Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A <strong>Kőrösi</strong> <strong>Csoma</strong> <strong>Sándor</strong><br />
<strong>Program</strong> eredményei<br />
A magyarság nagykövetei<br />
a diaszpórában<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
A <strong>Kőrösi</strong> <strong>Csoma</strong> <strong>Sándor</strong><br />
<strong>Program</strong> eredményei<br />
A magyarság nagykövetei<br />
a diaszpórában<br />
2016–2017<br />
K<br />
2016–2017<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM
K<br />
3<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Tartalom<br />
A <strong>Kőrösi</strong> <strong>Csoma</strong> <strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong> eredményei<br />
A magyarság nagykövetei a diaszpórában<br />
2016–2017<br />
Impresszum<br />
A <strong>Kőrösi</strong> <strong>Csoma</strong> <strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong> eredményei, Budapest 2017<br />
Kiadó: Magyarország Kormányának Miniszterelnöksége Nemzetpolitikai Államtitkárság<br />
Felelős kiadó: Dr. Grezsa István kormánybiztos<br />
ISBN 978-963-12-9135-3<br />
Szerkesztő: Rátky Zsuzsanna<br />
Grafika: Stég Design Kft.<br />
Címlapfotó: Rácz Norbert<br />
Nyomda: Kiwi Print Hungary Kft.<br />
Köszöntő ..................... 4<br />
<strong>Program</strong>értékelés… ............. 5<br />
A <strong>Kőrösi</strong> <strong>Csoma</strong> <strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong><br />
kommunikációjáról és sajtóvisszhangjáról<br />
................... 6<br />
A koordinátori munkáról ........ 10<br />
Beszámolók .................. 11<br />
Ausztrália és Óceánia<br />
Bartos Krisztina ............... 13<br />
Bobár Zoltán ................. 14<br />
Cseke-Császár Dóra ............ 15<br />
Gazdag Alexandra ............. 16<br />
Gruber Enikő ................. 17<br />
Kis Zoltán .................... 18<br />
Kormány Gergely Zsolt ......... 19<br />
Nagy Viktória Flóra ............ 20<br />
Plicher Dorottya ............... 21<br />
Szabados Tamás .............. 22<br />
Kemény Zalán ................ 23<br />
Afrika<br />
Tetlák Örs ................... 24<br />
Ázsia<br />
Lukácsi Katalin ................ 25<br />
Dél-Amerika<br />
Bárdos Zsuzsanna ............. 26<br />
Dr. Ferenc Viktória ............. 27<br />
Heka Dária Zsuzsanna .......... 28<br />
Komlósi Krisztina .............. 29<br />
Mózesné Püski Zsuzsanna ....... 30<br />
Fekete Péter ................. 31<br />
Kun Ágnes ................... 32<br />
Molnár Orsolya Anna ........... 33<br />
Szakács Zsuzsánna Vera ......... 34<br />
Tar Krisztina .................. 35<br />
Európa<br />
Borsi Péter ................... 36<br />
Dúcz Erzsébet ................ 37<br />
Farkas Júlia .................. 38<br />
Gódor Nikoletta .............. 39<br />
Gordos Katalin ................ 40<br />
Hortobágyi Ivett .............. 41<br />
Karakas Zoltán ................ 42<br />
Maronics Ilona Anna ........... 43<br />
Munkácsy Katalin Fruzsina ....... 44<br />
Németh Ágnes ............... 45<br />
Patai Borbála ................. 46<br />
Szabó Janka .................. 47<br />
Tóth-Pál Zoltán ............... 48<br />
André Katalin ................. 49<br />
Balog Katalin ................. 50<br />
Cvetanovic Martin ............. 51<br />
Gigler Dóra .................. 52<br />
Kása Bíborka Ibolya ............ 53<br />
Rakitai Réka .................. 54<br />
Szabó Ágnes ................. 55<br />
Tóth Tamara .................. 56<br />
Ferencz Orsolya ............... 57<br />
Kovács Gábor ................ 58<br />
<strong>Sándor</strong> István ................. 59<br />
Stumpf Anna ................. 60<br />
Szilvási Tünde Judit ............ 61<br />
Tóth Luca Réka ............... 62<br />
Bogdán Tibor ................ 63<br />
Dancsa Anita ................. 64<br />
Miklós Tünde ................. 65<br />
Varga Gabriella ............... 66<br />
Angyal Réka .................. 67<br />
Medvegy Andrea .............. 68<br />
Simon Alexandra ............. 69<br />
Bóra Eszter .................. 70<br />
Rengei Boglárka .............. 71<br />
Molnár Luca .................. 72<br />
Bánkúti Dalma ................ 73<br />
Nagy Karina .................. 74<br />
Búzás Eszter Bíborka ........... 75<br />
Seprenyi Anita ................ 76<br />
Szebegyinszki Kinga ........... 77<br />
Észak-Amerika<br />
Ciceri Attila .................. 78<br />
Dr. Érsek Vivienn .............. 79<br />
Ézsiás Péter .................. 80<br />
Facskó Györgyi ............... 81<br />
Gonda Csenge ............... 82<br />
György Márton ............... 83<br />
Hajdú Zsuzsanna .............. 84<br />
Horváth Réka ................. 85<br />
Ivanics Anikó ................. 86<br />
Jakab Rita ................... 87<br />
Nagy Katalin ................. 88<br />
Orosz Sára ................... 89<br />
Pethő Krisztina ................ 90<br />
Székely Veronika .............. 91<br />
Szilvay Gergely ............... 92<br />
Tamási Enikő ................. 93<br />
Tisóczki Petra Emília ........... 94<br />
Tózsa Mikolt Emese ............ 95<br />
Török Karola .................. 96<br />
Völner Eszter ................. 97<br />
Ábrahám Dolli Csilla ........... 98<br />
Bánfalvi Laura ................ 99<br />
Bartha Zsófia ................ 100<br />
Czibolya Kálmán ............. 101<br />
Éles Gergő Péter ............. 102<br />
Fodor Kinga ................. 103<br />
Jancsó Antónia .............. 104<br />
Kalina Veronika .............. 105<br />
Lehoczki Sára ................ 106<br />
Mészáros Attila .............. 107<br />
Pap Johanna ................ 108<br />
Simándi László ............... 109<br />
Takácsy Dorka Kornélia ........ 110<br />
Tóthfalusy Zsuzsanna .......... 111
4<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
5<br />
Köszöntő<br />
„A több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része<br />
az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság<br />
(...)” – így fogalmaz a 2010-ben elfogadott, a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről<br />
szóló törvény. Azóta hét esztendő telt el, ami elegendőnek bizonyult arra,<br />
hogy kinyilatkoztatott hitvallásunkat tettekbe öntsük és mind lélekben, mind közjogilag<br />
újraegyesítsük a világban szétszórtságban élő magyarságot. Ennek az újraegyesítésnek<br />
egyik legfontosabb eleme a diaszpórával való kapcsolatok megerősítése volt, melynek<br />
szellemében és egyik legfőbb eszközeként 2013-ban útjára indítottuk a <strong>Kőrösi</strong> <strong>Csoma</strong><br />
<strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong>ot. A program azóta tartalmas és hosszú utat járt be és bátran jelenthetjük<br />
ki: valódi sikertörténetévé vált a Magyar Kormány diaszpóra-politikájának.<br />
A <strong>Kőrösi</strong> <strong>Program</strong>nak köszönhetően 2013 óta több mint 300 fiatal kapott lehetőséget<br />
arra, hogy a világ legkülönbözőbb pontjain élő magyar közösségekhez utazzon, megismerje<br />
mindennapjaikat, problémáikat és hagyományőrző, közösségépítő tevékenységével<br />
erősítse az anyaországtól távol élő honfitársak magyar gyökereit és identitását.<br />
Míg kezdetben a kiutazók köre nagyrészt anyaországi fiatalokra terjedt ki, az elkövetkező<br />
években egyre nagyobb hangsúlyt fektettünk a program szomszédos országokban<br />
élő magyar fiatalok körében való népszerűsítésére, akik száma évről évre nőtt, a világ<br />
magyarságát összefogó, szépen épülő kapcsolati háló pedig még erősebbé vált a teljes<br />
Kárpát-medencei magyarság bevonásával.<br />
Négy év távlatából örömmel és büszkén jelenthetjük ki, hogy a maga nemében úttörőként<br />
indított program nem csak beváltotta, hanem magasan felül is múlta a hozzá<br />
fűzött reményeket. Olyan magyar közösségeket tártunk fel, amelyekről eddig nem,<br />
vagy alig volt tudomásunk, hétvégi magyar iskolák tucatjai nyíltak, cserkészcsapatok és<br />
néptánckörök alakultak, gyermek- és ifjúsági lapok indultak és számtalan új program és<br />
kezdeményezés látott napvilágot. Barátságok, kapcsolatok és újjáéledt, megerősödött<br />
magyar közösségek – röviden így foglalható össze az elmúlt négy év, ami maradandó<br />
nyomot hagyott mind a kiutazott fiatalok, mind a diaszpóra magyar közösségeinek életében.<br />
Bízunk abban, hogy a <strong>Kőrösi</strong> <strong>Csoma</strong> <strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong>mal sikerült egy olyan folyamatot<br />
elindítanunk, amely nem csak megszólítja a világban szétszórtságban élő magyarokat,<br />
hanem hosszú távon képes szolgálni megmaradásukat, anyaországhoz való kötődésüket<br />
és a magyar-magyar kapcsolatok erősítését szerte a világon.<br />
Potápi Árpád János<br />
nemzetpolitikáért felelős államtitkár<br />
Mégis magyarnak megmaradni…<br />
Büszkeséggel ajánlom figyelmébe minden érdeklődőnek a <strong>Kőrösi</strong> <strong>Csoma</strong> <strong>Sándor</strong><br />
<strong>Program</strong> 2016-2017-es évadának eredményeit összefoglaló kiadványt. Örömünkre az<br />
idei program is nagy sikerrel lezárult, mind az ösztöndíjasok, mind a résztvevő szervezetek,<br />
a külhoni magyar közösségek és a Nemzetpolitikai Államtitkárság részéről egyaránt.<br />
2016 tavaszán a magyar kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága ötödik alkalommal<br />
hirdette meg a <strong>Kőrösi</strong> <strong>Csoma</strong> <strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong>ot, melynek keretében 100 ösztöndíjast<br />
küldött a nyugati diaszpórába, hogy közösségi programok szervezésével, ismeretátadással,<br />
nyelvoktatással ösztönözze a diaszpórában élő magyarság magyar közösségi<br />
életben való tevékeny részvételét, nyelvtanulását, és az anyaországgal történő<br />
kapcsolattartását. Gondolunk azokra a magyarokra is, akik külföldön dolgoznak, de<br />
fontos számukra, hogy magyarságukat külföldön is megélhessék, Magyarországgal<br />
való kapcsolatuk megmaradjon. A <strong>Kőrösi</strong> <strong>Program</strong>ban mindemellett elsősorban az<br />
anyanyelvoktatásra fektetünk hangsúlyt, mivel a célterületek közösségeit leginkább<br />
a nyelvvesztés fenyegeti. Emellett minden lehetőséget és alkalmat megragadunk,<br />
hogy erősítsük a nemzeti identitásukat, legyen az nemzeti gasztronómiánk, a magyar<br />
népzene vagy a néptánc.<br />
A programban ösztöndíjasként évről évre olyan nemzeti elkötelezettségű fiatalok vesznek<br />
részt, akiket elsősorban közösségszervező, hagyományőrző, illetve egyéb hasonló<br />
területen szerzett tapasztalataik, képességeik tettek alkalmassá a feladat elvégzésére.<br />
2017-ben ötszörös túljelentkezés mellett, ismét kiváló képzettségű és felkészültségű<br />
jelentkezők kapcsolódtak be, így minden évben gazdagabbak leszünk 100-150 olyan<br />
magyar fiatallal, akik jobb magyarok lettek, mint amilyenek előtte voltak, ami ebben az<br />
értékválsággal teli világban egyáltalán nem lebecsülendő eredmény.<br />
A program sikere az is, hogy egyre erősödik a kapcsolat a diaszpórával. Támogatjuk<br />
őket abban, hogy meg tudjanak maradni annak, aminek születtek, magyarnak. A program<br />
eredményeként magyarok egymásra találnak, egy új magyar hálózat szerveződik.<br />
A több éve futó program természetesen folyamatosan fejlődik. Az egymásra találáson<br />
túl mind inkább a minőségre kell fektetnünk a hangsúlyt. Ma már nem csak beindított<br />
nyelvoktatásról, nem csak újonnan szerveződő néptánc- vagy cserkészcsoportokról<br />
beszélhetünk. Az előző években befektetett energia kezd megtérülni, egyre inkább<br />
látjuk, hogy egy jól szervezett magyar közösség működik ott, ahová az ösztöndíjasokat<br />
kiküldtük. Ez az ösztöndíjprogram legnagyobb eredménye! A tevékeny munka mellett a<br />
magyarság nagykövetei közvetítik a világban elszórtan élő magyarok felé az anyaország<br />
üzenetét: a magyar kormány alkotmányba foglalt kötelezettségét végiggondolva és<br />
megszervezve, folyamatosan erősíti a külhoni magyar közösségeket annak érdekében,<br />
hogy a 15 milliós magyarságból egy nemzeti közösség kovácsolódjon.<br />
Dr. Grezsa István<br />
kormánybiztos
6<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
7<br />
Ízelítő a megjelenésekből<br />
A <strong>Kőrösi</strong> <strong>Csoma</strong> <strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong><br />
kommunikációjáról és sajtóvisszhangjáról<br />
Sajtóvisszhang<br />
2010-ben Magyarország Kormánya elhatározta, hogy a diaszpóra magyarságával is<br />
szorosabbra fűzi az együttműködést. A <strong>Kőrösi</strong> <strong>Csoma</strong> <strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong>ot 2013 januárjában<br />
hirdettük meg azzal a nem titkolt céllal, hogy a korábban méltatlanul elhanyagolt<br />
diaszpóra magyarságára immáron kiemelt figyelmet fordítsunk, minél jobban megismerjük<br />
a diaszpórában élők hétköznapjait, és segítsük a rendelkezésre álló eszközökkel<br />
életüket.<br />
Az első évben 47 ösztöndíjas utazott ki, majd száz-száz és az idei évtől 115 fő. A háromszorosára<br />
emelkedett ösztöndíjas létszám a sajtórészlegnek is komoly kihívást jelentett,<br />
hiszen korábban nem volt példa arra, hogy az Államtitkárság koordinálása alatt<br />
ennyi emberrel tartsuk közvetlenül a kapcsolatot. Minden évben felhívtuk a figyelmüket<br />
arra, hogy ők a kormányzat meghosszabbított kezei és egyúttal arcai is, ezért komoly<br />
figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy kinek, mit és hogyan nyilatkoznak, mondanak és<br />
írnak. A <strong>Program</strong> folyamatosan kiemelt figyelmet kapott a sajtó részéről, ami azt is jelzi,<br />
hogy ösztöndíjasaink lelkiismeretesen és legjobb tudásuk szerint végzik és végezték<br />
munkájukat, tanácsainkat megfogadva rendszeres, intenzív kapcsolatot tartottak, és<br />
sokan még tartanak jelenleg is a sajtó képviselőivel. Nem véletlenül vált a <strong>Program</strong><br />
az Államtitkárság egyik legsikeresebb kezdeményezésévé. Ez többek között természetesen<br />
annak is köszönhető, hogy a sajtó részéről nem született érdemi kritika, illetve<br />
olyan megjelenés, ami negatív képet festett volna a <strong>Program</strong>ról és annak résztvevőiről.<br />
Ez is bizonyítja, hogy a <strong>Program</strong> egy olyan pótolhatatlan és egyedülálló kezdeményezés,<br />
amelynek folytatása nem lehet kérdés. Itt kell kiemelni, hogy az ösztöndíjasok kiválasztása,<br />
személyes meghallgatása és felkészítése, az a rengeteg egyeztetés, amit<br />
követően az ösztöndíjasok elfoglalhatták állomáshelyeiket, nem volt véletlen, és valóra<br />
váltotta a <strong>Program</strong>hoz fűzött reményeket.<br />
Nyugodt szívvel jelenthetjük ki, hogy bár a <strong>Program</strong> továbbra is a sajtóérdeklődés középpontjában<br />
fog állni, köszönhetően a kiválasztás rendszerének, a felkészítőkön átadott,<br />
kézzel fogható tudásnak és a kialakult együttműködésnek, csak pozitív hangvételű<br />
sajtómegjelenésekkel kell számolnunk, legyen szó akár a korábban lezárult, az idei, de<br />
akár a jövőbeli <strong>Program</strong>okkal kapcsolatban egyaránt.
8<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
9<br />
Ízelítő az online felületekről<br />
Online kommunikáció<br />
A diaszpóra magyarságát támogató <strong>Kőrösi</strong> <strong>Csoma</strong> <strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong> önálló honlapja a<br />
program indulásának ötödik évében, 2016-ban indult. Ekkor már látszott az eredménye<br />
a Petőfi <strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong> meghirdetésekor elindított kommunikációs kampánynak.<br />
Egyértelművé vált, hogy a diaszpóra magyarságát támogató program is gazdagodna<br />
egy tudatosan felépített, népszerűsítő, informáló háttérmunkával. A cél itt is az volt,<br />
hogy a program céljairól, küldetéséről, eredményeiről, illetve a kiküldetésben szolgálatot<br />
teljesítő ösztöndíjasok személyéről, hiánypótló munkájáról, a résztvevő fogadószervezetekről<br />
a hazai és a külhoni közösségek tájékoztatást kapjanak. Az Államtitkárság<br />
fontosnak tartotta, hogy tovább növekedjen a program ismertsége, láthatósága mind<br />
a diaszpórában élők számára, mind a hazai közvélemény előtt. Úgy gondolták, ha az<br />
érdeklődők itthon és a nagyvilágban megismerik a diaszpórában élő magyarság gondjait,<br />
örömeit, eredményeit, történelmét, akkor nő az esélye annak, hogy élő kapcsolat<br />
alakuljon ki az egyes országok, a diaszpórában és szórványban élő magyar közösségek<br />
között.<br />
A program kommunikációs csatornája<br />
A kor igényeihez igazodva a fenti célok eléréséhez az online kommunikációs platformok<br />
kerültek előtérbe. A program honlapján az ösztöndíjasok által beküldött írásokon, feltöltött<br />
kép- és videógalériákon keresztül a látogató bepillantást nyerhet a kiküldöttek<br />
munkájába, a fogadóközösségek hétköznapjaiba, ünnepeibe. Az oldal információt ad<br />
a partnerszervezetekről, a magyarokat érintő külhoni eseményekről, magáról a programról<br />
és a diaszpóráról általában. A kapcsolódó Facebook-oldalon a mérföldkövek, a<br />
honlapon megjelenő legérdekesebb cikkek kerülnek megosztásra, valamint a célközönséget<br />
aktivizáló játékok, versenyek, pályázatok. A YouTube-csatorna az ösztöndíjasok<br />
által készített videók megosztására szolgál.<br />
Instagram-profil is gazdagítja a közösségi oldalak körét, a magyarokegyhelyen.hu pedig<br />
a <strong>Kőrösi</strong> és Petőfi <strong>Program</strong>okat kapcsolja össze. Ez a honlap szórakoztató formában<br />
igyekszik közelebb vinni a magyarság ügyét az érdeklődőkhöz. A felületen megtalálhatóak<br />
a diaszpóra és a szórvány legfrissebb hírei, eseményei, érdekes interjúk olvashatók<br />
a határon túli magyar közösségekben valamilyen területen – egyház, oktatás, művészet<br />
stb. – fontos szerepet betöltő személyekkel. A kvízjátékkal bárki próbára teheti a külhoni<br />
magyarsággal kapcsolatos tudását, „A világ magyar ízei” receptgyűjteményből<br />
pedig ötleteket meríthet, és rácsodálkozhat, hogyan készítik például a gulyást a tengerentúlon.<br />
Ez a felület egyben különböző pályázatok meghirdetésére is lehetőséget ad.<br />
És minderről mit mondanak a számok? A korosiprogram.hu látogatottsága folyamatosan<br />
növekszik, mára gyakran szolgál forrásként például sajtóorgánumok számára is. Az<br />
elmúlt évben több mint 1100 cikk, hír, tudásanyag, beszámoló jelent meg az oldalon;<br />
350 kép- és közel 110 videógaléria gyűlt össze. A Facebook-oldalt kedvelők száma<br />
fokozatosan gyarapszik, jelenleg 5447 a követők száma.<br />
Különleges események is gazdagítják, népszerűsítik a programokat, májusban például<br />
flashmob készült, az esemény mind a felvétel helyszínén, mind az online közösségi felületeken,<br />
ahova az akcióról készült kisfilm felkerült, nagy sikert aratott.
10<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Beszámolók<br />
Néhány személyes gondolat a <strong>Program</strong>hoz<br />
Csupán második alkalommal indultak útnak a <strong>Kőrösi</strong> <strong>Csoma</strong> <strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong> küldöttei,<br />
amikor magam is felvételt nyerhettem, mint a <strong>Program</strong> zürichi ösztöndíjasa. Kiküldetésem<br />
során nem kisebb feladat elé állítottak, mint az elődöm, Szilárd Katalin által<br />
megkezdett kutatás folytatása, és az akkor 150 éves Zürichi Magyar Egyesület történetének<br />
megírása. Az ott befogadó Svájci Magyarház Alapítvány kötelékében, minden<br />
korábbi előítéletet megcáfoló, nyüzsgő kulturális életet, összetartó magyar közösséget<br />
tapasztaltam, ahol szívélyesen gondoskodtak rólam, és felelősséggel viszonyultak munkámhoz.<br />
A következő programévben ismét visszatértem, hogy a rám bízott anyag a<br />
gondozásomban maradhasson.<br />
Az összesen csaknem másfél évnyi szolgálat eredményét és hatását mi sem bizonyítja<br />
jobban, mint az, hogy jelenleg – ellenállva a „svájci jólét” kísértésének – a Nemzetpolitikai<br />
Államtitkárság legkiemelkedőbb kezdeményezéseként emlegetett <strong>Kőrösi</strong> <strong>Csoma</strong><br />
<strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong> hazai koordinálását végezhetem.<br />
Feladatomnak érzem, hogy itt említsem meg, milyen kitűnő koordinátorok sorához<br />
csatlakozhattam, hiszen elődeim voltak Vatali Zsófia, Reményi Júlia, Pálóczi Kata Éva,<br />
<strong>Sándor</strong> István, Kustra Péter és végül, de nem utolsó sorban Nagy Szebasztian, aki közel<br />
négyévnyi alázatos szolgálatnak köszönhetően, bőséges tapasztalataival a legtöbbet<br />
segített és segít ma is a munkámban, életemben.<br />
Számomra sosem volt nehéz motivációt találnom, hiszen – azon túl, hogy egykori ösztöndíjasként<br />
és koordinátorként is személyes kapcsolatot ápolok a külföldön élő honfitársainkkal<br />
– származásomban is őrzöm a külhoni identitást bukovinai székely és felvidéki<br />
magyar gyökereim által. Szeretném a munkámban meghálálni, hogy Magyarországra<br />
születtem és nem kell vándoroljak ahhoz, hogy „magyar kultúrközegben” élhessek.<br />
A magyar önazonosságtudatot azonban meg lehet élni külföldön is, azokban a mikroközösségekben,<br />
amelyek alapjait az egykor emigrációba kényszerült vagy kivándorolt magyarjaink<br />
fektették le, és melyek ma is virágzó közösségeket alkotnak. Felnézek azokra,<br />
akik ezeket a csoportokat működtetik, éltetik és örömmel tölt el, hogy a <strong>Kőrösi</strong> <strong>Csoma</strong><br />
<strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong> koordinátoraként egy kicsit magam is hozzájárulhatok a munkájukhoz.<br />
Szintén elégedettséggel tölt el, hogy immár százan vannak, akiket magam kísérhettem,<br />
és akik most már hozzám hasonlóan az egykori „Kácsépések” táborát gyarapítják. Köszönöm<br />
az elmúlt egy évet Nekik és a közösségeknek, akik befogadták őket!<br />
E helyütt is köszönöm minden közreműködőnek, kiemelten Államtitkár úrnak és kollégáimnak<br />
folyamatos segítségüket, illetve hogy van, és tovább folytatódhat a <strong>Kőrösi</strong><br />
<strong>Csoma</strong> <strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong>.<br />
Kontár Noémi<br />
programkoordinátor<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM
12<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Ausztrália és ÓcEánia13<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Bartos Krisztina<br />
Kiküldetés helye:<br />
Queensland állam, Ausztrália<br />
Tevékenységi terület:<br />
nyelvtanítás, programszervezés<br />
A hat hónap alatt rengeteget tanultam – nem csak szakmailag, de<br />
emberileg is sokat fejlődtem. Lényeges volt, hogy egy adott szituációban<br />
megőrizzem a határozottságom, magabiztosságom. Boldogan<br />
mondtam igent minden jellegű felkérésre, mert úgy gondoltam, sokat<br />
fejlődhetek általuk, illetve a közösség hasznára válhat a befektetett<br />
munkám.<br />
Elért eredmények<br />
Engem tanárként elsősorban az iskolákban vártak. A Szivárvány<br />
Gold Coast-i Magyar Iskolát heti rendszerességgel,<br />
csütörtök délutánonként két órában tartottuk. Nagyjából<br />
12, négy és tizennégy év közötti magyar származású tanuló<br />
vett részt a gyerekeknek tartott foglalkozáson, de az<br />
iskola szervez felnőtteknek is nyelvórát, ahol 4-5 tanulóval<br />
foglalkoznak. A Brisbane-i Magyar Iskola tanulói kéthetente<br />
vesznek részt szombatonként a háromórás, játékos magyarórákon.<br />
Ide körülbelül húsz gyermek jár, szintén négy és<br />
tizennégy év közöttiek. Ezen kívül szerveztem az istentiszteletek<br />
idején is magyarórákat. Az első órában a tíz év alatti<br />
gyerekek (és szüleik) jöttek általában öten, a második órában<br />
az ennél idősebb tanulókat vártam – 3-4 főt.<br />
Ezen kívül természetesen részt vettem a közösségi élet szervezésében<br />
mindkét városban. A nemzeti ünnepeken kívül<br />
az egyik leglényegesebb és legnagyobb szabású esemény<br />
a Hungaro Fesztivál volt, ami egy egynapos, számos neves<br />
fellépőt felvonultató gasztronómiai és kulturális esemény.<br />
Itt szervezőként, szereplőként és műsorvezetőként voltam<br />
jelen, a látogatók száma elérte a kétezret. A tavalyi év két<br />
szempontból is különleges volt. Egyrészt, az 1956-os forradalom<br />
hatvanadik évfordulóját ünnepeltük, melyre a megemlékezésen<br />
túl kiállítást is szerveztünk. A másik nagy esemény<br />
Áder János köztársasági miniszter úr látogatása volt,<br />
aki a református egyház ausztráliai fennállásának 65. évfordulója<br />
alkalmából látogatott el Queenslandbe. Fogadására,<br />
valamint az alkalom tiszteletére ünnepi istentiszteletet és<br />
fogadást szerveztünk. Ezen kívül szerveztem egy vetélkedőt<br />
a Magyarország, szeretlek! műsor mintájára.<br />
Fogadószervezet<br />
A Queensland-i Magyarok Kulturális Szövetségéhez<br />
három szervezet tartozik: a Gold Coast-i<br />
Magyar Egyesület, a Brisbane-i Magyar Egyesület<br />
és a Queensland-i Református Egyházkerület. Az<br />
első kettő szervezet fő feladatai közé tartozik az<br />
adott városban élő magyarok közösségi életének<br />
szervezése, a gyerekek tanítása, nemzeti ünnepeinkről<br />
való közös megemlékezés, hétvégi családi és<br />
kulturális programok szervezése. Az egyházkerület<br />
biztosítja a Queensland államban élő magyaroknak<br />
hitük gyakorlását vallási megkülönböztetés nélkül.
14<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Ausztrália és ÓcEánia<br />
Ausztrália és ÓcEánia15<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Bobár Zoltán<br />
Kiküldetés helye:<br />
Melbourne, Victoria, Ausztrália<br />
Tevékenységi terület:<br />
népzeneoktatás, programszervezés<br />
Cseke-Császár Dóra<br />
Kiküldetés helye:<br />
Melbourne, Ausztrália<br />
Tevékenységi terület:<br />
néptánctanítás, cserkészet, programszervezés<br />
Mindenem a zene és a tanítás… egyedül én tanítok Magyarországon<br />
népi harmonikát.<br />
Sokan nem is sejtenék, hogy a világ végén is lehet úgy élni, hogy nincsen<br />
honvágyad. Igazából otthon vagy!<br />
Elért eredmények<br />
A feladatom KCSP-ösztöndíjasként az volt, hogy a már működő,<br />
magyar népzenét játszó zenészeket összefogjam és<br />
továbbképezzem őket. Ugyanakkor szükségesnek láttuk<br />
egy magyar népzenei együttes alapítását is, amely a hagyományokat<br />
továbbfejlesztené, és kultúránk megőrzését<br />
segítené. „Örökölt” együttesünk ugyanis moldvai hangszereléssel<br />
rendelkezik, a 2015. évi KCSP-ösztöndíjas segítségével<br />
egy moldvai táncsorozatot tanult meg. A Micsoduck<br />
zenekar tagjai főleg itt született magyar szülők gyermekei,<br />
de vannak köztük ausztrál és Svájcban született nem magyar<br />
zenészek is. Ezért két újabb zenekart indítottunk, mondhatjuk<br />
a nulláról, akik már most aktív résztvevői a közösségi<br />
életnek Melbourne-ben. Eközben kihirdettük a magyar közösségben,<br />
hogy hangszeres népzenét lehet tanulni. Két<br />
család teljes anyagi és erkölcsi támogatásával a gyerekeik<br />
elkezdtek zenét tanulni. A két család ez esetben összesen<br />
3-3 testvért jelent. Anyagi támogatás szükséges volt, mert a<br />
hangszereket meg kellett vásárolni. Mire végeztem a kiküldetésemmel,<br />
összeállítottam a tanítványokból egy 14 tagú<br />
nagyzenekart is, és nevet is adtam nekik: Melbourne Folk<br />
Orchestra.Fogadószervezet<br />
A Gyöngyösbokréta Néptánccsoport Melbourne-ben<br />
működik. Neve a Gyöngyösbokréta<br />
néptáncmozgalomból ered. Csoportunk amatőr<br />
néptánckedvelőkből áll, akik szabadidejükben<br />
továbbképzéssel, tanulással ápolják népi hagyományainkat.<br />
Szerdánként a Magyar Központ Ifjúsági<br />
termében, csütörtökön a református egyház Bocskai<br />
termében vannak táncpróbák. A csoportban<br />
nincs meghatározott korhatár. Mindenkit várnak,<br />
akár tanulni akar, vagy csak hagyományait szeretné<br />
megőrizni. A csoport vezetői: Sinka Imre és Mária<br />
Judit Huszár.<br />
Elért eredmények<br />
A cserkészet volt a bázishelyem, de napi rendszerességgel<br />
segítettem a tánccsoportokat és néhány alkalommal az iskolát<br />
is. A táborok, kirándulások, a kéthetenkénti szombati<br />
foglalkozások, a számos rendezvény együttesen elegendő<br />
alkalmat adott a cserkészet testi, szellemi és jellembeli nevelési<br />
céljainak átadására. Általában a kicsikkel foglalkoztam,<br />
játszottam velük, számos dolgot megtanítottam nekik.<br />
A foglalkozásoknak mindig volt valamilyen témája, azokra<br />
építettem fel az órákat. A cserkészek aktuális létszáma jelenleg<br />
40 fő. Az egyéb rendezvények (Apák napja, Mikulás-piknik<br />
stb.) nyitottak voltak, előfordult, hogy 100 embernél<br />
is többen jelentek meg.<br />
Tánc és tánctanítás hétfőn, kedden, szerdán, pénteken és<br />
szombaton volt a három együttesnek. Kis Zoltán mentortársammal<br />
együtt foglalkoztunk az együttesekkel fél-fél évig.<br />
A foglalkozások eredményesek voltak, végül 4 koreográfiát<br />
tudtunk összeállítani. Minden fellépési lehetőséget megragadtunk,<br />
hogy együtteseink ott legyenek, és megcsillogtathassák<br />
tehetségüket.<br />
Fogadószervezet<br />
63. számú Tormay Cecil leány Cserkészcsapat<br />
Melbourne-i Magyar Cserkészet: a cserkészet egy<br />
olyan ifjúsági mozgalom, ahol sok minden történik.<br />
A 10 cserkésztörvény irányadása mellett az Isten,<br />
Haza és Magyarság szolgálatára neveljük a fiatal<br />
fiúkat és lányokat. Így magukévá teszik a magyar<br />
kultúrát, cserkésztudást és a természettel való<br />
együttélést. Korhatárok: a Maci őrsbe fogadunk<br />
2-4 éveseket, a kiscserkészekhez az 5-10 éveseket,<br />
a 10-16 éveseket a cserkészetbe.
16<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Ausztrália és ÓcEánia<br />
Ausztrália és ÓcEánia17<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Gazdag Alexandra<br />
Kiküldetés helye:<br />
Sydney, Ausztrália<br />
Tevékenységi terület:<br />
cserkészet, néptánc, az idősek gondozása, kulturális programok és megemlékezések,<br />
ünnepségek szervezése<br />
Gruber Enikő<br />
Kiküldetés helye:<br />
Sydney, Ausztrália<br />
Tevékenységi terület:<br />
kulturális programok szervezése, irodalmi, történelmi és nyelvművelő előadások<br />
készítése<br />
Örülök, hogy részt vehettem a <strong>Kőrösi</strong> <strong>Csoma</strong> <strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong>ban,<br />
így segítve az ausztráliai magyarokban felélénkíteni a hazaszeretetet,<br />
valamint megmutatni a közösség összetartó és motiváló erejét.<br />
Boldogan voltam részese az általam megtapasztalttól eltérő, külhoni<br />
magyar közösség életének.<br />
Elért eredmények<br />
Cserkészeten kívül<br />
• Erzsébet Otthon, hetente egy nap segítő tevékenység<br />
• Részt vettem a Kengugró Táncegyüttes próbáin<br />
• Szükség szerint segítettem a magyar iskolában, illetve középiskolában<br />
• Kivettem a részem a közös ünnepségek és események<br />
szervezésében és lebonyolításában<br />
• Négy augusztus 20-i ünnepség szervezésében vettem<br />
részt<br />
• Gyermekfoglalkozások lebonyolításával közreműködtem a<br />
Kincses táborban<br />
• Augusztus 27-i iskolabálra a gyermekeknek táncházzal készültem<br />
• Részt vettem a megemlékezésekben a Márton Áron-emléknapon<br />
és az aradi vértanúk napján<br />
• Az 56-os, többelemű megemlékezés-sorozatban is segédkeztem<br />
• Október 30-án megemlékező műsort szerveztünk az 1944-<br />
es délvidéki vérengzésekre<br />
Feladataim voltak a cserkészeten belül<br />
• Őrsi órák tervezése, lebonyolítása, cserkésztudás átadása,<br />
népdal és játékok tanítása<br />
• Csapatprogramok szervezése<br />
• A cserkészpiknik gyermekelőadásának megszervezése<br />
és lebonyolítása, népi játékok és kézműves-foglalkozások<br />
szervezése<br />
• A szeptember 18-i Taste of Hungary fesztiválon a cserkészet<br />
népszerűsítése, a kávézó üzemeltetése<br />
• Részvétel a jövő évi vezetőképzés megszervezésében<br />
• Augusztus 7-i Cserkész Piknik: tánctanítás és táncház szervezése<br />
• Augusztus 20. az Összetartozás Tüze, a Szent István-napi<br />
tábortűz és esti mulatság, új játékok tanítása<br />
• Szeptemberben kétnapos hétvége (Mini Családi Regös)<br />
hagyományőrző programokkal: fafaragás, hímzés, népdaltanulás,<br />
éneklés, táncház, kirándulás, tábortűz<br />
• Cserkésztoborzás céljából szeptemberben, a Gold Coaston,<br />
a Hungarofesten rövid, kétnapos tábort szerveztünk<br />
• Novemberben lány cserkészportyát tartottunk<br />
• Részvétel a november 20-i Szent Erzsébet-búcsún<br />
• December 3-án Mikulás-napi ünneplés Sydney-ben, tábortűz<br />
mellett<br />
• Karácsonyi ünnepi műsor<br />
Fogadószervezet<br />
Sydney-i Magyar Cserkészek, 30. sz. <strong>Kőrösi</strong> <strong>Csoma</strong><br />
<strong>Sándor</strong> Cserkészcsapat és 66. sz. Papp-Váry<br />
Elemérné Cserkészcsapat<br />
A két csapat együtt, egymást kiegészítve végzi<br />
munkáját évtizedek óta Sydney-ben. Céljuk az itt<br />
élő magyar fiatalok összefogása. Mindkét csapat<br />
hivatalosan bejegyzett a Külföldi Magyar Cserkész<br />
Szövetségnél, így vezetőik központilag képzettek,<br />
a cserkészeknek átadott ismeretanyag pedig<br />
egységes és megszabott, ezáltal ellenőrzött is.<br />
A fiú- és leánycsapatok jelenleg nagyjából 30-30<br />
fős tagságot számlálnak.<br />
Elért eredmények<br />
Részvétel és közreműködés:<br />
• műsorok szervezése, összeállítása: egyházi jótékonysági<br />
ebéd, előadások tartása: Szent Erzsébet Otthon, hetente<br />
kétszer; Karitász Társaság Mindszenty Otthon: Istenes versek<br />
a magyar irodalomban – irodalmi előadássorozat; Szt.<br />
László Társaság: versmondás; előadás Márton Áronról a Szt.<br />
Erzsébet Otthonban; Karitász Társaságnál irodalmi estek;<br />
• események szervezésében, lebonyolításában részvétel:<br />
Háromnapos Kincses tábor gyermekeknek; Magyar Iskola<br />
ballagási bál, táncház; Kengugró néptánccsoportpróbák;<br />
Taste of Hungary – magyar ízek; Rajkó zenekar a Szent Erzsébet<br />
Otthonban;<br />
• augusztus 20-i, Szent István-napi rendezvénysorozat:<br />
Punchbowl-ban (Magyar Katolikus Szövetség), Sydneyben<br />
(Délvidéki Magyar Szövetség), végül: a Szent Erzsébet<br />
Otthonban;<br />
Fogadószervezet<br />
Magyar Katolikus Közösség<br />
Az Ausztráliába érkező magyarok között több<br />
plébános is volt, és hozzájuk, elsődlegesen Forró<br />
Ferenchez kötődik az itteni magyar katolikus közösség<br />
létrejötte. Jelenleg a parramatai püspökséghez<br />
tartozó Lédeczi Dénes atya a katolikus egyház képviselője<br />
a sydney-i magyarok körében. A katolikus<br />
közösség keretein belül működik a Szent Erzsébet<br />
Otthon (jövőre ünnepli fennállásának 50. évfordulóját),<br />
mely elsődlegesen magyar anyanyelvű lakóknak<br />
van fenntartva, de más nemzetiségűek is élnek a<br />
falai között.<br />
• dokumentálás: 1956-os megemlékezések keretében kiállítás<br />
az Új-Dél-Walesi Parlament épületében; cserkészek és<br />
az iskolások évzáró ünnepsége;<br />
• más intézményhez delegált ösztöndíjas társak segítése,<br />
támogatása: cserkészek különféle rendezvényein, Hungarofest,<br />
Márton Áron-emlékév eseményei; flemingtoni<br />
Magyar Iskola diákjainak októberi sportnapja, két Mikulás-ünnepség:<br />
Sydney-i Magyar Cserkészeknél a flemingtoni<br />
Magyar Iskolában és a Délvidéki Magyar Szervezetnél;<br />
cserkészek és iskolások évzáró ünnepsége;<br />
• megemlékezések az aradi vértanúkról: október folyamán<br />
két helyszínen;<br />
• október 23-i megemlékezések: koszorúzás, ökumenikus<br />
istentisztelet, Punchbowl-i Magyar Házban megemlékezési<br />
ünnepség, az esemény tiszteletére dr. Áder János Magyarország<br />
köztársasági elnöke látogatást tett Ausztráliában<br />
– programkoordinálás.
