadószervezet<br />
Rovás Akadémia és Debrődi Debrődi Községi<br />
Hivatal. A kassai Rovás Akadémia nem csupán egy<br />
képzőművészeti alkotócsoport. Székházuk a kassai<br />
magyarok egyik találkozóhelye, ahol előadások,<br />
megannyi kiállítás, koncertek, táncházak, tanfolyamok<br />
zajlanak, és magyar könyvtárral ellátott, hangulatos<br />
kávézója is van. A kassai magyarság ugyanakkor<br />
jelentős mértékben támaszkodik a környező magyarlakta<br />
településekre. Ilyen Debrőd is, mely település<br />
önkormányzata a program másik fogadószervezete.<br />
Mindez már a kezdetben előirányozta azt, hogy a<br />
PSP kassai működése regionálisan is kiteljesedjen.<br />
látogató dél-amerikai magyar táncegyütteseket sikerült kassai<br />
vendégszereplésre meghívni.<br />
Önálló kezdeményezésem volt a kassai magyar közszolgáltatói,<br />
közművelődési lehetőségek feltérképezése, valamint<br />
a magyar érdekeltségű vállalkozások, vendéglátóipari egységek<br />
listájának folyamatos bővítése azzal a céllal, hogy a<br />
városon belüli magyar–magyar kapcsolatokat, Kassa magyar<br />
„vérkeringését” élénkíthessük.
56<br />
felvidék<br />
kárpátalja57<br />
Varga Emese Anna<br />
Kiküldetés helye:<br />
Ipolynyék, Felvidék<br />
Tevékenységi terület:<br />
Ifjúsági Klub, Csemadok NTV online felületeinek fenntartása, havilap szerkesztése<br />
A Nagykürtösi járásban Mikszáth és Madách nyomában járni olyan,<br />
mintha a történelem megelevenedett volna – a 9 hónap során<br />
megismerkedni tájjal, emberekkel, híres szülöttekkel, felemelő érzés<br />
volt. Ismerni múltunkat, hagyományainkat, gyökereinket, hogy<br />
megalkothassuk jövőképünk – fogalmazta Csáky Károly helytörténész<br />
– ez a legfontosabb.<br />
Kaskötő Miklós Bertold<br />
Kiküldetés helye:<br />
Karácsfalva, Kárpátalja<br />
Tevékenységi terület:<br />
néphagyományok ápolása, kórus vezetése, médiatevékenység (fotóriporter) végzése<br />
A szórványban töltött kilenc hónap megmutatta számomra, hogy egy<br />
sokszínű vidéken a magyar nemzeti identitás megélése miként válhat<br />
a mindennapi létezés állandó részévé, kifejezőeszközévé. Egy nemzethez<br />
nem elég pusztán csak tartozni: annak tagjaiként büszkén kell<br />
élnünk és cselekednünk, hiszen kultúránk, hagyományaink csak bennünk<br />
és általunk élhetnek tovább!<br />
Elért eredmények<br />
Heti rendszerességgel szerveztünk programokat: Nagyjaink<br />
nyomában, Őszirózsa Országos Nótaverseny, Cziglényi<br />
Ádám és egyéb kiállítások, emléknapok. Rendszeresen<br />
készségfejlesztő foglalkozásokat tartottam az ipolynyéki<br />
óvodában, valamint az inámi, ipolyvarbói és ipolykeszi intézményekben.<br />
Ezen foglalkozások a népi játékok, zene és<br />
a magyar hagyományok világába kalauzolták a kicsiket.<br />
A magyar tannyelvű alapiskolákkal (Ipolynyék, Ipolybalog,<br />
Ipolyvarbó, Csáb) együttműködve bekapcsolódtam a diákok<br />
mindennapjaiba: tanulmányi kirándulások többek közt<br />
Drégelypalánkra, Ipolyi Arnold és más emléknapok, Tompa<br />
Mihály Országos Verseny, március 15-i ünnepség és Föld<br />
napja.<br />
Állandó feladataim egyike a területi választmány (TV) irodai<br />
munkájának segítése volt. Nyomdagépeikkel az országos<br />
Csemadok, a TV és az alapszervezetek számára is rendszeresen<br />
készítettünk anyagokat (füzetek, plakátok, meghívók,<br />
prospektusok, szórólapok, kiállítási anyagok). A TV már 15<br />