18<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Ausztrália és ÓcEánia<br />
Ausztrália és ÓcEánia19<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Kis Zoltán<br />
Kiküldetés helye:<br />
Melbourne, Ausztrália<br />
Tevékenységi terület:<br />
néptánc, programszervezés<br />
Az Ausztráliában eltöltött fél év alatt rengeteget tanultam, és alaposabban<br />
megismertem önmagam. Új szemléletet, világlátást, életfelfogást<br />
ismertem meg, mely mindenképpen pozitívan hatott a személyiségemre<br />
a jövő tekintetében. Életre szóló élményeket szereztem,<br />
melyekre mindig örömmel fogok visszatekinteni.<br />
Kormány Gergely Zsolt<br />
Kiküldetés helye:<br />
Sydney, Ausztrália<br />
Tevékenységi terület:<br />
közösségszervezés, ifjúsági munka, hitoktatás, lelkigondozás, kulturális programok<br />
szervezése, oktatás a magyar iskolában, zeneoktatás<br />
Mert én hűségedben bízom, szívből ujjongok, hogy megsegítesz.<br />
Éneklek az Úrnak, mert jót tett velem.<br />
Zsoltárok 13:6 (Revideált Új Fordítás)<br />
Elért eredmények<br />
A kint eltöltött fél év során belepillanthattam a melbourne-i<br />
magyarság mindennapjaiba, ünnepeibe. Volt szerencsém<br />
részt venni a cserkészek, a Fonó, a Gyöngyösbokréta és<br />
a Magyar Kultúr Kör programjain, rendezvényein. Ezeken<br />
az összejöveteleken voltam vendég, résztvevő, fellépő és<br />
szervező/segítő is. A Fonó, a Gyöngyösbokréta és a Magyar<br />
Kultúr Kör tánccsoportjaiban heti ötször, arányosan elosztva<br />
a napokat az egyes csoportok között, tartottunk próbákat,<br />
ahol a fél év során hat különböző koreográfiát és 4 táncanyagot<br />
sikerült megtanítani. Hatalmas munka volt, hiszen<br />
a hat hónapból kettőt az 1956-os forradalomra szervezett<br />
emlékhéten bemutatott műsor tanulásával töltöttünk.<br />
A táncpróbák során sok korosztály fordult meg a próbatermekben.<br />
A legfiatalabb négyéves, míg a legidősebb ötvenéves<br />
volt. Összesen megközelítőleg hatvan táncossal foglalkoztam.<br />
Sikerült minden korosztály számára újat tanítani,<br />
és új tudást adni. A legfiatalabbaknak énekeket, játékokat<br />
tanítottam, míg az idősebbeknek már a kiválasztott tájegység<br />
táncanyagát. A tánc tanítása mellett igyekeztem néprajzi,<br />
táncfolklorisztikai ismereteket is átadni, melyek nagyobb<br />
rálátást biztosítanak a tanult anyagról, és annak mélyebb<br />
megértését segítik elő.<br />
Rendkívül hálás vagyok, és örülök, hogy részt vehettem ebben<br />
a programban, hogy ilyen élményekkel gazdagodhattam.<br />
Nagyon jó érzéssel tölt el az a tudat, hogy munkámnak<br />
köszönhetően hozzájárulhattam ahhoz, hogy a hazától távol<br />
élő magyarok számára a magyarság egyik fontos tudásának<br />
egy részét átadhattam.<br />
Fogadószervezet<br />
Magyar Kultúr Kör<br />
Célja, hogy teret és lehetőséget biztosítson a magyarság<br />
számára, hogy találkozhassanak, közösségi<br />
életet éljenek, a fiatalok magyar nyelvet és táncot<br />
tanulhassanak. A havi rendszerességgel megrendezett<br />
vacsoraestek során az MKK táncegyüttese is<br />
rendszeres fellépő. Mentorom bármikor szívesen<br />
segített nekünk, ha problémánk merült fel, de szerencsére<br />
ebből csak kevés volt. Mindent egybevetve<br />
jó kapcsolatot alakítottunk ki mind mentorommal,<br />
mind pedig az MKK tagjaival, akik rendszeresen<br />
látogatták a klub péntek esti programjait.<br />
Elért eredmények<br />
„Azért vagyunk, hogy Istent dicsőítsük és, hogy az Ő szeretetét<br />
megosszuk mindenkivel.” – áll a Sydney-i Magyar Református<br />
Gyülekezet honlapjának köszöntő oldalán. Ez az a küldetés,<br />
amelyet a gyülekezet vezetősége megél, és közvetít nem csupán<br />
a közel 140 lelket számláló hívő közösség felé, hanem minden<br />
érdeklődő idős, fiatal és gyerek számára. Ebben a miszsziós<br />
célban tudtam talán a leginkább támogatást jelenteni a<br />
gyülekezet és vezetői számára. A tevékenységekben való aktív<br />
közreműködés volt elsősorban a feladatom, ami mellett heti<br />
rendszerességgel gitárórát tartottam 6-7 magyar fiatal számára,<br />
a gyülekezetben pedig gitárjátékommal és énekkel támogattam<br />
a fiatalokból álló dicsőítő csapatot. Plakátokkal és az<br />
egyház Facebook oldalának elindításával segítettem a programok<br />
népszerűsítését. Minden résztvevő számára csodálatos<br />
élményt jelentett a tavaszi Kincses tábor, a Taste of Hungary<br />
fesztivál keretein belül a „Magyar lányok a legszebbek” képkiállítás,<br />
a reformáció emlékünnepe, a canberrai családi nap és a<br />
karácsonyi időszakban az Adventi programcsokor, amelyeken<br />
rendezőként, szervezőként és fellépőként is tevékenykedtem.<br />
Nagy a jelentősége annak, hogy ennyi sok program megvalósulhatott,<br />
ugyanis az egyház ezeken a kül- és belmissziós<br />
programokon keresztül tudja erősíteni nem csupán az emberek<br />
Krisztusba vetett hitét, hanem az egységet, a magyar<br />
közösséget és a kultúrát.<br />
Fogadószervezet<br />
A Sydney-i Magyar Református Gyülekezet<br />
belmissziói szolgálatához tartozik a család-, és<br />
beteglátogatás, a gyülekezeti és házi bibliaóra,<br />
idősek látogatása és programok szervezése, gyermekekkel<br />
és ifjakkal való foglalkozás, lelkigondozás.<br />
Külmisszióként az egyház képviselteti magát a<br />
legtöbb magyar szervezésű programon, táborokat,<br />
kirándulásokat, család- és közösségépítő piknikeket<br />
és családi napokat szervez, aktívan részt vesz<br />
a nemzeti és keresztyén ünnepekhez kapcsolódó<br />
rendezvények tervezésében és lebonyolításában.<br />
Mindezen kihívások mellett az ösztöndíjas társakkal együtt a<br />
nemzeti ünnepségeken szervezőként és fellépőként is sokat<br />
tevékenykedtünk, valamint az Erzsébet Otthonban foglalkozásokat<br />
tartottunk az idősebb generáció számára.<br />
A fogadószervezetem által végzett misszió egyben sajátommá<br />
is vált. Az idősekkel és a gyerekekkel való foglalkozások<br />
által jó barátságok alakultak, és sok-sok szeretetet<br />
kaptam a magyar közösségek tagjaitól, akikre mindig nagy<br />
szeretettel fogok visszagondolni.
20<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Ausztrália és ÓcEánia<br />
Ausztrália és ÓcEánia21<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Nagy Viktória Flóra<br />
Kiküldetés helye:<br />
Perth, Ausztrália<br />
Tevékenységi terület:<br />
néptánc, hagyományőrző kulturális programok szervezése<br />
időseknek, gyerekeknek<br />
Plicher Dorottya<br />
Kiküldetés helye:<br />
Melbourne, Ausztrália<br />
Tevékenységi terület:<br />
kórusvezetés, magyarnyelv-tanítás, programszervezés<br />
Bárcsak ez a mulatság tartana, míg a világ… (csujogatás)<br />
Életem egyik legmeghatározóbb élménye volt a kint töltött idő. A rám<br />
bízott feladatok szakmailag tápláltak és megerősítettek, és különösképpen<br />
hálás vagyok azokért, akiknek szeretetéből és életéből rengeteget<br />
tanultam magyarnak és embernek lenni.<br />
Elért eredmények<br />
Az egyesület életében egyfajta „mindenes” segítségére<br />
volt szükség: egy olyan ösztöndíjasra, aki minden programba<br />
be tud kapcsolódni és segítséget nyújtani, de megvan<br />
az érzéke új ötletek kitalálásához. Ilyen módon tartottam<br />
foglalkozásokat a magyar óvodában hetente egyszer, ahol<br />
a résztvevők száma kb. 10 gyermek volt a 0–7 éves korosztályból<br />
– szüleik is elkísérték őket. Emellett heti egyszer tanítottam<br />
magyart a magyar iskolában 7 felnőttnek. A Nebuló<br />
magyar iskolában kéthetente tartottam foglalkozásokat<br />
4–7 éves gyermekeknek, ahol a létszám általában 15 fő volt.<br />
Az Örökzöld Magyarok programjainak előkészítése és lebonyolítása<br />
is feladataim részét képezte. Ebédeket, kirándulásokat<br />
szerveztem kb. 20 főnek alkalmanként.<br />
Csütörtökönként a Keszkenő Táncegyüttes próbáira látogattam,<br />
ahol 10 fő volt általában. Néprajzi témákban írtam<br />
cikkeket és természetesen beszámolókat az eseményekről<br />
a Perthi Magyar Hírekbe, ahol lektoráltam is. Egyéb feladataimhoz<br />
hozzátartozott a vacsorák, táncestek előkészítése,<br />
lebonyolítása, és sikerült újraindítanunk a gyerek néptánccsoportot<br />
kb. 6 fővel a 4–10 éves korosztályból.<br />
Saját szervezésű programjaim között ott volt az olimpiai<br />
közvetítés, a magyar piknik, rajzpályázat, mely a magyar<br />
óvodát támogatta. Az „Ausztrália magyar szemmel” című<br />
fotópályázatot is megrendeztem, ahol fotókiállítás zárta az<br />
eseményeket. Voltak egyéb kezdeményezéseim, úgy, mint<br />
a Hello Summer Party, az „Élő hagyomány” kiállítás és angol<br />
tanfolyam magyaroknak. Közreműködtem a Gold Coast<br />
– Hungaro Festen, és tartottam tánckurzust Adelaide-ben. Elért eredmények<br />
Fogadószervezet<br />
A Nyugat-Ausztráliába érkezett magyarok első<br />
hivatalos szervezete már 1950 augusztusában<br />
megalakult, 1955 októberétől a Nyugat-Ausztráliai<br />
Magyar Egyesület nevet vette fel. Az egyesület<br />
abban látja fő célját, hogy otthont adjon a céljaival<br />
egyet értő magyar szervezeteknek – nemzeti és<br />
történelmi ünnepeket, bálokat, vacsorákat, táncestéket<br />
rendez, amelyek jövedelméből fedezi a fenntartási<br />
költségeit. Szívesen lát minden, a közösségi<br />
életünket támogató személyt is. Az egyesület<br />
elnöke 2011 óta Schaffer Frigyes.<br />
A melbourne-i diaszpóra virágzó élete annak köszönhető,<br />
hogy itt él Ausztrálián belül a legnagyobb létszámú magyarság.<br />
Rendezvényeiket tekintve az itt élő magyarok rengeteg<br />
táncházat, bált, műsoros vacsoraestet és közös kirándulást<br />
is szerveznek, amiken közösségtől függetlenül bárki részt<br />
vehet. Mindig adódik lehetőség, hogy a legfőbb magyar<br />
ünnepeket és évfordulókat a közösségeket összefogó, nagyobb<br />
lélegzetű rendezvényen is megünnepeljék.<br />
Hetente négy-öt különböző közösségben tevékenykedtem:<br />
„bocskais” feladataim mellett tartottam babakörös foglalkozásokat,<br />
idősek otthonában zenés alkalmakat, és segítettem<br />
két magyar iskola munkáját is.<br />
A fél év során több program szervezésében és előkészületében<br />
is részt vettem, így pl. Magyar Ízek Vására, Kalandra fel! honismereti<br />
tábor, Ausztráliai Magyar Pedagógusok Egyesületének<br />
konferenciája stb. Ezek mellett számomra a legfőbb esemény,<br />
kiküldetésem záróalkalma egy augusztustól kezdve szervezett<br />
karácsonyi koncert volt, amelyen az általam alapított és vezetett<br />
Bocskai Kórus is learathatta féléves munkájának gyümölcsét.<br />
Fogadószervezet<br />
Ausztráliai Magyar Református Egyház<br />
Ezt a magyar közösséget a gyülekezet tagjai és<br />
a templom melletti Bocskai Központ közösségi<br />
házában tartott vasárnapi magyar iskola tanulói és<br />
családjaik jelentik.<br />
Melbourne-ben 7 főbb/nagyobb szervezet működik,<br />
ezeken kívül vannak gyülekezetek, 4 különböző hétvégi<br />
magyar iskola, cserkészcsapat, nyugdíjasklubok,<br />
idősek otthona, babakörök stb.
22<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Ausztrália és ÓcEánia<br />
Ausztrália és ÓcEánia23<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Szabados Tamás<br />
Kiküldetés helye:<br />
Sydney, Ausztrália<br />
Tevékenységi terület:<br />
néptáncoktatás, nyelvtanítás, programszervezés, cserkészet<br />
Kemény Zalán<br />
Kiküldetés helye:<br />
Christchurch, Új-Zéland<br />
Tevékenységi terület:<br />
programszervezés, nyelvtanítás<br />
Pozitív és baráti élményekkel tértem haza, valamint oktatási látóköröm<br />
is szélesedett, befogadásom és elfogadásom új dolgok iránt is tovább<br />
bővült.<br />
Elveidért, álmaidért és magyarságodért is meg kell küzdened. Nemcsak<br />
kell, de érdemes is. Az eredmény erőt ad, és igazolja a befektetett<br />
erőfeszítéseidet.<br />
Elért eredmények<br />
Sydney-ben a számos tevékenység közül időm legnagyobb<br />
részét a néptáncoktatás töltötte ki. Több kisebb csoportban<br />
is tanítottam. Canberrában hétfőként, ott hat táncos volt.<br />
Keddenként Sydney-ben a Görcs tánccsoportban, ott 13<br />
táncos, szerdánként a Kengugró gyerekcsoportban, ott 11<br />
gyerek, és utána a felnőtt csoportban, ott pedig 13 táncos<br />
jelent meg a próbákon.<br />
Minden hónapban rendszeressé váltak a táncházak, amelyeket<br />
én vezettem le, valamint szeptember végén a Taste<br />
of Hungary elnevezésű gasztronómiai és folklór kavalkádon<br />
is vendégszerepeltünk a táncegyüttessel.<br />
Fogadószervezet<br />
Kengugró Néptáncegyüttes<br />
Sydney-ben több kisebb magyar közösségben folyik<br />
a munka. Értékeik azonosak: a magyar kultúra<br />
őrzése és átörökítése. Fogadószervezetem vezetői<br />
kint született, magyarok, tagjaik részben Magyarországon<br />
született, később kivándorolt magyarok,<br />
részben kint született magyarok és ausztrálok. Így<br />
van ez a vele szoros viszonyt ápoló és elmaradhatatlan<br />
társként megjelenő Transylvaniacs nevű népi<br />
zenekarban is. Elsődleges céljuk, hogy a tánccal<br />
kikapcsolódjanak, szórakozzanak és őrizzék a<br />
hagyományt.<br />
A legfontosabb eredmény, hogy egyre többen jelennek<br />
meg a magyar vonatkozású programokon. A heti 4-5<br />
programnak jó híre ment, így új emberek kaptak kedvet,<br />
vagy olyanok tértek vissza, és váltak taggá, akik évek óta<br />
nem néztek a klub felé. 30 gyerek is megfordult a klubban.<br />
A fizető felnőtt taglétszám ismét 50 fölé nőtt. A klub Facebook-oldalát<br />
több mint 200 fő követi, létszámuk duplájára<br />
nőtt 6 hónap alatt. Létrehoztuk a christchurchi magyarok<br />
kétnyelvű hírlevelét, az Óceánparti híreket 20-25<br />
oldal terjedelemben. A havilap már kilenc kiadást megélt,<br />
elektronikus formában több mint száz emberhez jut el, és<br />
nyomtatott formában is terjesztettük a klubban az idősebb<br />
generáció számára.<br />
A legvidámabb program az először megrendezésre került<br />
farsang volt 50 személy részvételével, a legnépesebb<br />
program pedig 80 emberrel az október 23-a 60. évfordulójának<br />
megünneplése volt egy két kopjafás emlékhely<br />
kialakításával, amit helyi magyar mesteremberek készítettek,<br />
és még egy maori pap is felszentelt. Ez a közadakozásból<br />
készült emlékmű a helyi magyarság összefogásának<br />
a jelképe. A magyar ünnepeken túl megszaporodtak<br />
a kulturális programok is, lásd Vegetárius Expo, Ünnepi<br />
Könyvhét, Balkán kórus koncertjei, művészeti fesztiválok,<br />
magyar vonatkozású kiállításmegnyitók, közösségi önkéntes<br />
programok, faültetések. Beindult a magyar nyelv oktatása<br />
magyarórákon, valamint a programokon, játékokon,<br />
dalokon, verseken keresztül. Christchurch 2 új magyar vonatkozású<br />
helyszínnel csatlakozott a Julianus <strong>Program</strong>hoz.<br />
Rendszereztük a könyveket, és újraindítottuk a klub 400<br />
kötetes könyvtárát. Újraéledt a táncház a sydney-i ösztöndíjasok<br />
látogatásával, és beindult a heti néptánc Dénes<br />
István mentor irányításával. A közösség először vett részt<br />
produkcióval a bevándorló kultúrákat bemutató Culture<br />
Galore fesztiválon.<br />
Elért eredmények<br />
Fogadószervezet<br />
A Christchurchi Magyar Klubbot lelkes, főleg ’56-<br />
os emigráns magyarok alapították 1975-ben, amikor<br />
közadakozásból és kölcsönből megvették az Üdvhadsereg<br />
egyik volt klubházát. Ma már fontos szerep<br />
jut az elmúlt években kivándorolt magyaroknak, akik<br />
vérfrissítést és új energiát vittek a klub életébe.<br />
Állandó heti programot jelent a vasárnap délutáni<br />
közös biliárdozás, valamint a kintlétem során elindított<br />
néptánc is, ahová a középkorú és fiatalabb generáció<br />
jár el. Havi rendszerességgel vannak nagyobb ünnepségek,<br />
mint például nemzeti és vallási ünnepeink.
24<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Afrika<br />
Ázsia25<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Tetlák Örs<br />
Kiküldési helye:<br />
Johannesburg, Dél-Afrikai Köztársaság<br />
Tevékenységi terület:<br />
programszervezés, könyvtárrendezés, nyelvoktatás<br />
Lukácsi Katalin<br />
Kiküldetés helye:<br />
Jeruzsálem, Izrael<br />
Tevékenységi terület:<br />
rendezvényszervezés, oktatás, honlapkezelés<br />
Az afrikai kontinens egyetlen számottevő magyar közösségét vendégszerető,<br />
nagyvonalú, magyarságukra büszke és az anyaország eseményei<br />
iránt érdeklődő magyarok alkotják. Egy az európaitól gyökeresen<br />
eltérő társadalomban őrzik nyelvük, kultúrájuk és hagyományaik.<br />
Ösztöndíjas tevékenységem hatására megerősödött a magyarságom,<br />
jobban meg tudom becsülni a magyar nyelv szépségét, és hogy Magyarországon<br />
élhetek. Rengeteg értékes ismeretséggel gazdagodtam,<br />
keresztényként pedig különösen hálás vagyok, hogy a Szentföldön<br />
járhattam.<br />
Elért eredmények<br />
A midrandi Magyar Tanya a ’70-es évek óta a gautengi<br />
magyarok találkozóhelye és a szövetség központja. Az<br />
elindított nyelvórákon 15-20 fő vett részt, az erre épült<br />
családi klubba ma már 20-30 fő jár rendszeresen. A nemzeti<br />
ünnepeken és egyéb rendezvényeken 100-200 fő<br />
vett részt (legsikeresebb e tekintetben az ökörsütés volt).<br />
Nehezen számszerűsíthető az a sok apró adminisztratív<br />
feladat, fordítás, közreműködés hivatalos ügyintézésben,<br />
amelyekben a helyi magyarok számítottak a segítségemre.<br />
Több tucat cikket, bejegyzést, beszámolót és hírlevelet<br />
írtam a szövetség közösségi média felületeire, hivatalos<br />
Értesítőjébe, hírleveleibe és a <strong>Kőrösi</strong> <strong>Program</strong> honlapjára.<br />
A szövetség félévente adja ki Értesítő címmel saját kiadványát,<br />
amit az idősebb tagoknak postán juttatnak el, de<br />
online is letölthető. Legnagyobb eredménynek két dolgot<br />
tartok: egyrészt sikerült sok olyan magyart vagy magyar<br />
származású dél-afrikait bevonni a szövetség látókörébe,<br />
akik nem, vagy csak ritkán látogatták a rendezvényeket, és<br />
egyáltalán nem vettek részt a szövetség munkájában. Másrészt<br />
sikerült kifejezetten kooperatív kapcsolattá alakítani a<br />
szövetség és a nagykövetség érkezésemkor döcögős, sok<br />
esetben bizalmatlan kapcsolatát.<br />
Fogadószervezet<br />
Dél-afrikai Magyar Szövetség<br />
1957-ben alapították az akkori Magyar Egyesületet,<br />
melynek munkáját és feladatait később, a<br />
ma is működő Magyar Szövetség vette át és viszi<br />
azóta is tovább. Céljuk, hogy közös összefogással<br />
megőrizzék a magyar identitást, és életben tartsák<br />
a szokásokat. Szeretnék a magyar kultúrát és vendégszeretetet<br />
minél szélesebb körben bemutatni,<br />
így székhelyükön, a Magyar Tanyán szívesen látnak<br />
mindenkit, legyen az bármilyen nemzetiségű, aki a<br />
magyar kultúra és/vagy ételek iránt érdeklődik.<br />
Elért eredmények<br />
Fogadószervezetem, a Kárpátaljai Zsidók Világszervezete<br />
15 éve működik mai formájában. Tagjait javarészt a 70-es<br />
évek során kivándoroltak alkotják, de vannak korábban és<br />
később érkezettek is. A szervezet nem egészében magyar.<br />
Ugyan a vezetője Itzchak Klein, a mentorom, szépen beszél<br />
magyarul, a tagság csak kétharmada magyar ajkú, hiszen<br />
a szervezet az egész kárpátaljai térségből származó zsidóságot<br />
fogja össze. Rendszeresen járnak vissza Kárpátaljára.<br />
Két nagy rendezvénynek voltam főszervezője. A Márton<br />
Áron-megemlékezésre megtelt a nagykövetség díszterme.<br />
Ez volt talán az első magyar nyelvű rendezvény Izraelben,<br />
ahol egy rabbi egy püspökért mondott hálaimát, ráadásul<br />
magyarul is. A III. gulyáspartira közel 500 fő jött el, amely<br />
nagyon jó hangulatban telt. Bár a főszervezője én voltam,<br />
és egyedül koordináltam a szervezést, de a rengeteg segítség<br />
nélkül ez nem valósulhatott volna meg. Összeállítottam<br />
egy majdnem 30 fős önkéntes csoportot. Kilenc iskolai foglalkozást<br />
tartottam, rekordszámú, húsz fölötti gyermeklétszámmal.<br />
Megszerveztük a Mikulás-ünnepséget, valamint<br />
az első Ki mit Tud?-ot, és a tanárokkal egy önálló műsort<br />
is előadtunk. Felléptem az ashdodi magyar közösség rendezvényén,<br />
ez volt az első énekes produkcióm, és talán először<br />
csendült fel a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország<br />
Ashdodban (talán Izraelben is). Négy videót és egy életinterjút<br />
készítettem. Kezdeményeztem és összeállítottam a<br />
Zsigmond Vilmos-pályázatra a szervezet pályázati anyagát.<br />
Fogadószervezet<br />
Kárpátaljai Zsidók Világszervezete<br />
A holokauszttúlélők gyermekei, a kárpátaljai származású<br />
izraeliek 2001-ben döntöttek úgy, hogy<br />
létrehozzák a Kárpátaljai Zsidók Világszervezetét,<br />
hogy megerősítsék közösségüket, és megőrizzék<br />
meggyilkolt szeretteik emlékét. A világszervezet<br />
tagjai a szörnyűségek tanúiként, valamint az elődök<br />
hagyományainak őrzőiként tekintenek magukra.<br />
Kezdeményezője és segítője voltam egy új iskola indításának<br />
Jeruzsálemben. Részt vettem a fogadószervezetem elnökségi<br />
ülésein és rendezvényein. Írtam egy történeti cikket<br />
angolul a tagság részére (az ún. Jaross-listákról). Kétnapos<br />
kutatást folytattam a tzfati magyar múzeumban. Segítettem<br />
a nagykövetség nagy rendezvényeinél. Részt vettem az Izraeli–Magyar<br />
Tudós Társaság szervezésében.
26<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
dél-amerika<br />
dél-amerika27<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Bárdos Zsuzsanna<br />
Kiküldetés helye:<br />
Buenos Aires, Argentína<br />
Tevékenységi terület:<br />
néptáncoktatás, programszervezés<br />
…Magyarnak lenni: büszke gyönyörűség<br />
Magyarnak lenni: nagy s szent akarat,<br />
Mely ott reszket (nem csak) a Kárpátok alatt… (Sajó <strong>Sándor</strong>)<br />
Addig leszünk magyarok, míg magyarul táncolunk és magyarul énekelünk<br />
(Kallós Zoltán)<br />
Dr. Ferenc Viktória<br />
Kiküldetés helye:<br />
Buenos Aires, Argentína<br />
Tevékenységi terület:<br />
kutatás<br />
Jómagam elsősorban a kíváncsi kutató szemével tekintek a diaszpórában<br />
élő magyar közösségekre, és olyan kérdésekre keresem a választ,<br />
hogy melyek a kint élő közösségek hosszú távú megmaradásának<br />
feltételei, hogyan őrizhető meg, és adható át az anyanyelv, hogyan<br />
tartható fenn élő kapcsolat az akár 10 000 kilométer távolságban lévő<br />
anyaországgal.<br />
Elért eredmények<br />
Ösztöndíjas tevékenységemet a Puricelliné Szabó Éva által<br />
vezetett Argentínai Magyar Intézmények Szövetsége égisze<br />
alatt végeztem.<br />
Elsősorban a Hungária Magyar Egyesület klubjában működő<br />
tánccsoportoknál, illetve a magyar iskolában kaptam<br />
feladatokat, főként néptáncoktatást. Több mint 100 táncossal<br />
foglalkoztam heti rendszerességgel a Zrínyi Ifjúsági<br />
Körben, a Regös, a Kolomp, az Oleander együtteseknél,<br />
valamint egy alkalommal Chacóban is tanítottam. A Regős<br />
Néptáncegyüttes kérésére leltárt készítettünk raktárosukkal<br />
a viselettárukban, valamint segítettem őket ruhatáruk fejlesztésében<br />
is.<br />
Emellett aktívan részt vettem több, köztük nagy hagyományokra<br />
visszatekintő esemény előkészítésében, lebonyolításában.<br />
Ilyenek voltak a havi rendszerességű táncházak, a Cserkészbál,<br />
az augusztus 20-i ünnepség, az 1956-os forradalom 60.<br />
évfordulójára rendezett megemlékezés. Új kezdeményezésként<br />
– Kallós Zoltán mottómként választott gondolata alapján<br />
– bábáskodhattam egy népmese-népdalest szervezésében;<br />
illetve a Zrínyi Ifjúsági Kör tanárainak tartottam továbbképzést<br />
arról, hogyan tudják a népi játékokat sokrétűen felhasználni<br />
a szombati iskolai alkalmakon, táborokban a közösség építésére,<br />
nyelvi fejlesztésre. A karácsonyi vásáron öt közösséggel<br />
bemutattuk a fél év alatt tanult táncokat, énekeket.<br />
Fontosnak tartottuk ösztöndíjas társainkkal az együttműködést.<br />
Közös tevékenységünk eredményeképp a Valentin Alsina városrészben<br />
működő klub Ferenc Viktória segítségével egyre<br />
aktívabb szerepet vállalt a magyar közösségi életben. Fekete<br />
Péter Montevideóban foglalkoztatott társammal pedig közös<br />
projektszerű alkalmakon mindkét ország tánccsoportjainak tevékenységét<br />
támogattuk, segítettük jelenlétünkkel, a magyar<br />
férfi-női (nem csak) táncos viselkedésminták átadásával.<br />
Fogadószervezet<br />
Argentínai Magyar Intézmények Szövetsége,<br />
Regös Táncegyüttes Az AMISZ a ’90-es évek<br />
elején jött létre azzal a céllal, hogy összefogja az<br />
országban működő magyar közösségeket Bariloche-tól<br />
Córdobáig, Buenos Airestől Chacóig.<br />
A Regös Néptáncegyüttes azért alakult, hogy a<br />
bevándorló magyarok és utódaik számára kulturális<br />
és tanulóeszköz legyen, és segítsen magyarságuk<br />
fenntartásában. Az együttes a táncot, éneket és<br />
néprajztudást mindig is fontosnak tartotta, hiszen<br />
ez által lehet megismerni a magyar kultúrát, a<br />
múltat és a hagyományaikat.<br />
Elért eredmények<br />
A célterületül kapott Valentin Alsina-i közösség, amely a<br />
déli városrészben él, önmagában egy külön kis univerzum,<br />
amely eddig kevéssé volt ismert nemcsak Magyarországról<br />
nézve, hanem talán még a buenos airesi magyarok körében<br />
is. Ebben a közösségben nagy szükség van mindennemű<br />
fejlesztő munkára, mert kezdenek a rendezvények résztvevői<br />
megfogyatkozni, a még 1920-ban kivándorolt magyarok<br />
utódai „felszívódni”, új bevándorlás pedig nem jellemző.<br />
A kint töltött hat hónap alatt a közösségben heti rendszerességgel<br />
magyarórákat tartottam, meglátogattam a magyar<br />
családokat, segítettem havonta egy-egy rendezvényt<br />
szervezni a klub élet felpezsdítése céljából, valamint egy<br />
kérdőíves kutatást is folytattam magyar hátterű személyekkel.<br />
A (spanyol nyelvű) kérdőívet összesen 105 olyan magyar<br />
származású személy töltötte ki, akik a magyar szervezetekkel<br />
nem feltétlenül vannak kapcsolatban, de véleményüket<br />
megosztották arról, hogy milyen rendezvényekkel lehetne<br />
őket megszólítani, mi az a programtípus, amin szívesen részt<br />
vennének, s milyen gyakran tudnának a magyar gyökereikkel<br />
kapcsolatos rendezvényeken megjelenni. A magyar szervezetek<br />
számára e hasznos információk mellett a kérdőívben<br />
lehetőség volt az elérhetőségek megadására is, amire a<br />
kitöltők majd 90%-a hajlandó volt. Ezáltal a kutatás eredményeként<br />
egy eddig nem létező írott kontaktlista készült<br />
Fogadószervezet<br />
Argentínai Magyar Intézmények Szövetsége<br />
Az AMISZ országos hatókörű, de Buenos Airesben<br />
több szervezete van, hiszen a városban nem csak<br />
egy magyar közösség él, hanem földrajzilag (a nagy<br />
távolságok miatt) legalább kettő. Ezen közösségek<br />
megmaradását intézményileg két nagyobb klub és<br />
az ezekhez kapcsolódó számos más szervezet tevékenysége<br />
szolgálja.<br />
a valentin alsinai magyarokról, valamint egy másik, tágabb<br />
kontaktlista a Buenos Airesben élő, szervezeten kívüli magyarokról.<br />
Ezen kívül 16 interjú is készült a városban működő<br />
magyar szervezetek vezetőivel (melyekről hanganyag<br />
és szöveges átirat is készült) arról, hogy melyek a Buenos<br />
Airesben élő magyarok megmaradásának támogató tényezői,<br />
és miben látják a legnagyobb kihívásokat.
28<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
dél-amerika<br />
dél-amerika29<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Heka Dária Zsuzsanna<br />
Kiküldetés helye:<br />
Buenos Aires, Argentína<br />
Tevékenységi terület:<br />
oktatás, levéltár rendezése<br />
Komlósi Krisztina<br />
Kiküldetés helye:<br />
San Carlos de Bariloche, Argentína<br />
Tevékenységi terület:<br />
nyelvoktatás, néptáncoktatás, közösségi élet szervezése<br />
A hat hónap alatt megtapasztaltam, milyen erős összetartó erő magyarságunk,<br />
hiszen megismerhettem, hogy Magyarországtól ilyen távol<br />
élő honfitársaink milyen féltve őrzik a magyarsághoz tartozásukat.<br />
Magyarságtudatunkat nem az határozza meg, hogy hol élünk, vagy<br />
hogy mi az anyanyelvünk. Csakis a lelkünk legmélyén lakozó érzés<br />
számít.<br />
Elért eredmények<br />
Munkám során két intézménnyel kerültem szoros kapcsolatba,<br />
ezek a hétvégi magyar iskola, illetve a Hungária<br />
Könyvbarátok Köre (HKK). A magyar iskola idestova több<br />
mint hatvan éve működik Buenos Airesben. Az iskolában<br />
tanuló diákok száma jelenleg 30-40 fő közöttire tehető.<br />
A legkisebbek a magyar iskola óvodájában vesznek részt a<br />
foglalkozásokon. A magyar iskola szombatonként működik.<br />
A magyar nyelv mellett magyar földrajz, magyar történelem<br />
és magyar irodalom tantárgyakat is tanulnak az iskola diákjai.<br />
A néptánc és kézműves-foglalkozások szintén szerepelnek<br />
az órarendben. A magyar iskolában heti három tanórát<br />
tartottam. E mellett működtek a magyaróráim, melyekre iskolaidőn<br />
kívül volt alkalom. Ezeket egyénenként, illetve családonként<br />
tartottam. Így a hétköznapokon egy-egy magyar<br />
családhoz látogattam, ahol előbb a gyerekekkel, majd a felnőttekkel,<br />
szülőkkel vagy akár a nagypapával beszélgettünk<br />
magyarul. Négy ilyen családhoz jártam. Külön öröm volt,<br />
hogy diákjaim közül rengetegen idén néhány hónapig Magyarországon<br />
tanulhattak, magyar középiskolákban. Szintén<br />
nagy öröm volt, hogy többeknek folyamatban van az állampolgársági<br />
kérelmük, valamint, hogy több család fontolgatja<br />
a Magyarországra költözést is. Szintén siker, hogy olyan<br />
diákokat is elértem a külön foglalkozásokkal, akik nem járnak<br />
a magyar iskolába. Másik fő munkaterületem a klubban<br />
működő könyvtár volt, ahol egy egész szoba anyagát kellett<br />
rendeznem, iktatnom. Legjelentősebb rendezvények a<br />
közösség életében: a nemzeti ünnepeinket természetesen<br />
megtartják Buenos Airesben is. Emellett minden évben ismétlődő<br />
rendezvenyek a Cserkészbál és a Karácsonyi vásár.<br />
A különböző ismeretterjesztő, kulturális és zenés előadások<br />
is többnyire heti rendszerességűek. Havi gyakorisággal<br />
táncházat tartanak.<br />
Fogadószervezet<br />
Az argentínai magyar szervezetek csúcsintézménye<br />
az Argentínai Magyar Intézmények Szövetsége<br />
(AMISZ). Célja, hogy egységesen képviselje a<br />
magyar egyesületeket Argentína kormányzati,<br />
közigazgatási és egyéb intézményeinél. Az AMISZ<br />
gyökerét az Argentínai Magyar Egyesületközi Tanácsban<br />
kell keresni. Kezdete az 1950. március 15-i<br />
megemlékezésen történt. Az újjászervezés időpontja<br />
1993. június 23-a. Buenos Aires egyik terén<br />
az egyetlen latin-amerikai székelykaput állították<br />
fel, melyet Erdélyből adományoztak. Mellette áll<br />
Szent István mellszobra.<br />
Elért eredmények<br />
A kint töltött 6 hónap alatt a legfőbb feladatom a magyar<br />
nyelv oktatása volt. Tanítványaim között a 9 évesektől a 85<br />
évesekig mindenféle korosztály, a teljesen kezdőtől a haladóig<br />
mindenféle szint volt, és akadtak magyar származású<br />
és argentin diákjaim is. Hetente kétszer tanítottam a Szent<br />
István Angol Kéttannyelvű Iskolában, melyet egy magyar<br />
házaspár alapított. Itt összesen 10-15 argentin tanítványom<br />
volt. Emellett volt 13 állandó magyar tanítványom, akik heti<br />
rendszerességgel jártak hozzám órára.<br />
Augusztus 19-én a Szent István iskolában emlékeztünk meg<br />
a magyar államalapítás ünnepéről, az iskola auláját a gyerekek<br />
feldíszítették nemzeti színű díszekkel és magyarországi<br />
látnivalók fotóival. A gyerekek egy kvízjáték során még több<br />
érdekes információval gazdagodtak Magyarországról, valamint<br />
a magyar hagyományokról, ünnepekről. A műsort az<br />
iskolai magyar néptánccsoport bemutatója zárta. Augusztus<br />
20-án délben a Nemzetek Terén Fehér Sebastián a Bariloche-i<br />
Magyarok Szövetségének elnöke mondott ünnepi<br />
beszédet a magyar közösség és más nemzetek képviselői<br />
előtt, valamint felvonták a magyar zászlót.<br />
A november első és második hétvégéjén megrendezett<br />
Nemzetek Fesztiválján a bariloche-i európai nemzetek képviseltették<br />
magukat a fesztiválon, ahol a magyarokon kívül<br />
még 11 nemzet vett részt. A fesztivál előtt a közösség<br />
Fogadószervezet<br />
Bariloche-i Magyarok Szövetsége A magyar<br />
közösség tagjai különböző időpontokban érkeztek a<br />
városba, nagy részük már más argentin városból költözött<br />
ide. A magyar családok számát 50-60-ra becslik.<br />
A legtöbben már harmad-, negyedgenerációsok,<br />
és sajnos már nagyon kevesen beszélnek magyarul.<br />
A közösség tagjai közül már senki nem ismerte a<br />
magyar néptáncot, ezért nagy örömöt jelentett az itt<br />
élők számára a programba történő bekapcsolódás.<br />
A városban évente rendeznek ünnepséget a nagy<br />
európai közösségek, 1986 óta ezeken a magyarok is<br />
szerepelnek.<br />
néhány tagja 200 kg marhahúsból és 150 kg hagymából<br />
pörköltet főzött, amit aztán a fesztivál négy napján értékesítettünk.<br />
A pörkölt mellett lehetett kóstolni sajtos-tejfölös<br />
lángost, dobostortát és természetesen pálinkát is.<br />
Sokat tanultam a kint élő magyaroktól, és remélhetőleg nekem<br />
is sikerült hozzájárulnom a magyarságtudatuk erősödéséhez.<br />
Talán meg tudtam ismertetni a helyi közösséget<br />
a magyar kultúra és hagyományok szélesebb palettájával.
30<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
dél-amerika<br />
dél-amerika31<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Mózesné Püski Zsuzsanna<br />
Kiküldetés helye:<br />
Córdoba, Argentína<br />
Tevékenységi terület:<br />
magyartanítás, táncoktatás, közösségszervezés<br />
Fekete Péter<br />
Kiküldetés helye:<br />
Montevideo, Uruguay<br />
Tevékenységi terület:<br />
néptáncoktatás<br />
Jó volt figyelni, ahogy a közösség egyre bővül és növekszik, és nagyon<br />
megható látni az emberek szemében a csillogást, amikor még<br />
inkább közel kerülhettek gyökereikhez. Köszönöm a lehetőséget!<br />
Kétségtelenül ez volt életem legizgalmasabb hat hónapja. El sem lehet<br />
mondani, hogy mennyi tapasztalattal gazdagodtam ez alatt az idő alatt.<br />
Nem háttérmunkásként kezeltek, hanem komoly, felelősségteljes feladatokat<br />
bíztak rám, ami azt eredményezte, hogy motiváltan, jó kedvvel<br />
tudtam elvégezni a munkát, és így sokkal többre lettem képes.<br />
Elért eredmények<br />
Elért eredmények<br />
A klub által szervezett tevékenységekre kevés fiatal járt,<br />
ezért igyekeztem kifejezetten nekik szóló programokat szervezni.<br />
Ottlétem alatt havonta egyszer találkoztunk a 18-30<br />
éves korosztállyal, és játékos formában ismerkedtünk egymással<br />
és a magyar nyelvvel, kultúrával. A közösség most<br />
is működik, mivel eljövetelem előtt a csapat választott magának<br />
egy vezetőt, illetve létrehoztam egy külön whatsapp<br />
csoportot, ahol maguknak tudják szervezni a találkozóikat.<br />
A munkám jelentős részét a nyelvtanítás tette ki, különóráimra<br />
az idő múlásával egyre többen jelentkeztek. Végül<br />
összesen 25 diák fordult meg az órákon.<br />
Több alkalommal is tartottam táncházat, ahol néprajzi érdekességekről<br />
is beszéltem, és népdalokat tanítottam. Terített<br />
asztal mellett könnyen kovácsolódik a közösség, ezért a hat<br />
hónap alatt sok magyar ételt készítettem. Pörköltet, gulyást,<br />
lángost, túrógombócot… sőt, még kürtős kalácsot is.<br />
Természetesen a nemzeti ünnepek is nagy szerepet kaptak<br />
a közösség életében. Augusztus 20-a mindig fontos volt a<br />
córdobai magyar közösség életében, így 2016-ban is méltó<br />
módon megünnepeltük egy közös megemlékezéssel és<br />
ebéddel, amelyen 65-en vettünk részt. Október 23-án már<br />
több mint 75-en gyűltünk össze – a magyar kör történetében<br />
először –, hogy együtt emlékezzünk meg a forradalomról.<br />
Ezen az alkalmon tartottam egy interaktív „történelemórát”<br />
a forradalom eseményeiről, illetve kiállítást is szerveztünk,<br />
és a résztvevők megtanulták a magyar himnuszt. Az utolsó<br />
nagyobb összejövetel, amin részt vettem, a karácsonyi készülődés<br />
témája köré épült, ahol már olyan sokan voltunk,<br />
hogy a pingpongasztalt is meg kellett teríteni.<br />
Fogadószervezet<br />
A Córdobai Magyar Kör a ’60-as évek óta fennáll,<br />
és működik kisebb-nagyobb intenzitással, néha<br />
sok taggal és nagy élettel, néha pedig kevesebb<br />
taggal, csendesebben. Érkezésem előtt nagy változáson<br />
ment keresztül a közösség, mivel 2015-ben<br />
váratlanul elhunyt a klub akkori elnöke. Érezhető<br />
volt, hogy a gyászból még mindig ébredezik a közösség.<br />
2016-ban új vezetőséget választottak, akik<br />
új erővel és lelkesedéssel fogtak bele a munkába.<br />
Mentoraim is tagjai lettek ennek a vezetőségnek,<br />
és minden erejüket beleadták a klub sikerébe.<br />
Az UMO-ban különböző korosztályú gyermek-, egy ifjúsági,<br />
egy felnőtt- és egy senior csoport működik aktívan heti egy<br />
és két próbával. Ezen együttesek próbáinak teljes körű vezénylése,<br />
szakmai munkájának irányítása volt a feladatom,<br />
amit nagy lelkesedéssel végeztem. Rengeteg gyakorlást és<br />
előkészületet igényelt egy-egy próba megtartása annak érdekében,<br />
hogy eredményesnek tudjuk elkönyvelni az aznap<br />
elvégzett munkát, amit személy szerint kifejezetten élveztem.<br />
Célként kitűzött konkrét tanítandó táncanyagok a következők<br />
voltak:<br />
• a legkisebb korosztály (Tulipán; 3–6 évesek) különböző<br />
népi játékokat játszott és ezeket segítségül híva igyekeztünk<br />
megismertetni velük a különböző, egyszerűbb<br />
tánclépéseket<br />
• a középső gyermekcsoport (Hóvirág; 8–10 évesek) felcsíki<br />
polgári táncokat tanult<br />
• a legnagyobb gyermekcsoport (11–13 évesek) mezőföldi<br />
táncokat tanult<br />
• a Szivárvány Néptánc Együttes (ifjúsági csoport) tagjait a<br />
magyarpalatkai táncok rejtelmeibe igyekeztem bevonni<br />
• a Tündérkert Néptánc Együttessel (felnőtt csoport) Magyarborzásról<br />
tanultunk táncokat lankadatlan lendülettel<br />
• a Mákvirág Néptánc Együttes (senior) csoport széki táncokkal<br />
ismerkedett.<br />
A táncanyagok elsajátítása mellett 1-1 új koreográfia is készült<br />
minden együttesnek az éppen tanult táncokból. Ez<br />
folyamatosan zajlott heti 7-8 próbán. A tanítandó táncok<br />
mellett a munkatervemben szerepelt még, hogy az aktuális<br />
nemzeti ünnepek, megemlékezések szervezéséhez és lebonyolításához<br />
hozzájárulok a segítségemmel. Ugyanilyen<br />
minőségben kellett, hogy helyt álljak a gasztronómiai és<br />
kulturális eseményeken is, amelyek hála Istennek gyakran<br />
kerültek megrendezésre. Nagy öröm volt látni, hogy ezek a<br />
programok rendre rengeteg embert megmozgattak a kolónián<br />
belül és kívül egyaránt.<br />
Fogadószervezet<br />
Uruguayi Magyar Otthon<br />
A jövőre nézve az intézmény célja olyan fiatalok<br />
támogatása és integrálása, akik az Uruguayi Magyar<br />
Otthon küldetését fenntartják, és gazdagítják<br />
magyar kulturális és nyelvi ismereteiket, mert ezek<br />
jelentik az alapvető kötődést az anyaországgal.<br />
A közösség, ahol a munkámat végeztem, valóban<br />
erős, itt egymásért dolgoznak a résztvevők. Mindenféle<br />
érdek nélkül vannak és tevékenykednek<br />
együtt, amikor csak tehetik, csupán a közösség és<br />
az együttlét öröméért, amelynek a központjában a<br />
magyarság áll.
32<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
dél-amerika<br />
dél-amerika33<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Kun Ágnes<br />
Kiküldetés helye:<br />
São Paulo, Brazília<br />
Tevékenységi terület:<br />
nyelvtanítás, kulturális programok szervezése, néptánc<br />
Molnár Orsolya Anna<br />
Kiküldetés helye:<br />
Jaraguá do Sul, Brazília<br />
Tevékenységi terület:<br />
nyelvtanítás, hagyományőrző kulturális programok szervezése<br />
Hálás vagyok, amiért része lehettem ennek az interkulturális élménynek,<br />
mely nekem is sokat adott, és a tapasztalat elkísér életem végéig.<br />
Vajon mi járhatott annak a maroknyi magyar családnak a fejében, mikor<br />
indián kenukkal az őserdő közepére 125 éve megérkeztek? Mekkora<br />
lehetett az álmuk és az elhivatottságuk, hogy itt növények termesztésébe<br />
fogtak? Mekkora lehetett az erejük, hogy még így is, ilyen<br />
kevesen, minden nehézség árán is megtartották magyarságukat?<br />
Elért eredmények<br />
Ösztöndíjasként fő profilom a magyarnyelv-tanítás volt.<br />
Eredetileg a városban működő 13. sz. Szondi György<br />
Cserkészcsapat 10–16 éves tagjait tanítottam. Hamarosan<br />
a nagy érdeklődésre való tekintettel a Zrínyi és Ropogós<br />
Néptánccsoport is becsatlakozott a nyelvtanulásba. A cserkészgyűléseken<br />
tartott magyarórákon csoportosan zajlott a<br />
foglalkozás. Egyébként házhoz jártam a gyerekekhez, hogy<br />
egyénenként tudjam őket nyugodt körülmények között tanítani.<br />
A kolónia azon tagjaival magyarul beszélni, akik 1956 után<br />
vándoroltak ki, nem volt probléma; csupán a használt nyelv<br />
korszerűsítésére fordítottunk hangsúlyt (megorganizál helyett<br />
megszervez; jégszekrény helyett hűtőszekrény stb).<br />
Hétvégente népzenétől volt hangos a Magyar Ház. A városban<br />
működő három néptánccsoport egymást váltotta a<br />
próbákon. Minden magyar vonatkozású ünnepségen felléptek,<br />
és kapcsolatban vannak a környező országok magyar<br />
néptáncosaival is.<br />
A Magyar Házhoz fűződő legkedvesebb emlékem, mikor<br />
önálló irodalmi estet szerveztem, melyet a résztvevők nagyra<br />
értékeltek.<br />
A segélyegylet 2005 óta rendez magyarnyelv-tanfolyamokat<br />
a Magyar Házban. Jelenleg nagy érdeklődés mutatkozik<br />
magyar leszármazottak részéről, akik meg akarják szerezni<br />
a magyar állampolgárságot, és ehhez szükséges, hogy tökéletesítsék<br />
nyelvi ismereteiket. A tanfolyamokon idén 42<br />
tanuló vesz részt.<br />
Különösen fontos megemlíteni az Universidade de São Paulo<br />
intézményét. Itt került megrendezésre a II. Magyarok Brazíliában<br />
konferencia, melyen részt vett dr. Áder János köztársasági<br />
elnök, és ahol ösztöndíjasként segédkezhettem.<br />
A konferencia után a Magyar Ház adott otthont a tiszteletére<br />
rendezett állófogadásnak is.<br />
Hálás vagyok, amiért része lehettem ennek az interkulturális<br />
élménynek, mely nekem is sokat adott és a tapasztalat elkísér<br />
életem végéig.<br />
Fogadószervezet<br />
A Brazíliai Magyar Segélyegyletet 1926-ban az<br />
első magyar bevándorlók alapították São Paulo<br />
városában. Története az elesettek gondozásával<br />
kezdődött, munkaközvetítéssel és jogszolgálati<br />
tevékenységgel folytatódott, melyet az újonnan<br />
érkezett vagy elszegényedett bevándorlók részére<br />
ajánlott fel. Az egylet azóta sem feledkezett meg<br />
eredeti koncepciójáról. A segélyegylet felkarolja<br />
a magyarnyelv-tanítást, cserkészetet és néptáncot,<br />
összességében minden olyan tevékenységet, mely<br />
a magyar kulturális örökség megőrzésén munkálkodik.<br />
Elért eredmények<br />
Fogadószervezet<br />
Magyarok 1891-ben érkeztek Jaraguá do Sul-ba,<br />
többségükben egy Veszprém-megyében telepeseket<br />
toborzó akció keretein belül. Ennek köszönhetően<br />
a betelepülő magyarság jelentős része az akkor<br />
még épp csak magyarosodó, korábban betelepített<br />
sváb lakosság közül került ki. Jelenleg az Associcacao<br />
Húngara közel 200 tagot tart nyilván. Céljuk,<br />
hogy a helyi magyar szokásokat segítsék megőrizni.<br />
Tevékenységük fókuszában a történelmi és kulturális<br />
örökség, valamint a műemlékek, templomok, és<br />
írásos emlékek megőrzése áll.<br />
Ösztöndíjasként feladataim nagy részét a magyar mint idegennyelv-órák<br />
tették ki. Kezdetben 70 fővel, 6 csoportban<br />
zajlottak, melyeknek felépítésébe a nyelvi alapismeretek<br />
mellett a kulturális és honismereti anyagokat is integráltam.<br />
Ezen kívül ellátogattam magyar érintettségű iskolákba, bekapcsolódtam<br />
a helyi néptánccsoport munkájába, valamint<br />
a közösségi programok szervezésébe is. Legnagyobb sikere<br />
két tematikus tanfolyamnak, a főző- és a hímzőkurzusnak<br />
volt, mely idén első alkalommal valósult meg.<br />
Munkám során tudatosan arra törekedtem, hogy a magyarság<br />
minél nagyobb rétegéhez eljussak valamilyen<br />
módon: a gyerekekhez játékokkal, dalokkal, a fiatalokhoz<br />
táncórákkal, nyelvórákkal, filmklubbal, túrákkal, ételekkel,<br />
az idősebbekhez hímzőtanfolyammal vagy egy-egy kiadós<br />
beszélgetéssel.<br />
Néprajzosként hihetetlenül érdekes volt egy olyan közösségbe<br />
kerülni, amely a magyar kultúrát újratanulja,<br />
mintegy kicsit idegenként sajátítja el. Magyar gyökereik<br />
felkutatásában is segítségükre voltam: folyamatban van a<br />
magyarországi sváb kisebbségi önkormányzattal való kapcsolatfelvételük,<br />
illetve a Veszprém megyei kisközségekkel<br />
is felvettük a kapcsolatot, ahonnan a családok elvándoroltak.<br />
Mindkét oldalról nagyon pozitív visszhangja volt a<br />
kezdeményezésnek.<br />
A jaraguái és a São Pauló-i magyar kolóniák kérésére helyi<br />
feladataim mellett azon fáradoztam, hogy a két város<br />
magyarsága közötti együttműködés ismét felélénküljön.<br />
Mindkét helyen sokat tanultam, külön érdekesség volt számomra<br />
az eltérő korú kolóniák közötti különbségek megfigyelése.<br />
A legértékesebb, amit ettől a 6 hónaptól kaptam, azon emberek<br />
barátsága, akik megnyitották előttem az otthonukat,<br />
és feltétel nélküli szeretettel fogadták minden ötletemet.<br />
Külön öröm számomra, hogy ezek a kapcsolatok azóta is<br />
élnek, és a közös munka is folytatódik.
34<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
dél-amerika<br />
dél-amerika35<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Szakács Zsuzsánna Vera<br />
Kiküldetés helye:<br />
Montevideo, Uruguay<br />
Tevékenységi terület:<br />
magyarnyelv-oktatás, rendezvényszervezés<br />
Tar Krisztina<br />
Kiküldetés helye:<br />
Santiago de Chile, Chile<br />
Tevékenységi terület:<br />
néptánc, programszervezés, nyelvtanítás<br />
Hálás vagyok, mert a Montevideoban töltött 6 hónap alatt volt szerencsém<br />
megismerni egy, az általam eddig megszokottól teljesen eltérő<br />
és nagyon jól működő szervezeti kultúrát. Azt gondolom, itthon is<br />
tanulhatnánk abból, ahogyan az Uruguayi Magyar Otthon működik.<br />
A KCSP-kiküldetésem alatti 6 hónapban számos megható pillanatnak<br />
lehettem részese. Az egyik ilyen, az Értesítő újraindítása volt, amely<br />
sokak szemébe csalt könnyeket. Sok év után újra olvashatnak magyarul.<br />
Elért eredmények<br />
Az otthon tevékenységi körét jó pár foglalkozással, programmal<br />
gazdagíthattam. Például magyar nyelvoktatással,<br />
amelynek keretén belül 70 ember vett részt az óráimon<br />
rendszeresen. Különböző csoportokban dolgoztam velük,<br />
hetente 12 alkalommal, alkalmanként másfél órás tanórákban.<br />
Tanítványaim között volt kamaszoktól kezdve,<br />
tengerészkapitányon át elméleti fizikusig sokféle ember.<br />
Egy közös azonban volt bennük: lelkesen jártak az órákra<br />
mindannyian. Ezen túl, minden héten szerkesztettem<br />
egy 5 perces anyagot a magyar rádióműsorba. Ottlétem<br />
alatt 4 történelmi bemutatót készítettem és adtam elő<br />
az érdeklődőknek. A különböző történelmi évfordulók,<br />
megemlékezések szervezésekor kiemelt feladatom volt<br />
a megünnepelt dátumok, események történelmi kontextusba<br />
helyezése és szemléltetése korhű fotók, alkalmanként<br />
filmek segítségével, hogy a fiatalabbak is értelmezni<br />
tudják, mire emlékezünk, mit ünneplünk. E mellett természetesen<br />
minden alkalommal, amikor bármilyen rendezvény<br />
volt az Uruguayi Magyar Otthonban, segítettem,<br />
amiben csak szükség volt: a szervezésben, a főzésben,<br />
takarításban, a prezentációk megtartásában vagy éppen<br />
abban, hogy az idősebbekkel magyarul beszélgettem.<br />
Volt két tevékenység is, amely első alkalommal valósult<br />
meg az én kezdeményezésemre, az egyik az a kétalkalmas<br />
főzőtanfolyam, mely a magyaros ízeket volt hivatott<br />
népszerűsíteni, a másik pedig a nyelvtanuló diákok számára<br />
szervezett egész napos kirándulás volt, ahol megtanulták<br />
a klasszikus magyar labdajátékot, a métát, és<br />
nagyon élvezték.<br />
Ottlétem alatt számos század eleji dokumentumot fordítottam<br />
le, és tettem könnyebbé így a családfakutatást,<br />
érthetőbbé dédszülők, nagyszülők életének egy-egy<br />
momentumát. Végül, de nem utolsósorban a kezdeményezésemre<br />
létrejött egy párbeszéd az Uruguayi Magyar<br />
Otthon képviselői és a Külföldi Magyar Cserkészszövetség<br />
képviselője között arról, hogy újra legyen magyar<br />
cserkészcsapat Montevideoban. Hogy ez az egyeztetés<br />
hogyan folytatódik, és megvalósul-e, az már a jövő zenéje,<br />
azonban az első lépést megtettük.<br />
Fogadószervezet<br />
Uruguayi Magyar Otthon<br />
1936-ban alapították. Célja, politikától, illetve<br />
vallási ideológiától mentes magyar intézmény<br />
működtetése, a magyar kultúra valamennyi ágának<br />
fejlesztése, terjesztése. Az utóbbi tíz évben javult<br />
a magyarnyelv-oktatás, még több kapcsolatot<br />
alakított ki mind a dél-amerikai regionális magyar<br />
kolóniákkal, mind pedig magyarországi intézményekkel.<br />
Külön fejezetet érdemelnek magyar néptánccsoportjaik,<br />
amelyek az intézmény alapításától<br />
fogva működnek, a taglétszámuk folymatosan nő,<br />
eddig 9 neves dél-amerikai fesztiválon vettek részt.<br />
Elért eredmények<br />
A chilei magyarság pontos létszámát nagyon nehéz megállapítani,<br />
de körülbelül 2000 főre becsülhető. A többi latin-amerikai<br />
ország diaszpóra magyarságával összehasonlítva,<br />
a chilei sem túl aktív, sem összetartó. A <strong>Kőrösi</strong> <strong>Csoma</strong><br />
<strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong> révén ott töltött 6 hónapom alatt részt<br />
vettem a Kulturális Egyesület Értesítő nevű kiadványának<br />
újraindításában. 3 számot jelentettünk meg magyar és spanyol<br />
nyelven. A Chilei–Magyar Kulturális Egyesület címlistájának<br />
frissítése állandó tevékenységeim közé tartozott.<br />
Augusztusban nem feledkeztünk meg az ország alapítóról,<br />
megemlékeztünk Szent István királyról. Havonta egy alkalommal<br />
szerveztem kézműves szakkört, melyet én indítottam<br />
el. Ezeken rendszerint 10 fő vett részt. Táncolni viszont<br />
minden héten összejöttünk, a hétfő volt a táncház napja.<br />
A nemzeti ünnep alkalmával ünnepségsorozatot szerveztünk<br />
október 23-án. Kiss Péter zongoraművész tisztelt meg<br />
jelenlétével és játékával, valamint az 1956-os forradalmat<br />
bemutató kiállítás és szeminárium szemléltette a történteket<br />
a Santiagói Egyetem épületében. Egyházi elöljáróinkra<br />
is megemlékeztünk a Márton Áron erdélyi püspöknek<br />
szentelt emlékév alkalmával. Továbbá olyan kulturális<br />
eseményeknek örülhettek a helyi magyarok, mint Szabadi<br />
Vilmos hegedűművész koncertje és Kálló Péter fényképész<br />
kiállítása.<br />
Fogadószervezet<br />
Chilei–Magyar Kulturális Egyesület Az egyesület<br />
1989 óta működik folyamatosan, azzal a céllal, hogy<br />
felkarolja a Chilében élő magyarokat, és összefogja<br />
őket. Feladata elsősorban a magyar nemzeti<br />
ünnepek alkalmából szervezett megemlékezések<br />
megszervezése mint a március 15-i megemlékezés,<br />
augusztus 20-án a Szent István király emlékére<br />
szervezett megemlékezés, valamint az október 23-i<br />
ünnepség. Aktivitása kiterjed ökomenikus vallásos<br />
szertartások, ünnepségek, társasági ebédek, különböző<br />
szociális és kulturális rendezvények szervezésére<br />
is.
36<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Európa<br />
Európa37<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Borsi Péter<br />
Kiküldetés helye:<br />
Hannover, Németország<br />
Tevékenységi terület:<br />
programszervezés, teológia, hitoktatás<br />
Dúcz Erzsébet<br />
Kiküldetés helye:<br />
Berlin, Németország<br />
Tevékenységi terület:<br />
néptánc, népzene, programszervezés, oktatás<br />
Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok.<br />
(1, Pét 5,7)<br />
A nyugat-európai cserkészet a magyar hagyományok esszenciáját<br />
igyekszik közvetítetni kisközösségi formában, nagy elkötelezettséggel.<br />
Elért eredmények<br />
Feladataim döntő többségét az képezte, hogy csatlakozzam<br />
az alábbiakban felsorolt többrétegű munkába.<br />
A lelkigondozói szolgálat feladatai az Észak-Németországi<br />
Magyar Református Lelkigondozói Szolgálatnál nagyon<br />
széleskörűek és változatosak: havi rendszerességgel magyar<br />
nyelvű istentiszteletek és bibliaórák, ifjúsági alkalmak<br />
tartása, lelkigondozói szolgálat, kórházi beteglátogatások,<br />
családlátogatások, missziói és diakóniai feladatok,<br />
egyházi és nemzeti ünnepek szervezése és lebonyolítása,<br />
gyermek istentiszteletek, kazuális alkalmak, konfirmációi<br />
előkészítők tartása. Az istentiszteletek s a szolgálatok ökumenikus<br />
szellemben folynak, ugyanis a gyülekezeti tagok<br />
nem kizárólagosan reformátusok. A gyülekezeti alkalmak<br />
Isten igéje mellett alkalmat adnak a magyarok rendszeres<br />
találkozására is.<br />
A helyi magyarság itt nem csupán Hannoverre korlátozódik,<br />
hanem a többi gyülekezeti központra is kiterjed.<br />
Az összes településen aktív és dinamikus közösségi élet<br />
folyik. A rendszeres alkalmak mellett gyakran összegyűlnek<br />
a magyarok, hogy közösségben lehessenek. Az egyes<br />
gyülekezeti alkalmak átlagos látogatottsága 25-45 fő között<br />
mozog.<br />
Bekapcsolódva a szolgálat munkájába, tartottam istentiszteleteket,<br />
bibliaórákat, gyermekalkalmakat, konfirmációs<br />
előkészítőket, ifjúsági órákat, valamint beteglátogatásokat<br />
és úrvacsoraosztást is végeztem. Az egyes feladatok<br />
résztevékenységeibe is bevontak: szerkesztettem egyes<br />
körleveleket, fotókkal dokumentáltam a gyülekezeti életet,<br />
előkészítettem az istentiszteleteket, rétegtalálkozókon<br />
vettem részt, címlistákat rendszereztem és bővítettem,<br />
anyagokat gyűjtöttem és dolgoztam fel, részt vettem<br />
a missziós tevékenységekben. A lelkigondozói szolgálat<br />
mellett aktívan részt vállaltam a Hannoveri Magyar Egyesület<br />
egyes programjaiban is.<br />
Fogadószervezet<br />
Az Észak-Németországi Magyar Református<br />
Lelkigondozói Szolgálat Alsószászországban<br />
(Niedersachsenben) végzi áldozatos munkáját<br />
immáron több mint hat évtizede. A szolgálati<br />
terület hat nagyvárosra korlátozódik: Göttingen,<br />
Braunschweig, Hildesheim, Hannover, Bréma és<br />
Hamburg. Ezen nagyvárosokban alakultak meg a<br />
gyülekezeti központok, melyek igyekeznek öszszefogni<br />
az adott városban és vonzáskörében élő<br />
magyar hívők közösségét.<br />
Elért eredmények<br />
Berlini kiküldetésem során elsősorban a cserkészcsapatnál<br />
dolgoztam, éneket és táncot tanítottam, előkészítettem a<br />
keretmeséket, magyarságismereti órákat tartottam irodalomból.<br />
Részt vettem a kerületi regöstáborban és a csapattáborban<br />
is, ahol Arany János Toldi című művét dolgoztuk<br />
fel közösen. Részt vettem a csapat 1956-os megemlékezése,<br />
illetve a tavaszi szavalóverseny megszervezésében és<br />
lebonyolításában. Dolgoztam a Brunszvik Egyesület által<br />
működtetett magyar óvodában, ahova kétszer 10 gyermek<br />
jár. Közreműködtem a kéthetente zajló hétvégi magyar iskolában,<br />
ahol foglalkozásokat tartottam a pedagógusok<br />
munkáját segítve. Ide 15-20 gyermek jár rendszeresen.<br />
A Kolompos-gyermekkoncert megszervezésében és lebonyolításában<br />
is részt vettem. Heti rendszerességgel tanítottam<br />
a Berlini Magyar Tánccsoportban Váczi András és<br />
Dániel <strong>Sándor</strong> mellett. Megszerveztem a felkészülésüket<br />
és a részvételüket az I. Nyugat-Európai Magyar Néptáncfesztiválon<br />
Stuttgartban. A csapat első ízben vett részt<br />
hasonló rendezvényen. A közösségbe nagyjából 15 fő jár.<br />
Rendszeresen részt vettem a „Csingerálás” gyermekfoglalkozás<br />
megtartásában. A cserkészet, a Csingerálás és a<br />
tánccsoport számára közös tavaszi táncházat szerveztem<br />
Fogadószervezet<br />
86. sz. Apáczai Csere János Cserkészcsapat<br />
A helyi magyar közösség sok kisebb szervezetből áll.<br />
Az egyik főbb közülük a 86. sz. Apáczai Csere János<br />
Cserkészcsapat, amelyet Szántó-Konthur Krisztina<br />
és Konthur Zoltán alapított 1998-ban, azóta is ők a<br />
vezetői. 20-25 gyermek és fiatal jár rendszeresen<br />
ide. A csapat kéthetente tart alkalmakat. Az örsi<br />
órák, magyarságismereti foglalkozások, ének és tánc<br />
mellett megtartják a magyar ünnepeket. Rendszeres<br />
programok: karácsonyi ünnepség, szavalóverseny,<br />
regöstábor, csapattábor, nyári tábor.<br />
önállóan. Felléptem a berlini magyar nagykövetség március<br />
15-i ünnepségén Váczi Andrással és Menyhért Judittal.<br />
Önálló Arany János-estet szerveztem a nagykövetségen. A<br />
Pásztorcsillag Alapítvánnyal közösen Erasmus + pályázatot<br />
nyújtottunk be népzenei- és néptáncos módszertani tréning<br />
szervezésére. Rendszeresen közreműködtem a Magyar<br />
Egyesület és a Magyar Kolónia rendezvényein, illetve cikkeket<br />
írtam a Magyar Egyesület lapjába. Részt vettem az I.<br />
Nyugat-Európai Családi Néptánctábor megszervezésében<br />
és lebonyolításában, mezőkeszüi táncokat tanítottam a kezdő<br />
csoportnak.
38<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Európa<br />
Európa39<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Farkas Júlia<br />
Kiküldetés helye:<br />
Köln, Németország<br />
Tevékenységi terület:<br />
gyermekfoglalkozások, programszervezés, tanítás a magyar iskolában<br />
Gódor Nikoletta<br />
Kiküldetés helye:<br />
Hannover, Németország<br />
Tevékenységi terület:<br />
programszervezés, szerkesztői feladatok<br />
Úgy jöttem ki Kölnbe, hogy szeretnék adni valamit magamból a kölni<br />
magyar közösségnek. Persze volt bennem szorongás és félelem, hogy<br />
van-e egyáltalán erre itt szüksége bárkinek. Visszatekintve az elmúlt<br />
kilenc hónapra, az a legjobb érzés, hogy úgy érzem, a helyi magyarok<br />
örömmel elfogadták ezt a kis részt belőlem.<br />
A kilenc hónap alatt megtanultam, hogy az otthon nem csak egy földrajzi<br />
hely lehet, hanem egy olyan közösség is, ahol valami összeköt<br />
minket. Közös nyelv, közös kultúra vagy egyszerűen akár csak a kedvesség,<br />
odafigyelés. Ezentúl már hannoveri magyarok közé is<br />
„hazaj övök” majd.<br />
Elért eredmények<br />
Szerencsés vagyok, hogy a Kölni Magyar Lelkészség<br />
munkájába bekapcsolódhattam. A hétvégi magyar iskolában<br />
kéthetente 27 gyermek számára tanítottam hittant<br />
és önismereti játékokat. Az első félévben két alkalommal,<br />
a második félévben öt alkalommal vezettem beszélgetést<br />
szülőknek a gyermekneveléssel kapcsolatos kérdésekről.<br />
Péntekenként a Zeneovi keretében „Varázsjátékok” csoportot<br />
indítottam, ahol a gyermekek egy fantáziajátékban<br />
vesznek részt, majd ezt követően rajzolnak.<br />
A düsseldorfi misék alatt rendszeressé vált a gyermekkatekézis,<br />
így kéthetente a gyerekek magyarul tanultak<br />
vallásos énekeket, beszélgettünk és kézműveskedtünk az<br />
aktuális bibliai résszel kapcsolatosan. A résztvevők száma<br />
egyre bővült, míg alkalmanként már körülbelül 20 gyermek<br />
fordult meg ezeken a foglalkozásokon. Idén először<br />
családbarát módon, a lelkinapok alatt velem játszottak és<br />
barkácsoltak a kicsik.<br />
Kezdeményezésemre taizéi imaóra sorozat kezdődött a<br />
fiatal felnőttek részére havi egy alkalommal, amely kötetlen<br />
együttléttel, beszélgetéssel vagy játékkal folytatódik.<br />
Ezeken a találkozókon körülbelül 20 fiatal felnőtt<br />
vett részt. Ökumenikus lelkülettel, együtt imádkoztunk a<br />
magyar protestáns gyülekezet fiataljaival.<br />
Mentorom, József atya engedélyével és támogatásával<br />
a düsseldorfi főkonzulátus munkáját is segítettem, a<br />
hírlevél szerkesztésében, a magyar szervezetekkel való<br />
kapcsolattartásban, illetve rendezvények szervezésében<br />
segédkeztem. A főkonzulátus illetékességi területébe<br />
tartozó két tartományban egy-egy oktatási fórumot tartottunk<br />
a hétvégi magyar iskolák és gyermekcsoportok<br />
támogatására.<br />
Nagyon hálás vagyok ezért a kilenc hónapért, és hogy<br />
megtapasztalhattam a Köln környékén élő magyarok vendégszeretetét.<br />
Jó volt együtt megélni a magyarságunkat,<br />
a keresztény hitünket.<br />
Fogadószervezet<br />
Kölni Érsekség Római Katolikus Magyar Lelkészsége<br />
Az Észak-Rajna Vesztfália tartományhoz<br />
tartozó magyar katolikus lelkipásztori szolgálat<br />
a második világháború végén kezdődött, de a<br />
magyarok első, hivatalosan is megbízott lelkésze<br />
1948-ban kezdte meg munkáját. A legfontosabb<br />
feladatok, amiket ellátnak: a hívek lelki kísérése az<br />
élet különböző eseményein, szentségek kiszolgáltatása,<br />
karitatív, oktató- és kulturális tevékenység, a<br />
magyar nyelv és kultúra ápolása. Nemzeti ünnepeiket<br />
és kulturális programjaikat javarészt Kölnben és<br />
Düsseldorfban szervezik.<br />
Elért eredmények<br />
A 9 Hannoverben töltött hónap alatt összesen 11 egyesületi<br />
programot valósítottunk meg, melyek közül a januári<br />
magyar kultúra napja alkalmából szervezett művészeti est<br />
újdonság volt. A rendezvények szervezésében való segítség<br />
mellett alkalmam nyílt az itt élő magyar gyerekekkel<br />
is találkozni, foglalkozni. A farsangi foglalkozás alkalmával<br />
például „tavaszváró” magyar népi játékokat játszottunk,<br />
énekeltünk, kiszebábot táncoltattunk, amit a több mint 30<br />
Ovi-Sulis magyar kisgyermek nagyon élvezett.<br />
A Hannoveri Magyar Egyesület programjai mellett mentorom,<br />
Szilágyi Szabolcs, a Németországi Magyar Szervezetek<br />
Szövetségének (BUOD) alelnöke munkáját segítettem.<br />
A szövetség immár 7 éve rendszeresen jelentet meg magyar<br />
vonatkozású kétnyelvű falinaptárt. 2017-től a hungarikumokat<br />
bemutató naptársorozat indult. Ennek a sorozatnak<br />
a szerkesztésében szintén segíthettem. Feladataim<br />
közé tartozott továbbá mentorhelyettesem, Menkéné Pintér<br />
Magdolna észak-németországi magyar református lelkész<br />
munkájának segítése is. Néhány alkalommal elkísérhettem<br />
őt más észak-németországi magyar gyülekezetekbe<br />
(Braunschweig, Bréma, Göttingen, Hamburg, Hildesheim),<br />
Fogadószervezet<br />
A Hannoveri Magyar Egyesület 1958 óta működik<br />
hivatalosan is egységes formában. Az egyesület<br />
célja a hannoveri régióban élő magyarság összetartása,<br />
a magyar nyelv, kultúra és a hagyományok<br />
ápolása. Az egyesület legalább havonta egyszer tart<br />
valamilyen rendezvényt, melyek valamennyi korosztály<br />
számára biztosítanak lehetőséget a találkozásra,<br />
magyar közegben töltött kikapcsolódásra, a közösségi<br />
életben való aktív részvételre: a gyerekektől az<br />
idősekig. Az egyesületnek több kisebb „szervezete”,<br />
csoportja is működik.<br />
és az ottani gyerekeknek az istentisztelet alatt gyermekfoglalkozást<br />
tarthattam, ahol egy-egy bibliai történetet elmesélése<br />
mellett magyar néptáncot, népdalokat, játékokat is<br />
megismertethettem velük.
40<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Európa<br />
Európa41<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Gordos Katalin<br />
Kiküldetés helye:<br />
Regensburg, Németország<br />
Tevékenységi terület:<br />
programszervezés, nyelvtanítás<br />
Hortobágyi Ivett<br />
Kiküldetés helye:<br />
Stuttgart, Németország<br />
Tevékenységi terület:<br />
néptánctanítás, rendezvényszervezés<br />
A magyar nyelv és kultúra egy olyan forrás, amely feltölt, felpezsdít,<br />
megérint, és abban megmerítkezve otthonra lel a magyar.<br />
A világ bármely részén élő magyarok számára az egyik legfontosabb<br />
közösségmegtartó erő a néptánccsoportokban rejlik. Sokan itt találnak<br />
kapcsolódási pontot magyarságukhoz, őseik kultúrájához, hagyományaihoz,<br />
és a velük együtt élő magyarokhoz. Jó érzés volt egy ilyen<br />
közösséghez tartozni, és annak működését segíteni, továbbfejleszteni.<br />
Elért eredmények<br />
A Müncheni Magyar Intézet stratégiai fejlesztési, pénzügyi,<br />
minőségbiztosítási és adminisztrációs feladataiban<br />
a hét minden munkanapján részt vettem (levelezés, telefon,<br />
adminisztráció). A regensburgi magyar iskolában felső<br />
tagozatos, 10 fős csoport tanára voltam. A müncheni<br />
magyar iskola és óvodában két hónapig óvodai foglalkozásokat,<br />
kerekítő ovimókát tartottam. A nürnbergi és<br />
a weideni magyar iskolákban kerekítő foglalkozásokat,<br />
országismeret-órákat tartottam. Hasonló foglalkozást vezettem<br />
az innsbrucki NeveNincs csoportban és a cserkészcsapatnál.<br />
Egy magyar származású diáknak heti kezdő magyarnyelv-tanfolyamot<br />
tartottam. Májusban Augsburgban<br />
a Balassi-füzetek egyikéből tartottam bemutatóórát.<br />
A tanév tavaszi szemeszterében a Regensburgi Egyetem<br />
Hungaricum képzésén magyarnyelv-kurzust tartottam. Az<br />
ELTE egyik magyar mint idegen nyelv szakos hallgatójának<br />
mentortanára lettem: óráimon hospitált, konzultációkat<br />
folytattunk, csoportjaimban tanított.<br />
Bajorországban kezdeményezés indult a magyar nyelv<br />
gimnáziumi (egyben érettségi) tantárgyak közé való felvételére,<br />
részt vettem az ügyviteli munkákban, mentorommal<br />
tájékoztatót tartottunk a kezdeményezésről. Német<br />
nyelven összeállítottam az engedélyezéshez szükséges<br />
tantervet.<br />
Létrehoztam és napi szinten kezeltem a BMI Facebook-oldalát.<br />
Elindítottam a heti Magyar Zenés Ifiklubot, melyen magyar<br />
tinédzserekkel zenét hallgattunk, zeneszövegeket<br />
elemeztünk, szókincs- és beszédkészség-fejlesztő gyakorlatokat<br />
végeztünk.<br />
Kulturális programokat szerveztem: Márton Áron-emlékest<br />
és Márton-napi ünnepség, farsang és a magyar kultúra<br />
napja. Egyéb kulturális rendezvények szervezésében<br />
is segédkeztem: József Attila-emlékest, Német–Magyar<br />
Napok az egyetemen, a KMÉM egyik müncheni előadása.<br />
Idén két előadást tartottam a BMI tanárainak és vendégeinek.<br />
Fogadószervezet<br />
A Müncheni Magyar Intézet Egyesület (MMI)<br />
1962-ben alakult. Feladatai a németországi magyar<br />
kulturális életben: nyelvoktatás, kétnyelvű egyetemi<br />
oktatás és diaszpórakutatás, könyvtár- és<br />
hagyatéktár-fejlesztés, valamint kulturális rendezvényszervezés.<br />
Az intézet 2009-ben települt át<br />
Münchenből a Duna-parti városba, és fokozatosan<br />
beépült a Regensburgi Egyetembe. Az MMI a Bajorországi<br />
Magyar Iskola (BMI) stratégiai fejlesztési,<br />
pénzügyi, minőségbiztosítási és adminisztrációs<br />
feladatait is ellátja.<br />
Elért eredmények<br />
Ösztöndíjas tevékenységem során a fő feladatom a Csöbörcsök<br />
Táncegyüttes felnőtt, kezdő és haladó próbáinak<br />
megtartása volt szerdánként 19.00–21.00 és péntekenként<br />
18.00–22.00 között. Ezen rendszeresen részt vett 25<br />
fő. Szerdánként 17.00-tól 18.00-ig a Kis-Csöbörcsök iskolás<br />
gyermek néptánccsoportot is tanítottam, mely tizenkét<br />
7–12 év közötti tagot számlál. Emellett aktívan segítettem<br />
a fellépések szakmai koordinálásban, a táncházak és táncos<br />
programok szervezésében és lebonyolításában. Ezek közül<br />
a legnagyobb rendezvény az I. Nyugat-Európai Magyar<br />
Néptáncfesztivál volt 2016. november 25-27. között, melynek<br />
előkészítésében és megvalósításában főszervezőként<br />
vettem részt. A háromnapos, egyedülálló rendezvényen 7<br />
magyar táncegyüttes vett részt Németországból Svájcból<br />
és Franciaországból.<br />
A tánctanítás mellett néptáncpedagógiai és együttesvezetői<br />
továbbképzést is tartottam a táncegyüttes kiemelt fiataljainak,<br />
ezzel megalapozva a tánctanári és vezetői utánpótlást,<br />
ha én már nem leszek náluk ösztöndíjasként. Továbbá<br />
segítettem más, Stuttgartban vagy környékén működő magyar<br />
intézménynél és szervezetnél is, köztük a Württembergi<br />
Magyar Protestáns Gyülekezetnél és a Magyar Kulturális<br />
Fogadószervezet<br />
A Csöbörcsök Táncegyüttes több mint 3 évtizedes<br />
múltra tekint vissza. Tagjai 1989 óta kizárólag eredeti<br />
néptáncokat táncolnak Magyarország és Erdély<br />
vidékeiről. Céljuk, hogy mélyrehatóan megismerjék<br />
a Kárpát-medencében élő magyarság hagyományos<br />
tánc- és zenekultúráját, és a színpadon is bemutassák<br />
azokat. Az elmúlt közel két évben egy olyan<br />
felmenő rendszerű táncegyüttest sikerült kialakítani<br />
itt magyarországi mintára, melyben minden korosztály<br />
megtalálja a tudásszintjének megfelelő tánccsoportot.<br />
Intézetnél. Havonta egy szombaton pedig a Konzuli Magyar<br />
Iskola ludwigsburgi tagozatának iskolaelőkészítő csoportjában<br />
népi játékokkal és népdalokkal ismertettem meg az<br />
odajáró 16 óvodást.