éve rendszeresen kiadja a régió egyetlen magyar nyelvű<br />
folyóiratát, a Kürtöst, melynek előkészületi, nyomtatási és<br />
terjesztési munkálataiban is részt vettem, és tudósításokat<br />
is készítettem nekik. Ezen kívül a szervezet online kommunikációjában<br />
is segédkeztem.<br />
A Csemadok Művelődési Intézet Emlékhelyek a Felvidéken<br />
elnevezésű gyűjtésébe is bekapcsolódtam. Feladatom volt<br />
a Nagykürtösi járás településeinek magyar vonatkozású<br />
szakrális és világi emlékhelyeinek felkutatása, fényképes<br />
dokumentálása és háttéranyag összeállítása a következő<br />
településeken: Szklabonya, Apátújfalu, Inám, Ipolybalog,<br />
Ipolykeszi, Kóvár, Kőkeszi, Lukanénye, Szlovákgyarmat,<br />
valamint Zsély. Ezek mellett egy-egy interjúalany, viselet,<br />
falukrónika, lakodalmas vagy szüreti hagyományőrző műsor<br />
szövegkönyve is előkerült, melyekről szintén készítettem<br />
dokumentációt.<br />
Fogadószervezet<br />
A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya<br />
1968-ban, a Nagykürtösi járás megalakításával egy<br />
időben jött létre. Tevékenységének legfőbb célja<br />
a magyar nyelv, kultúra, hagyományok ápolása,<br />
olyan közösségi programok megvalósításán<br />
keresztül, amelyek erősítik a régióban élő<br />
magyarság összetartozását. Fő feladatköre még<br />
az alapszervezetek tevékenységének elősegítése,<br />
közös programok kidolgozása, végrehajtása,<br />
melyek száma évente 10-15 körül mozog. A Kürtös<br />
közéleti havilap és más folyóiratok is az ő kiadásukban<br />
jelennek meg.<br />
Elért eredmények<br />
Az ösztöndíjasként eltöltött kilenc hónap alatt amellett,<br />
hogy számos kisebb helyi szervezettel, iskolával együttműködve<br />
különféle programok megvalósításán fáradoztam,<br />
tevékenységeim jelentős részét a Sztojka <strong>Sándor</strong> Görögkatolikus<br />
Líceum falai között folytattam.<br />
E nemes feladatvállalásba kapcsolódtam be több fronton.<br />
Nevelőtanárként napi kapcsolatban voltam az intézmény<br />
mind a 96 diákjával. Nagy hangsúlyt fektettem a diákok<br />
zenei képzésére, így hetente 2 alkalommal tartottam<br />
számukra énekes foglalkozásokat, mind liturgikus, mind<br />
pedig klasszikus és népi vonal mentén haladva. Egy kisebb,<br />
5-10 fős amatőr kamarakórus felállítását is szorgalmaztam,<br />
amely részvételével számos esemény színvonalát<br />
igen jelentős mértékben emelte. Lelkinapokat, lelkigyakorlatokat,<br />
taizé énekes estéket és filmklubokat szerveztem.<br />
Szerepet vállaltam a Beregszászi Magyar Görögkatolikus<br />
Esperesi Kerület eseményeinek szervezésében, lebonyolításában,<br />
és fotóriporterként azok dokumentálásában.<br />
Líceumi teendőim mellett igyekeztem bekapcsolódni egyegy<br />
környező egyházközség vagy óvoda programjainak<br />
szervezésébe és kivitelezésébe. Önálló kezdeményezésem<br />
révén, a Görögkatolikus Ifjúsági Szervezettel együttműködve,<br />
kulturális programokat szerveztem olyan óvodákba és iskolákba,<br />
amelyek földrajzi vagy anyagi akadályoztatottságuk<br />
következtében a perifériára szorultak. Így jutott el például<br />
a magyarországi Görömbő Kompánia Batárra, Tiszaújlakra,<br />
Karácsfalvára, Mátyfalvára, Salánkra és Beregszászba, ahol<br />
Fogadószervezet<br />
A Karácsfalvai Sztojka <strong>Sándor</strong> Görögkatolikus<br />
Líceum 2003 szeptemberében nyitotta meg kapuit<br />
a tanulni vágyó kárpátaljai magyar fiatalok előtt.<br />
Lassan 15 éves fennállása óta a kárpátaljai görögkatolikusság<br />
kulturális központjává fejlődött. Az<br />
intézmény a tehetséggondozásra irányuló feladatok<br />
ellátása mellett nagy hangsúlyt fektet a magyar<br />
kultúra, valamint a néphagyományok méltó ápolására,<br />
megőrzésére és továbbadására. Az egykori<br />
diákok gyakran vesznek részt a régió kulturális és<br />
civil életében.<br />
két nap leforgása alatt csaknem 600 gyermek és 150 felnőtt<br />
részvételével tartották meg fellépéssorozatukat.<br />
Az elmúlt hónapok tapasztalatai és mindazon felejthetetlen<br />
élmények, amelyeket átéltem, mind azt bizonyítják, hogy<br />
nemcsak érdemes, de elengedhetetlenül fontos foglalkoznunk<br />
a határon túli magyarok sorsával. Hálás vagyok a <strong>Petőfi</strong><br />
<strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong>nak, amiért részese lehettem egy ilyen<br />
csodának!
58<br />
kárpátalja<br />
kárpátalja59<br />
Dr. Kötél Emőke<br />
Kiküldetés helye:<br />
Aknaszlatina, Kárpátalja<br />
Tevékenységi terület:<br />
történelem-, magyar nyelv és irodalom oktatás, óvodai foglalkozás és anyanyelvoktatás,<br />
közösségszervezés, kutatás<br />
Simon Andrea<br />
Kiküldetés helye:<br />
Rahó, Kárpátalja<br />
Tevékenységi terület:<br />
kulturális programok szervezése, néptáncoktatás, hétvégi iskola<br />
Szórvány vagy zárvány? – avagy a széttörtség ezer arca.<br />
Mesevilágba csöppentem…<br />
Elért eredmények<br />
Az 1. félévben, vállalt feladataim mellett, állandó magyartanárként<br />
alkalmaztak. Ez 3 napra tömbösítve 16 órát jelentett<br />
a 6., 7., 8., 9. osztályokban, plusz az alkalmankénti helyettesítések;<br />
valamint mindkét félévben heti 2 óra helyesírás és 2<br />
óra történelem szakkör. Ez kb. 60-64 főt érintett. Az óvodákban<br />
29 és 28 fő gyerek, 4 és 12 fő közti változó létszámú vasárnapi<br />
iskolás, elenyésző számú (2 és 5 fő) magyarul tudó.<br />
A kiemelt programok közé tartoztak a szokásos megemlékezések<br />
ünnepi műsorainak összeállítása. (Babij Jar, október<br />
6., október 23., Gulág, Magyar Kultúra Napja, március<br />
15. stb.) Igyekeztünk ezeken új, rendhagyó feldolgozásokat<br />
prezentálni, saját darabokat előadni, a szokásos programokat<br />
megújítani.<br />
Önálló kezdeményezésként kell említeni a megyei rendezvényekhez<br />
való csatlakozást, a különböző kirándulásokat<br />
(mesemondó verseny Beregszászban, vendégeskedés a<br />
nagyberegi tájházban), illetve más régiókból vendégek,<br />
műsorok fogadása (Osonó Színház Sepsiszentgyörgyről).<br />
Egyik kiemelt célom volt az adott régió magyar nyelvű intézményeinek<br />
szorosabb munkakapcsolata. Így rendhagyó<br />
történelemórára hívtuk a Técsői Líceum diákjait, állandó<br />
vendégünk volt a Szent Anna Óvoda, közös programokat<br />
csináltunk a Művészeti Iskola növendékeivel és tanáraival,<br />
részt vettünk a szórvány szavaló megszervezésében, mindenki<br />
számára elérhető Makovecz-kiállítást sikerült idehozni,<br />
jó kapcsolat alakult ki a máramarosszigeti táncosokkal,<br />
bevontuk nyertes pályázatunkba a rahói és gyertyánligeti<br />
gyerekek egy-egy csoportját.<br />
A diákjaimból és a csoportjaimból fél év alatt sikerült közösséget<br />
szervezni, egy év alatt összekovácsolni őket. Kiemelni<br />