42<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Európa<br />
Európa43<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Karakas Zoltán<br />
Kiküldetés helye:<br />
Frankfurt am Main, Németország<br />
Tevékenységi terület:<br />
népzene, programszervezés, gyermekfoglalkozások<br />
Maronics Ilona Anna<br />
Kiküldetés helye:<br />
München, Németország<br />
Tevékenységi terület:<br />
programszervezés, közösségépítés, oktatás, adminisztratív feladatok, cserkészet<br />
Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog,<br />
ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának. (Kodály<br />
Zoltán)<br />
A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, hitemet megtartottam.<br />
(2, Tim 4, 7)<br />
Elért eredmények<br />
Elért eredmények<br />
Márton Áron-emlékév: plakátot, szórólapokat kitettem<br />
az egyházközség polcaira, faliújságára, készítettem külön<br />
ismertetőt. Körlevelek mentek a témával kapcsolatban a<br />
cserkészeknek, néptáncosoknak, egyéb szervezeteknek,<br />
szóban is megemlékeztünk a programokon.<br />
Néptánc: a Rezeda és a Cifra Néptánccsoport munkáját<br />
segítettem.<br />
Magyar iskolákban, óvodákban rendszeresen írás-olvasást,<br />
történelmet tanítottam. Zenebölcsit és miniklubot<br />
szerveztem, furulyára oktattam a kicsiket, segítettem az<br />
iskola-előkészítőben. Ezeket rendszeresen hetente végeztem.<br />
Cserkészet<br />
Íjászatot, rovásírást tanítottam a cserkészeten, valamint<br />
Furulya tanodát indítottam heti rendszerességgel. Fogadószervezetem<br />
foglalkozásain, rendezvényein (ünnep,<br />
családi mise, tábor...) részt vettem, örsi, és rajfoglalkozásokat<br />
vezettem. Feladatom volt: esemény előkészítése,<br />
pakolás, értesítések (pályázatok, versenyek stb.), körlevelezés.<br />
2 hetente foglalkozást tartottam: magyarság-ismeretek,<br />
kicsiknek rajz, festés, népi játékok… ovisoktól – öregcserkészekig.<br />
Nagyobb ünnepeken, egyházi találkozókon, kirándulásokon,<br />
sportversenyeken segítettem.<br />
Ünnepek<br />
Március 15-én a cserkészekkel együtt közös megemlékezést<br />
tartottam.<br />
A következő rendezvények előkészítésében segítettem:<br />
1956-os ünnepség, kultúra napja, költészet napja, egyházi<br />
ünnepek: advent, karácsony (Idén engem kértek fel a<br />
műsor összeállítására a cserkészekkel, Cifra táncosaival),<br />
húsvét, pünkösd.<br />
Együttműködtem több ösztöndíjassal, turnét, tábort,<br />
gyerekfoglalkozásokat, bált szerveztünk együtt.<br />
Amire büszke vagyok: a Furulya tanoda továbbra is sikeresen<br />
működik.<br />
Fogadószervezet<br />
84. sz Lehel Vezér Cserkészcsapat Második alkalommal<br />
érkeztem Frankfurtba a KCsP keretében.<br />
Itt nagyon jól szervezett közösségek működnek, és<br />
egymás között is élő a kapcsolat. A cserkészcsapat<br />
a fiataloknak tartott rendszeres foglakozások<br />
mellett különféle cserkésznapokat, ünnepségeket,<br />
táborokat, kirándulásokat, illetve sportnapokat<br />
szervez, de aktívan részt vesz a környékbeli<br />
csapatok programjain is. Fontos tevékenységük a<br />
néptánc, hiszen a közös tánc nagymértékben segíti<br />
a barátságok és az összetartozás érzését a gyerekek,<br />
a fiatalok, a magyarok között.<br />
Nem csak a Müncheni Magyar Katolikus Egyházközségnél<br />
dolgoztam, „kölcsönadtak” az Augsburgi Szent László Magyar<br />
Katolikus Missziónak. A misszió történetét kutattam,<br />
és a Szent László-napi búcsú művészfellépőit szerveztem<br />
(Berecz András és régi KCSP-s ösztöndíjasokból álló aktív<br />
tánccsoport). Feladatokat kaptam a müncheni magyar<br />
főkonzulátustól is, akiknek cikkeket, alapszabályzatokat<br />
fordítottam, tudósítást írtam és fordítottam, Horst Lorenz<br />
Seehofer bajor miniszterelnök és Orbán Viktor miniszterelnök<br />
találkozójának lebonyolításában és különböző programok<br />
beléptetésében segítettem, valamint cikkeket írtam<br />
róluk. A legemlékezetesebb feladatom pedig a tolmácsolás<br />
volt a Nemzeti Színház stábja és a helyi Gasteig színház<br />
között a díszlet összeszereléstől, ebédeltetésen át, az idős<br />
színészek taxiztatásáig.<br />
Volt egy sikeres előadássorozatom a 2016-os Krakkói Ifjúsági<br />
Világtalálkozóról, amit több helyen előadtam. Ezen<br />
kívül a magyar népviseletekről is összeállítottam egy előadást<br />
a Szenior Klubban, és ugyanott vetélkedőt is szerveztem.<br />
Kezdeményeztem egy ifjúsági filmklub elindítását,<br />
Fogadószervezet<br />
A Müncheni Magyar Katolikus Egyházközség a<br />
München-Freisingi Érsekség alá tartozik. Az egyházközséget<br />
Merka János atya, plébános vezeti.<br />
Az épületet, ahol maguk az irodák találhatók, az<br />
érsekség bocsátotta szolgálatukra. Található itt még<br />
kápolna, könyvtár, díszterem és egyéb termek, melyeket<br />
a helyi magyarok használhatnak: cserkészek,<br />
baba-mama kör, tánccsoportok, számítógép, ill. német<br />
tanfolyamosok. Van, amikor más egyesületek is<br />
használhatják, mint például a Széchenyi Kör, KMÉM<br />
csoport, Regös Táncegyüttes.<br />
amit sikeresnek nevezhetek. Az esemény havonta egy alkalommal<br />
került megrendezésre, kiválasztottam egy olyan<br />
filmet, ami a misszió jellegéhez mérten megfelelő és komoly<br />
témákat tartalmazott. Ezt a film végén egy kötött,<br />
kérdésekkel segített beszélgetésen dolgoztuk fel.<br />
Patai Borbálával még szeptemberben Münchenbe helyeztek,<br />
így nekünk voltak olyan programjaink, amelyek egybeestek:<br />
Seehofer–Orbán találkozó, Nemzeti Színház Tóth<br />
Ilnoka c. előadása. Volt, hogy Munkácsy Fruzsina és Patai<br />
Borbála felkérésére Ulmban, a magyar kultúra napján zenéltem,<br />
valamint a cserkészet keretén belül Nürnbergben<br />
Tóth-Pál Zoltánnal és Molnár Gergővel, volt nürnbergi ösztöndíjassal<br />
működtem együtt. Ezen kívül a berlini ösztöndíjassal,<br />
Dúcz Erzsébettel szerveztük az augsburgi búcsút.
44<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Európa<br />
Európa45<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Munkácsy Katalin Fruzsina<br />
Kiküldetés helye:<br />
Frankfurt am Main, München, Burg-Kastl, Németország<br />
Tevékenységi terület:<br />
Lehetőségem nyílt bepillantani izgalmasabbnál-izgalmasabb életutakba.<br />
Értékrendszerek, identitások rajzai váltak élessé azon beszélgetések<br />
által, melyekben egy közel fél évszázadot megélt oktatási intézmény<br />
egykori diákjai kalauzoltak. Ez a történelmi időkben nemesedett<br />
„nemzetközi” társaságot összefűző fonál nem más, mint a magyarság<br />
fonala.<br />
Németh Ágnes<br />
Kiküldetés helye:<br />
Hagen, Németország<br />
Tevékenységi terület:<br />
néptánc, programszervezés, online kommunikáció<br />
Itt, a határon jócskán túl jöttem rá, hogy a magyar kultúrához, örökséghez<br />
való ragaszkodás milyen erős tud lenni, az anyaországon kívül<br />
is. Mekkora összekötő erő lehet az itt élő emberek között, akik bár az<br />
országot ilyen-olyan oknál fogva elhagyták, a magyarságukról nem<br />
mondanak le.<br />
Elért eredmények<br />
Az ösztöndíjas időszakom alatt számos életútinterjú elkészítésére<br />
nyílt lehetőségem, melyek mind sarokkövei az iskola<br />
történetét összefoglaló munkámnak. Emellett levéltári<br />
anyagok, újságcikkek és hagyatékok feltárásával illesztem<br />
össze a nyugati magyarság egykori oktatási fellegvárának<br />
történetét. Ez nemcsak egy összefoglaló írásos munka kezdeti<br />
folyamatát, hanem egy leendő kétnyelvű kiállítás alapjait<br />
is szolgálja.<br />
Az Alumni tulajdonában lévő hagyatékok rendszerezése,<br />
archiválása egy érdekességekkel tűzdelt hosszadalmas feladat,<br />
melybe nagy örömmel fogtam bele. Ugyanennyire<br />
aprólékos és összpontosítást igénylő munkám az Alumni<br />
tagjait összesítő adatbázis készítése.<br />
Az Alumni elnökségének körében megfogalmazódott a<br />
gondolat, hogy azt a tapasztalatbázist, melyre „kastlisként”<br />
tettek szert, kamatoztatni lehetne egy újonnan Németországban<br />
alapított hasonló intézményben, mint amilyen a<br />
Kastlban működő iskola volt. Ez számos előny mellett hídként<br />
szolgálhat a hazatéréshez. A mai diaszpórában élők<br />
ilyen irányú igényeire indított az Alumni 2016 őszén egy online<br />
felmérést, melynek megalkotásában és terjesztésében<br />
aktív szerepet játszottam. A közel 500 kitöltőt elérő kérdéssorra<br />
a világ minden pontjáról érkeztek válaszok.<br />
Fogadószervezet<br />
A mai Burg-Kastl Alumni egyesület elődje diákok<br />
érdekképviseleteként működött. Miután azonban<br />
megszűnt az iskola, öregdiák egyesületként élesztették<br />
újjá. Tagjai a világ minden táján szétszórtan<br />
élnek. Az elnökség egy része Magyarországon,<br />
másik fele pedig Németországban él. Az egyesület<br />
tagjai törzsasztalokon találkoznak, melyeket szerte<br />
a világban szerveznek. Emellett a legnagyobb<br />
rendezvény az éves pünkösdi találkozó, melyre a<br />
világ minden tájától érkeznek kastlis diákok egykori<br />
alma materükbe, Kastl kolostorvárába.<br />
Az ösztöndíjas időszakom alatt létrehoztam és működtettem<br />
az Alumni Facebook-oldalát és a BUOD (magyarul:<br />
Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége) hivatalos<br />
oldalát is a közösségi médiában. Emellett, amennyire a már<br />
említett elfoglaltságaim engedték, segédkeztem és részt<br />
vettem a németországi magyar közösségek rendezvényein<br />
(Frankfurti Magyar Bál, Magyar Kultúra Napja Ulm, 1956-os<br />
forradalom emlékest Berlin stb.).<br />
Elért eredmények<br />
Ösztöndíjasként a csoportok mindegyikébe bekapcsolódtam,<br />
és igyekeztem segíteni a tevékenységüket. A havi<br />
egyszeri gyerekfoglalkozásokon általában 10-15 gyermek<br />
vett részt. Én a 4 év felettiekkel foglalkoztam, játékokat,<br />
táncokat tanítottam nekik, szem előtt tartva, hogy minél<br />
többet hallják, használják közben a magyar nyelvet. A közösség<br />
jeles eseményeire (mint Mikulás-ünnepség, anyák<br />
napja, magyar bál) táncos műsorral is készültünk. Ezeken<br />
az alkalmakon rendszerint a dalkörrel is bemutatkoztunk. Az<br />
ő próbáikba is beleszőttem a néphagyományokat, minden<br />
alkalommal meséltem az adott időszak jeles eseményeiről,<br />
s a hozzá kapcsolódó népszokásokról. A dalkör havonta<br />
egyszer találkozik, létszáma 8-10 fő. Néptáncosként fogadószervezetem,<br />
a Vadrózsa Néptánccsoport munkájában<br />
vállaltam a legnagyobb szerepet. Meglévő koreográfiáik<br />
elmélyítése és stílusbeli fejlesztésük mellett új táncanyagot<br />
tanítottam nekik, és ebből koreográfiát készítettem számukra.<br />
A tánccsoport 35 éves jubileumát ünnepli, kb. 16 állandó<br />
taggal működik. A heti egy, rendszeres próbát alkalmanként<br />
rendkívüli, hétvégi találkozókkal egészítettük ki. A közösség<br />
rendszeres programjain természetesen a tánccsoport is fellép,<br />
valamint számos egyéb bemutatkozási lehetőséget is<br />
kapnak helyi rendezvényeken, de távolabbi fesztiválokon is.<br />
Fogadószervezet<br />
Vadrózsa Magyar Néptánccsoport A hageni magyarság<br />
összetartó közösségének alapját a kezdetekkor<br />
a havonta egyszeri magyar nyelvű szentmisére<br />
járó családok adták. Később gyerekfoglalkozásokat<br />
szerveztek, majd felnőtt néptánccsoportot alakítottak.<br />
Ezek mindegyike ma is aktívan működik. 2015-ben<br />
dalkör szerveződött. A jeles napokat, ünnepeket a helyiek<br />
együtt is megtartják. Az itteni magyarok legnagyobb<br />
eseménye a több mint két évtizede megrendezésre<br />
kerülő őszi bál. Az utóbbi években telt házzal<br />
(250 fő) működő esemény lebonyolításában a hageni<br />
közösség tagjai egytől egyig kiveszik a részüket.
46<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Európa<br />
Európa47<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Patai Borbála<br />
Kiküldetés helye:<br />
München, Németország<br />
Tevékenységi terület:<br />
néptánc, programszervezés, média<br />
Szabó Janka<br />
Kiküldetés helye:<br />
Stuttgart, Németország<br />
Tevékenységi terület:<br />
színjátszás, programszervezés<br />
…szemedben én hazáig látok…” (Magyar Vándor)<br />
Az egymásra-utaltság legmagasabb fokon szervezett formája a szeretet.<br />
(Szilágyi Domokos)<br />
Elért eredmények<br />
Feladatomat képezte, hogy egy magyar nyelvű online rádió<br />
elindításának lehetőségeit feltérképezzem. Kidolgoztam<br />
a rádiózás elindításának lehetséges módjait, felvettem<br />
a kapcsolatot más, a diaszpórában működő magyar<br />
nyelvű rádióval ösztöndíjasok segítségével, tapasztalat,<br />
jó gyakorlat cseréje céljából, helyi rádiókkal is. A rádió<br />
előfutáraként életre hívtunk egy havonta frissülő online<br />
információs kiadványt, a Müncheni Hírnököt. Újszerű,<br />
egyedi és hiánypótló a München és környéke magyar<br />
diaszpóra életében. Az itt élő nagyszámú magyarság körében<br />
nem található olyan fórum, amely a hasznos információkat<br />
összegyűjtve tájékoztatásul szolgál. Tartalmát<br />
tekintve Münchenből és környékéről tartalmaz információkat<br />
magyar kulturális eseményekről, rendszeres közösségi<br />
találkozókról, kikapcsolódási lehetőségekről. Módot<br />
adtunk a magyar közösségeknek a bemutatkozásra, de<br />
németországi praktikus tudnivalókról is igyekeztünk hírt<br />
adni. Ezek mellett rendszeresen beszámoltunk a diaszpóra<br />
történéseiről, magyarországi pályázatokról, emlékévekről,<br />
főkonzulátusi hírekről, a Nemzetpolitikai Államtitkárság<br />
pályázatairól, híreiről. Havonta megközelítőleg<br />
1200 olvasója volt.<br />
A Hírnök mellett életút interjúkat készítettem Müncheni<br />
„ládafia” rovatban gyűjtve, illetve igyekeztem a legtöbb<br />
magyar vonatkozású rendezvényen segíteni, részt venni,<br />
valamint az ösztöndíjas kooperációkban is részt vállalni.<br />
A magyar iskola tanulói létszáma közel 200 fő. Néptáncos:<br />
kb. 80 fő. Rendezvények, amelyben segítettem: táncház,<br />
folkkocsma, baba-mama foglalkozások, kiállítás, ismeretterjesztő<br />
előadások. A nemzeti ünnepekről történő (október<br />
23. és március 15.) megemlékezés, valamint a karácsonyi,<br />
farsangi ünnepség létrejöttében is részt vettem.<br />
Elért eredmények<br />
Fogadószervezet<br />
Az Erdélyi Világszövetség (EVSZ) 1987-ben alakult<br />
Stuttgartban: a magyar kultúráért, az itteni magyar<br />
közösségért és nem utolsósorban a Kárpát-medencei<br />
magyarságért nagyon sokat tett az elmúlt években.<br />
Az EVSZ az elmúlt harminc év alatt megközelítőleg<br />
50 000 €-t adományozott a Kárpát-medence<br />
különböző helységeiben működő civil szervezeteknek<br />
és intézményeknek. www.stuttgarti-magyarok.<br />
de címen sikeres, a stuttgarti magyarság valamennyi<br />
tevékenységét hirdető, fontos honlapot működtet.<br />
Az EVSZ számos kulturális tevékenységet szervez.<br />
Fogadószervezet<br />
Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége<br />
(BUOD) A BOUD összefogja, támogatja és képviseli<br />
a magyar szervezeteket, közösségeket, tájékoztatja<br />
őket az elsősorban magyar érdekeket érintő fontos<br />
ügyekről, eseményekről, fejleményekről. Rendezvényeket,<br />
folklórfesztiválokat, tudományos konferenciákat<br />
és karitatív eseményeket szervez. 2008<br />
óta évente kétszer kiadják a BUOD INFÓ-t, amely a<br />
fontosabb eseményeket tartalmazza. A szervezetnek<br />
közel 30 egyesület a tagja. Gondozásukban számos<br />
kiadvány is megjelent az eltelt évek alatt, képeskönyvek,<br />
naptárak, interjúkötetek, amelyek a magyarokról<br />
szólnak.<br />
Erdélyi Világszövetség:<br />
Stuttgarti Amatőr Színjátszó Kör – heti 1-2 foglalkozás; 10-<br />
15 személy.<br />
Kiemelt program: az Erdélyi Világszövetség 30 éves fennállásának<br />
alkalmából jubileumi ünnepség szervezése, valamint<br />
a színjátszókör fellépése – a jubileumi év alkalmából<br />
a szervezet egyik régi hagyományát, az erdélyi Vacsorát is<br />
újraélesztettük, amelyen több mint száz embert vendégeltünk<br />
meg erdélyi finomságokkal és székelykáposztával.<br />
Egyéb szervezetek:<br />
Konzuli Magyar Iskola: idén először gyerekszínjátszó kör,<br />
havi 2 foglalkozás 10-15 gyerekkel<br />
Baba-Mama kör: heti egy foglalkozás (szeptembertől márciusig);<br />
10-20 gyerek (+ kísérő felnőttek)<br />
Iskola-előkészítő: heti egy foglalkozás (április); 6 gyerek<br />
Barkácsolás: heti egy foglalkozás (május): 15-25 gyerek<br />
Württembergi Magyar Protestáns Gyülekezet: a 43. Őszi<br />
konferencia („Miért menekülünk?” c.) szervezésében való<br />
segítség, a március 15-i műsor szervezésében való segítség,<br />
valamint az anyák napi műsor szervezése.<br />
Konzulátus és Kultúrintézet: fotózás az október 23-i, a március<br />
15-i ünnepségen, illetve néhány egyéb rendezvényen;<br />
a Stuttgarti Amatőr Színjátszó Kör előadása a magyar kultúra<br />
napján.
48<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Európa<br />
Európa49<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Tóth-Pál Zoltán<br />
Kiküldés helye:<br />
Nürnberg, Németország<br />
Tevékenységi terület:<br />
népzene, hagyományőrzés, programszervezés<br />
André Katalin<br />
Kiküldetés helye:<br />
London, Egyesült Királyság<br />
Tevékenységi terület:<br />
oktatás, zene, néptánc, programszervezés<br />
Az ember ott van otthon, ahol elismerik a munkáját és szeretik.<br />
A 9 hónap alatt megdőltek a sztereotípiák, amik otthon az angliai<br />
életről keringenek. Londonban gazdag a magyar programok kínálata,<br />
örülök, hogy ezekhez én is hozzátehettem valamit.<br />
Elért eredmények<br />
Elért eredmények<br />
A Népzenei Műhelyt októberben indítottam saját kezdeményezésként.<br />
Itt a gyermekekkel kézműveskedtünk, egyszerű<br />
népi hangszereket készítettünk, valamint citerázni, furulyázni<br />
tanítottam őket, és mondókákat, énekeket is tanultunk.<br />
Januártól felnőtteket is tanítottam citerázni, így márciusban<br />
már tíztagú citerazenekarral muzsikáltunk a 48-as megemlékezésen.<br />
A zenekar egy része aktív szereplője volt interaktív<br />
zenés meseelőadásaimnak, amivel felléptünk Németország<br />
több nagyvárosában.<br />
Meseelőadásaim: Szüreti mese szőlődarálással, préseléssel<br />
a magyar iskolában. Ezt a programot és baba-mama foglalkozást<br />
tartottam Hamburgban, Ulmban. Karácsonyi műsort<br />
adtam a Klubesten, a magyar iskolában, Ingolstadtban és<br />
Meeraneban, valamint a Cserkészek Erdei Karácsonyán muzsikáltam.<br />
Farsangi mesémet és Csángó „Urálást” a Gyermekcsoport<br />
farsangján, valamint Münchenben, Stuttgartban<br />
is előadtam. Részt vettem a cserkészek téli táborában, a<br />
Városi Akadályversenyen táncházat muzsikáltam. Játszottam<br />
az egyesület szüreti bálján. Lebonyolítottam a Márton<br />
Áron megemlékezést, videóvetítést tartottam. Levezettem<br />
a farsangi bált, szerveztem a karácsonyi műsort, a magyar<br />
kultúra napját, 48-as megemlékezést. A „Tűzvirág” Néptáncegyüttessel<br />
gyermek- és felnőtt táncházat szerveztem, muzsikáltam.<br />
Kísértem őket a 48-as megemlékezésen és a Konzulátusok<br />
Éjszakáján. Kisgyermeknevelőként három hónapig<br />
egyedül tartottam a Baba-mama klub foglalkozásait, szerveztem<br />
ringató és kerekítő foglalkozásokat, és közreműködtem<br />
bennük, báb előadást is tartottam a legkisebbeknek. Voltam<br />
Mikulás itt és a Gyermekcsoport rendezvényén. Muzsikáltam<br />
Rohály Ferenc képkiállításának megnyitóján. Toboroztam az<br />
Arany János-szavalóverseny résztvevőit, a felnőtt kategóriát<br />
Grossmann Péter meg is nyerte.<br />
Fogadószervezet<br />
Nürnbergi Magyar Kultúregyesület több önálló<br />
csoportot fog össze. Az Egyesület bérli a Katolikus<br />
Missziót, ahol a gyermekcsoportok (Magyar Iskola,<br />
Cserkészek, Baba-Mama Klub, Játszófoglalkozás)<br />
kapnak otthont és ott próbál a „Kreatív” Színpad,<br />
avagy a Nürnbergi Amatőr Színjátszók Köre, meg<br />
a nemrég alakult Népdalkör is. Én is ott tartottam<br />
foglalkozásaimat a Népzenei Műhellyel.<br />
Fogadószervezet<br />
A Magyarok Angliai Országos Szövetsége<br />
(MAOSZ) eredete messzire nyúlik vissza, egészen<br />
az 1950-es évekre. Az elsődleges kihívások a nagy<br />
létszámú magyarság és a relatív nagy távolságok.<br />
Mint ernyőszervezet, természetesen elsődleges célja<br />
egy olyan platform megteremtése, amelyben az öszszes<br />
magyar egyesület, iskola és regisztrált közösség<br />
információt kaphat egymásról és egymás programjairól.<br />
További célja a belépett tagok támogatása<br />
és azok együttműködésének ösztönzése. Állandó<br />
feladatát képezi a magyar nemzeti ünnepek megszervezése.<br />
A tanév folyamán a londoni Mosoly Magyar Ovi-Suliban<br />
tevékenykedtem a „Felfedezők” osztályát erősítve. Az<br />
iskolába 100 gyerek jár egészen a kisbabáktól a 12 éves<br />
korosztályig. A tanórák kéthetente szombaton a New Malden-i<br />
közösségi házban kerülnek megrendezésre.<br />
Rendszeres segítője voltam a Szent István Háznak is – ösztöndíjas<br />
társaimmal egyetemben –, ahol magyar nyelvű<br />
katolikus szentmiséket és hagyományos vidéki hangulatú<br />
bálokat rendeznek.<br />
A londoni magyar néptáncélet igen kiemelkedő: három<br />
karakteres néptáncegyesület működik, a Szeredás, a Csillagszeműek,<br />
Anglia és a Hunique Dance, akik hetente egykét<br />
próbát és hétvégi kurzusokat tartanak.<br />
A Hunique Dance által szervezett táncházakat stabilan 80-<br />
120 közötti vendégsereg látogatja, az általuk indított Aprók<br />
Táncán is több tucat csemete vesz részt szüleivel, hogy<br />
a magyar néptánccal megismerkedjenek.<br />
A kulturális programok sokszínűségéről a londoni Magyar<br />
Kulturális Központ (korábban Balassi Intézet) az Új Nemzedék<br />
Központ, a Rosemary Organikus magyar étterem és a<br />
számos magyar iskola gondoskodik.<br />
Amellett, hogy ezen szervezetek, egyesületek eseményein<br />
részt vettem, segítettem őket, saját kezdeményezésemmel<br />
is előrukkoltam. A Londonban megrendezett I. Forum<br />
of Hungarian Architect szakmai fórumára 35 építész jött<br />
el, javarészt magyarok, akik az utóbbi 10 évben költöztek<br />
Angliába. Az eseményre Dian Small, a Royal Institute of<br />
British Architects londoni regionális igazgatója is eljött<br />
előadást tartani. A programot egy ötfős csapattal hoztam<br />
össze, akik nélkül nem sikerülhetett volna ez a nagy vállalkozás!<br />
Utoljára, de nem utolsósorban a londoni sportéletet szeretném<br />
megemlíteni, ami, ha magyarokról van szó, egyet<br />
jelent a London Angelsszel. Ez a női kézilabdacsapat az<br />
első osztályban játszik, szerencsére a következő idényben<br />
is.
50<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Európa<br />
Európa51<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Balog Katalin<br />
Kiküldetés helye:<br />
Cardiff, Wales, Egyesült Királyság<br />
Tevékenységi terület:<br />
színjátszás, programszervezés, tanítás, kézművesség<br />
Cvetanovic Martin<br />
Kiküldetés helye:<br />
London, Egyesült Királyság<br />
Tevékenységi terület:<br />
nyelvoktatás, szervezés, adminisztráció<br />
Szeretek vidáman és lelkesedéssel közelíteni a dolgokhoz, biztatni<br />
másokat, csillagokat nézni, teát főzni és új dolgokat tanulni.<br />
„Ha zöld ágat hordok a szívemben, mindig száll rá dalos pacsirta.”<br />
Szívet nem lehet cserélni, a magyar magyar marad.<br />
Elért eredmények<br />
Cardiffban a Magyar Gyerekfoglalkozások második tanévét<br />
kezdte meg ebben a programidőszakban. Idén külön nyelvi<br />
foglalkozás indult a már olvasni, írni tudó gyerekeknek, ahol<br />
a Balassi Intézet füzeteit használva bővítik szókincsüket. Jelenleg<br />
18 gyerek tagja a gyerekfoglalkozások csapatának.<br />
Newportban 4 éve működik az óvoda, ide a 2016/2017-es<br />
tanévben közel 20 gyermek járt. A növekvő létszám indokolta,<br />
hogy januártól életkori csoportbontásra került sor:<br />
jelenleg tehát két korcsoportban folyik már oktatás.<br />
A Hungarian Society of Wales nevű szervezet főként az itt<br />
élő kisgyermekes családok részére teremt lehetőséget a találkozásra.<br />
Az elmúlt időszakban halloweeni, Mikulásnapi,<br />
farsangi és gyereknapi rendezvényt is tartottak, melyek közül<br />
volt, amin több mint 100 résztvevő jelent meg.<br />
Karácsony óta egyedülállóknak, családosaknak, fiataloknak<br />
és idősebbeknek havonta szerveznek magyar nyelvű istentiszteleteket<br />
Cardiffban. Ez egyedülálló Walesben, korábban<br />
nem volt lehetőség magyar nyelvű szertartáson részt venni.<br />
Idén először szerveztünk nagyobb szabású kulturális rendezvényt:<br />
volt például filmbemutató, Kodály-emlékkoncert. A Kodály-koncert<br />
sokakat vonzott a helyi családokból, számos külföldi<br />
is megjelent, egyben alkalmat adott a helyi Kodály Violin<br />
School vezetőjével és növendékeivel való együttműködésre.<br />
Idén Cardiffban és környékén élő fiatalokkal havonkénti<br />
találkozók szervezésébe fogtunk. Közös étkezéseket, vacsorát,<br />
előszilvesztert, filmklubokat tartottunk, ezekhez lassanként<br />
egyre többen csatlakoztak. A stabil közösséggé<br />
formálódáshoz még több időre van szükség.<br />
Fogadószervezet<br />
Fogadószervezetem a Magyarok Angliai Országos<br />
Szövetsége volt. Helyi szervezete a Cardiffi<br />
Magyar Gyerekfoglalkozások. Vezetője dr. Minier<br />
Márta, akit három tanár segít az iskolás korú gyerekek<br />
magyarságismeretét erősítő, építő hétvégi<br />
iskolai foglalkozások megtartásában. A walesi<br />
magyarok sokszínű közösséget alkotnak. Dél-Wales<br />
két nagyobb városában (Newport, Swansea) élők<br />
látogatják a kisebb helyi magyar szervezetek programjait<br />
is. Név szerinti említésre méltó a Hungarian<br />
Society of Wales nevű szervezet tevékenysége is.<br />
Elért eredmények<br />
Mentorként Fángli Mártit, az 50. sz. Kossuth Lajos Angliai<br />
Magyar Cserkészcsapat cserkészparancsnokát kaptam, így<br />
a fő tevékenységeim a cserkészethez kapcsolódtak. Havi 4<br />
cserkészfoglalkozásból álltak a találkozók, minden második<br />
szombat és vasárnap, két különböző helyszínen. Átlagban<br />
10 gyereket hoznak el szüleik a foglalkozásra.<br />
Konkrét feladataim a két cserkész-weboldal szerkesztése,<br />
cserkészévnyitók, kirándulások szervezése, mentornőm által<br />
megtervezett események helyszíneinek megkeresése és<br />
lefoglalása, gyermekfelügyelet a foglalkozásokon. A másik<br />
fő feladatom a Guildfordi Magyar Iskolában-Tanodában<br />
(HCA-Hungarian Cultural Association) volt, ahol havonta<br />
kétszer segítettem az események megszervezésében és a<br />
gyerekeknek szóló magyarórák kivitelezésében. Ott kb. 20<br />
gyermek jár a tanodába.<br />
Kiemelt rendezvények és programok, melyek létrejöttében<br />
részt vettem a kilenc hónap alatt: cserkészévnyitó, 1956-os<br />
forradalom, Márton-nap, Vajdasági nap, farsang, megemlékezés<br />
a 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról,<br />
húsvéti bál, versmondó verseny, Szentgyörgy-napi<br />
cserkészkirándulás, Góbéfest stb.<br />
Sajtóorgánumok, újságok, tv vagy rádió, melyekkel kapcsolatban<br />
voltunk: We! Magazin, Mizu? Magazin-Manchester,<br />
Exit FM Rádió.<br />
Beszámolóim a cserkészcsapatok weboldalain jelentek<br />
meg.<br />
Fogadószervezet<br />
A Magyarok Angliai Országos Szövetsége<br />
(MAOSZ) az Egyesült Királyságban élő magyarság<br />
különböző egyesületeinek országos ernyőszervezete,<br />
amely mentes mindenféle pártpolitikai és vallási<br />
beállítódástól. Feladatköre: a magyar nyelv, kultúra<br />
és hagyományok ápolása, magyar iskolák, tanodák<br />
és közösségek támogatása, a tagegyesületek és<br />
egyének közötti együttműködésének kezdeményezése,<br />
frissen érkezett honfitársaink beilleszkedésének<br />
segítése, valamint a Nyugat Európai Országos<br />
Magyar Szervezetek Szövetségével való szoros<br />
együttműködés.
52<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Európa<br />
Európa53<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Gigler Dóra<br />
Kiküldetés helye:<br />
Cork, Írország<br />
Tevékenységi terület:<br />
programszervezés, gyerekfoglalkozások<br />
A Corkban eltöltött 9 hónapom során belecsöppentem egy jó ideje<br />
működő, kiváló munkát végző közösség életébe, ahol megtanulhattam,<br />
hogyan kell a magyar értékeket és az anyanyelvi tudást átadni<br />
nem anyanyelvi környezetben élő gyerekek számára. Rengeteg tapasztalattal,<br />
élménnyel és egy nagyon összetartó közösség barátságával<br />
fogok hazatérni.<br />
Kása Bíborka Ibolya<br />
Kiküldetés helye:<br />
London, Egyesült Királyság<br />
Tevékenységi terület:<br />
kulturális programok szervezése, népi kézműves- és gyermek foglalkozások,<br />
adminisztráció<br />
A londoni magyarokkal együtt dolgozni annyira természetes volt,<br />
mintha el sem hagytam volna az országot. A sokszínű kulturális élet<br />
biztosította, hogy soha ne unatkozzunk, és aktív tagjának érezhessük<br />
magunkat az itteni közösségnek már a kezdetektől fogva.<br />
Elért eredmények<br />
Elért eredmények<br />
<strong>Kőrösi</strong> ösztöndíjasként a Cork-i Magyar Iskola és Óvoda<br />
harmadik osztályának tanítója voltam 9 hónapon keresztül,<br />
valamint az iskolai programok kivitelezésében segédkeztem.<br />
Tartottam rendhagyó történelemórákat október 23-án<br />
és március 15-én, segítettem a karácsonyi, farsangi, húsvéti,<br />
anyák napi rendezvények szervezésében, lebonyolításában.<br />
Mindezek mellett a Corkban működő másik egyesület, az<br />
ÍrMag Baráti Kör rendezvényeinek szervezési-lebonyolítási<br />
feladataiba is besegítettem. Többek között két disznóvágást,<br />
három magyar találkozót és egy kétnapos, a magyar<br />
kultúra napján megrendezésre kerülő eseményt segítettem<br />
lebonyolítani.<br />
A dublini magyar szervezetekkel együttműködve októberben<br />
Márton Áron-emléktúrát szerveztünk a dublini ösztöndíjassal<br />
közösen, májusban pedig a Dublini Magyar Kulturális<br />
Napokon is segédkeztem.<br />
Fogadószervezet<br />
A Cork-i Magyar Iskola és Óvoda 2010. szeptember<br />
12-én, 13 tanulóval kezdte meg a működését.<br />
Az egyre növekvő létszám miatt ma már egy 4<br />
termes óvodai épületben zajlik a tanítás, óvodai,<br />
első, második és harmadik osztállyal, jelenleg 40-nél<br />
is több kisgyermekkel. Az iskolában évente 26 alkalommal,<br />
szeptembertől május végéig van tanítás.<br />
Nem csak Corkból, hanem több környéki településről<br />
is érkeznek ide a családok, nem egy esetben<br />
1-1,5 óra utazást is vállalva ezzel. Az iskola honlapja<br />
november hónap során újult meg teljesen.<br />
Fogadószervezet<br />
Magyarok Angliai Országos Szövetsége az 1950-<br />
es években Londonban élő magyar értelmiségi<br />
réteg által létrehozott nagy múlt szervezet. Ernyőszervezetként<br />
célja egy olyan platform megteremtése,<br />
amelyben az összes magyar egyesület, iskola és<br />
regisztrált közösség információt kaphat egymásról.<br />
Emellett szándéka a tagok támogatása, és azok<br />
együttműködésének ösztönzése. Állandó feladatát<br />
képezi továbbá a magyar nemzeti ünnepek megszervezése.<br />
A szervezet székhelye London, de működésük<br />
és tagságuk kiterjed az Egyesült Királyság<br />
teljes területére.<br />
Az elmúlt 9 hónap során fő tevékenységem a MAOSZ adminisztratív<br />
feladatainak ellátása volt: a szervezet e-mail<br />
fiókját, címlistákat kezeltem, a havonta kiküldendő hírlevelet<br />
szerkesztettem, körleveleket küldtem ki, a tagokat<br />
informáltam. Emellett a MAOSZ programjait szerveztem:<br />
októberi 23-i ünnepség, adománygyűjtő est, márciusi 15-i<br />
ünnepség.<br />
A hétvégeken ösztöndíjas társaimmal együtt rendszeres<br />
segítője voltam a Szent István Háznak, ahol magyar nyelvű<br />
katolikus szentmiséket és havonta bálokat rendeznek.<br />
Emellett egyéb magyar programoknak ad helyszínt a ház,<br />
mint például filmklub, kommunikációs és drámaműhely,<br />
koncertek, előadások.<br />
Személyes érdeklődésemnek köszönhetően igyekeztem<br />
a londoni magyar néptáncéletben részt venni, és segíteni<br />
a munkájukat. Londonban három nagy néptáncegyüttes<br />
működik, a Szeredás, a Csillagszeműek, Anglia és a<br />
Hunique Dance, akik hetente egy-két próbát és hétvégi<br />
kurzusokat tartanak kicsiknek és nagyoknak.<br />
A Hunique Dance által havonta szervezett rendezvényeken<br />
80-120 közötti érdeklődő fordul meg. A csoport viszonylag<br />
friss kezdeményezése az Aprók Tánca is nagy érdeklődésnek<br />
örvend, ezeken az alkalmakon is megtelik a terem<br />
szülőkkel és gyermekekkel, hogy magyar népdalokat, játékokat<br />
tanulhassanak, élvezzék a Folktone zenekar muzsikáját,<br />
és népi kézműves-foglalkozásokon vegyenek részt.<br />
A kulturális programok sokszínűségéről a londoni Magyar<br />
Kulturális Központ, az Új Nemzedék Központ, a Rosemary<br />
Organikus magyar étterem, a Stage in London és számos<br />
magyar iskola is gondoskodik.<br />
Londoni tevékenységemen túl, igyekeztem a skóciai,<br />
edinburghi magyarok programjait is figyelemmel kísérni<br />
és segíteni. Az eseményeken megismert magyar szervezőkkel<br />
tartottam a kapcsolatot ittlétem alatt, és igyekeztem<br />
a távolságok ellenére informálni őket a számukra is<br />
fontos lehetőségekről, programokról.