azokat, akik(ről) eddig nem tudták, hogy valamiben tehetségesek,<br />
és továbbfejleszteni a tehetségesek eredményeit.<br />
Fogadószervezet<br />
Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség<br />
Az Aknaszlatinai Bolyai János Középiskola mellett a<br />
már a Rahói járáshoz tartozó Nagybocskói Romzsa<br />
Tódor Óvoda és a gyertyánligeti Páduai Szent Antal<br />
Óvoda kicsijeinél, ill. a vasárnapi iskolában teljesítettem<br />
szolgálatot. A környék legnagyobb részt<br />
római katolikus vallású, így a munkácsi egyházmegyéhez<br />
tartozik, állandó magyar nyelvű miselehetőséggel.<br />
Az óvodák szintén egyházi fenntartásúak,<br />
ellátásukat és működésüket a Káritász biztosítja.<br />
Szlatinán működik még magyar óvoda, valamint a<br />
Művészeti Iskola is fogad diákokat.<br />
Elért eredmények<br />
Fogadószervezet<br />
Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség<br />
rahói szervezete, illetve a rahói Római Katolikus<br />
plébánia<br />
A helyi magyar közösség szervezettsége elsősorban<br />
a helyi római katolikus plébánia irányításával<br />
működik. Támogatja a városban működő magyar<br />
óvodát és iskolát, és délutáni magyar foglalkozások<br />
tartásával járul hozzá a magyar anyanyelv<br />
megőrzéséhez. Többségében magyar nyelvű misét<br />
tartanak. A vallási, illetve a magyar vonatkozású<br />
nemzeti, kulturális és közösségi rendezvények is a<br />
plébánia szervezésében működnek.<br />
A hét első felében a rahói óvodában és iskolában segítettem,<br />
21 tanuló heti 1-1 külön játékos magyarórát tölthetett<br />
velem. A kőrösmezői magyar óvodában és iskolában<br />
kézműves-foglalkozásokat tartottam. A plébánián volt egy<br />
iskolás csoportom 11 fiatallal. Cipzeraiban 7, Bogdányban<br />
5, Rahón 7 felnőttnek tartottam magyarórát. Eddig 2 felnőtt<br />
tanítványom szerepelt sikeresen az állampolgársághoz<br />
szükséges nyelvi megmérettetésen. Havonta felkerestem<br />
1-1 idős helyi lakost, hogy beszélgessünk. A helyi magyar<br />
vonatkozású rendezvényeken számos alkalommal szervezési<br />
feladatokat is elláttam. Ilyen kiemelt programunk volt<br />
szeptemberben a VI. Kárpátaljai Feltisza Fesztivál.<br />
2016 szeptemberében először vett részt 2 rahói tanítványom<br />
a beregszászi Benedek Elek mesemondó versenyen,<br />
ahol egyikük különdíjat nyert.<br />
2016-ban ünnepeltük először Rahón és Kőrösmezőn az 1956-<br />
os forradalom és szabadságharc hőseit, 2017. április 30-án<br />
felavattuk a tiszteletükre állított emlékművet. Novemberben<br />
Rahón, Kőrösmezőn és Terebesfehérpatakon is megemlékeztünk<br />
az 1944-ben malenkij robotra elhurcoltakról. A Márton-napi<br />
mulatság 2016-ban került először megrendezésre.<br />
Remélhetőleg szép hagyománya lesz a sikeres, hangulatos,<br />
egész napos rendezvénynek. Megtartottuk a már hagyományos<br />
Adventi ének és versmondó versenyt. Februárban kicsik<br />
és nagyok farsangja volt. Március 12-én nagyszabású ünnepséget<br />
szerveztünk a Rahói járás magyar intézményeinek<br />
bevonásával. A rendezvényen részt vett dr. Grezsa István kormánybiztos<br />
úr is, aki itt jelentette be nagy örömünkre, hogy<br />
Rahón épül fel az első kárpátaljai Magyar Ház.<br />
A rahói magyar iskolában lévő elavult számítógépek helyére<br />
4 laptopot, 10 asztali számítógépet és 8 monitort szereztem<br />
be Gödöllőről, így informatikai termet alkaíthattak ki a nebulóknak.
60<br />
kárpátalja<br />
kárpátalja61<br />
Simoncsics Nóra<br />
Kiküldetés helye:<br />
Munkács és Beregrákos, Kárpátalja<br />
Tevékenységi terület:<br />
néptánc, ének, közösség- és művelődés-szervezés<br />
Simoncsics Pál<br />
Kiküldetés helye:<br />
Ungvár, Kárpátalja<br />
Tevékenységi terület:<br />
néptáncoktatás, ünnepségek megszervezése, iskolarádióval kapcsolatos feladatok<br />
ellátása<br />
Kárpátalján lettem hívő ember, sőt egy beregrákosi lelkész adott<br />
minket össze a férjemmel. Egy életen át tartó kapocs ez: híd a határ<br />
fölött…<br />
Újra és újra fölismerem a közösségek erejét, olyan erőt, ami képes<br />
megváltoztatni emberi sorsokat. Mindegy, mi a célja a közösségnek,<br />
ha a tagjai egyeznek, és ha szerető közegben élhetik meg az együtt<br />
töltött időt, nagy dolgokra lesznek képesek.<br />
Elért eredmények<br />
Elért eredmények<br />
Munkácson kb. 500 magyarul tanuló gyermek van a Rákócziban<br />
és a Líceumban. Ebből táncórákon találkoztam öszszesen<br />
110 diákkal. Elsőtől 3. osztályig heti 1-1 foglalkozást<br />
tartottam, 4. osztályban és a felsősöknél pedig heti 2x1<br />
órát. Beregrákoson nagyjából 35-40 diákkal foglalkoztam.<br />
Valamennyi csoportban heti 2x1 órás vagy 45 perces foglalkozást<br />
tartottam. Mindkét településen vállaltam továbbá<br />
külön énekórákat és plusz táncórákat, amikor versenyekre<br />
készültünk.<br />
Kiemelt programjaink voltak:<br />
• 2016. 10. 22.: táncház a téglási Aratóbálon<br />
• 2016. 11. 12–13.: Márton napi mulatság Rahón<br />
• 2016. 11. 22.: Nagykaposi Népdalgála (szólóénekes tanítványok<br />
szereplése)<br />
• Nevelőtanári feladatok és táncház Balazséron a káté hétvégéken<br />
(2016. 11. 18–20., 2017. 04. 28–30.)<br />
• 2016. 12. 10.: KFMA pályázati átadó ünnepség (2x70 000 Ft<br />
pályázati támogatás elnyerése nép tánc csoportoknak)<br />
• 2017. 02. 24.: Borostyán Néptánccsoport fellépése a Beregszászi<br />
jótékonysági farsangi bálon<br />
• 2017. 04. 1.: ’Által mennék én a Tiszán’ népdaléneklési<br />
verseny (6 szólista, 1 kórus felkészítése, kísérése, arany,<br />
ezüst és bronz minősítések)<br />
• 2017. 05. 5–6.: Korinda-koncertek és táncházak Ungváron<br />
és Munkácson<br />
• 2017. 05. 12.: ’Szól a fülemüle’ néptáncverseny elődöntő<br />
(Beregrákosi Latorca Néptánccsoport felkészítése)<br />
• 2017. 05. 13.: Anyák napi műsor és a Komótos Banda<br />
koncertje és táncház Munkácson<br />
• 2017. 06. 04.: Munkácsi Magyarok Találkozója<br />
Önálló kezdeményezések, idén elsőként megvalósult<br />
programok:<br />
• 2016. 10. 8.: II. Beregrákosi Szüreti Mulatság<br />
• 2016. 12. 20.: Néptáncos Karácsonyi Gálaműsor Munkácson<br />
beregrákosi, munkácsi és ungvári néptáncosokkal<br />
• 2017. 04. 20-23.: Mátyásnak tüköre című történelmi<br />
táncjáték bemutatása Beregszászon és Munkácson 40<br />
táncos és szereplő közreműködésével.<br />
Fogadószervezet<br />
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség<br />