54<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Európa<br />
Európa55<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Rakitai Réka<br />
Kiküldetés helye:<br />
Manchester, Egyesült Királyság<br />
Tevékenységi terület:<br />
programszervezés, magyartanítás<br />
Szabó Ágnes<br />
Kiküldetés helye:<br />
Chester, Egyesült Királyság<br />
Tevékenységi terület:<br />
magyartanítás, táncoktatás, rendezvényszervezés, gyerekfoglalkozások<br />
A KCSP egy életmód, amely többek között leckét ad nyitottságról,<br />
összefogásról, elhivatottságról, kitartásról, kreativitásról, szervezőkészségről,<br />
szorgalomról és hitről – ahol a szív és a lélek közösen alkot,<br />
munkálkodik, hogy magyarságát a távolban is megélhesse. Szakmailag<br />
és emberileg is nagy utazásban volt részem.<br />
Azzal a kíváncsisággal indultam el Chesterbe, hogy megtapasztaljam<br />
az európai magyar közösségek lehetőségeit táncban, rendezvényekben<br />
és magyarnyelv-használatban. Szerettem volna megtudni, hogy az<br />
anyaországhoz közelebb hogyan élnek a mindennapokban a magyar<br />
családok. Gazdag tapasztalatokra tettem szert, erről könyvet is írtam.<br />
Elért eredmények<br />
Elért eredmények<br />
Feladataim voltak: magyartanítás, osztályfőnöki teendők,<br />
kézműves-foglalkozás, szociális és nemzeti identitás,<br />
ének-zene-, néptánc-, báb-, dráma-, önismeretóra tartása,<br />
pedagógiai asszisztensi tevékenység, fotózás. Tanári továbbképzéseken,<br />
megbeszéléseken aktív részvétel, iskolai<br />
programok szervezése: Gryllus Vilmos-koncert, tininapok,<br />
Mikulás-műsor, farsangi akadályverseny összeállítása. Szövegajánlás<br />
és felkészítés két angliai magyar vers- és prózamondó<br />
versenyre. Segítség a nyílt napok összeállításában,<br />
rovásfoglalkozás a Góbéfesten, előkészületek a II. Zsigmond<br />
Király Konferenciára. Az iskolai közösségi oldal és az elektronikus<br />
postafiókok kezelése (több kollégával), levelezés,<br />
adminisztráció, leltározás, programok meghirdetése, plakátok,<br />
szórólapok készítése. <strong>Program</strong>szervezés a Manchesteri<br />
Magyar Közösségben: filmklubok és azt követő beszélgetések,<br />
kvíz- és társasjátékestek, közös sütés-főzés. Tematikus<br />
programok (közösségi karácsony, templomi zongora- és<br />
orgonakoncert, pénzügyi előadás, korcsolyázás, közösségi<br />
farsang, költészetnapi est, karaoke-est), megemlékezések<br />
(Márton Áron, október 23., Ürge Antal atya, március 15.),<br />
vezetett túra szervezése.<br />
Versmondás, konferálás rendezvényeken. Zsűritagság és segítés<br />
az I. Angliai József Attila vers- és prózamondó versenyen,<br />
kapcsolatépítés a manchesteri magyar egyetemistákkal,<br />
részvétel a londoni New Generation Centre előadásán<br />
– Talent Roadshow. Tematikus foglalkozások a Kingstonupon-Hull-i<br />
magyar közösségnél: kézműves, ének-zenei és<br />
anyanyelvi programok, csapatversenyek.<br />
A Brit–Magyar Orvostársaság egészségügyi dolgozói adatbázisának<br />
bővítése, MAOSZ-hírlevél közös szerkesztése<br />
más ösztöndíjasokkal, részvétel az Észak-Angliai Magyar<br />
Kamarakórus próbáin, segítség a Góbéfest szervezésében<br />
és lebonyolításában, fellépés az eseményen.<br />
Fogadószervezet<br />
Zsigmond Király Hungarian Cultural Club and<br />
School Az idén harmadik tanévében járó Zsigmond<br />
Király Magyar Iskolában számos tevékenységből, korosztályonként<br />
eltérő órákból válogathatnak az érdeklődők.<br />
Anyanyelvi foglalkozások, kézműves, ének-zene,<br />
néptánc-, báb-, dráma-, önismeret-, szociális és nacionális<br />
identitás órák keretében ismerkedhetnek meg a<br />
diákok magyar kultúrkincsünkkel, hagyományainkkal.<br />
Baba-mama klub, óvodás csoport és négy iskolai<br />
osztály várja az érdeklődőket. Több kétnyelvű nyílt óra<br />
és tematikus program is volt, ahová az iskola diákjai<br />
elhívhatták barátaikat.<br />
Fogadószervezet<br />
Chesteri Magyar Közösség A közösség célja: öszszefogni<br />
a Chester környékén élő magyarokat, néphagyományaink<br />
megőrzése, megismertetése, közös<br />
megélése. Tevékenységük: események szervezése,<br />
más közösségekkel való kapcsolattartás, egymás<br />
támogatása, valamint az önkéntes közösségi munka<br />
szorgalmazása. 2016-ban megalakult a Szóló Szőlő<br />
Chesteri Magyar Tanoda azért, hogy szervezetten<br />
tanítsa a gyermekeknek a magyar nyelvet, irodalmat,<br />
néptáncot, néphagyományokat, illetve mélyebben<br />
vezesse be őket a magyar kultúra különböző területeibe,<br />
így erősítve magyarságtudatukat.<br />
Szakmai feladatom a közösség életében a rendezvények<br />
szervezése, lebonyolítása és adminisztrációja volt: pl. szüret<br />
(150 fő), Alma-koncert (200 fő), szilveszter (40 fő), farsang<br />
(50 fő), illetve klubfoglalkozások: irodalom és szépségápolás,<br />
biotermék-bemutató, filmklub.<br />
Táncpedagógusként a közösség néptánccsoportjának próbáin<br />
és szereplésein is részt vettem. Új kezdeményezésként<br />
pedig az angol érdeklődők számára is szerveztem és vezettem<br />
tánctanulást.<br />
Tanárként a tanoda tantervének összeállítása, a tanrend kialakítása<br />
és a tanmenet elkészítése volt a feladatom a helyi<br />
jellemzőket figyelembe véve. A kétheti szombati 4 órás<br />
foglalkozások állandó résztvevője 15 gyermek volt, míg a<br />
nagyobb rendezvényeket (október 23., Open Day, Mikulás,<br />
karácsony, farsang, március 15., húsvét, gyermeknap) érdeklődő<br />
családok is szívesen látogatták.<br />
A 9 hónap alatt a tevékenységem fő vonala egyre inkább a<br />
Tanoda élete körül zajlott: rajzpályázatokon való részvétel<br />
koordinálása, saját pályázat kiírása-lebonyolítása, gyermeknapi<br />
jótékonysági koncert szervezése erdélyi gyermek-néptánccsoport<br />
meghívásával, s természetesen a tanoda foglalkozásainak<br />
mindenkori megtervezése, megszervezése és<br />
lebonyolítása adminisztrálással az aktuális jeles napok vagy<br />
ünnepek figyelembe vételével.<br />
A közösség honlapjának elkészítése után annak frissítése,<br />
s a Facebook-oldalak aktualizálása, leltár, könyvtári állomány<br />
rendezése is a feladataim közé tartozott. Mind a közösség,<br />
mind a tanoda életéről folyamatosan készítettem a<br />
videó-összeállításokat.<br />
A Chesteri Magyar Közösség elnöke, s a Szóló Szőlő Chesteri<br />
Magyar Tanoda vezetője Kádárné Szász Hilda, aki egyben<br />
a mentorom is volt a 9 hónap alatt. Az ő hihetetlen<br />
munkabírása, kiapadhatatlan életöröme, tettrekészsége és<br />
optimizmusa segítette és inspirálta a munkámat.
56<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Európa<br />
Európa57<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Tóth Tamara<br />
Kiküldés helye:<br />
Dublin, Írország<br />
Tevékenységi terület:<br />
néptánc, cserkészet, magyartanítás<br />
Ferencz Orsolya<br />
Kiküldetés helye:<br />
Jönköping, Svédország<br />
Tevékenységi terület:<br />
programszervezés, zeneoktatás<br />
Mi lehet jobb annál, mint szeretni, amit csinálunk, és tudni, hogy<br />
annak értéke is van?<br />
Hiszek a dal, a zene, a magyar kultúra erejében, mely lélekemelő, közösségformáló<br />
és összetartó bárhol a világon. Távol idegenben nincs<br />
fontosabb annál, hogy ne feledkezzünk meg egymásról!<br />
Elért eredmények<br />
Feladatom volt a szervezeten belül a teljes körű programszervezés,<br />
pályázatok írása, megbeszélések szervezése,<br />
marketinges anyagok szerkesztése, írása.<br />
• Dublinban a Kultúrák Éjszakája elnevezésű programsorozat<br />
magyar állomását szerveztük meg.<br />
• Jótékonysági vásárt szerveztünk, valamint két bált, melynek<br />
célja volt, hogy a magyar közösség tagjai kötetlen,<br />
vidám hangulatban együtt szórakozhassanak.<br />
• A tavaszi programsorozat megszervezése, melynek célja<br />
a magyar kulturális értékek megőrzése, továbbörökítése,<br />
egyúttal megismertetése a dublini közösséggel.<br />
Szervezeten kívüli munkám:<br />
• Kezdeményezésemre elindult a kocsmakvíz, mely során<br />
bekapcsolódtunk a kvízmozgalomba. Kéthetente vezettem<br />
kvízt egy dublini pubban, nagy sikerrel.<br />
• Drámafoglalkozást indítottunk kisgyermekek számára.<br />
A drámapedagógia eszközeivel feldolgoztunk egy hagyományos<br />
betlehemes darabot.<br />
• Dublini Iskola és Óvodában segédtanár voltam, a hagyományőrző<br />
foglalkozásokban segítettem, ahol népszokásokról,<br />
ünnepekről adtunk elő, valamint néptáncos-kézműves-foglalkozásokat<br />
vezettünk.<br />
• A legnagyobb írországi magyaroknak szóló híroldal (magyarok.ie)<br />
kulturális rovatát szerkesztettem.<br />
• A Magyar-Ír Színház vezetőjével közösen írtunk egy darabot,<br />
mely az emigráció, a külföldön élő magyarság helyzetét<br />
dolgozza fel. Hét másik Dublinban élő magyar színésszel<br />
összeállítottuk BUD-DUB című darabunkat.<br />
• Gerebics <strong>Sándor</strong> filmrendező dokumentumfilmjének vetítése.<br />
• A corki ösztöndíjassal Márton Áron-emléktúrát szerveztünk.<br />
Nagykövetséggel együttműködés:<br />
• A nagykövetség kérésére részt vettem az ír Külügyminisztérium<br />
által szervezett jótékonysági bazár magyar standján.<br />
• Az adventi fogadásra felkészítettem egy gyermekcsoportot<br />
egy előadásra.<br />
• A március 15-i nemzeti ünnepre verses előadás összeállításán<br />
dolgoztam.<br />
Fogadószervezet<br />
Magyar Kulturális Napok A Hungarian Culture<br />
Days szervezet a magyar kultúra képviseletében<br />
rendezvényeket, szórakozási lehetőségeket,<br />
edukatív előadásokat, nyílt fórumokat kínál az<br />
Írországban élő magyaroknak. A Hungarian Culture<br />
Days munkájának társadalmi haszna elsődlegesen<br />
az ír és magyar, valamint a többi itt élő nemzetiségi<br />
közösségek közötti kapcsolatteremtés,<br />
hagyomány ápolás és a közösségépítés, a beilleszkedés<br />
segítése. A szervezet színvonalas és teljes<br />
körű működtetését a tagok eltérő szakmai tudása<br />
biztosítja.<br />
Elért eredmények<br />
A Jönköpingi Hungária Egyesületnél célom egy működő<br />
közösség felállítása volt. Beindítottam a magyar kórusfoglalkozásomat,<br />
mely időközben átalakult Filmklubbá. Két<br />
heti rendszerességgel kreatív gyerek és családi foglalkozást<br />
tartottam, melynek létszáma változó volt, 10-től 25<br />
főig. Gyerekfoglalkozásaimmal a szomszédos településekre,<br />
Burosba, Eksjöbe is átjártam. Klasszikus zenei sorozatommal<br />
a Svédországi Magyar Protestáns Egyházközség<br />
szervezésében végigjártam Svédország összes magyar<br />
egyházi felekezetét, Växjö, Sölvesborg, Ljungby, Malmö,<br />
Helsingborg, Halmstad, Göteborg, Västeras, Eskolstuna,<br />
Stockholm, Uppsala. A jönköpingi magyar istentiszteletekre<br />
énekes előadással készültem. Heti rendszerességgel<br />
tartottam hangképzést-énekórát Varga Zsejke 14 éves,<br />
tehetséges diáklánynak. Több alkalommal részt vettem a<br />
helyi magyar anyanyelvi órákon, és segítettem a magyartanárnő<br />
által szervezett rendezvényeken. Meghirdettem az<br />
északi diaszpórában „Ahogyan én látom magyarságomat”<br />
című fotópályázatomat, mely a stockholmi Magyar Házban<br />
került kiállításra. A svédországi koordinátora voltam a Rákóczi<br />
Szövetség által meghirdetett magyarországi kirándulásnak.<br />
Szívesen tettem eleget különböző magyar egyesületek<br />
felkérésének, jubileumi rendezvényeken, ünnepeken<br />
operett-előadásaimmal. Interjúsorozatot készítettem érdekes<br />
életpályájú emberekkel. Segesvárra, szórvány magyarságba,<br />
800 kg fizikai laboreszközkészlet adományt sikerült<br />
szereznem az alakuló magyar líceum részére. Ösztöndíjas<br />
társaimmal együtt részt vettem két turnén, a 8 illetve 11<br />
helyszínes előadássorozaton. Az általam szervezett programok,<br />
előadásaim plakátjait szerkesztettem. Egyéb feladatom<br />
a helyi egyesület adminisztrációs tevékenységének<br />
ellátása volt.<br />
Fogadószervezet<br />
A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége<br />
1974-ben alakult, 32 tagegyesületet számol. Fő célja<br />
a közösségépítés, hogy tagjainak magyar identitástudatát<br />
fenntartsa, erősítse. Törekvései közé tartozik<br />
a magyar anyanyelvi oktatás, így az Őrszavak gyermektábor<br />
évente kerül megrendezésre nagy sikerrel.<br />
A SMOSZ a programok gazdag tárházát kínálja,<br />
melyben színházi, ünnepi előadásokkal, koncertekkel,<br />
gyerekprogramokkal, kiállításokkal gazdagítja<br />
éves programját, melyeken mindenki megtalálja az<br />
igényeinek megfelelő előadást.
58<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Európa<br />
Európa59<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Kovács Gábor<br />
Kiküldés helye:<br />
Halmstad, Svédország<br />
Tevékenységi terület:<br />
néptánctanítás, programszervezés<br />
<strong>Sándor</strong> István<br />
Kiküldetés helye:<br />
Stockholm, Svédország<br />
Tevékenységi terület:<br />
néptánctanítás, gyermekfoglalkozások, rendezvényszervezés, táborok, folyóiratszerkesztés,<br />
egyesületi élet feladatainak ellátása<br />
A számomra legideálisabb fogadószervezethez kerültem. Minden<br />
szakág közel állt hozzám, a kulturális vonaltól kezdve a sporton át a<br />
rendezvények szervezéséig. Egész egyszerűen Halmstadban jó volt<br />
ösztöndíjasnak lenni.<br />
A jó dolgok mellett rosszakkal is találkoztunk, de ezekből tanultunk, és<br />
általuk erősödtünk. Legtöbb örömöt a gyerekek adtak, s úgy érzem,<br />
mi is tudtunk adni nekik. Élményekkel telve, sikerekkel, és nem nyom<br />
nélkül térünk vissza Magyarországra.<br />
Elért eredmények<br />
A Svédországban eltöltött kiküldetésem ideje alatt számos<br />
területen támogattam a kinti magyar közösséget. Feladataim<br />
a következők voltak:<br />
• Halmstadban és Ljungbyban egy 18 fős néptánccsoportnak<br />
próbákat tartottam hetente, 3 fellépésünk volt a csoporttal.<br />
• Kéthetente gyerekfoglalkozásokat szerveztem, a foglalkozásokon<br />
15 fő vett részt.<br />
• 10 kiemelt egyesületi rendezvény megszervezésében vettem<br />
részt, mint például nemzeti ünnepeink alkalmából<br />
rendezett események, bálok stb.<br />
• Bekapcsolódtam az egyesület sportköreinek (labdarúgás<br />
és jégkorong) tevékenységébe is.<br />
• Kint tartózkodásom alatt 3 alkalommal szerveztünk SOMITtáborokat,<br />
melyeknek lebonyolításában közreműködtem,<br />
alkalmanként 50 fő részvételével.<br />
• Ösztöndíjas társaimmal ’56 és március 15-i előadássorozatot<br />
szerveztünk, összesen 500 néző látta műsorunkat.<br />
• Táncházakat tartottam Malmőben, Stockholmban és Göteborgban.<br />
• A SMOSZ kutatását koordináltam, mely a Svédországban<br />
élő magyarok igényeit mérte fel a magyar egyesületekkel<br />
kapcsolatban.<br />
Fogadószervezet<br />
A Halmstadi Barátság Magyar Egyesület<br />
megalakulása 1994 őszére nyúlik vissza. Elődeink<br />
nagyszerű munkát végeztek az összmagyarság és<br />
a halmstadi magyarok érdekében, fáradhatatlanul<br />
tanították a magyar nyelvet az utódoknak. A mostani<br />
vezetőség lelkes fiatalokból áll, van köztünk<br />
magyarországi, erdélyi és vajdasági magyar is.<br />
A magyarság megmaradásért dolgozunk, és azért,<br />
hogy minél többen, fiatalok és idősek eljárjanak<br />
klubestéinkre, előadásainkra, hogy kellemes közösségben<br />
átéljék a magyar kultúrát, és nem utolsósorban<br />
magyarul beszéljenek.<br />
Elért eredmények<br />
Fogadószervezet<br />
Az 1974-ben alapított Svédországi Magyarok<br />
Országos Szövetsége (SMOSZ) 35 tagegyesülete<br />
által közel 5000 fizető tagot számlál. A SMOSZ<br />
tevékenységének céljai: életben tartani a tagok<br />
magyarságtudatát, ápolni a magyar nyelvet, kultúrát<br />
és hagyományokat, kulturális hidat teremteni a<br />
svédországi és Kárpát-medencei magyarság között.<br />
A stockholmi Magyar Ház több mint tíz egyesületnek<br />
és még több programnak ad otthont. A Magyar<br />
Ház Közösség közreműködésével számos kulturális<br />
programot szervezenek.<br />
A gyermekfoglalkozások, családi alkalmak adtak leginkább<br />
lehetőséget a magyar anyanyelvoktatásra, s arra, hogy megerősítsük<br />
a közösségekben az összetartozás fontosságát. Ilyen<br />
közösség az UHU magyar anyanyelvi gyermekfoglalkozás, mely<br />
jelenleg három korosztályban, negyven résztvevő gyermek számára<br />
tart foglalkozásokat, táborokat. Tóth Luca Réka ösztöndíjas<br />
társammal a középső és nagycsoportos gyerekek foglalkozásait<br />
vezettük. Az általunk elindított Baba Találka esemény is munkánk<br />
fontos része volt. A résztvevők minden alkalommal magyar<br />
mondókákat, énekeket tanulhattak, ráadásul közösségben, élő<br />
népzenei kísérettel. A kisgyermekes szülőknek szóló program<br />
nagy örömünkre hazaérkezésünk után is tovább él, a csodálatos<br />
édesanyáknak köszönhetően. Stockholmon kívül Uppsala<br />
városában is tartottunk foglalkozásokat vegyes korosztályú közösségben<br />
az Uppsalai Magyar–Svéd Egyesületnél. Itt is segítségünkre<br />
volt a népzene, de nagy népszerűségnek örvendtek<br />
a dráma és népi játékok is, melyek fejlesztették a gyerekek<br />
szókincsét, kommunikációs készségét. Svédországi ösztöndíjas<br />
társainkkal közösen létrehoztunk két nagy ívű előadást az 1956-<br />
os valamint az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére.<br />
Októberben 8, márciusban 11 állomáson mutattuk be<br />
nagy sikerrel előadásainkat szerte Svédországban. Nagy sikerű<br />
program volt a Magyar Táncház is, melyet minden hónapban<br />
megtartottunk a Magyar Ház programjain belül, 30-40 érdeklődő<br />
részvételével. Kezdő felnőtt néptáncoktatást is tartottunk<br />
hetente, 8-12 táncos számára. Népzenei előadást vállaltunk a<br />
Stockholmi Magyar Kamarakórus 10 éves jubileumi koncertjén,<br />
valamit az Armémuseum és a stockholmi magyar nagykövetség<br />
által rendezett „Magyarország háborúja négy télen át”<br />
című fotókiállítás megnyitóján.
60<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Európa<br />
Európa61<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Stumpf Anna<br />
Kiküldetés helye:<br />
Göteborg, Svédország<br />
Tevékenységi terület:<br />
oktatás, programszervezés, cserkészet, gyerekfoglalkozások<br />
Szilvási Tünde Judit<br />
Kiküldetés helye:<br />
Lund, Svédország; Koppenhága, Dánia<br />
Tevékenységi terület:<br />
hagyományőrzés, programszervezés<br />
Múltunk a jövőnk: magyarságunk megmaradása a gyermekeink<br />
kezében.<br />
Legfontosabb tapasztalat, amivel gazdagodtam a munkám során,<br />
hogy a diaszpóra közösségi életének szervezésében a lelkesedés nem<br />
elég, és a kritika pedig nem ördögtől való, hanem a fejlődés kulcsa.<br />
Elért eredmények<br />
Heti rendszerességgel tartottam foglalkozásokat, mely<br />
nemcsak anyanyelvfejlesztés és ismeretátadás volt, hanem<br />
interaktív, játékos feladatok. Egy kis közös éneklés vagy éppen<br />
kézműveskedés keretében a gyerekeknek lehetősége<br />
nyílt a magyar szokások és kultúra megismerésére, a készségfejlesztésre<br />
és barátságok kialakítására is.<br />
A TSZE jóvoltából e mellett a gyerekek kézműves és hagyományőrző<br />
tevékenységekben és különböző kulturális programokon<br />
is részt vehettek. Ősszel az évnyitó kirándulást<br />
követően egy Filmműhely keretében próbálhatták ki magukat<br />
a filmkészítésben. Októberben filmvetítéssel egybekötött<br />
Márton Áron megemlékezést tartottunk, adventi családi<br />
kézműves-foglalkozásunkon pedig adventi koszorúkat<br />
készítettünk. A gyerekek részt vettek egy külföldi magyar<br />
iskolák számára szervezett nemzetközi játékban, megtekinthettek<br />
egy gyermekszíndarabot, majd a karácsonyi ünnepségen<br />
többek között a mézeskalácssütést is kipróbálhatták.<br />
A tavaszi félévben filmvetítést, korcsolyázást, kiszeégetést<br />
és Farsangot szerveztünk. Tavaszi táncházzal, anyák napi<br />
kézműves-foglalkozással, író-olvasó találkozóval és szavalóversennyel<br />
egybekötött alkotónappal zártuk a tanévet.<br />
Segédkeztem a <strong>Kőrösi</strong> <strong>Csoma</strong> <strong>Sándor</strong> Művelődési Kör<br />
programjainak szervezésében, népszerűsítésében is, így az<br />
egyesület fennállásának 25 éves jubileumában és a kapcsolódó<br />
koncertben. Emellett nagy sikerű rendezvények voltak<br />
pl. az iHuset Göteborgi Kultúr Napok keretén belül szervezett<br />
kiállítások, koncertek és mini magyar filmfesztivál. A<br />
svédországi ösztöndíjasokkal közösen hoztuk létre az október<br />
23-i és a március 15-i megemlékezést és előadássorozatot.<br />
Feladatom volt a tagtoborzás, különös tekintettel a fiatalokra.<br />
Létrehoztam a Göteborgi Fiatalok csoportot, illetve önkénteseket<br />
vontam be a Tavaszi Szél Egyesület munkájába.<br />
Fogadószervezet<br />
A Tavaszi Szél Kulturális Egyesület (TSZE) több<br />
mint 10 éve működik. A Göteborgban és környékén<br />
élő magyar kötődésű gyermekeknek tart rendszeres<br />
foglalkozásokat, továbbá szervez kulturális<br />
programokat, melyek fő célkitűzése az anyanyelv<br />
megtartása és fejlesztése, valamint a magyar szokásokkal<br />
és kultúrával való ismerkedés.<br />
Elért eredmények<br />
Lundban az év során heti rendszerességgel vasárnaponként<br />
összesen 26 Gyémántmadár gyerekfoglalkozást tartottam<br />
a 3–10 éves korosztálynak. Idén sikerült először<br />
elérni a kiskamasz korosztályt is 10 alkalommal médiafoglalkozás<br />
keretében, valamint egy „Beavató Forradalom”<br />
programon keresztül rendhagyó módon közelítettük meg<br />
az 1848–49-es forradalom és szabadságharcot.<br />
A rendszeres programok mellett az alábbi eseményeknek<br />
voltam főszervezője, szervezője, ötletgazdája, kommunikációért<br />
felelős munkatársa vagy házigazdája.<br />
A Lundi Magyar Kultúrfórum szervezésében: halloween<br />
töklámpás faragás (30 fő), fánksütés (30 fő), farsang (35<br />
fő), mesedélután Ibivel (25 fő), családi húsvét (40 fő), ismerkedős<br />
piknik (25 fő) Farkas Bertalan előadása (70 fő),<br />
Szerényi Gábor művész úr kiállítása és megnyitó ünnepsége<br />
(30 fő), salsa-oktatás kéthetente kizárólag hölgyeknek<br />
(10-20 fő), Akik mertek… október 23-i ünnepi megemlékezés<br />
(35 fő), a FeR Színház társulatának interaktív<br />
színházi produkciója (60 fő), Kádár Annamária pszichológus<br />
előadása (30 fő), éves közgyűlés (35 fő), március 15-i<br />
ünnepi megemlékezés (30 fő), pálinkakóstolás Mórucz<br />
Fogadószervezet<br />
Svédországi Magyarok Országos Szövetsége<br />
A szervezetek teljes harmóniában dolgoznak<br />
együtt. Ez a kiegyensúlyozottág érződik a programokon<br />
és rendezvényeken, azok minőségén,<br />
hangulatán is. A közösség tagjai szívesen vesznek<br />
részt a magyar vonatkozású kezdeményezésekben,<br />
és segítik azokat. Hellebrandt László nagykövet és<br />
felesége Hellebrandtné Pirityi Katalin komoly szerepet<br />
vállalnak a közösségi élet szerevezése terén,<br />
amiben Jánosi Rita a Koppenhágai Magyar Iskola,<br />
illetve Puskás Tímea a Magyar Inkubátor részéről<br />
nagyszerű partnerek.<br />
István pálinkafőző mesterrel és Radics Máté tekerőlant<br />
művésszel (40 fő), Magyarország Svédországi nagykövetség<br />
nagyköveti látogatása (45 fő), Csányi <strong>Sándor</strong> önálló<br />
estje (80 fő).<br />
A Koppenhágai Magyar Iskola, Magyarország koppenhágai<br />
nagykövetsége és a Koppenhágai Magyar Inkubátor<br />
szervezésében: október 23-i ünnepi műsor, Povl<br />
Bang-Jensen-szoboravatás (200 fő), A Berni követ filmvetítés<br />
(100 fő) Anyám és más futóbolondok a családból<br />
filmvetítés (120 fő), FeR Színház társulatának interaktív<br />
produkciója (30 fő), Telegdi Ágnes elődása (60 fő), Mikulás<br />
ünnepség (140 fő), Dr. Csiszár Rita előadása a két,<br />
és többnyelvű gyereknevelésről (40 fő), március 15-i ünnepség<br />
a Póka Évával, Szilvási Judittal, Hompok Tamással<br />
a Madách Színház művészeivel (130 fő), Bohemian Betyárs-koncert<br />
(300 fő), gyereknap (80 fő), Kaláka együttes<br />
koncertje (80 fő).
62<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Európa<br />
Európa63<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Tóth Luca Réka<br />
Kiküldetés helye:<br />
Svédország, Stockholm<br />
Tevékenységi terület:<br />
népzene, zenetanítás, programszervezés, gyermekfoglalkozások tartása, egyesületi<br />
élet feladatainak ellátása, táboroztatás<br />
Bogdán Tibor<br />
Kiküldetés helye:<br />
Bécs, Ausztria<br />
Tevékenységi terület:<br />
művelődésszervezés, csángó program, néptánc, ifjúsági programok, pályázatírás<br />
A szeretet, az odafigyelés és a nyitottság az, ami jellemezte ezt a 9<br />
hónapot. A néphagyományaink, népi kultúránk ismét bebizonyította,<br />
milyen közösségösszetartó ereje van! A zene mindig velem és a segítségemre<br />
van az életben!<br />
Kihívás volt ráhangolódni a nyugatias gondolkodásmódra, öröm volt<br />
az elvárásoknak megfelelően szolgálni. A legnagyobb diaszpórában<br />
élő magyarság gondjait megismerni és ezekre stratégiát keresni, megoldást<br />
találni, gondos odafigyelést igényelt.<br />
Elért eredmények<br />
Az UHU magyar anyanyelvi gyermekfoglalkozás jelenleg<br />
közel negyven állandó résztvevő gyermekkel három korosztály<br />
(0–5 éves, 6–9 éves valamint 10–16 éves) számára kínál<br />
programokat. Utóbbi kettőben vállaltunk csoportvezetői<br />
feladatokat <strong>Sándor</strong> István ösztöndíjas társammal. Minden<br />
alkalommal népzenére, dráma- és népi játékokra, szókincsbővítő<br />
játékokra és ezek változataira épülő foglalkozásokat<br />
tartottunk. Az összejöveteleket hetente szerveztünk a stockholmi<br />
Magyar Házban. A stockholmi műkedvelő színjátszó<br />
csoporthoz is csatlakoztunk. Az öt hónapos próbafolyamatot<br />
a májusi sikeres előadás koronázta meg a Magyar Ház<br />
telt házas előadótermében. Magyar Táncházat is tartottunk<br />
minden hónapban a Magyar Ház programjain belül. A népszerű<br />
eseményen 30-40 érdeklődő vett részt, mi pedig Magyarországról<br />
érkező nagybőgős kollégáinkkal kiegészülve<br />
biztosítottuk a táncházhoz elengedhetetlenül szükséges zenei<br />
kíséretet. Ehhez kapcsolódóan közkívánatra elindítottuk<br />
a kezdő felnőtt néptáncoktatást, melyet heti rendszerességgel<br />
tartottunk 8-12 fő részvételével. Zenei és verses előadásokkal<br />
színesítettük a Svédországi Magyar Protestáns Egyházi<br />
Közösség istentiszteleti alkalmait. Gyermek- és felnőtt<br />
táncházakat, hangszerbemutatókat tartottunk Halmstad,<br />
Malmö, Göteborg és Hälleberga városokban. Előadóként<br />
közreműködtünk a magyar kultúra napja alkalmából Malmöben,<br />
az őszi bálon Halmstadban, a SOMIT tavaszi táborában<br />
Hällebergaban. Svédországi ösztöndíjas társainkkal<br />
közösen létrehoztunk két nagy ívű előadást az 1956-os valamint<br />
az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére.<br />
Októberben 8, márciusban 11 állomáson nagy sikerrel<br />
mutattuk be előadásainkat Svédország-szerte.<br />
Fogadószervezet<br />
Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala<br />
Az ausztriai magyar szervezetek meghatározó<br />
ernyőszervezete, amit azzal a céllal alapítottak,<br />
hogy tagjainak működését képviselje, összefogja<br />
és hatékonyan koordinálja. A tagszervezetek között<br />
megtalálhatók oktatási intézmények, magyar iskolák,<br />
néptánc- és vallási csoportok is. A kerekasztal a<br />
szervezetek összefogó és érdekegyeztető fóruma,<br />
amelyen keresztül megvalósul a magyar közösség<br />
kollektív joga a képviselethez, az identitás megőrzésében,<br />
a magyar nyelv ápolásában, az oktatás,<br />
az információ és a kultúra területén.<br />
Elért eredmények<br />
Fogadószervezet<br />
Svédországi Magyarok Országos Szövetsége<br />
Az 1974-ben alapított szövetség 35 tagegyesülete<br />
által közel 5000 fizető tagot számlál. A SMOSZ<br />
tevékenységének céljai: életben tartani a tagok<br />
magyarságtudatát, ápolni a magyar nyelvet, kultúrát<br />
és hagyományokat, kulturális hidat teremteni<br />
a svédországi és Kárpát-medencei magyarság között.<br />
A stockholmi Magyar Ház több mint tíz egyesületnek<br />
és még több programnak ad otthont.<br />
A Magyar Ház Közösség szervezésében számos<br />
kulturális program valósul meg Stockholmban.<br />
A kerekasztal ösztöndíjasaként elsősorban a szervezet honlapjának<br />
a folyamatos működtetése volt a feladatom, illetve<br />
a kéthavonta megjelenő hírlevélnek a megszerkesztése.<br />
A kerekasztal tizenhét tagszervezetével tartottam a kapcsolatot.<br />
Elsősorban a programjaik meghirdetése, a programjaikon<br />
való részvétel és a programok mediatizálása volt feladatom.<br />
A szervezeteket egyenként meglátogattam, hogy<br />
teljes képet kapjak a munkájukról. Itt volt alkalmam tartani<br />
pályázati tanácsadást, segítettem a marketing jellegű nehézségeikben,<br />
vagy a kulturális programjaik megszervezésében.<br />
Ezeken az alkalmakon a szervezetekről szóló bemutatkozó<br />
cikket, interjút vagy beszámolót készítettem. A<br />
magyar iskolák ünnepségein is segíthettem. Izgalmas feladat<br />
volt elvállalni a Mikulás szerepét, vagy elkísérni a gyerekeket<br />
Budapestre a Rákóczi Szövetség által meghirdetett<br />
adventi táborba.<br />
Gondoskodtam arról, hogy bemutassam a szülőföldemet,<br />
Csángóföld kultúráját. Meghívtam a Forrófalvi Hagyományőrző<br />
Csoportot, akik moldvai csángómagyar dalokat,<br />
meséket, népszokásokat és táncokat mutattak be. Karácsonyra<br />
megszerveztem egy adománygyűjtést, és lebonyolítottam,<br />
hogy az adományok eljussanak Moldvába.<br />
Böjte Csaba testvér három alkalommal látogatott Bécsbe.<br />
Minden alkalommal vállaltam feladatot a szervezésben:<br />
az előkészületekben, a lebonyolításban, és persze abban,<br />
hogy erről a médiában hírek jelenjenek meg.
64<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Európa<br />
Európa65<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Dancsa Anita<br />
Kiküldetés helye:<br />
Bécs, Ausztria<br />
Tevékenységi terület:<br />
szervezés, adminisztráció, hagyományőrzés<br />
Miklós Tünde<br />
Kiküldetés helye:<br />
Bécs, Ausztria<br />
Tevékenységi terület:<br />
szerkesztés, kapcsolattartás, programszervezés, honismeret<br />
A magyarság nem kalapdísz, hanem a szíve mélyében viseli a magyar,<br />
mint tenger csigája a gyöngyét. A magyarságunk érzése mélyen bent<br />
ég bennünk, hogy szinte magunk sem tudunk róla, mint a tűzhányó<br />
hegyek, amelyek hideg kőhegyek, de egyszer megmordulnak.<br />
(Gárdonyi Géza)<br />
Sokféle festői táj van a világon a Niagarától a gyergyói tisztásokig. De<br />
azt a festői tájat a legnehezebb szó nélkül hagyni, amelyhez küzdelmeinkkel<br />
kapcsolódunk. Ahol örökké reménykedünk, ahol sokszor<br />
csalatkozunk, de ahol újrakezdünk mindent. Ahol van erőnk újrakezdeni<br />
mindent. Ahol születtünk. (Elekes Ferenc)<br />
Elért eredmények<br />
A KCSP eltelt 9 hónapja alatt részese voltam az itt élő magyarok<br />
közösségi életének. A szövetség székhelyén, a Bécsi<br />
Magyar Otthonban való jelenlétemmel a mindennapi munka<br />
(érdeklődők tájékoztatása, a beérkező telefonhívások kezelése,<br />
dokumentumok előkészítése) mellett aktívan közreműködtem<br />
a szervezet és tagszervezetei rendezvényeinek,<br />
eseményeinek megszervezésében és lebonyolításában. Ilyen<br />
volt többek között az 1990 óta kétévenként megrendezett,<br />
a kisebbségi és szórványmagyarság sorskérdéseivel foglalkozó<br />
„Kufstein” Tanácskozás, az 1956-os forradalom 60.<br />
évfordulója, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc<br />
169. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezések,<br />
a szövetség és tagszervezete, az Ausztriai Magyar Kutatóintézet<br />
által havonta szervezett előadások megszervezése.<br />
Folytattam, naprakészen tartottam Nyugat-Európa egyetlen<br />
magyar nyelvű újságjának, a Bécsi Naplónak repertóriumát.<br />
A szövetség működteti az idén 30 éves Bécsi Magyar<br />
Iskolát. Az iskola napi életébe is bekapcsolódtam, magyar<br />
tankönyveket, Balassi-füzetet rendeltem, rendszeresen helyettesítettem<br />
a pedagógus kollégákat. Az iskola tematikus<br />
rendezvényeinek (tökfesztivál, karácsonyi ünnepség, farsang,<br />
versmondó vetélkedő…) szervezésében és kivitelezésében<br />
aktívan közreműködtem. Mind a központi szövetség, mind a<br />
Bécsi Magyar Iskola részére címlistát, adatbázist készítettem.<br />
A központi szövetség, az Ausztriai Magyar Kutatóintézet és<br />
a Bécsi Magyar Iskola összes rendezvényének meghívóját<br />
és plakátját én terveztem és készítettem el, amely nem csak<br />
a szervezet tagjainak, hanem a rendezvények résztvevőinek<br />
tetszését is elnyerte. A Bécsi Napló két alkalommal is elismerően<br />
nyilatkozott cikkében munkámról.<br />
Fogadószervezet<br />
Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek<br />
Központi Szövetségének jelenleg 16<br />
tagegyesülete van. A szövetség kiemelkedő szerepet<br />
játszik az ausztriai magyarság életében. A szövetség<br />
Bécs belvárosában, a Schwedenplatz-on<br />
alakította ki székhelyét. A Bécsi Magyar Otthon<br />
nemcsak a Bécsi Magyar Iskolának, a Bécsi Napló<br />
szerkesztőségének és tekintélyes könyvtárának ad<br />
helyet, de a szövetség rendezvényeinek és összejöveteleinek<br />
nagy részét is itt rendezik, egyben ez<br />
szolgál otthonul a tagszervezeteknek is.<br />
Elért eredmények<br />
Fogadószervezet<br />
Az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala<br />
egy ernyőszervezet, melynek tagjai évtizedek alatt<br />
fontos részévé váltak az ausztriai magyarok kulturális<br />
és társadalmi életének. A kerekasztalt azzal a<br />
céllal alapították meg, hogy tagjainak működését<br />
képviselje, összefogja és hatékonyan koordinálja.<br />
A tagszervezetek között oktatási intézményeket,<br />
56-os egyesületeket, néptánc- és vallási csoportokat<br />
is találhatunk. Többek között nekik köszönhető,<br />
hogy az itt élő magyarok számára nagyon sok<br />
lehetőség adódik a találkozásra.<br />
Szerencsés vagyok, mert a Petőfi <strong>Program</strong> keretein belül<br />
megkezdett tevékenységemet folytathattam 2016 szeptemberétől<br />
mint KCSP-ösztöndíjas, így másfél éven keresztül<br />
dolgozhattam, örülhettem, lélegezhettem együtt az ausztriai<br />
magyarokkal, olykor testben kicsit elfáradva, de mindig<br />
lelkesen. Ez idő alatt több mint száz kulturális rendezvényen<br />
(színházi előadások, pódiumbeszélgetések, táncházak,<br />
irodalmi estek, könyvbemutatók) közel harminc ünnepi<br />
megemlékezésen (állami ünnepek, ünnepi misék, magyar<br />
kultúra napja, Márton Áron-emlékév, Arany János-szavalóverseny)<br />
és megszámlálhatatlan önfeledt, vidám, magyar<br />
nyelvű közös programon vettem részt. Tartottam honismereti<br />
foglalkozást (kéthetente szombatonként), törpetornát<br />
(minden szerdán, a legkisebbeknek), forgattam kisfilmeket,<br />
szerveztem focikupát, fotópályázatot, adományszervező akciót,<br />
magyar könyvvásárt és nyári táborokat. Mindezekről<br />
az eseményekről több ezer fényképet készítettem. Büszke<br />
vagyok arra, hogy sikeresen pályáztunk a Rákóczi Szövetség<br />
Diaszpóra programjára, és így 60, Ausztriában élő, magyar<br />
ajkú gyermek tölthetett el néhány napot az anyaországban,<br />
ahol Budapest nevezetességei mellett Esztergomot, Visegrádot,<br />
Gödöllőt, Szentendrét is megnézhettük, moziba, cirkuszba<br />
mehettünk. A szervezés ausztriai részét én vállaltam.<br />
Munkám nem ér véget az ösztöndíjas időszakkal, hiszen<br />
idén nyáron szülőföldemen, Erdélyben táborozhatok majd<br />
50 lelkes, ausztriai magyar gyermekkel és szüleikkel. Mindent,<br />
amit tettem, jó szívvel csináltam, azzal a szándékkal,<br />
hogy segítsem honfitársaimat identitásuk megőrzésében,<br />
közös gyökereink ápolásában, akárhol is éljenek éppen<br />
most a nagyvilágban. Hálás vagyok a lehetőségért, és nem<br />
teszem le a lantot. A jövőben is szívesen veszek részt minden<br />
olyan kezdeményezésben, amely a magyarság, a magyar<br />
identitás és hagyományok megőrzésében segíthet.