(KMPSZ) a kárpátaljai magyar pedagógusok érdekvédelmi<br />
szervezete. A Szövetség vállalt feladatai<br />
közé tartozik a vidék magyar tannyelvű iskoláinak<br />
minőségi fejlesztése, pedagógusainak széles körű,<br />
igényes és magas szintű képzése, illetve a magyar<br />
nyelvű pedagógusok és az oktatás érdekeinek<br />
képviselete. Munkácson katolikus és református<br />
egyházközösségeket, iskolákat, civil szervezeteket<br />
fog össze. Beregrákoson református közösséget,<br />
és az általános iskolát foglalja magában.<br />
A Dayka Gábor Középiskolában találkoztam táncórákon 35<br />
első osztályos és 40 második osztályos napközissel, a 3–5.<br />
osztályos „Kis Csüllőben” 25 táncossal, a Csüllő Néptáncscsoportban<br />
pedig 18 felső tagozatossal, emellett a filmklubon<br />
és az iskolai rendezvényeken még több diákkal dolgoztunk.<br />
Kiemelt programok:<br />
• 2016. 09. 29.: Népmese Napja a Dayka Gábor Középiskolában<br />
• 2016. 10. 28.: Szüreti mulatság Ungváron a Dayka Gábor<br />
Középiskolában<br />
• 2016. 10. 29.: koreográfia a Téglási Magyar Hagyományőrző<br />
Népdal és Népzenei Fesztiválra az ungvári néptáncosoknak<br />
• 2016. 11. 12–13.: Márton-napi mulatság Rahón<br />
• Nevelőtanári feladatok és táncház Balazséron a káté hétvégéken<br />
• 2017. 02. 17.: Farsangi műsor, bemutató és táncház Ungváron<br />
• 2017. 03. 15.: március 15-i iskolai műsor a Dayka Gábor<br />
Középiskolában<br />
• 2017. 03. 16–19.: A szegedi Cuháré Táncműhely fellépőinek<br />
kísérése, táncelőadások szervezése Munkácson és<br />
Ungváron<br />
• 2017. 05. 5–6.: Korinda-koncertek és táncházak Ungváron<br />
és Munkácson<br />
Fogadószervezet<br />
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség<br />
(KMPSZ) vállalt feladatai közé tartozik a vidék magyar<br />
tannyelvű iskoláinak minőségi fejlesztése, pedagógusainak<br />
széles körű, igényes és magas szintű<br />
képzése, illetve a magyar nyelvű pedagógusok és<br />
az oktatás érdekeinek képviselete. És bár ők voltak<br />
a fogadószervezetem, mégsem az ő munkájukba<br />
kapcsolódtam be, hanem az Ungvári 10. Sz. Dayka<br />
Gábor Középiskola életébe.<br />
• 2017. 05. 12.: ’Szól a fülemüle’ néptánc verseny elődöntő<br />
(az ungvári Csüllő Néptánccsoport és a „Kis Csüllő” felkészítése)<br />
• 2017. 05. 13.: Anyák napi műsor és a Komótos Banda<br />
koncertje és táncház Munkácson<br />
• Mindezek mellett technikai és pedagógiai segítség az<br />
iskolai ünnepségeken nemzeti ünnepeink megemlékezésein.<br />
Önálló kezdeményezések, idén elsőként megvalósult<br />
programok:<br />
• Néptánctanítás módszertani előadás-sorozata pedagógusok<br />
részére Beregszászban több alkalommal: 2017.<br />
01. 21., 2017. 02. 04., 2017. 03. 11.<br />
• 2017. 04. 20–23.: Mátyásnak tüköre című történelmi<br />
táncjáték (szegedi vendégelőadás) bemutatása Beregszászon<br />
és Munkácson 40 táncos és szereplő közreműködésével.<br />
• Filmklub és sulirádió elindítása a Dayka Gábor Középiskolában.