66<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Európa<br />
Európa67<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Varga Gabriella<br />
Kiküldés helye:<br />
Bécs, Ausztria<br />
Tevékenységi terület:<br />
újságírás, könyvszerkesztés, rendezvényszervezés, előadások tartása<br />
Angyal Réka<br />
Kiküldetés helye:<br />
Strasbourg, Franciaország<br />
Tevékenységi terület:<br />
tánctanítás, kórusszervezés, oktatás, néprajz<br />
Értük voltam közöttük.<br />
Mindig is motivált a közösségszervezés, a csapatban végzett munka,<br />
és szívesen ismertetem meg a gyerekekkel, fiatalokkal, közösségekkel<br />
a hagyományokat, a magyar népi kultúrát.<br />
Elért eredmények<br />
Elért eredmények<br />
A Kaláka-Club és annak legszorosabb együttműködő partnere,<br />
a Collegium Pázmáneum munkáját elsősorban rendezvények<br />
szervezésével, azok moderálásával, sajtókommunikációval<br />
és egyéb háttérmunkákkal segítettem. Ezen<br />
túlmenően a mentorom által számomra kijelölt feladat<br />
volt a kismartoni, linzi, innsbrucki és grazi magyar katolikus<br />
lelkészekkel való szoros együttműködés. Mivel ezeken<br />
a tartományszékhelyeken az egyházközségek és a magyar<br />
szervezetek, csoportok egymással karöltve dolgoznak, így<br />
az én munkám sem szorítkozott kizárólag a lelkészségekre,<br />
hanem felölelt kultúregyesületet, hétvégi magyar iskolát,<br />
cserkészcsapatot, néptánccsoportot, színjátszó kört és így<br />
tovább. Országos szinten a lelkészek mellett a legszorosabb<br />
munkakapcsolatot a pedagógusokkal sikerült kialakítanom.<br />
Egész Ausztria területén 4 tartomány, 8 város, 12,<br />
a magyar oktatást segítő intézményébe összesen 665 db<br />
Balassi-füzetet közvetítettem és juttattam el. Az ausztriai<br />
magyarokkal összefüggésben a közreműködésem révén a<br />
KCSP ideje alatt keletkező sajtó- és médiamegjelenések<br />
száma meg fogja közelíteni a 300-at. A Kaláka-Club 2017-<br />
es évkönyvének jelentős részét (összesen 104 könyvoldalt)<br />
magam jegyzem. Moderáltam a Márton Áron-emlékévhez<br />
kapcsolódó rendezvényeinket Innsbruckban, a Gulág-kiállításokat<br />
Bécsben, Linzben és Felsőpulyán, és egy sor más<br />
kulturális eseményen is műsorvezető voltam. Öt neves vendéggel<br />
pódiumbeszélgetést vezettem Bécsben a nők 56-os<br />
szerepéről.<br />
Fogadószervezet<br />
Ausztriai Magyarok Gazdasági Érdekközössége<br />
– Kaláka-Club Az alapítók szándéka szerint a<br />
Club elsősorban gazdasági érdekeket képvisel.<br />
Legfőbb feladata a magyar származású osztrák állampolgárok<br />
együttműködésének támogatása, az<br />
osztrák törvények által biztosított kisebbségjogok<br />
keretein belül a magyar nyelv és kultúra, valamint<br />
az ausztriai magyar kisebbség hagyományainak<br />
ápolása, továbbá a segítségre szoruló tagok<br />
támogatása. A Kaláka-Club mindezek mellett a<br />
kezdetek óta kulturális rendezvények szervezésével<br />
is foglalkozik.<br />
Fogadószervezet<br />
A Strasbourgi Magyar Kultúregyesület /Association<br />
Culturelle Hongroise de Strasbourg, ACH/<br />
1982-ben jött létre, hogy találkozási helyet biztosítson<br />
a Magyarországról elszakadt, magyarságukat<br />
megőrizni kívánó magyaroknak, illetve, hogy elősegítse<br />
a kapcsolatteremtést a magyar érkezők és<br />
a befogadó franciák között. Külön egyesületként<br />
működik a Keleti néptáncegyüttes. A két szervezet<br />
nemzeti ünnepek, megemlékezések megszervezésén<br />
túl számos magyarsághoz kötődő tevékenységet<br />
kínál francia földön élő honfitársainknak.<br />
A <strong>Kőrösi</strong> <strong>Csoma</strong> <strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong>nak köszönhetően idén<br />
több új, állandósuló tevékenységgel bővült a Strasbourgi<br />
Magyar Kultúregyesület éves programja. 2016 szeptemberében<br />
megalakult a Bodzavirág népdalkör, amelyet azóta<br />
esetenként néprajzi előadással, kiállítással vagy éppen<br />
táncházzal egybekötve havonta rendeznek meg. Sikeres<br />
új kezdeményezés a heti baba-mama találkozó, amely a<br />
magyar népi hagyományokból és népdalkincsből merítve<br />
az ölbeli játékokkal, mondókákkal, népdalokkal ismertette<br />
meg az anyukákat és gyermekeket. Ehhez kapcsolódó<br />
áprilisi családi piknik vagy a májusi bográcsos gulyásfőzés<br />
révén magyar családok ismerkedhettek meg egymással,<br />
köthetettek szorosabb barátságot. A MESEVÁR foglalkozások<br />
kiegészültek népi játszóházakkal és kézműves-foglalkozásokkal<br />
is. E foglalkozásokba általában 15-25 gyermek<br />
kapcsolódott be.<br />
Az év kiemelt programja – majdnem tízéves kihagyás után<br />
– a magyarországi és felvidéki népzenészek vendégszereplésével<br />
megszervezett táncház volt. Az est sikerét mutatja:<br />
gyermekek és felnőttek – összesen majdnem százan<br />
– mulattak és táncoltak együtt önfeledten. A kultúregyesület<br />
két jelentős gyermekrendezvénye a Mikulás-ünnepség<br />
és a farsangi jelmezbál volt, ezek népi játszóházzal, kézműves-foglalkozással<br />
és interaktív mesejátékkal is kiegészültek.<br />
Mindkét rendezvényre körülbelül 40-50 gyermek<br />
és felnőtt látogatott el.<br />
A Franciaországi Magyarok Szövetségének (FRAMOSZ)<br />
programjai kilenc franciaországi KCSP/PSP ösztöndíjas<br />
összefogásának köszönhetően idén a magyar költészet<br />
napja alkalmából rendezett online szavalóversennyel és<br />
az I. Nyugat-Európai Családi Népművészeti Táborral is<br />
gazdagodtak. A tábor hírére Európa különböző pontjairól<br />
130-an jelentkeztek.
68<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Európa<br />
Európa69<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Medvegy Andrea<br />
Kiküldetés helye:<br />
Lyon és Grenoble, Franciaország<br />
Tevékenységi terület:<br />
néptánc, népzene, kulturális rendezvények szervezése<br />
Simon Alexandra<br />
Kiküldetés helye:<br />
Nizza, Franciaország<br />
Tevékenységi terület:<br />
programszervezés, magyartanítás, hagyományőrzés, zene<br />
Mindenki magyar, aki annak vallja magát, és beszéli a mi gyönyörű és<br />
titkos nyelvünket. (Fa Nándor)<br />
Külföldön élő rokonaimtól tudom, milyen sokat jelent számukra, ha<br />
anyanyelvükön beszélhetnek, és érezhetik, hogy egy közösséghez<br />
tartozunk.<br />
Elért eredmények<br />
• Mákvirág népzenekar – heti rendszerességű próbák az Illés<br />
Gábor, előző ösztöndíjas alapította zenekarral, lyoni és<br />
grenoble-i tagokkal, és „vendégművészekkel”.<br />
• „Vándortarisznya” hon- és népismereti foglalkozás, népdaloktatás<br />
Lyonban (5 fő) és Grenoble-ban (5 fő), 3-10<br />
éves gyerekeknek – saját kezdeményezés.<br />
• Magyar nyelvoktatás – Grenoble-ban haladó szinten felnőtteknek<br />
heti rendszerességgel (4 fő).<br />
• Tánckör – Grenoble vonzáskörzetében felnőtteknek szóló<br />
táncoktatás (12-14 fő).<br />
• Barátköri ebéd – Lyonban előadással egybekötött közösségi<br />
főzés és ebéd magyar menüvel (25-40 fő) – saját kezdeményezés.<br />
• Táncház – Lyonban és Grenoble-ban havi, illetve 2 havi<br />
rendszerességgel, többnyire élőzenével (20-25 fő).<br />
• „Ördöglakat” – társasjátékest kamaszoknak Grenobleban<br />
(5-7 fő) – saját kezdeményezés.<br />
Fogadószervezet<br />
A Rhône Alpesi Baráti Egyesületet a II. világháború<br />
után hazatérő franciák alapították. Az 1990-es<br />
években új alapszabályokra építették, napjainkban<br />
helyt ad az 56-os menekülteknek és az újabb generációs<br />
magyaroknak vagy franciáknak. Tevékenységek:<br />
irodalmi és zenei programok, utazások,<br />
barátköri ebédek, táncházak, gyerekfoglalkozások,<br />
francia- és magyarnyelvórák. A Dauphiné-i Francia<br />
Magyar Egyesület 1931-ben alakult a magyar kulturális,<br />
sport és tudományos eredmények bemutatása<br />
és kapcsolatépítés céljából.<br />
Elért eredmények<br />
Küldetésem legfontosabb feladata a helyi hétvégi iskola, az<br />
„OVISULI” működtetése volt, amely kéthetente vasárnap<br />
délutánonként várta a családokat. Célja, hogy lehetőséget<br />
biztosítson az ott élő magyar családok gyerekeinek, hogy<br />
magyart/magyarul tanulhassanak, és kortársaik körében is<br />
használhassák a magyar nyelvet. A 3 órás foglalkozásokra általában<br />
8-10 gyermek jár, főként óvodás, kisiskolás korúak.<br />
Másik fontos feladatom a programszervezés volt, így ösztöndíjasságom<br />
alatt sikerült először hivatalos formában<br />
megünnepelnünk két meghatározó nemzeti ünnepünket:<br />
október 23-át és március 15-ét. Kiemelt eseményeink voltak<br />
a karácsonyi ünnepség, a farsangi mulatság és a húsvéti<br />
tojáskereső piknik is.<br />
További nagyobb „megbízásom” volt, hogy az egyesületi<br />
honlapot korszerűsítsem, amely teljes mértékben megújult<br />
2017-re. Az egyesületi Facebook-oldal is az én hatásköröm<br />
volt, ahol igyekeztem eseményeink népszerűsítésén túl kultúránkat<br />
is közelebb vinni az érdeklődőkhöz, jeles napjainkról,<br />
hagyományainkról szóló bejegyzések segítségével. Nizza<br />
mellett, a nem messze fekvő Aix-en-Provence-i magyar<br />
egyesületnek is segítettem programjaik sikeres lebonyolításában.<br />
Mentorom ernyőszervezeti elnöksége kapcsán a<br />
Fogadószervezet<br />
Côte d’Azur-i Francia-Magyar Egyesület<br />
A szervezet alapítási éve 2006. Fiatalságuk ellenére<br />
igyekeznek a lehető legsokszínűbb programokat<br />
kínálni. Az egyesület egyik különlegességét az adja,<br />
hogy nem csupán egyetlen városhoz, hanem egy<br />
nagy régióhoz, a franciaországi azúrparthoz köthető.<br />
Céljuk, hogy kapcsolatot teremtsenek és tartsanak a<br />
Côte d’Azurön élő magyarokkal; felnőtt- és gyermekprogramokat,<br />
találkozókat szervezzenek. Nem<br />
csak ápolni szeretnék kultúránkat és hagyományainkat,<br />
hanem felkelteni irántuk az ott élő franciák és<br />
más nemzetiségűek érdeklődését.<br />
FRAMOSZ-nak is szerveztünk programokat franciaországi<br />
ösztöndíjas társaimmal: pl. adventi naptár, szavalóverseny<br />
és a tábor: május végén rendeztük meg Nyugat-Európa első<br />
családi népművészeti táborát, mely egy sok éve dédelgetett<br />
álma volt az itteni magyaroknak!
70<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Európa<br />
Európa71<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Bóra Eszter<br />
Kiküldetés helye:<br />
Zürich, Svájc<br />
Tevékenységi terület:<br />
gyűjtési akciók, rendezvények szervezése, pályázatírás<br />
Rengei Boglárka<br />
Kiküldetés helye:<br />
Genf, Svájc<br />
Tevékenységi terület:<br />
néptánc, programszervezés<br />
A kilenc hónap során rengeteget tanultam a helyi magyar közösségektől:<br />
kitartást, önzetlenséget, összetartást. Egy sokszínű, igazi közösségre<br />
leltem a svájci magyarok közt, a Magyarház Alapítványnál.<br />
Mivel nagyon vegyes és kulturális értelemben gazdag a genfi magyar<br />
közösség, így egyrészről kihívás, másrészről óriási élmény számukra<br />
minőségi programokat szervezni.<br />
Elért eredmények<br />
A svájci Magyarház Hírmondó kéthavi lap kiadásában működtem<br />
együtt a szerkesztőkkel korrektorként, cikkíróként<br />
8 írásom jelent meg. Pályázatok írásában és különböző pályázati<br />
lehetőségek felkutatásában segítettem. Aktívan részt<br />
vettem a zürichi magyar közösség minden évben megrendezendő<br />
ünnepségeinek és programjainak szervezésében:<br />
9. Magyarház Nap, ‘56-os forradalomról megemlékezés és<br />
koncert, Zürichi Magyar Bál, Mikulás- és karácsonyi ünnepségek,<br />
kulturális előadások szervezése, március 15-i ünnepség,<br />
anyák napja, játszóház, kézműves-foglalkozások,<br />
táncház, cserkészrendezvények. Nagy lelkesedéssel vettem<br />
részt a különböző események szervezésében, ha kellett jegyet<br />
árultam vagy plakátot szerkesztettem, verset mondtam,<br />
előadást tartottam, kisgyerekekkel és cserkészekkel<br />
foglalkoztam, néptáncoltam, idősekkel beszélgettem, interjúkat<br />
készítettem. Több mint 20 alkalommal „tudósítottam”<br />
a <strong>Kőrösi</strong> <strong>Csoma</strong> <strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong> honlapján keresztül a zürichi<br />
magyarokról. „Feltérképeztem” a svájci magyar iskolákat,<br />
óvodákat, róluk összefoglalót készítettem. Örömmel<br />
kapcsolódtam be az Ökumenikus Golarits Kórus munkájába<br />
mint énekkaros és zongorakísérő. A magyar misék aktív gitáros<br />
résztvevője voltam. A svájci magyar helytörténeti emlékeket,<br />
testvérvárosi, történelmi kapcsolatokat kutattam.<br />
A 2017 február vége óta kéthetente megrendezett ifjúsági<br />
klubot szerveztem és vezettem, melynek nagy sikere<br />
volt (alkalmanként 15-25 résztvevővel). Jó volt segíteni az<br />
újonnan létrejövő kezdeményezéseket; a zürichi Óperenciás<br />
Táncegyüttesben és a winterthuri „Mosolyszigetben”.<br />
Zürich ben aktívan bekapcsolódtam a cserkészetbe, és sikerült<br />
jó együttműködést kialakítanom különböző korosztályokkal.<br />
Fogadószervezet<br />
A Svájci Magyarház Alapítvány (alapítva 2006)<br />
célja, hogy felkarolja a Svájcban élő magyarok és<br />
magyar származásúak kulturális tevékenységét, segítse<br />
az iskolák, óvodák, cserkészek és sportkörök<br />
munkáját, valamint irodalmi, népzenei, vallási, kultúrtörténeti<br />
találkozókat szervezzen. Szeretnének<br />
a svájci érdeklődők felé is kaput nyitni. Tervezik,<br />
hogy vásárolnak egy zürichi épületet, ahol könyvtárat,<br />
hang- és képanyagtárat alakítanak majd ki,<br />
amely állandó helyet biztosít a magyarságnak. Az<br />
Alapítvány kuratóriumi elnöke Szennyessy László.<br />
Elért eredmények<br />
Fogadószervezet<br />
Genfi Magyar Kulturális Központ (GMKK)<br />
A GMKK a Genfi Magyar Könyvtár utódszervezete,<br />
melyet Szabó Zoltán, aki menekültként érkezett<br />
Svájcba, hozott létre évtizedekkel ezelőtt, és Európa<br />
Magyarországon kívüli egyik legnagyobb magyar<br />
könyvgyűjteményét halmozta fel, mely közel 26 000<br />
kötetet számlált. Szabó Zoltán halála után Mercz<br />
László megalapította a Genfi Magyar Kulturális Központot,<br />
munkájának köszönhetően a könyvek legjelentősebb<br />
része Csengerre, másik része kárpátaljai<br />
iskolákhoz került. A GMKK 2016 áprilisától kezdett<br />
tevékeny kulturális programszervezésbe.<br />
A kiküldetésem kitűzött célja leginkább az volt, hogy megismerjék<br />
az emberek a Kulturális Központot, és sokrétű,<br />
különböző korosztályokat megszólító rendezvényeinkkel<br />
idecsábítsuk az embereket, különösképpen a fiatalokat.<br />
Szerveztünk történelmi előadást, vallási megemlékezést,<br />
komoly- és népzenei koncertet, előadással egybekötött kiállítást<br />
Erdélyről, az 1956-os forradalom 60. évfordulójára<br />
kiállítást hoztunk. Az ENSZ Misszióval közösen a forradalom<br />
témáját feldolgozó filmvetítéseket szerveztünk a belvárosi<br />
Grütli moziba, rendeztünk egy kerekasztal-beszélgetést a<br />
genfi magyar ’56-osoknak, újraindítottuk a régi hagyományú<br />
Irodalmi Kávéházat, megszerveztük az első magyar<br />
karácsonyi vásárt. A fiatalokat karaoke-esttel és társasjátékdélutánnal<br />
próbáltuk magunkhoz vonzani, kéthavi rendszerességgel<br />
filmesteket tartunk nagy magyar klasszikusokból<br />
és kevésbé ismert újdonságokból válogatva. A piciknek<br />
interaktív zenés-táncos-színjátszós műhelyfoglalkozást szerveztünk<br />
vendégelőadó meghívásával, gyermekfilm-vetítéseket<br />
tartottunk, helyszínül szolgáltunk a Genfi Magyar<br />
Iskola és Óvoda valamint a Sík <strong>Sándor</strong> Cserkészcsapat húsvéti<br />
barkácsolós-tojásfestős délutánjaihoz. Dolgozunk egy<br />
genfi magyar 1956-os emlékmű felállításán. Táncoltam a 25<br />
fős Pannoniában, amellyel ott tartózkodásom alatt többször<br />
felléptünk. A Genfi Magyar Iskola és Óvodába járó 40<br />
gyermekből a 10-12 legfiatalabbnak tartottam éneklős-mesélős-kézműves-foglalkozást<br />
egy önkéntes társammal. Részt<br />
vettem a cserkészet karácsonyi műsorának szervezésében,<br />
a Genfi Magyar Bálon és a március 15-i megemlékezésen<br />
segítettem a Genfi Magyar Egyesület munkáját. Májusban<br />
a Katolikus Misszió Szent László Búcsúján voltam szervező,<br />
ahol előadtam egy szólótáncot, levezettem egy táncházat,<br />
és társvezénylője voltam a kvíznek.
72<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Európa<br />
Európa73<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Molnár Luca<br />
Kiküldetés helye:<br />
Brüsszel, Belgium<br />
Tevékenységi terület:<br />
néptánc, énektanítás, kulturális programok szervezése, magyar óvoda/iskola<br />
Bánkúti Dalma<br />
Kiküldetés helye:<br />
Hága, Hollandia<br />
Tevékenységi terület:<br />
programszervezés, interjúkészítés, adminisztráció<br />
Újabb szeletet kaptam a világ tortájából. Rengeteg csodálatos élménnyel,<br />
értékes emberi kapcsolatokkal és még nyitottabb gondolkodással<br />
lettem gazdagabb.<br />
„Egy új család tagja lettem itt...” Csakis pozitiv érzésekkel megyek<br />
haza, mert egy zseniális közösség tagja lehettem. Minden percét<br />
élveztem, és hálás vagyok érte.<br />
Elért eredmények<br />
Mikor kijöttem Brüsszelbe, felvettem a kapcsolatot minden<br />
olyan magyar egyesülettel, intézettel, önkéntessel és magánvállalkozóval,<br />
akik valamilyen formában aktívan képviselik<br />
a magyar kultúrát. Kilenc hónap alatt különböző projekteken<br />
dolgoztam folyamatosan együtt a Balassi Intézettel, a<br />
Magyar Házzal, a brüsszeli Európai Iskolával, a Zengő Műhellyel,<br />
a Leuveni Kollégiummal, az arcFAM Egyesülettel, a<br />
Magyar Ház könyvtárával, és a Magyarra Hangolva tanítójával,<br />
valamint a 82. számú Báthory István Cserkészcsapattal.<br />
Brüsszelben először a Táncház Napját szerveztem meg,<br />
csatlakozva a most már nemzetközileg is elterjedt programhoz,<br />
melyet a budapesti Hagyományok Háza kezdeményezett.<br />
Ez különleges eseménynek számított, hiszen nemcsak<br />
a Magyar Házban, de az utcán is felszabadultan, vidáman<br />
énekeltünk és táncoltunk.<br />
Leghosszabb, hat hónapos projektem a Minden egér szereti<br />
a sajtot c. színházi előadás szervezése volt. A rendezőasszisztensi<br />
szerepem mellett mozgások és táncok koreografálása,<br />
betanítása volt a feladatom. Büszke vagyok a<br />
több mint 40 fős önkéntes stábra, akik rengeteg munkát<br />
fektetnek abba, hogy a júniusi előadás a lehető legjobban<br />
sikerülhessen.<br />
Részt vettem az első Nyugat-Európai Családi Népművészeti<br />
Tábor előkészületeiben és lebonyolításában, mely az Alpok<br />
szívében, Franciaországban került megrendezésre.<br />
Saját kezdeményezésemmel létrehoztuk a Galambpostát<br />
három ösztöndíjas társammal együtt, mely egy külhoni magyar<br />
gyerekeket összekötő levelezőprogram.<br />
Fogadószervezet<br />
Carpathia a.s.b.l.<br />
Már több mint 10 éve alakult meg azért, mert egy<br />
baráti társaságnak hiányzott az otthon hagyott kultúra.<br />
Szerettek volna élő magyar népzenét hallani, arra<br />
táncolni, és ezek élményeit átadni gyermekeiknek.<br />
Így összefogtak, és azóta is óriási népszerűségnek<br />
örvend az évente négyszer megrendezett brüsszeli<br />
táncház és az alkalmanként megrendezett családi<br />
nap. Az önkéntes csapat fő profilja a táncházak<br />
rendezése, ahol magyar ételeket, finomságokat, élőzenét,<br />
tánctanítást, kézműves műhelyeket kínálnak.<br />
Elért eredmények<br />
Feladatom volt:<br />
• a szövetség rendezvényeinek lebonyolítása: október 23.<br />
(600 fős rendezvény), március 15. mint Országos Magyar<br />
Bál (100 fős rendezvény), gyermekmajális, május 27.<br />
(300 fős rendezvény), Hollandiai Magyar Szövetség 60<br />
éves Jubileuma, május 27–28. (100 fős rendezvény)<br />
• a Hollandiai Magyar Szövetség éves kiadványának szerkesztése,<br />
a Hollandiai Magyar Hírek 2017 (80 oldal, 3 hónap<br />
munka, 1500 példányszám)<br />
• hírlevelek kiküldése az aktuális programokról, információk<br />
kal (szeptembertől 161 db)<br />
• a szervezet alszervezeteinek programjain való részvétel<br />
(Utrecht, Amszterdam, Vianen, Zeist, hozzávetőlegesen<br />
2200 leutazott kilométer és 40 rendezvény, beleértve a<br />
magyar istentiszteleteket, hétvégi iskolákat, cserkészetet,<br />
Mikes Kelemen Kört, Amszterdami Magyar Szalont)<br />
• titkársági feladatok ellátása (10 800 percnyi Skype beszélgetés<br />
a főnökömmel), ACCESS adatbázis (1800 fő) karbantartása<br />
Fogadószervezet<br />
Hollandiai Magyar Szövetség<br />
Ezt az egész hollandiai magyarságot átfogó szervezetet<br />
az Amszterdami Hungária Klub 1929-ben és a<br />
Hollandiai Mikes Kelemen Kör alapította 1957-ben.<br />
Az volt és maradt a cél, hogy a magyarság ebben<br />
ne forgácsolódjék szét, hanem egymás kezét fogva<br />
egységes képviselettel rendelkezzék. Ennek a feladatnak<br />
a szövetség eleget tett az elmúlt hatvan év<br />
alatt, és ezt kívánja tenni a jövendőben is. Éves kiadványuk<br />
a „Hollandiai Magyar Hírek”, az internetes<br />
„Hírlevél” havonta 2-3 alkalommal jelenik meg.
74<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Európa<br />
Európa75<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Nagy Karina<br />
Kiküldetés helye:<br />
Oslo, Norvégia<br />
Tevékenységi terület:<br />
rendezvényszervezés, tanítás, hagyományőrzés, színészet, zene<br />
Búzás Eszter Bíborka<br />
Kiküldetés helye:<br />
Helsinki, Finnország<br />
Tevékenységi terület:<br />
nyelvoktatás, programszervezés<br />
Számomra a kultúra és a művészet közvetítése létkérdés.<br />
A magyar gyerek Finnországban is magyar, csak éppen többet szaunázik,<br />
nem kolbászt, hanem makkarát eszik, és jobban bírja a hideget és<br />
sötétet.<br />
Elért eredmények<br />
Pikniksorozatot rendeztünk, mely elég kötetlen, tematikus<br />
találkozó volt a szabadban. A MADÁRKA gyerekfoglalkozás<br />
az egyesület egyetlen állandó programja. A program két<br />
éve működik, rendszeresen, havi két alkalommal. Ennek a<br />
Deichmanske Bibliotek ad otthont. A foglalkozáson mindig<br />
valamilyen aktuális téma köré épülő kézműves-foglalkozás<br />
zajlik. Ezen belül 2016-ban a nagyobb gyerekekkel elkezdtük<br />
a magyar ábécé megismertetését. Ami nagy öröm<br />
számunkra, hogy a foglalkozás családi eseménnyé alakult,<br />
nagyjából 10-15 állandó látogató részvételével.<br />
Az Okuláré Projektben szervezőként és művészként is közreműködtem.<br />
A Galambposta európai levelezőprogrammal izgalmas motivációt<br />
nyújtunk a külföldön élő magyar gyerekek számára,<br />
a magyar nyelv és nyelvtan gyakorlására, valamint erősítjük<br />
a <strong>Kőrösi</strong> <strong>Csoma</strong> <strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong> hálózatépítő törekvését.<br />
Mára közel 60 gyerek tagja ennek a közösségnek.<br />
Több színházi előadást is szerveztünk Magyarország oslói<br />
nagykövetsége és a Cafe Mestizo befogadó támogatásával.<br />
Ilyen volt az Ágacska és a Párterápia az egri Pinceszínház oslói<br />
vendégjátékával, 3 előadásban. Ezek az év leglátogatottabb<br />
eseményei közé sorolhatóak, összesen 110 nézővel.<br />
A „Szeress egyet s legyen szép” népköltészeti előadói estet<br />
a Bartók emlékév alkalmából hívtuk életre a közösség<br />
tagjai nak bevonásával. Hasonló alkalom volt a „Jösz’ te<br />
hezzám” pajzán népköltészeti est is. Nemzeti ünnepeinkről<br />
műsorokkal emlékeztünk meg, melyeken aktívan közreműködtem.<br />
Ilyen volt az ’56-os megemlékezés, melyen magyar<br />
nyelven szavaltam, és a március 15-i műsor is. Ez utóbbi<br />
szerkesztéséből is kivettem részem.<br />
Kiküldetésem alatt ajánlott tevékenységként támogattam a<br />
Márton Áron püspök úrra való megemlékezést, beléptem<br />
a Mikes Kelemen <strong>Program</strong>ba, ahol könyveket gyűjtöttünk.<br />
A Márai <strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong> keretében kutatásokat végeztem,<br />
és interjúkat készítettem.<br />
Fogadószervezet<br />
A Norvég–Magyar Egyesület/Norsk-Ungarsk<br />
Forening/NUFO az egyik legrégebbi, ma is működő<br />
magyar egyesület. Létszáma évek óta stabil:<br />
156 bejegyzett címmel (családok és egyének). Az<br />
egyesület elnöke Nagy Lucia Mária. Fő célkitűzésük<br />
a másod- és harmadgeneráció magyar identitásának<br />
megőrzése, ápolása. Emiatt az egyesület kiemelt<br />
programjai az ezen célokat támogató események,<br />
mint például a megemlékezések az ’56-os forradalom<br />
és szabadságharcra, magyar nyelvű szentmisék,<br />
családi nap, valamint gyerekfoglalkozások.<br />
Elért eredmények<br />
Fogadószervezet<br />
A Finnországi Magyarok Egyesülete<br />
1993. március idusán alakult azzal a céllal, hogy<br />
összefogja, közösségbe tömörítse a Finnországban<br />
élő magyarokat. Alapelve az, hogy a külhonban<br />
élők magyarsága megtartásának legfontosabb<br />
pillére a család, eszköze pedig a magyar nyelv és<br />
kultúra, továbbá a magyar hagyományok ápolása.<br />
Ebben a szellemben végzi munkáját, és igyekszik<br />
minél szélesebb körben megszólítani, programjaiba<br />
bevonni a Finnországban is gyorsan növekvő<br />
számú magyarságot.<br />
Ösztöndíjasként a kiemelt, nyelvoktatást segítő tevékenységem<br />
mellett részt vettem a Finnországi Magyarok<br />
Egyesülete (FME) programjainak előkészítésében és lebonyolításában.<br />
Ezek az események számos esetben a<br />
Helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központban,<br />
azzal szoros együttműködésben zajlottak le. Az FME<br />
legnagyobb rendezvényei az országos Gulyás Grand<br />
Prix-verseny, a Magyar Bál, a farsangi mulatság és a magyar<br />
költészet napját köszöntő szavalódélután. Ezeket jól<br />
egészítik ki a Magyarországról meghívott előadók irodalmi,<br />
színházi és bábszínházi előadásai vagy a gyermek<br />
kézműves-foglalkozások.<br />
Kéthetente részt vettem a Bóbita foglalkozáson, amely<br />
a Helsinki és Espoo környéki, 7 éves kor alatti magyar<br />
gyermekeknek, valamint szüleiknek szóló közös szombat<br />
délutáni program. Ezeken az eseményeken a nagycsoportosok<br />
(5–7 évesek) számára készültem játékokkal, kézműves-foglalkozásokkal.<br />
Ilyen játszóházakat északabbra<br />
is szerveznek, néhány alkalommal Tamperében és egy alkalommal<br />
Ouluban volt szerencsém játszani a helyi gyermekekkel.<br />
A Turkuban szerveződő magyar közösség munkáját is<br />
igyekeztem segíteni, a tavasz folyamán két alkalommal is<br />
részt vettem foglalkozásaik lebonyolításában.<br />
A finnországi kisebbségpolitika kedvez a magyaroktatásnak,<br />
hiszen államilag támogatják a származásnyelvek oktatását,<br />
így összesen 4 városban – Espoo, Helsinki, Tamere<br />
és Vantaa – és 9 csoportban segítettem rendszeresen a<br />
helyi magyartanárok munkáját. Ezen magyarórák kb. 120<br />
gyermek számára teszik lehetővé, hogy heti 1,5 órában<br />
tanulják a magyar nyelv csínját-bínját.<br />
Igyekeztem eleget tenni annak a kérésnek is, miszerint<br />
legyen az ifjúság számára rendszeres hasznos program,<br />
magyar közegben. Így a 13–18 éves korosztálynak általában<br />
havi rendszerességgel cserkészfoglalkozásokat tartottam.
76<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Európa<br />
Európa77<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Seprenyi Anita<br />
Kiküldetés helye:<br />
Bologna, Olaszország<br />
Tevékenységi terület:<br />
néptánc, magyartanítás, programszervezés<br />
Szebegyinszki Kinga<br />
Kiküldetés helye:<br />
Lisszabon, Portugália<br />
Tevékenységi terület:<br />
nyelvoktatás, kulturális szervezés<br />
Úgy vélem, hogy a hagyományőrző tevékenységek mellett az olasz–<br />
magyar kapcsolatok kutatására, megismertetésére is szükség van.<br />
Felemelő hatású emberi kapcsolatok, kihívásokkal és örömökkel teli<br />
munka, közös élmények, ovisok és iskolások, óceán, Portugália lenyűgöző<br />
szépsége és sok kedvesség – csomagom a hazaútra.<br />
Elért eredmények<br />
2016 szeptemberének első hetében érkeztem Bologna városába,<br />
hogy megkezdjem ösztöndíjas tevékenységem az<br />
immár 40 éve fennálló Olasz–Magyar Kulturális Egyesületnél<br />
dr. Miliczky Erzsébet és Albert Melinda mentorokkal.<br />
Tartalmas, eseménydús és nem utolsósorban tanulságos<br />
9 hónap áll mögöttünk. Az ott töltött idő abban erősített<br />
meg, hogy bárhol is legyünk a világban, magyarnak lenni<br />
igazán különleges, magyarságunkat büszkén kell vállalnunk.<br />
Távol az anyaországtól pedig a legfőbb kapocs az „otthonhoz”<br />
a kultúra. Ezt a szellemiséget képviseli az ACIU is.<br />
Az ACIU sokrétű kulturális és hagyományőrző tevékenysége<br />
mellett ezért kiemelt hangsúlyt kap az anyanyelv. Ezért is<br />
tartottam fontosnak és kiküldetésem egyik legfőbb céljának<br />
a magyar anyanyelvi iskola újraindítását a régióban. Az<br />
anyanyelvi iskola az egyetlen olyan közeg, ahol a kétnyelvű<br />
gyerekek lehetőséget kapnak a második anyanyelvük ápolására<br />
és fejlesztésére, továbbá a szülők számára is alkalmat<br />
biztosít a rendszeres találkozóra és tapasztalatcserére. 2017<br />
szeptemberében közel 30 gyermekkel kezdi meg újra a 3<br />
éve szünetelő tevékenységét a Bolognai Magyar Iskola.<br />
Ösztöndíjas időszakom során lehetőségem volt több olyan<br />
magyarral is megismerkedni, akik nemcsak a magyar közösség,<br />
de az egész olasz társadalom tiszteletét kivívták. Ilyen<br />
tehetséges és híres személyek többek között dr. Miliczky<br />
Erzsébet konzul asszony, Allegri-Füredy Katalin írónő, Tomaso<br />
Kemény költő, Bátori István orgonista, Plivelics Iván,<br />
az 1956-os forradalom hőse. Az ő közreműködésükkel is<br />
indul újra többek között a 15 éve megszűnt Il Fiorino olasz–<br />
magyar kulturális lap.<br />
Fogadószervezet<br />
Olasz–Magyar Kulturális Egyesület<br />
A bolognai egyesület 1980 szeptemberében<br />
alakult. Már első ülésén is hozzávetőlegesen<br />
kétszázötven, főként magyar származású személy<br />
vett részt, hiszen Bolognában és környékén hagyományosan<br />
sok magyar él. Az egyesület önálló<br />
és független intézmény, és a tagok tevékenysége<br />
– minden szinten és területen – önkéntes alapon<br />
történik. Az egyesület célja az olasz–magyar kulturális,<br />
tudományos és rekreációs együttműködés<br />
elősegítése, és ebből adódóan mindkét országban<br />
számos intézettel és egyesülettel tart kapcsolatot.<br />
Elért eredmények<br />
Ösztöndíjas időszakom alatt részt vettem az egyesület<br />
kulturális programjainak lebonyolításában, de az egyik<br />
legfontosabb feladatom a vasárnapi iskola szervezése<br />
volt. Az anyanyelvőrző foglalkozásokon, különböző korcsoportokban<br />
15-20 gyerek fordult meg heti rendszerességgel,<br />
az alkalmak után pedig gyakran a családokkal<br />
együtt ebédeltünk, így egy jó kis közösség alakult ki az<br />
elmúlt kilenc hónap alatt. Bár korábban működött, de az<br />
utóbbi években elmaradt táncházat ősztől újraszerveztem,<br />
ahol a havi alkalmakon a magyar mellett a portugál<br />
táncosok is állandó résztvevőkké váltak. Újdonságnak<br />
számított a filmklub is, illetve újraindított közösségi program<br />
lett az úgynevezett „cafezinho”, amely során néhány<br />
hetente összejöttünk valahol a városban, hogy kicsit beszélgessünk<br />
a magyarként Portugáliában élés felmerülő<br />
kérdéseiről. Szinte az egész időszakon végighúzódtak a<br />
Fatimai Magyar Kálváriáról készített kisfilmem munkálatai.<br />
Fontosnak tartottam, hogy minél többekhez eljusson<br />
a keresztút története, amely az összefogásnak egy szép<br />
példája. Mindig sok segítséget és támogatást kaptam<br />
a munkatársaimtól és a környezetemtől, nyitottságot és<br />
lelkesedést a helyi magyaroktól, ami nélkül mindez nem<br />
valósult volna meg, így felemelő élményekkel gazdagon<br />
térek haza.<br />
Fogadószervezet<br />
A Portugál–Magyar Együttműködési Egyesület<br />
fontosnak tartja, hogy a régi emigrációs generáció<br />
tagjait, leszármazottait és az újonnan érkező<br />
magyar családokat egymáshoz közelebb hozza:<br />
az előbbieket megismertesse a modern Magyarországgal,<br />
az utóbbiakat pedig segítse a magyar<br />
kultúrkörben tartani. Az egyesület ezen kívül szeretne<br />
kulturális arculattal hidat képezni Portugália<br />
és Magyarország között.
78<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Észak-Amerika<br />
Észak-Amerika79<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Ciceri Attila<br />
Kiküldetés helye:<br />
Seattle, Amerikai Egyesült Államok<br />
Tevékenységi terület:<br />
néptánc, népzene, Ti Ti Tábor /Hungarian Folk Camp/ szervezése<br />
Dr. Érsek Vivienn<br />
Kiküldetés helye:<br />
Miami, Florida, Amerikai Egyesült Államok<br />
Tevékenységi terület:<br />
a vasárnapi iskola vezetése (magyar nyelvoktatás, néptáncoktatás), hagyományőrző<br />
kulturális és közösségi programok szervezése, közösségépítés<br />
A megtanult, elsajátított magyar kincseket szeretném továbbadni a<br />
fiatalabb generációknak.<br />
Ha az élet valóra váltja legmerészebb álmodat, akkor nincs mit megbánnod,<br />
ha ez az álom aztán véget ér. (Stephenie Meyer)<br />
Elért eredmények<br />
2016. szeptember elsején érkeztem meg Seattle-be. Akkor<br />
még hosszú időnek tűnt a kilenc hónap, de amint bekapcsolódtam<br />
a fogadószervezetem munkájába, a napok<br />
egyre gyorsabban váltották egymást. Sok értékes embert<br />
ismertem meg, a munkatársaimmal való kapcsolat gyorsan<br />
átváltott barátságba. Örömömre szolgál, hogy a Seattleben<br />
töltött idő alatt több formában is tudtam segíteni a<br />
közösség magyarságtudatának ápolását. Örülök, hogy a<br />
seattle-i magyar néptánckultúrát sikerült fellendítenem, és<br />
látva a táncosok fejlődését és egyre növekvő lelkesedését,<br />
bízom abban, hogy hazatérésem után is folytatódnak majd<br />
a rendszeres próbák, táncházak, fellépések. Minden kedves<br />
barátomnak, családtagomnak hálás vagyok, hogy támogattak,<br />
és külön köszönet a Seattle-ben élő magyaroknak,<br />
hogy társak voltak a közös munkában!<br />
Fő tevékenységem a Kisbetyárok néptánccsoportban való<br />
oktatás volt. A csoportba 13 felnőtt és 9 gyerek járt szombatonként.<br />
Havi rendszerességgel szerveztünk táncházakat,<br />
ahol a gyerek- és felnőttoktatásban is részt vettem. Átlagosan<br />
35-40 fő látogatott el a táncházakba. Kétszer szerveztem<br />
8 alkalmas tánckurzust, hogy olyan személyeknek is<br />
lehetőséget adjunk a tánctanulásra, akik nem szeretnének<br />
fellépéseken szerepelni, és hosszú távon nem tudják elkötelezni<br />
magukat a próbán való részvétel mellett, de szerettek<br />
volna megismerkedni a magyar néptánc alapjaival. Ezeken a<br />
táncoktatásokon összesen 17 személy vett részt. A seattle-i<br />
cserkészek munkájában is részt vettem. A cserkészcsapatnak<br />
jelenleg 16 cserkésze és 5 vezetője van. Nagyon örülök,<br />
hogy sikerült megszerveznem a Korinda zenekar 4 állomásából<br />
álló Nyugati parti turnéját. Két hét alatt Seattle-ben,<br />
Portlandben, Los Angelesben és San Diegóban koncerteztek,<br />
és tartottak táncházakat.<br />
Elért eredmények<br />
Első feladatként a vasárnapi iskola vezetésével bízott meg<br />
mentorom, Nt. Kállay László lelkipásztor úr. Az érkezésemet<br />
megelőző évben összesen 3 gyermek járt ide, idén már 16<br />
beiratkozott gyermeket számlál az iskola. A tematikát és az<br />
iskola arculatát önállóan építettem fel.<br />
A másik nagy projektem volt a Miami Magyar Házban található<br />
Wass Albert Könyvtár rendbetétele. Az érkezésemkor<br />
a könyvtárban közel 6000 könyv volt dobozokban, ezt kellett<br />
szétszortírozni, majd előzetesen egyeztetett tematika<br />
alapján elhelyezni a polcokra. 4872 db könyvet vittem be<br />
a rendszerbe.<br />
A mentorommal közösen találtuk ki és szerveztük meg az<br />
I. Miami Magyar Napot, melynek alkalmával megemlékeztünk<br />
a március 15-i nemzeti ünnepünkről. A rendezvénnyel<br />
a dél-floridai magyar lakosságot szólítottuk meg, összesen<br />
512 fő vett részt.<br />
A Határtalanul! <strong>Program</strong> keretében a Miamiban élő fiatalok<br />
Fogadószervezet<br />
A „First Hungarian United Church of Christ of<br />
Miami Inc.” 1948-ban indult. Dél-kelet Floridában,<br />
több mint 50 000 magyar él, ez az egyik legnagyobb<br />
és legszámottevőbb diaszpóra. Miami és<br />
környéke magyar közösségét a Krisztus Első Egyesült<br />
Magyar Egyháza (reformátusokat, evangélikusokat<br />
és katolikusokat tömörítő gyülekezet) és<br />
a Kossuth Polgári Kör próbálja összetartani. A cél<br />
Isten megtartó igéjének magyarul történő hirdetése,<br />
a magyar kultúra, nyelv és a hagyományok<br />
ápolása, a magyarok összetartása, önazonosságának<br />
erősítése.<br />
Fogadószervezet<br />
Washingtoni Magyar Amerikai Szövetség<br />
A WMASz non-profit szervezet, amelynek célja a<br />
magyar örökség megőrzése és a helyi közösségben<br />
a magyar kultúra iránti jobb megértés és komolyabb<br />
elismerés kialakítása. Az 1984-ben alapított szövetség<br />
kulturális, oktató és társasági programokkal szolgálja<br />
a magyar származású és a magyar kultúra iránt<br />
érdeklődő embereket. A WMASz ernyőszervezet,<br />
amelyhez több csoport és klub tartozik: a Magyar<br />
iskola, a Kisbetyárok néptánccsoport, a Kirándulók<br />
klubja, az Örök fiatalok klubja, a Cserkészcsoport és<br />
a Seattle Táncház.<br />
közül összesen 11 fő vett részt a magyarországi tanulmányúton.<br />
A program meghirdetésétől a repülőjegy megvásárlásáig<br />
közreműködtem a szervezésben.<br />
2016 novemberében rendezték meg a III. Talpra Magyar<br />
Sportkupát Sorrentóban. Két nap alatt, négy sportágban,<br />
nyolc csapat több mint 150 fővel mérte össze tudását.<br />
A Miami Magyar Ház sportcsapata, a Turulok az idén először<br />
képviseltette magát. A versenykiírást követően megkezdtem<br />
a csapat szervezését: a Turulok a IV. hellyel és<br />
megannyi élménnyel gazdagodtak.<br />
A munkámat képezte a különböző magyar programok szervezése<br />
(pl. ’56-os megemlékezés, karácsony, magyar koncertek<br />
stb.), valamint lebonyolításukban történő részvétel.<br />
A sikeres közösségi kommunikáció kialakításában is hatékonyan<br />
közreműködtem.<br />
A fentieken túl, egyéb feladatokban is szerepet vállaltam,<br />
így a bibliaórákon, pikniken, presbiteri és a Kossuth Polgári<br />
Kör vezetőségi ülésein is minden esetben jelen voltam.
80<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Észak-Amerika<br />
Észak-Amerika81<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Ézsiás Péter<br />
Kiküldetés helye:<br />
Los Angeles, Amerikai Egyesült Államok<br />
Tevékenységi terület:<br />
színjátszásvezetés, hagyományőrzés, oktatás<br />
Facskó Györgyi<br />
Kiküldetés helye:<br />
Minneapolis–St. Paul, Minnesota, Amerikai Egyesült Államok<br />
Tevékenységi terület:<br />
rendezvényszervezés, néptánc, interjúkészítés<br />
Rengeteg szeretetet és megbecsülést kaptam, egy jól működő közösség<br />
része lehettem, ahol jó volt együtt dolgozni a többiekkel. Hogy<br />
milyen érzésekkel jöttem haza? Remélem, hogy viszonozni tudtam<br />
mindazt a sok jót, amit átélhettem közöttük!<br />
A <strong>Kőrösi</strong> <strong>Program</strong> ereje az általa teremtett megfoghatatlan értékekben<br />
rejlik. Olyanokban, mint az emberi kapcsolatok elmélyítése vagy<br />
egymás gondolkodásmódjának alakítása, amelyek által megszűnnek a<br />
távolságok, és erősödik az összetartozás-tudat.<br />
Elért eredmények<br />
Elért eredmények<br />
Elsősorban pedagógiai tevékenységet vártak el tőlem. A magyar<br />
iskola 5 csoporttal működik. Az Óriások, az óvodás csoport,<br />
a Betűvetők a 6–9 éves korosztályt öleli fel, a Gézengúzok<br />
a 10–12 éveseket, az Írástudók a 13–16 éveseket és volt idén<br />
egy nagyoknak való csoport is, a Nyomkeresők, akik 16–18<br />
évesekből álltak. Az iskolának a 2016–17-es tanévben 47 beiratkozott<br />
tanulója volt. Heti egyszer, vasárnap van oktatás. Az<br />
óvoda kivételével mindegyik csoportban tanítottam. Az oktatás<br />
magyar nyelven történik, minden diák jól beszél magyarul.<br />
Idén két színdarabot is színpadra állítottunk. Az egyik Eger ostroma<br />
címmel, az Egri csillagokon alapult, és visszaemlékezés<br />
volt az ostromra. A másikat húsvétkor mutattuk be, amolyan<br />
passiójáték volt, a Pilátus rockopera. Ez utóbbi teljesen új, nem<br />
csak itt nem volt még ilyen, hanem az egész városban egyetlen<br />
magyar közösségben sem volt még csak hasonló sem.<br />
Mindezek mellett számtalan rendezvényünk volt, szüreti bál,<br />
kopjafaavatás október 23. tiszteletére, Mikulás, karácsonyi műsor,<br />
szilveszter, farsangi bál, március 15., történelmi játszóház,<br />
íjásznap, majális, anyák napja, benefit bál az iskola javára, évzáró<br />
piknik, Trianon-megemlékezés. Ezek megszervezésében<br />
és lebonyolításában mind részt vettem. Az iskola hetilapja, a<br />
Láng-vigyázó szerkesztése és megírása is az én heti feladatom<br />
volt, valamint a szülőkkel való kapcsolattartás, a házi feladatok<br />
óravázlatának kiküldése minden héten. Többször szerepeltem<br />
a Los Angelesi Egyesült Magyar Ház rendezvényein fellépőként,<br />
illetve szerveztem ott is irodalmi estet a saját zenekarom<br />
közreműködésével. Egy saját koncertet is szerveztem a magyar<br />
iskolások számára a történelmi játszóház keretei közt. Dalaink<br />
történelmi témái jól illeszkedtek a rendezvény menetébe.<br />
Ezt már 2012 óta csináljuk rendszeresen.<br />
Fogadószervezet<br />
Grace Hungarian Reformed Church, Reményik <strong>Sándor</strong><br />
Keresztyén Magyar Iskola Az 1970-es években,<br />
az emigráns magyarok által 1958-ban létrehozott San<br />
Fernando Völgyi Magyar Református Egyház megerősödött<br />
annyira, hogy meghívta első, főállású lelkipásztorát.<br />
A hetvenes évek második felében már sok fiatal,<br />
gyermekes család is tartozott a közösséghez. Szervezett<br />
gyermekfoglalkozások azonban nem voltak. Egyik<br />
alkalommal egy édesanya megkérdezte, hogy „Van-e itt<br />
óvodásoknak való magyar foglalkozás?” A válasz az volt:<br />
„Ha csinálod, lesz!” És lett! Elkezdődtek a gyermeknapok,<br />
lerakva a ma jól működő magyar iskola alapjait.<br />
A közösségi életben aktívan részt vevők száma mindössze<br />
néhány százra tehető, de a minnesotai magyarság példás<br />
munkát végez értékei megőrzését illetően. Az állandó, évi<br />
rendszerességgel megrendezésre kerülő események mellett<br />
új hagyományok is születnek. A Szüreti Fesztivál éppúgy<br />
harmadszor került megrendezésre 2016 őszén, mint a Cserkésznap<br />
a rákövetkező tavasszal. A minnesotai lengyelek és<br />
magyarok 2017 márciusában ünnepelték először együtt a<br />
két nép közti évszázados barátságot. A magyarok is rendszeres<br />
résztvevői nagyobb multikulturális rendezvényeknek,<br />
mint például a Kárpát Fesztivál vagy a Nemzetek Fesztiválja.<br />
Valamennyi magyar vonatkozású program önkéntesek öszszefogásával<br />
valósul meg, legyen szó programszervezésről<br />
vagy művészetünk megismertetéséről. Utóbbiban kiemelkedő<br />
szerepet tölt be a Vidéki Magyar Táncosok együttese,<br />
amely lelkesen képviseli hazánk folklórkincsét a nemzetközi<br />
eseményeken.<br />
Fogadószervezet<br />
A Minnesotai Magyarok szervezete több mint 100<br />
éve fő összetartója a helyi magyarság közösségi<br />
életének. A magyar kulturális örökség megőrzésén<br />
és helyi képviseletén felül küldetésének tekinti<br />
számos oktatási, művészeti, valamint jótékonysági<br />
projekt támogatását, és jó kapcsolatot ápol más<br />
közhasznú munkát végző egyesületekkel. A Minnesotai<br />
Magyarokhoz tartozó, mégis önállóan működő<br />
MISI Magyar Iskola kiemelt értékteremtő erővel<br />
bír. A harmadik éve működő intézmény mára 31<br />
diákkal büszkélkedhet.<br />
Feladatkörömet a fent említett intézmények munkájának<br />
támogatása határozta meg, amelyben kiemelt szerepet kapott<br />
a programszervezés, az igazgatótanács munkájának<br />
segítése, interjúsorozat készítése, valamint a MISI Magyar<br />
Iskolában történő oktatás. Az 5–7 éves gyerekek tanítása<br />
mellett részt vettem valamennyi gyerekprogram előkészítésében<br />
és lebonyolításában. Saját kezdeményezésem és<br />
szervezésem volt a Lúdas Matyi-nap, egy játékos, mégis<br />
magyar szellemben történő időtöltés lehetőségének megteremtése<br />
a gyerekek számára.<br />
A tiszteletbeli konzulátus tevékenységét fordítási és adminisztratív<br />
feladatok elvégzésével segítettem, de részt vettem<br />
több diplomáciai jellegű eseményen is.<br />
Munkám egyik legkülönlegesebb részét a CCE jótékonysági<br />
projektje adta, melynek keretei között orvosi eszközök<br />
adományozását készítettük elő rászoruló magyarországi,<br />
vagy határon túli intézmények számára.
82<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Észak-Amerika<br />
Észak-Amerika83<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Gonda Csenge<br />
Kiküldetés helye:<br />
Denver, Colorado, Amerikai Egyesült Államok<br />
Tevékenységi terület:<br />
programszervezés, néptánc, cserkészet, tanítás<br />
György Márton<br />
Kiküldetés helye:<br />
Venice, Florida, Amerikai Egyesült Államok<br />
Tevékenységi terület:<br />
cserkészet, hagyományőrzés, programszervezés<br />
Magyarként jöttem és büszke magyarként megyek haza. Adni és kapni,<br />
alkotni és alakulni, nevetni és meghatódni, érzések, melyek minden<br />
találkozásban ott voltak az Amerikában töltött idő alatt.<br />
A nyugat-floridai magyarokat felkutatni, megérteni, megszeretni időbe<br />
telt, de elfelejteni sosem fogom őket. Nagyon sok tapasztalatot, segítséget,<br />
szeretetet kaptam tőlük munkám során, s bízom benne, hogy<br />
hosszú távon hasznukra válik mindaz, amivel színesíteni tudtam a helyi<br />
közösségek életét.<br />
Elért eredmények<br />
2016 szeptemberében érkeztem Denverbe, hogy segítsem<br />
a Magyar Klub munkáját. Célul tűztűk ki a helyi szervezet<br />
elnökével, hogy állandó gyerekprogramokat valósítsunk<br />
meg, hiszen ezek az alkalmak előtte hiányoztak az itteniek<br />
hétköznapjaiból. Így rögtön első feladataim között volt,<br />
hogy elkezdjük a magyar iskolát, a gyerekeket tanítsuk magyarul<br />
írni, olvasni, beszélni. Illetve, hogy óvodásoknak gyerekfoglalkozásokat<br />
tartsunk, és elindítsuk a Külföldi Magyar<br />
Cserkészet keretében a programokat. Ezek közül sok minden<br />
megvalósult, az ősz folyamán nagy volt az érdeklődés<br />
a vasárnapi magyar iskola iránt, a legnagyobb létszám 8 fő<br />
volt, azonban ez a téli időszakra és tavaszra nagyon lecsökkent,<br />
maxmimum 2 gyermek járt. Az óvodás programokra<br />
inkább családok érkeztek, ahol kézműves és mese-mondóka<br />
várta az ide érkezőket. Általában 3-4 család vett részt<br />
ezeken az alkalmakon. Mind a két esemény 2 hetente hétvégén,<br />
könyvtárakban volt megtartva.<br />
Bár nagy lelkesedéssel vettük fel a kapcsolatot a Külföldi<br />
Magyar Cserkészettel, kaptunk támogatást a Turul őrs jelenlétével,<br />
de az őszi kirándulást követően a cserkészfoglalkozásokra<br />
nem jártak el a gyerekek, így 2017. január óta<br />
szüneteltetjük a munkát, de mindenképpen szeretnénk feléleszteni.<br />
Kiemelt fontossággal szerveztük és valósítottuk meg a nemzeti<br />
ünnepek alkalmával a megemlékezéseket. Az 1956-os<br />
forradalom 60. évfordulójára rendezett ünnepségen 150-en<br />
vettek részt, ami messze felülmúlta az elvárásokat.<br />
Részt vettünk a Mikes Kelemen <strong>Program</strong> által meghirdetett<br />
könyvadományozásban, és az adomány hazaszállításában.<br />
Nagyon sokan adakoztak, összesen 85 doboznyi könyv<br />
gyűlt össze.<br />
Fogadószervezet<br />
Hungarian Club of Colorado<br />
A Hungarian Club of Coloradót 1963-ban alapították<br />
Denver központtal. A magyar közösség létrehozásának<br />
célja volt, hogy a kultúránkat megőrizzék, programokat,<br />
eseményeket, illetve megemlékezéseket tartsanak<br />
a Denver és környékén élő magyarságnak. Denver<br />
volt az egyike azoknak az amerikai városoknak, ahol<br />
elsőként emeltek emléket az ’56-os forradalomnak és<br />
szabadságharcnak. Az itteni közösség többgenerációs,<br />
sokan vannak, akik már nem beszélnek magyarul,<br />
azonban az elmúlt években ide érkező fiatalok, családok<br />
is aktívan részt vesznek a programokon.<br />
Elért eredmények<br />
Fogadószervezet<br />
A Sarasota környéki magyarok több csoportba<br />
szerveződnek. Az érdeklődési kör és földrajzi<br />
távolság talán a két legfontosabb szempont, ami<br />
alapján valaki az egyik vagy másik magyar csoporthoz<br />
csatlakozik. Fogadószervezetem mindezek<br />
közül a legaktívabb. A közel harminc éve létező<br />
venice-i Magyar Házban hétről hétre több program<br />
is lehetőséget ad a találkozásra.<br />
A Petőfi club arra törekszik, hogy ez a ház legyen a<br />
környéken élő magyarság központja. Céljuk, hogy<br />
megőrizzék és ápolják a magyar kultúrát.<br />
A Magyar Ház programjai között szerepelnek táncos estek,<br />
vasárnaponként nyílt bibliaórák és ebéddel összekötött<br />
ökomenikus istentiszteletek, minden második héten a Baráti<br />
Kör rendezvényei, illetve heti rendszerességgel a cserkészet<br />
és magyar iskola (őrsvezetőképzés) foglalkozásai, és a<br />
február óta hétfőnként működő filmklub. Ezzel a szervezet<br />
a legtöbb magyart fogja össze a környéken, hiszen egyegy<br />
rendezvényre időnként 200 vagy annál több vendég is<br />
megjelenik.<br />
Tevékenységem nagy részét az imént felsorolt, Magyar<br />
Házhoz köthető programok meghirdetése, előkészíté se, segítése,<br />
szervezése jelentette, valamint a 15-20 gyermeket<br />
érintő cserkészet és a magyar iskola (ahova 5-6 tizenéves<br />
látogatott el) foglalkozásai nak megtartása, színesítése.<br />
Ezeken túl igyekeztem minél több magyar szervezetet és<br />
magyart elérni, és összeterelni a környéken, akik nem tartoztak<br />
a venice-i Magyar Házhoz. Így aktívan részese lehettem<br />
a Kossuth-klubnak, segíthettem a Hun archers csoportot, a<br />
Hunguru klubot, a Kabala színtársulatot, és zenélhettem az<br />
Életfa együttessel. Egész ottlétem alatt oktathattam egy kis<br />
néptánccsoportot, illetve elkezdhettem felállítani egy cserkészcsapatot<br />
5-6 gyerek részvételével Safety Harborban.<br />
Egy-egy konkrét program szervezésével sikerült szélesítenem<br />
a helyiek ismerősi körét, mert egy evezésen, társasjátékos<br />
esten, kiránduláson vagy beszélgetős esten olyanok<br />
is találkozhattak egymással, akiknek hasonló érdeklődési<br />
körük van, de még nem ismerték egymást.
84<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Észak-Amerika<br />
Észak-Amerika85<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Hajdú Zsuzsanna<br />
Kiküldetés helye:<br />
San Francisco, Amerikai Egyesült Államok<br />
Tevékenységi terület:<br />
programszervezés, média<br />
Horváth Réka<br />
Kiküldetés helye:<br />
New York, Amerikai Egyesült Államok<br />
Tevékenységi terület:<br />
könyvtári feladatok, rendezvényszervezés<br />
Ha tiszta szívvel fordulsz az emberekhez, és a maximumra törekszel,<br />
akkor mosolygó arcokkal találkozol, és szerető emberekre lelsz bárhol<br />
a világban.<br />
Könyvtártudományi végzettségemmel remélem hozzájárultam a magyar<br />
kulturális örökség megőrzéséhez és a magyar közösség identitásának<br />
erősítéséhez.<br />
Elért eredmények<br />
Jelenleg közel tízezer magyar él Kaliforniában, a legtöbben<br />
Los Angelesben és San Francisco környékén. A San Francisco<br />
Bay Areaban a magyar szervezetek összefogása példaértékű.<br />
Működik magyar iskola és aktív a cserkészet is, de a<br />
Magyar Katolikus Misszió és a Magyar Református Egyház<br />
is várja a híveket. A gyermekeknek a magyar édesanyákból<br />
és pedagógusokból álló Harangvirág Játszóház szervez<br />
programokat, és nem telik el hónap valamilyen magyar öszszejövetel<br />
nélkül.<br />
A Hungarian Heritage Foundation mentoráltjaként legnagyobb<br />
feladatom a több ezer fős tömeget vonzó májusi<br />
Magyar Örökség Fesztivál megszervezése volt. Hosszú hónapokat<br />
dolgoztunk azon, hogy egy igazi magyar lakodalmast<br />
bemutató fesztiválra érkezhessenek a vendégek.<br />
Kéthetente tartottam cserkészfoglalkozást a 65 gyermeket<br />
számláló 77. sz Béri Balogh Ádám fiú és a 43. sz. Losárdy<br />
Zsuzsanna leány Cserkészcsapatban. A rajomba 14 gyermek<br />
járt. Kiss Réka mentoromat is segítettem, akivel a legkisebb<br />
cserkészeknek tartottunk foglalkozásokat kéthetente,<br />
ők mindössze hatan voltak.<br />
A Harangvirág Játszóház tagjaként két havonta a magyar<br />
ünnepekhez kapcsolódva programokat szerveztünk gyermekeknek.<br />
A csoport célja, hogy a San Francisco-öbölben<br />
élő kicsik megismerjék a magyar népmese gazdag világát<br />
és kultúránk értékeit. Bábjátékainkkal életre hívjuk híres<br />
meséinket, magyar népdalokat énekelünk, körjátékokat játszunk,<br />
kézműves-foglalkozást tartunk.<br />
Az ott eltöltött idő alatt minden magyar szervezet programján<br />
részt vettem, ahol mindig mindenben számíthattak a<br />
segítségemre.<br />
Minden helyi programról cikket írtam, amit a közösségi oldalon,<br />
a nemzeti regiszter oldalán, valamint egyéb weboldalakon<br />
tettem közzé.<br />
Fogadószervezet<br />
Hungarian Heritage Foundation<br />
A Magyar Örökség Alapítvány küldetése, hogy a<br />
San Francisco-öböl környéki magyarság összefogásában<br />
rejlő erőkre építve megőrizze és továbbadja<br />
értékeinket, illetve megismertesse azokat másokkal<br />
is. Az alapítványt a helyi magyar szervezetek vezetői,<br />
illetve az aktívan a közösségért tevékenykedő<br />
itt élők vezetik. A szervezet idén ötödik alkalommal<br />
rendezte meg a Magyar Örökség Fesztivált, amire<br />
háromezren látogattak el szerte az államokból.<br />
Elért eredmények<br />
• Mindennemű könyvtáros feladatok, állománykarbantartás<br />
(ellenőrzés, selejtezés, gyarapítás), katalogizálás, adminisztráció<br />
• Aktív részvétel a Mikes Kelemen <strong>Program</strong>ban<br />
• Honlap, Facebook-oldal, hírlevelek szerkesztése<br />
• 7 filmklub, 2 Magyar Házzal közös filmvetítés, 2 előadói<br />
est, 2 jótékonysági könyvvásár és 3 tízhetes magyarnyelv-kurzus<br />
megszervezése és lebonyolítása<br />
• Arany János Magyar Iskola segítése: 1 farsangi program,<br />
2 mesevetítés, 1 vetélkedő, 1 évzáró megszervezése és<br />
lebonyolítása<br />
• Új programként társasjátékestek bevezetése<br />
• Új bútorok beszerzése, belső tér átalakítása<br />
• Aktív részvétel a ReConnect Hungary <strong>Program</strong>ban<br />
Fogadószervezet<br />
Amerikai Magyar Könyvtár és Történelmi Társulat<br />
Az Amerikai Magyar Könyvtár és Történelmi Társulat<br />
1955-ben alakult, székhelye New York. Célja, hogy<br />
támogassa és ösztönözze a magyar történelem,<br />
kultúra és tudomány megőrzését, kutathatóságát.<br />
A könyvtár számos író-olvasó találkozót, könyvbemutatót<br />
szervez, tudományos előadásokat rendez<br />
vezető történészek és kutatók meghívásával; továbbá<br />
filmbemutatókat, koncerteket és egyéb kulturális<br />
rendezvényeket bonyolít. Évente többször szervez<br />
magyarnyelv-tanfolyamokat anyanyelvű tanárokkal.<br />
Gyűjteménye több mint hatezer kötetből áll.
86<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Észak-Amerika<br />
Észak-Amerika87<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Ivanics Anikó<br />
Kiküldetés helye:<br />
Portland, Amerikai Egyesült Államok<br />
Tevékenységi terület:<br />
cserkészet, programszervezés<br />
Jakab Rita<br />
Kiküldetés helye:<br />
San Diego, Amerikai Egyesült Államok<br />
Tevékenységi terület:<br />
tanítás, programszervezés, néptánc<br />
Az embert ki lehet szakítani a hazájából, a hazáját azonban nem lehet<br />
kiszakítani az emberből. (Röhrig Géza)<br />
A San Diegó-i Magyar Ház egy rendkívül jól szervezett és eredményesen<br />
működő közösség, amelynek öröm volt részese lenni. Együtt olyan<br />
programokat tudtunk szervezni, amivel nemcsak a ház életét, de a<br />
helyi magyarok identitását is gazdagítani tudtuk.<br />
Elért eredmények<br />
Első munkám az 1956-os forradalom és szabadságharc 60.<br />
évfordulójára rendezett emlékünnepség volt, amelyen a forradalom<br />
túlélői és a magyar iskola tanulói együtt szerepeltek.<br />
Az ünnepségen nagyon sokan vettek részt, a visszajelzések<br />
szerint ez volt az elmúlt évek legsikeresebb megemlékezése.<br />
A cserkészcsapat vezetőségével megalapítottuk az első cserkész<br />
korosztályú őrsöt a Corvallis-ban élő magyar gyerekek<br />
számára, a rendszeres havi foglalkozásoknak köszönhetően<br />
megdupláztuk a korosztályi programok számát. A 2017-es<br />
tavaszi időszakban megszerveztük a Washington és Oregon<br />
állambéli alakuló cserkészcsapatok téli táborát. A márciusi<br />
ifjak történetét feldolgozó oregoni táborban 26 gyerek és<br />
13 felnőtt vezető vett részt. Legnagyobb sikerélményemnek<br />
a téli tábor során tartott felnőttképzést éltem meg és azt,<br />
hogy az elmúlt év során tanúja lehettem a csapat jelentős<br />
bővülésének. A Bóbita Magyar Iskolában végzett munkám<br />
eredményeképp sor került az iskola történetének első szülői<br />
értekezletére, melynek során minden család értékelte a magyar<br />
iskola által szervezett programokat. További sikeremnek<br />
tartom, hogy a már évek óta működő programok támogatása<br />
mellett sikerült új színt vinnem a portlandi kulturális életbe<br />
a Korinda zenekar húsvéti koncertjével és egy nőknek szóló<br />
könyvklub beindításával.<br />
A Portlandban töltött 9 hónap során azt tekintettem fő célomnak,<br />
hogy felrázzam az itt élő, téli álmát alvó magyarságot,<br />
felfedezzem az egyénekben rejlő lehetőségeket, és<br />
támogassam őket a közösségi életben való szerepvállalásukban.<br />
Az itt élő magyar családoknak hála, otthon érezhettem<br />
magamat a hazámtól több ezer kilométernyire is,<br />
ami szavakba nem önthető, életre szóló élmény. Ezt a (haza)<br />
szeretetet igyekeztem munkámmal visszaadni nekik, a közösségnek<br />
és Magyarországnak.<br />
Fogadószervezet<br />
Bóbita Magyar Iskola<br />
A portlandi magyar közösség körülbelül 200 főt<br />
számlál. A közösségi élet a két fő szervezet köré<br />
szerveződik, a programok nagy részét a Bóbita<br />
Magyar Iskola és az Oregoni Magyar Klub szervezi.<br />
A Bóbita 2010 májusában nyitotta ki kapuját. Ma 12-<br />
15 diák tanul az iskolában. Az iskola vezetői hisznek<br />
abban, hogy ilyen messze a hazától a magyar kultúra<br />
megőrzése, az identitástudat vállalása csak akkor<br />
lehetséges, ha a generációk társulnak, és együtt dolgoznak<br />
azon, hogy egy magyar közösséget teremtsenek<br />
mindenki számára.<br />
Elért eredmények<br />
Fogadószervezet<br />
San Diegó-i Magyar Ház<br />
A Magyar Ház a House of Pacific Relations International<br />
Cottages szervezet tagja. Az önálló<br />
házuk 1996. május 5-i ünnepélyes megnyitása<br />
egybeesett Magyarország 1100 éves fennállásával.<br />
Múzeumi tárgyai méltóképp mutatják be a magyar<br />
kultúra sokrétűségét, gazdagságát. A kis ház mindemellett<br />
iskolaként, könyvtárként, közösségi házként<br />
is működik, saját weblapot és Facebook-oldalt<br />
üzemeltet, és kéthavonta megjelenő hírlevelet<br />
szerkeszt. Szerepvállalása kulcsfontosságú a kinti<br />
magyar közösség fennmaradásában.<br />
Tanítás: a magyar iskolában havonta egyszer a 14 éves korosztálynak<br />
tartottam órát, csoportomba 4-en jártak. A magyarnyelv-tanfolyamon<br />
kéthetente szombaton 9–12 óráig a<br />
haladó csoportban tartottam magyarórákat. A Mindszenty József<br />
Cserkészcsapatban havonta egyszer magyarságismeretet<br />
tanítottam, illetve segítettem a rendezvényeik, táboraik megtartásában.<br />
A gyermek néptánccsopotban havonta egyszer<br />
szatmári verbunkot tanítottam. A csoportba 8 gyermek járt.<br />
Általam szervezett klubok: a Nyelvművelő Klubban kéthetente<br />
a 10 év feletti gyermekeknek fejlesztettem a nyelvi kompetenciáit<br />
(5 fő). A Fitnesz Klubban kéthetente egy óra intenzív<br />
kardió és erősítő órákat tartottam (5 fő). A Társasjáték Klub<br />
havonta-kéthavonta egyszer gyűlt össze, ahol felnőtt, általában<br />
nyelvfejlesztő játékokat játszottunk (12 fő). A Kiránduló<br />
Klubbal havonta egyszer mentünk kirándulni (22 fő).<br />
Nem általam szervezett klubok: Hölgyek és Urak Klubja,<br />
havonta egyszer általuk kért vagy általam javasolt témában<br />
tartottam előadást (16 fő).<br />
Hosztesz: minden szombat és vasárnap 12–17-ig én voltam a<br />
Magyar Házban a hosztesz, bemutattam a kiállításunkat, fogadtam<br />
a turistákat, süteménnyel és kávéval kínáltam őket.<br />
Koncertek és ünnepségek szervezése, segítése: havonta<br />
kb. 2-3 alkalommal valamilyen koncertet, kulturális programot<br />
vagy ünnepséget szerveztünk, aminek mindig aktív<br />
részese voltam. Pl. Finucci Bros Quartet, Korinda-koncert,<br />
anyák napja, Föld napja, húsvét, október 23., március 15.,<br />
Mikulás, karácsony, Food Fair, gyermek- és felnőtt farsang,<br />
napközis táborok, a magyar kultúra napja stb<br />
Újság, honlap, Facebook-oldal szerkesztése.
88<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Észak-Amerika<br />
Észak-Amerika89<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Nagy Katalin<br />
Kiküldetés helye:<br />
Chicago, Amerikai Egyesült Államok<br />
Tevékenységi terület:<br />
cserkészet, néptánc, tanítás<br />
Orosz Sára<br />
Kiküldetés helye:<br />
Boston MA / Wallingford CT, Amerikai Egyesült Államok<br />
Tevékenységi terület:<br />
magyar nyelv és irodalom tanítása, tábor- és programszervezés, néprajz<br />
Megfoghatatlan kapocs, ami egy nemzethez köt minket, mégis tudjuk,<br />
érezzük, hogy kötelességünk a jelenben megtenni, ami a múlthoz<br />
méltó, hogy a jövő se vesszen el.<br />
Ideje van az eltépésnek és ideje az összevarrásnak. Ideje a hallgatásnak<br />
és ideje a szólásnak. (Prédikátor 3,7)<br />
Elért eredmények<br />
Elért eredmények<br />
Munkám során sok intézménnyel voltam kapcsolatban.<br />
A szervezetek többségének működésében, kommunikációs<br />
és pályázatírási tevékenységében, programok szervezésében<br />
és megvalósításában működtem közre. Ezeken túl<br />
a Mikes Kelemen <strong>Program</strong> keretében megszerveztem egy<br />
könyvgyűjtési akciót, melynek során a közösség aktivitásának<br />
köszönhetően 100 dobozban, mintegy 2900 kötetet és<br />
rendkívül értékes kéziratokat küldhettünk haza.<br />
Az év kiemelt eseménye volt az 1956. október 23-i forradalom<br />
60. évfordulójára szervezett egész estés emlékműsor,<br />
amelynek szervezését és megvalósítását is támogathattam<br />
tudásommal, korábbi tapasztalataimmal. A március 15-i<br />
megemlékezés megszervezése és lebonyolítása mellett<br />
párhuzamos programként útjára indítottunk egy angol nyelvű<br />
ismeretterjesztő előadást is.<br />
Vendégelőadóként Dallasban részt vettem a washingtoni<br />
nagykövetség októberi regionális diaszpóra ülésén, valamint<br />
Dallasban és Daytona Beachen táncházat, táncbemutatót<br />
tartottunk a helyi magyar közösség rendezvényein.<br />
A chicagói iskolák osztályaiban, a néptánccsoportokban és<br />
a cserkészcsapatban szintén néptánc és népzenei ismereteimet<br />
volt lehetőségem alkalmazni, átadni.<br />
Chicagóban egy rendkívül sokszínű, aktív és értékes közösséget<br />
ismerhettem meg, akiket mélyen tisztelek erőfeszítéseikért,<br />
melyeket saját és mások magyarságának megőrzéséért<br />
évről évre vállalnak.<br />
Fogadószervezet<br />
A Chicagói Magyar Klub immár 95 éve töretlenül<br />
azon munkálkodik, hogy a városba érkező nemzettársaink<br />
közösségre, barátokra leljenek. Évi három<br />
kiemelt rendezvénnyel (Magyar Piknik, Mikulás-váró<br />
ünnepség, Jótékonysági Gála Bál) és több kisebb<br />
programmal (pl. művészeti előadások, Süssünk, süssünk<br />
valamit!, irodalmi estek, filmklub) lehetőséget<br />
nyújt a magyarok számára saját kultúrájuk, nyelvük<br />
ápolására és a generációk közötti együttműködésre,<br />
illetve lehetőséget ad hagyományaink megismerésére<br />
más nemzetiségek tagjainak is.<br />
Legfőbb feladatom a bábszínház újraélesztése volt. Ez a bábok<br />
elkészítését és előadások megszervezését is jelentette.<br />
Szeptemberben több területen ismerkedtem, részt vettem<br />
a cserkészek évnyitó kirándulásán. Az első tudósklubban is<br />
ott voltam. Itt gyűlnek össze havonta a Bostonban élő kutatók<br />
és az érdeklődő közönség.<br />
Októberben már tanítottam a Boskolában és táboroztam a<br />
cserkészekkel, valamint egy emlékkiállítás összeállításában<br />
segítettem. Wallingfordban a székely bál volt a hónap eseménye.<br />
Eljutottam a New York-i megemlékezésre.<br />
Novemberben a Boskolában az egyik csoportban a karácsonyi<br />
műsorra való felkészülésben segítettem. December<br />
hónapban két alkalommal is megnyitotta kapuit a tudósklub,<br />
ahol már szinte házigazdaként mozogtam.<br />
Karácsonyra körülbelül negyven KCSP-ösztöndíjas társam<br />
közreműködésével közösen elszavaltunk egy karácsonyi<br />
verset a világ különböző pontjain úgy, hogy mindenki egyegy<br />
részletet vállalt belőle. A beküldött felvételekből én<br />
vágtam össze a végleges verziót.<br />
Fogadószervezet<br />
2. sz. Bodnár Gábor Cserkészcsapat, Bartók Béla<br />
Bostoni Magyar Iskola és Óvoda Massachusettsben<br />
és Connecticutban is több magyar szervezet működik.<br />
Bostonban a cserkészet és a Boskola szoros összhangban<br />
folytatja tevékenységét, kéthetente vannak foglalkozások<br />
egy lexingtoni templomban. Emellett a Magyar<br />
Egyesület is számos havi vagy évi rendszerességgel<br />
megrendezett programot szervez. Wallingfordban van<br />
Magyar Ház is, egy kisebb magyar iskola és cserkészcsapat<br />
működik benne. A Magyar Club pedig bálokat,<br />
fesztivált, közösségi összejöveteleket, vásárokat, ünnepségeket<br />
rendez a házban.<br />
A január eseménye a Kodály Hétvége volt, ahol mintegy<br />
százhúsz cserkész vett részt.<br />
A farsangi jelmezverseny előtt az egyik csoportban helyettesítettem<br />
a Boskolában. A Massachusettsi Magyar Egyesület<br />
papír formátumban őrzött dokumentumainak digitalizálásához<br />
is hozzákezdtem.<br />
Márciusban Washington D.C.-ben és New Yorkban is részt<br />
vettem a diaszpóra-értekezleten. Bostonban a Massachusettsi<br />
Magyar Egyesület által szervezett koszorúzáson szavaltam<br />
és énekeltem.<br />
Áprilisban a wallingfordi magyar közösségi vásár előkészítésén<br />
dolgoztam. A bostoni Hagyományőrző Napon az egyik<br />
kézművesasztal és két bábelőadás is az én felelősségem<br />
volt.<br />
Április utolsó hétvégéjén kerékpártúrát szerveztünk a cserkészeknek.<br />
Májusban az anyák napi bábszínház, tanítás a Boskolában<br />
és a kiscserkész tábor volt a fő feladat.