62<br />
Csehország<br />
lengyelország63<br />
Demján Izabella<br />
Kiküldetés helye:<br />
Prága, Ostrava, Csehország<br />
Tevékenységi terület:<br />
marketing, hírlevelek készítése, ifjúsági programok szervezése, pedagógusi tevékenység<br />
Gecse Adrienn<br />
Kiküldetés helye:<br />
Varsó, Krakkó, Poznań, Lengyelország<br />
Tevékenységi terület:<br />
programszervezés, pályázatírás<br />
Tettre készen, elvárásokkal, félelemmel vegyes nyitottsággal jöttem.<br />
Nehéz szívvel, érettebben, túlcsorduló lélekkel megyek. Itt is kaptam<br />
egy otthont a világban.<br />
Felemelő érzés, amikor új világok nyílnak meg azáltal, hogy valakihez<br />
magyarul szólunk.<br />
Elért eredmények<br />
Rendezvények szervezése, azok lebonyolítása, a működés<br />
segítése, az adatbázis aktualizálása, a szervezet Facebook-oldalának<br />
működtetése (melynek ismertségét a<br />
háromszorosára növeltem) volt a feladatom. Az irodában<br />
befejeztem a könyvtár digitalizálását, elkészítettem az archív<br />
fényképek és CD-k leltárát.<br />
Az Ostravai Alapszervezetnél részt vettem a 15. főzőeseményen,<br />
melynek 40 résztvevője volt. A CSMMSZ által működtetett<br />
Csehországi magyarok nevű blogoldalon 26 írásom<br />
jelent meg.<br />
Prágában a Szövetség céljává vált a fiatalok bevonzása is.<br />
Ennek következtében hasznosnak bizonyult, hogy a jelentősebb<br />
prágai szervezetekkel állandó és aktív kapcsolatban<br />
voltam, az ő munkájukat is segítve.<br />
A CSMMSZ-en kívül a következő 8 szervezetnek kapcsolódtam<br />
be a munkájába: Iglice Egylet, Ady Endre Diákkör,<br />
Nyitnikék Néptáncegyüttes, Prágai Magyar Katolikus Lelkészség,<br />
Prágai Magyar Református Missziói Gyülekezet,<br />
Esterházy János Társulás az Emberi és Keresztény Értékekért,<br />
Prágai Magyar Intézet.<br />
Az Iglice Egyletben három hónapig helyettesként tanítottam<br />
a nagycsoportosokat, ahova 8 gyerek jár. A református<br />
gyülekezetben októbertől tartottam heti egyszer 6-8 gyereknek<br />
vasárnapi iskolát (4–10 évesek).<br />
Kiemelt programok:<br />
• Megemlékezés Márton Áronról a CSMMSZ klubesten<br />
(35 fő)<br />
• Játékest az Ady Endre Diákkörrel (45 fő)<br />
• Adventi műhely a Nyitnikékkel (25 fő)<br />
• A 26. Prágai Magyar Bál (250 fő)<br />
• Iglice-gyerekfarsang a Magyar Intézetben (50 fő)<br />
• Húsvéti műhely és táncház a Nyitnikékkel (30 fő)<br />
Önálló kezdeményezések, idén elsőként megvalósult programok:<br />
• A magyar katolikus ifjúsági csoport, a Hétfői Hetesek<br />
megalakulása (12 fő, 18 foglalkozás)<br />
• Felnőttfarsang és játékest a Magyar Bohémiával (35 fő)<br />
• Rendhagyó magyaróra Mészöly Ágnessel (40 fő)<br />
Fogadószervezet<br />
Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége<br />
A CSMMSZ a csehországi magyar közösség legnagyobb<br />
országos szervezete, több mint 500 tagot<br />
számlál országszerte. Célja a csehországi magyarok<br />
összefogása, az anyanyelv, a nemzeti öntudat és a<br />
hagyományok ápolása.<br />
Prágában működik magyar iskola és óvoda, néptánccsoport,<br />
diákkör, katolikus és református gyülekezet<br />
és egyéb, magyar vonatkozású társulások.<br />
Elért eredmények<br />
Fogadószervezet<br />
A Lengyelországi Magyar Egyesület mint egyedüli<br />
magyarokat összefogó civil szervezet Lengyelországban,<br />
segíti a magyar nemzeti identitástudat<br />
megőrzését, a magyar kultúra és nyelv ápolását,<br />
valamint kapcsolatot tart az anyaországgal. Immár<br />
17 éve működteti a Divéky Adorján Hétvégi Magyar<br />
Iskolát, amely akkreditáció nélkül, honismereti<br />
szakkörként tevékenykedik.<br />
Ösztöndíjasaként tevékenységemet három főbb területen<br />
végeztem. Egyrészt a Lengyelországi Magyar Egyesület<br />
munkáját támogattam, ahol szervezési és kommunikációs<br />
feladatokat láttam el, segítettem pályázatírásban és az<br />
online felületek kezelésében, másrészt a Divéky Adorján<br />
Hétvégi Magyar Iskolában tanítottam magyar nyelvet a<br />
8-14 éves korosztálynak. Kéthetente szombatonként a háromórás<br />
iskolai foglalkozásokon 30-40 gyerek vett részt,<br />
akikkel három korosztályi csoportban dolgoztunk. Az iskolában<br />
feladatom volt továbbá néptánc- és kézműves foglalkozások<br />
vezetése, műsorok összeállítása ünnepi alkalmakra,<br />
vendégelőadók fellépésének a szervezése. Emellett a<br />
Varsói Tudományegyetem Magyar Tanszékének munkáját<br />
segítettem prezentációkkal, énektanítással, helyettesítéssel,<br />
ünnepi és egyéb programok összeállításával és táncház<br />
szervezésével. A tanszéken öt évfolyamon mintegy 100 diák<br />
tanul magyarul. Részt vettem a Varsói Magyar Kulturális Intézet<br />
programjainak lebonyolításában, gyerekfoglalkozásokat<br />
tartottam a krakkói magyar kisgyermekes találkozókon,<br />
valamint létrehoztunk egy néptánc szakkört, ahova 6 fő járt,<br />
és hetente egyszer voltak próbák.<br />
Idén új kezdeményezés volt a Magyar Klub létrehozása.<br />
A találkozókra rendszeresen kéthetente kerül sor, 25-30 fő<br />
volt jelen minden korosztályból (dolgozó és tanuló magyarok,<br />
magyar szakos diákok, szenior klub tagjai, a magyar<br />
népzene iránt érdeklődő lengyelek, diplomaták). Az alkalmakon<br />
magyar népzenét játszott egy újonnan összeállt<br />
zenekar, az ő segítségükkel sikerült bevezetni a néptáncos<br />
foglalkozásokat a Magyar Iskolába is.