90<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Észak-Amerika<br />
Észak-Amerika91<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Pethő Krisztina<br />
Kiküldetés helye:<br />
Cleveland, Amerikai Egyesült Államok<br />
Tevékenységi terület:<br />
cserkészet, programszervezés, média<br />
Székely Veronika<br />
Kiküldetés helye:<br />
New Brunswick, Amerikai Egyesült Államok<br />
Tevékenységi terület:<br />
néptánc, népzene, magyartanítás<br />
Határok fölött kapocs, segítő kéz lenni a magyar emberek közt.<br />
Megértettem, hogy milyen fantasztikus érzés egy céltudatos, elkötelezett<br />
közösséghez tartozni. Sajnálom, hogy itt kell hagynom ezt az<br />
egészen különleges, virágzó kis magyar szigetet, de tudom, hogy egy<br />
életre szóló pozitív tapasztalat birtokában távozom, mely egész életemben<br />
végig fog kísérni.<br />
Elért eredmények<br />
Hetente 6-7 cikket írtam a Bocskai Rádiónak helyi eseményekről,<br />
amelyeken részt is vettem. Sokszor fotóztam is, és<br />
a rádiós kollégával videós beszámolót és interjút készítettünk.<br />
Hétfő esténként a helyi magyar iskolában felnőtteknek<br />
magyar nyelvet tanítottam, és megismertettem velük a magyar<br />
kultúrát. Keddenként és péntekenként a magyar múzeumban<br />
leltáraztam, vagy a könyvtárban lévő folyóiratokat<br />
leltáraztam és vittem fel elektronikus rendszerbe. Keddenként<br />
rendezvényeken is részt vettem, vagy a cserkészrádiót<br />
szerkesztettem. Péntekenként mint segéd rajvezető részt<br />
vettem a cserkészfoglalkozásokon. Több esetben én tartottam<br />
foglalkozást, én készítettem fel őket a karácsonyi szereplésre,<br />
és együtt készültünk a március 15-i rendezvényre<br />
is. Szombatonként részt vettem a múzeum előadásain, helyi<br />
magyar rendezvényeken, ezekről tudósítottam, Márton<br />
Áron-megemlékezést szerveztünk. Idén először a március<br />
15-i ünnepséget egy ösztöndíjas szervezhette az ernyőszervezet<br />
elnökével és a helyettes mentorral. Vasárnaponként a<br />
havi egy alkalommal megtartott ifjúsági misén a kórusban<br />
énekeltem, délutánonként a Bocskai Rádió élő adásában<br />
aktívan jelen voltam mint műsorvezető.<br />
Helyettes mentorommal életút interjúkat, filmeket készítettünk,<br />
eseményeken fotóztunk. A Magyar Társaságnak<br />
szövegírásban, lektorálásban és éves konferenciájukon<br />
segítettem, a bálon én konferáltam. Segítségére voltam a<br />
Mikes Kelemen <strong>Program</strong> keretében kiküldött kollégának a<br />
gyűjtésekben, illetve a Szent Imre-templom körül szervezett<br />
eseményekben is részt vettem. A magyar múzeum évente<br />
megrendezett borkóstoló vacsoráján aktív segítség voltam,<br />
a Mikulás-gyermekfoglalkozáson kézműves-foglalkozást vezettem.<br />
A chicagói magyar főkonzulátus I. Diszpóra Értekezletén<br />
részt vettem, a kihelyezett konzuli fogadónapon<br />
aktívan jelen voltam.<br />
Fogadószervezet<br />
Clevelandi Magyar Történelmi Társaság és Bocskai<br />
Rádió Cleveland 1987-ben alakult, havonta tartanak<br />
ismeretterjesztő előadásokat angol nyelven magyar<br />
történelmi és hagyományőrző, ismeretterjesztő<br />
témában. A Bocskai Rádió kezdetben Kossuth Rádió<br />
néven indult, majd később változtatták a nevet<br />
Bocskaira, a helyi Bocskai Kör nevéből merítve. Az<br />
adás minden vasárnap délután a helyi John Carroll<br />
Egyetem rádióállomásának székhelyén készült. Jelenleg<br />
is élő, háromórás teljes magyar adással bír, és<br />
ez a diaszpóra-magyarság, főként az észak-amerikai<br />
magyarság leghallgatottabb magyar nyelvű rádiója.<br />
Elért eredmények<br />
Fogadószervezet<br />
– New Brunswick-i Magyar Egyházak és Egyesületek<br />
Bizottsága (ernyőszervezet)<br />
– Magyar Amerikai Atléta Klub<br />
– Csűrdöngölő Néptáncegyüttes<br />
– Mákvirág Néptánc Csoport<br />
– New Brunswick-i cserkészcsapatok<br />
– Széchenyi Magyar Iskola<br />
Feladatom a magyar iskola, a cserkészet, a néptánccsoportok<br />
és a magyar klub segítése, a gyerekek népzenei<br />
oktatása, illetve az egyéb nagy közösségi eseményeken<br />
való közreműködés volt. A magyar iskolába közel 180<br />
gyermek jár heti rendszerességgel, 14 osztályba osztva, én<br />
egy osztályt vittem ezek közül: a gyerekeknek írást, olvasást,<br />
magyar történelmet és földrajzot tanítottam. A cserkészetbe<br />
körülbelül 120 gyermek jár – itt a legkisebb leány<br />
őrsöt vezettem. A Mákvirág néptánccsoportba majdnem<br />
90 gyermek jár heti rendszerességgel – közülük 30 abba<br />
a csoportba. Továbbá heti rendszerességgel tartottam népi<br />
hegedű, brácsa és zenekari órákat 16 gyermeknek, 8<br />
külön csoportban. A magyar klubban (melynek közel 200<br />
tagja van) adminisztrációs feladatokat láttam el. Ezen kívül<br />
a felnőtt néptánccsoportot támogattam nagyrészt zenei<br />
és olykor táncos segítséggel, mikor fontosabb eseményeiken,<br />
fellépéseiken szükségük volt rám. Ebben az évben<br />
először volt New Brunswickon népzenés szilveszteri és farsangi<br />
mulatság, illetve népzenei hegedű- és zeneoktatás<br />
mint rendszeres foglalkozás, melyek az én jelenlétemnek<br />
köszönhetőek. New Brunswick legnagyobb magyar eseménye<br />
a júniusi magyar fesztivál (erre több ezer vendég<br />
látogat el minden évben). Itt a nap folyamán öt helyszínen<br />
működök közre, illetve a 16 zenei tanítványom is itt lép<br />
majd fel az általam szervezett népzenei gyerekkoncerten.<br />
Idén a fesztivál napját záró „Twilight” koncertet is én szerveztem<br />
meg, szinte teljesen önállóan. Az elmúlt 9 hónap<br />
során rengeteg pozitív tapasztalatot szereztem és pozitív<br />
visszajelzést kaptam. Sok teendő volt ebben a nagy és igazán<br />
élő közösségben, amelyet magaménak érzek.
92<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Észak-Amerika<br />
Észak-Amerika93<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Szilvay Gergely<br />
Kiküldetés helye:<br />
New York, Amerikai Egyesült Államok<br />
Tevékenységi terület:<br />
néptánc, újságírás, programszervezés<br />
Tamási Enikő<br />
Kiküldetés helye:<br />
New York, Amerikai Egyesült Államok<br />
Tevékenységi terület:<br />
programszervezés, adminisztratív feladatok, oktatás<br />
Soha nem felejthető élmény volt a New York-i Magyar Házzal és a<br />
Délibáb néptáncegyüttessel dolgozni. Miközben tanítottam őket,<br />
sokat tanultam tőlük. Belekóstoltam az amerikai magyarok életébe, és<br />
talán megértettem Amerikát. Remélem, jól szolgáltam a tudásommal.<br />
Biztos vagyok benne, hogy többet kaptam, mint adtam.<br />
Ezt kaptam: részese lehettem egy kontinensnyi területet összefogó<br />
kezdeményezésnek, amely az én kiküldetésem alatt vált egy évi<br />
egyszeri rendezvényből szervezetté. Büszke vagyok rá, hogy ebben<br />
tevékenyen is közreműködhettem.<br />
Elért eredmények<br />
Több állandó és számos alkalmi munkám volt a Magyar<br />
Háznál. Csatlakoztam a Délibáb néptáncegyütteshez, ahol<br />
táncokat tanítottunk a mentorommal közösen, és többször<br />
felléptünk az együttessel. Szombatonként az Arany János<br />
Magyar Iskolában segédkeztem az Így tedd rá! módszertanon<br />
alapuló néptáncórákban, amelyeket mentorom tartott.<br />
2017-ben elindítottuk a gyermek néptánctanfolyamot.<br />
Állandó munka volt a ház új honlapjának szerkesztése, a<br />
hírek, programok, beszámolók feltöltése. Segédkeztem különféle<br />
programok (vásár, táncházak, farsangi buli, kulturális<br />
estek, filmvetítések) lebonyolításában, és fotóztam. A fotóimból<br />
a Magyar Ház Facebook-oldalán és honlapján is<br />
közzétettünk válogatást.<br />
Többször volt alkalmunk több, máshol szolgálatot teljesítő<br />
ösztöndíjassal közösen különböző meghívásoknak eleget<br />
tenni: a washingtoni magyar nagykövetségen, a regionális<br />
diaszpóratanácson, Dallasban, a helyi magyar szervezet, illetve<br />
a Daytona Beach-i magyar közösség meghívására léptünk<br />
fel néptánccal, népdalokkal. Közösen segédkeztünk a<br />
Cleveland-i Magyar Kongresszus lebonyolításán.<br />
A Márton Áron-emlékév 2016 keretében az emlékév szervezőivel<br />
együtt megnyitottuk a Márton Áron életéről szóló<br />
kiállítást.<br />
Az 1956-os szabadságharc 60. évfordulójára rendezett Mérföldkövek<br />
– 1956-os portrék és életutak című kiállításhoz<br />
interjúkat készítettünk tizenöt, New Yorkban és környékén<br />
élő, egykori ’56-os résztvevővel vagy szemtanúval. A kiállítás<br />
magyar és angol nyelvű volt. Emellett kiállítottuk az<br />
’56-osoktól kölcsön kapott 56-os emléktárgyaikat. Szeretnénk<br />
az interjúkból egy forráskiadványt készíteni, amelyen<br />
folyamatosan dolgozom.<br />
Volt alkalmam a magyar táncházmozgalomról előadni a Columbia<br />
Universityn az Association for the Study of Nationalities<br />
éves, nemzetközi konferenciáján.<br />
Fogadószervezet<br />
New York-i Magyar Ház<br />
A New York-i Magyar Ház egy számos közösségnek<br />
otthont adó, 1966-ban alapított, független közösségi<br />
intézmény, amely teljes mértékben önkéntesekre<br />
alapozva működik, vonzáskörzete pedig több<br />
mint kétszáz kilométer. Részemről a háztól független,<br />
de abban működő Délibáb néptáncegyüttessel<br />
voltam a legszorosabb kapcsolatban.<br />
Elért eredmények<br />
Fő feladatom volt a korábbi konferenciák adminisztrációjának<br />
utógondozása, a kapcsolati hálózat kezelése, új tagokkal<br />
való szélesítése és a 2017-es találkozó programjának<br />
kialakításában való részvétel, és a szervezetté alakulás folyamatának<br />
segítése.<br />
Az AMIT 2017 márciusától önálló szervezetként American<br />
Hungarian Schools Association néven folytatja tevékenységét.<br />
A szervezet célja az amerikai magyar oktatási intézmények<br />
közötti szoros együttműködésen alapuló, illetve<br />
egymás munkájának támogatását célzó aktív közösségi hálózat<br />
kiépítése és fenntartása. Fórumot kívánnak biztosítani<br />
a magyar nyelvet és kultúrát, illetve tanítási módszereket<br />
érintő kérdések megvitatására, ezáltal lehetőséget nyújtani<br />
az intézmények közötti tapasztalatcserére, vélemények, ötletek<br />
megosztására.<br />
Előadásokkal, műhelygyakorlatokkal és egy évente megrendezésre<br />
kerülő didaktikai konferencia szervezésével<br />
rendszeres szakmai továbbképzést biztosítanak az amerikai<br />
magyar oktatási intézmények pedagógusai és tisztviselői<br />
számára. Az alapgondolat az volt, hogy induljon el egy<br />
eszmecsere, épüljön kapcsolatrendszer a környező iskolák<br />
és óvodák között, hogy a hétvégi magyar iskolák vezetői,<br />
tanárai vagy akár a gyermekek szülei egymástól tudjanak<br />
Fogadószervezet<br />
Az Amerikai Magyar Iskolák Találkozója (AMIT)<br />
2013-ban jött létre a New York-i Arany János Magyar<br />
Iskola és az American Hungarian Collegium<br />
szervezésében. Az AMIT az Amerikai Egyesült Államok<br />
egész területét átfogó hálózat kialakítására<br />
törekszik, így nem csupán a New York-i vagy New<br />
York környéki közösséget szólítja meg. A fórum<br />
célja az észak-amerikai hétvégi magyar iskolák közötti<br />
együttműködés erősítése, szoros és rendszeres<br />
kapcsolattartás kialakítása, annak ösztönzése.<br />
ötletet, tanácsot kérni, akár az intézmények működtetésének<br />
témájában, akár tanítási, módszertani kérdésekben. Az<br />
AMIT-konferenciát előadások, interaktív műhelymunkák,<br />
nyitott fórumok beiktatásával igyekeznek változatossá tenni<br />
a szervezők. Az oktatók a bemutatók keretében, a helyszínen<br />
azonnal ki is próbálhatják egy-egy rögtönzött óra keretében<br />
az adott tanítási módszerek alkalmazhatóságát.
94<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Észak-Amerika<br />
Észak-Amerika95<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Tisóczki Petra Emília<br />
Kiküldés helye:<br />
New York, Amerikai Egyesült Államok<br />
Tevékenységi terület:<br />
programszervezés, magyartanítás, adminisztráció<br />
Tózsa Mikolt Emese<br />
Kiküldetés helye:<br />
Garfield, New Jersey, Amerikai Egyesült Államok<br />
Tevékenységi terület:<br />
cserkészcsapatok fejlesztése, tanítás a magyar iskolában<br />
A kilenc hónap alatt közelebb kerülhettem az amerikai magyarsághoz,<br />
megismerhettem életutakat, erősíthettem egy 40 éve működő szervezet<br />
mindennapi munkáját, és sok amerikai-magyar felnőttet motiválhattam<br />
a magyar nyelv megtanulásának rögös útján.<br />
A hagyományt nem életben tartani, hanem élni kell.<br />
Elért eredmények<br />
A feladatkörök bemutatása:<br />
• A ReConnect Hungary program előkészítése, a programban<br />
való részfeladatok átvállalása, a folyamatokban való<br />
felelősségteljes részvétel<br />
• ReConnect: amerikai–magyar partnerszervezetekkel való<br />
kapcsolattartás, asszisztencia<br />
• HHRF archív anyagok regisztrálása<br />
• A HHRF iroda menedzselése, bejövő-kimenő hívások fogadása,<br />
mindennapi irodai menedzsment<br />
• Az adományok folyamatos beérkezésének monitoringozása<br />
• Az év végi hírlevelünk szerkesztése, annak kiküldése postai<br />
és elektronikus úton<br />
• A magyar mint idegen nyelv felnőttoktatás az Amerikai<br />
Magyar Könyvtárban – összesen 25 diák tanítása az év során<br />
Fogadószervezet<br />
Magyar Emberi Jogok Alapítvány<br />
A Magyar Emberi Jogok Alapítvány, azaz a Hungarian<br />
Human Rights Foundation (HHRF) 1976-ban<br />
alakult, amelynek vállalt első feladata az erdélyi<br />
magyarság támogatása volt, később jelentősen<br />
kibővült a Kárpát-medencében élő magyarság támogatására.<br />
A szervezet egyik alapítója a még most<br />
is hihetetlenül aktív Hámos László, aki a kezdetek<br />
kezdetétől jelen van a határontúli magyarságot<br />
érintő ügyekben. A HHRF már 40 éve ad számot a<br />
külhoni magyarokról.<br />
Elért eredmények<br />
A Külföldi Magyar Cserkészszövetségnél a csapatfejlesztési<br />
projektben dolgoztam mentorom, Marshall Tamás<br />
cserkészcsapattiszt munkáját segítve, aki az alakuló cserkészcsapatokkal<br />
foglalkozik világszerte. Munkám jelentős<br />
részét az ún. turul utak szervezése jelentette. A turulok<br />
olyan cserkészvezetők, akik megfelelő szakmai tudással<br />
rendelkeznek ahhoz, hogy látogatást tegyenek egy alakuló<br />
csapatnál, és helyben segítséget nyújtsanak. Ösztöndíjas<br />
munkám során 6 turul utat szerveztem. Továbbá 3<br />
európai, 2 kanadai, 1 dél-amerikai és 8 amerikai alakuló<br />
csapattal foglalkoztam, illetve kutattam olyan magyar közösségek<br />
után, amelyek szeretnének magyar cserkészcsapatot<br />
indítani.<br />
A 38. számú Rozgonyi Cicelle cserkészcsapatban raj és őrsvezetői<br />
tevékenységet végeztem, ahol a 10-12 éves korosztályt,<br />
a 6 fős Jégmadár őrsöt vezettem. Számukra heti egy<br />
alkalommal tartottam két órában foglalkozásokat. A magyar<br />
iskolában a felső tagozat első osztályát, 8 gyermeket tanítottam<br />
heti egy alkalommal négy órában írásra, olvasásra,<br />
nyelvtanra, történelemre, földrajzra és népismeretre.<br />
Összeállítottam és megszerveztem az október 23-i és a<br />
március 15-i ünnepséget, amelyen minden szervezet képviseltette<br />
magát, illetve szerepelt, ami abból a szempontból<br />
Fogadószervezet<br />
A helyi magyar közösséget a magyar szervezetek<br />
és az egyházközösségek határozzák meg. Három<br />
fogadószervezetem a Külföldi Magyar Cserkészszövetség,<br />
a <strong>Kőrösi</strong> <strong>Csoma</strong> <strong>Sándor</strong> Magyar<br />
Iskola és a 6. számú Gábor Áron és a 38. számú<br />
Rozgonyi Cicelle Cserkészcsapatok. A Külföldi<br />
Magyar Cserkészszövetség a Kárpát-medencén<br />
túli magyar cserkészcsapatokat fogja össze Északés<br />
Dél-Amerikában, Kanadában, Ausztráliában<br />
és Nyugat-Európában. A szövetség Garfieldban<br />
alakult, székhelye ma is New Jersey-ben van.<br />
jelentős, mert az utóbbi években erre nem került sor. A tél<br />
folyamán táncházat szerveztem, amire szintén minden szervezetből<br />
érkeztek vendégek.
96<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Észak-Amerika<br />
Észak-Amerika97<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Török Karola<br />
Kiküldetés helye:<br />
Ligonier, Pennsylvania, Amerikai Egyesült Államok<br />
Tevékenységi terület:<br />
könyvár, informatika, programszervezés<br />
Völner Eszter<br />
Kiküldetés helye:<br />
Washinton D.C., Amerikai Egyesült Államok<br />
Tevékenységi terület:<br />
zene, néprajz, programszervezés<br />
Addig terjed Magyarország, amíg a magyar nyelv. (Kányádi <strong>Sándor</strong>)<br />
„Otthon a világban” – Megtanultam otthon érezni magam a világ túlpartján,<br />
és nagy tisztelet ébredt bennem azok felé, akik itt sem felejtik<br />
el, honnan jöttek, ápolják a szép nyelvünket, valamint továbbadják azt<br />
az újabb generációknak.<br />
Elért eredmények<br />
A <strong>Kőrösi</strong> <strong>Csoma</strong> <strong>Sándor</strong> <strong>Program</strong> keretében lehetőségem<br />
volt az elmúlt 9 hónapot a pennsylvaniai Bethlen Közösségben<br />
tölteni.<br />
A Bethlen Közösség az idősek gondozása köré felépült tevékenységkör<br />
mellett fő feladatának tekinti egy, a kultúra<br />
megőrzését elősegítő Magyar Kulturális Központ működtetését.<br />
Itt kapott helyet az Amerikai Magyar Református<br />
Egyház összegyűjtött anyagaiból kialakított archívum és<br />
múzeum is.<br />
Fő feladatom a múzeum és az archívum rendezése volt.<br />
A múzeumban állandó és időszakos kiállításoknak helyet adó<br />
részleg kialakítása és működtetése volt a célom. 2017 a reformáció<br />
500 éves évfordulója, jelenleg éppen e téma köré<br />
szervezett kiállítás tekinthető meg. Az archívum áttekinthetővé<br />
és kutathatóvá tétele volt a célom, ahol a dokumentumokat<br />
és tárgyakat katalogizálják, megfelelő körülmények<br />
közt őrzik, és alkalmanként kiállítják. Bár mindez folytonos és<br />
gyakran hálátlan munkát követel, ottlétem alatt igyekeztem e<br />
kritériumoknak legjobb tudásom szerint eleget tenni.<br />
A múzeum és archívum mellett a magyar nyelv oktatása is<br />
feladatkörömbe tartozott: heti egy-egy alkalommal tartottam<br />
órát kezdő és haladó csoportnak, melyen 6 illetve 3,<br />
azaz összesen 9 felnőtt vett részt, akik részben a közösség<br />
alkalmazottai, annak lakói, másrészt külső érdeklődők, akik<br />
magyar állampolgárságot szeretnének kérelmezni, illetve<br />
általános érdeklődésből szeretnének magyarul tanulni.<br />
Emellett időm nagyobb részét magyar vonatkozású kulturális<br />
események szervezésében hasznosítottam. Ilyenek<br />
voltak időrendben: Márton Áron püspökre való emlékezés,<br />
az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából szervezett<br />
ünnepi műsor, melynek különlegessége volt, hogy<br />
azt a magyarórára járókkal együtt adhattuk elő, a minden<br />
évben megszervezésre kerülő Ligonieri Erőd Napok (Fort<br />
Ligonier Days) alkalmával felállított magyar sátor előkészítése<br />
és működtetése, Mikulás-járás szervezése a Bethlen<br />
Közösség lakóinak, a VII. Farsangi mulatság és téltemetés<br />
megszervezése, március 15-i megemlékezés, illetve a húsvéti<br />
időszakban zajló, immár hagyománnyá vált tojásírás.<br />
Szerencsésnek érzem magam, hogy – bár csupán rövid<br />
ideig – ennek a közösségnek a részese, a Múzeum és Archivumnak<br />
pedig szervezője, gondozója lehettem.<br />
Fogadószervezet<br />
A Bethlen Közösség 2016-ban ünnepelte alapításának<br />
95. évfordulóját. Jelenleg idősotthon és az<br />
Amerikai Magyar Református Egyház kulturális és<br />
konferenciaközpontja, egyben komplex egészségügyi<br />
központ is.<br />
Elért eredmények<br />
Az én fogadószervezetem havi 1-2 programot rendezett. Ez<br />
nem elég az ösztöndíjam hasznos eltöltésére, így bevonódtam<br />
a cserkészet és a magyar iskola munkájába. A gyerekek<br />
száma közel 50 fő, mind az iskolában és a cserkészetben is.<br />
Nem fedi le egymást teljesen a két társaság, mert a cserkészet<br />
Virginiában Falls Churchben van, az iskola viszont Marylandben<br />
a Seneca Academyben. A szülő oda viszi a gyerekét<br />
amelyik közelebb van. Ezek a helyszínek változni fognak a jövőben,<br />
mert csak bérlik a helyiségeket. A cserkészetben feltétel,<br />
hogy a gyerek tudjon magyarul kommunikálni. A magyar<br />
iskolában kevésbé beszélnek magyarul a gyerekek.<br />
• A magyar református istentiszteletet havonta egyszer tartják<br />
meg.<br />
• A katolikus mise nem egyszerű, mert nincs Washingtonban<br />
magyar pap, így mindig keresni kell valakit, aki egyszer<br />
a hónapban ezt elvállalná.<br />
• A nagykövetség is gondoskodik kulturális programokról.<br />
Az ’56-os forradalom évfordulója sok-sok programot (és<br />
feladatot) tartogatott számunkra. Én szívesen énekeltem<br />
a rendezvényeiken, nemcsak magyarul, hanem az amerikai<br />
himnuszt is sokszor, amerikai állampolgárok előtt, ami<br />
nagy felelősséggel járt, de nagyon tetszett a feladat.<br />
Fogadószervezet<br />
A Washingtoni Magyar Ház elsődleges célja,<br />
hogy az Amerikában élő magyar származású embereket<br />
támogassa, számukra kulturális, oktatási<br />
és vallási hátteret biztosítson, és a fővárosban<br />
és környékén élő magyar származású lakosok és<br />
szervezetek számára valóságos és lelki otthont<br />
adjon. A washingtoni 4. számú Bátori József<br />
Cserkészcsapat központja Falls Churchben található,<br />
de a cserkészeten túli, magyar vonatkozású<br />
rendezvényeket a Magyar Házzal együttműködve<br />
tartja.<br />
• Rendszeres éves rendezvények:<br />
– Cserkészek karácsonyi bazárja<br />
– Magyar Bál (Washingtoni Magyar Ház szervezésében)<br />
– Magyar piknik a nagykövetségen<br />
– Nemzeti ünnepek a nagykövetségen<br />
– Tánccsoportok: Tisza ensemble (Cathy Lamont vezetésével<br />
Rózsafa együttes)
98<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Észak-Amerika<br />
Észak-Amerika99<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Ábrahám Dolli Csilla<br />
Kiküldetés helye:<br />
Vancouver, Kanada<br />
Tevékenységi terület:<br />
honlapszerkesztés, média<br />
Bánfalvi Laura<br />
Kiküldetés helye:<br />
Toronto, Kanada<br />
Tevékenységi terület:<br />
programszervezés, újságírás<br />
Nem lehet más igényem, csak hogy a művészet és a magyar hon<br />
jóakaratú, buzgó szolgája leszek. (Liszt Ferenc)<br />
Amit tapasztalsz, érzesz és tanulsz,/ Évmilliókra lesz tulajdonod.<br />
(Madách Imre: Az ember tragédiája)<br />
Elért eredmények<br />
Az elmúlt kilenc hónapban ösztöndíjasként testközelből<br />
tapasztalhattam meg a magyar diaszpóra olykor nehéz<br />
helyzetét, hiszen szolgálatom alatt együtt éltem, sírtam és<br />
nevettem ezekkel az anyaországuktól elszakadt emberekkel.<br />
Mentorom Ábrahám Tibor, a Magyar Diaszpóra Tanács<br />
kanadai társelnöke irányítása alatt a program segítségével<br />
nagy tömegeket sikerült megmozgatnunk, ezzel is a kötődést<br />
és az összetartozást erősítve. Gyönyörű ünnepségsorozattal<br />
emlékeztünk meg nemzeti évfordulóinkról.<br />
Lelkiismeretes és odaadó munkámmal úttörőként vállaltam<br />
részt a közösség 21. századi kommunikációs csatornáinak<br />
kialakításában, ezzel is a hatékonyabb együttműködést segítve.<br />
Önerőből felépítettem és főszerkesztőként üzemeltettem<br />
a www.kanadaimagyardaszpora.com címen elérhető<br />
internetes hírportált. Az oldal napi rendszerességgel közöl<br />
helyi híreket, aktualitásokat a magyar közösségeink mindennapjairól.<br />
Hasznosságáról és közösségépítő szerepéről<br />
nap mint nap kaptam pozitív visszaigazolást, és rendkívül<br />
büszke vagyok a portál immár ötvenezres látogatószámára.<br />
Rendszeresen publikáltam a Tárogató című helyi havilapban,<br />
és tévés interjúkat készítettem a Kanadai Magyar<br />
Televízió számára.<br />
Fogadószervezet<br />
Vancouveri Magyar Kultúrkör Számos magyar közösség<br />
működik Vancouverben, melyeknek rendkívül komoly<br />
tömegmozgató, összefogó ereje van. A Vancouveri<br />
Magyar Kultúrkör székhelye a Magyar Ház, ez ad helyet<br />
a magyar hagyományőrző csoportoknak, kluboknak. Itt<br />
működik a Nosztalgia Klub, itt tartja próbáit a méltán elismert<br />
Forrás Néptáncegyüttes, és a Vancouveri Magyar<br />
Színház tagjai ugyancsak ebben az épületben próbálnak.<br />
Kiemelt figyelmet érdemelnek azok a soproni erdőmérnök<br />
hallgatók, akik 1956-ban érkeztek Kanadába.<br />
Rájuk nemcsak a kanadai magyarság büszke, de a teljes<br />
magyar diaszpórának szerves magját képezik.<br />
Elért eredmények<br />
A Kanadai Magyar Kulturális Tanács és a Magyar Élet magazin<br />
ösztöndíjasaként számos rendezvény szervezésében<br />
vettem részt. A legfontosabbak az október 23-i és a március<br />
15-i ünnepségekhez tartozó gálavacsorák voltak a Magyar<br />
Házban, melyeken fogadtuk Varga Mihály nemzetgazdasági<br />
minisztert és Vargha Tamás államtitkárt. Az ünnepélyes<br />
gálavacsorákon a rendezvényszervezésen túl hasznosíthattam<br />
műsorvezetői tapasztalataimat is. A két ünnepi rendezvényre<br />
sajtófalat terveztettem, melyek nagy sikert arattak a<br />
közösség körében. Az ösztöndíjam alatt több alkalommal<br />
borkóstolót tartottam, amelyen a Tokaj Canada borait népszerűsítettük,<br />
emellett a Tokaj Canada borait bemutató videósorozatot<br />
készítettem, a Tokaj Canada Facebook-oldalát<br />
kezeltem, és hónapról hónapra a Magyar Élet magazin<br />
interjúit, riportjait írtam meg.<br />
Több hónapos munkámnak köszönhetően a torontói magyarság<br />
Magyarország első számú színházát, a Nemzeti<br />
Színházat látja majd vendégül 2017. októberében, és egy<br />
emblematikus előadást, a Körhintát tekinthetik majd meg.<br />
Másik fontos elért eredményem ösztöndíjam során, hogy<br />
több évtizedes szakmai tapasztalatomra támaszkodva előkészíthettem<br />
a Magyar Élet magazin mai, modern kor követelményeinek<br />
megfelelő online változatát, így 2017 őszétől<br />
a torontói magyarság az interneten is tájékozódhat majd az<br />
aktuális programokról, és olvashatja cikkeit.<br />
Fogadószervezet<br />
A Kanadai Magyar Kulturális Tanács egy ernyőszervezet,<br />
összefogja Kanada legfontosabb<br />
magyar szervezeteit. Feladatának tekinti a magyar<br />
iskolák, az egyházak, a magyar kisebbségi médiumok<br />
segítését, a közösségi élet szervezését a<br />
Magyar Házban, a cserkészet fenntartását és az<br />
alá tartozó szervezetek munkájának koordinálását.<br />
Torontóban a KMKT a főkonzulátussal és a Magyar<br />
Házzal szorosan együttműködve szervezi a magyar<br />
ünnepek méltó megemlékezéseit, kulturális produkciókat<br />
fogad és eseményeket szervez.
100<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Észak-Amerika<br />
Észak-Amerika101<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Bartha Zsófia<br />
Kiküldetés helye:<br />
Toronto, Kanada<br />
Tevékenységi terület:<br />
néptánc, programszervezés<br />
Czibolya Kálmán<br />
Kiküldetés helye:<br />
Welland, Kanada<br />
Tevékenységi terület:<br />
programszervezés, média, vizuális oktatás, nyelvtanítás<br />
Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog,<br />
ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának. (Kodály<br />
Zoltán)<br />
Különleges közösség, erős összetartozás a magyarságtudat megtartásáért,<br />
a hagyományok őrzéséért. Maradnék ebben a közösségben, az<br />
idők végezetéig…<br />
Elért eredmények<br />
A Kodály Táncegyüttesnél működött apró csoport, gyermekcsoport,<br />
ifjúsági csoport, felnőtt csoport és alumni csoport is.<br />
Összességében kb. 100 emberrel számolhatunk. Az együttes<br />
fellép különböző rendezvényeken, mint például a Székely<br />
Bál, de ugyanakkor megrendezi saját bálját, a Pontozó versenyt<br />
és az év végi Gálaműsort is. Közel 70 felnőtt fellépő,<br />
6 fős zenekar, 220 férőhelyes telt házas belvárosi színház,<br />
körülbelül 200 táncos cipő egy épületen belül, és minimum<br />
100 alsószoknya, ami a színpadon megfordult. A Magyar Ház<br />
megfelelő feltételeket biztosít mind magyar, mind kanadai<br />
csoportoknak kulturális, nevelési, sport- és egyéb szórakoztató,<br />
valamint közösségi tevékenységek megtartására. Otthont<br />
ad a kártyázni kívánó nyugdíjasok számára, helyszínéül szolgál<br />
különböző létszámú báloknak, szívébe fogadja a Kodály<br />
Táncegyüttest, szombatonként az Arany János Iskola is itt<br />
kap helyet, de ugyanúgy üléseznek termeiben a vadászok is,<br />
mint a Magyar Író Klub tagjai is. Ittlétem alatt igyekeztem a<br />
szociális médiát erősíteni, a kommunikációs hálót szélesebbé<br />
tenni, a tagok elérhetőségét egyszerűbbé varázsolni, a közösséget<br />
építeni a különböző eseményeken való részvételemmel,<br />
ötleteimmel.<br />
Ittlétem során gazdagodtam: tudással magamnak magamról,<br />
kanadai türelemmel, emberi kapcsolatokkal, emlékekkel,<br />
juharszirupos ételfoltokkal, fagyos várakozásokkal,<br />
észak-amerikai humorral. Több lettem.<br />
Fogadószervezet<br />
Kanadai Magyar Kultúrközpont, Kodály Táncegyüttes.<br />
A táncegyüttes közel 60 éves múltja során<br />
számos magyarországi, erdélyi és szlovák táncmestertől<br />
tanulhattak az itteni táncosok. Az együttes<br />
jelenlegi célja is ez, a folyamatos tanulás, minél több<br />
táncban és zenében való eligazodás. A Kanadai<br />
Magyar Kultúrközpont Ontario létfontosságú magyar<br />
kulturális intézménye. Céljuk egy kellemes környezetben<br />
lévő létesítmény működtetése, amelyben<br />
nemcsak ápolhatják hagyományainkat, hanem<br />
amelyben honfitársaink és a magyar kultúra támogatói<br />
kellemesen érzik magukat.<br />
Elért eredmények<br />
9 hónapos munkám során részt vettem a Magyar Ház mindennapi<br />
munkájában, és szinte minden területen (konyhai<br />
kisegítő munkák, felújítás, rendezvények előkészítése, megvalósítása,<br />
magyar nyelv tanítása, táncházszervezés, fotóés<br />
film-dokumentációk készítése, konzulátusi dokumentumok<br />
– útlevél, honosítás stb. előkészítése, az önképzőkör<br />
Facebook-oldalának gondozása…). Igyekeztem a legtöbbet<br />
kihozni ittlétemből, tevékenységemből. Emellett részt vettem<br />
a Kanadai Magyar Televízió munkájában is, a 9 hónap<br />
alatt számos rendezvényről, eseményről készítettem összefoglalókat,<br />
tudósításokat. Közel 30 tudósítást készítettem, s<br />
ezek megtalálhatóak a KCSP honlapján. Fontos és sikeres<br />
vállalásom volt még 2017 márciusában a Guelph-i Magyar<br />
Iskola vezetőjével közösen a 2. Zoom to Kanada filmműhely<br />
filmszakmai megvalósítása, így a Cambridge-i Kossuth Házban<br />
25 gyereknek tartottunk fotó-, film- és animációs filmes<br />
foglalkozásokat.<br />
Fogadószervezet<br />
A Wellandi Magyar Önképzőkört 1921. június<br />
26-án alapították, s 1925-ben költözhettek be<br />
a ma is álló otthonukba. 1961-re már 11 ezer<br />
magyar család lakott a városban, de az 1980-as<br />
évekre a városban csökkent a munkalehetőség,<br />
így a fiatalok elköltöztek, és rohamosan csökkent<br />
a magyarok létszáma is. A 2010-es évek közepén<br />
fiatal vezetés vette át a ház irányítását, és mára egy<br />
megújult, nagy létszámú, lelkes magyar közössége<br />
van ismét Kanada legelső és legrégebbi Magyar<br />
Házának.
102<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Észak-Amerika<br />
Észak-Amerika103<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Éles Gergő Péter<br />
Kiküldetés helye:<br />
Vancouver. Kanada<br />
Tevékenységi terület:<br />
néprajz, népzene, fazekasság, programszervezés<br />
Fodor Kinga<br />
Kiküldetés helye:<br />
Windsor, Kitchener, Guelph, Kanada<br />
Tevékenységi terület:<br />
programszervezés, nyelvtanítás<br />
Úgy fogalmaznék, hogy kiküldetésem alatt a kulturális ezermester<br />
szerepét töltöttem be, amit azzal hálált meg a közösség, hogy rendkívüli<br />
módon befogadott. Sőt, még sok, eddig újszerű feladatban is<br />
kipróbálhattam magamat, amivel több lettem annál, mint ahogyan<br />
ideérkeztem. Tapasztaltabb.<br />
Az elmúlt hónapok alatt két távoli magyar közösség mindennapjainak<br />
váltam részesévé. A közös munka során tapasztaltam meg az összefogás<br />
erejét: néha pár új ötlet és egy maroknyi lelkes önkéntes elegendő,<br />
hogy új lendületet vigyen egy-egy közösség életébe. Bízom<br />
benne, hogy ez a lendület hazatérésem után sem apad majd el!<br />
Elért eredmények<br />
Részt vettem a Vancouveri Magyar Színház előadásaiban.<br />
Sütő András: Balkáni gerle és Reginald Rose: Tizenkét dühös<br />
ember című művét mutattuk be nagy sikerrel. A Szent<br />
László Népe Iskola karácsonyi műsorát összeállítottam,<br />
betanítottam, vezényeltem. Az anyák napi műsorban segítettem<br />
bábelőadással, zenei kísérettel. Időközönként a<br />
magyar- és történelemórákon helyettesítettem, rendkívüli<br />
mesélős-zenélős órákat tartottam vasárnaponként.<br />
Segítettem a Kálvin Oktatási Szövetség iskolájában vasárnaponként<br />
helyettesítéssel és a karácsonyi, húsvéti<br />
előadások előkészítésével. Cserkész-foglalkozásokon<br />
helyettesítőként segédkeztem. A Forrás Táncegyüttessel<br />
együtt készültünk a European Festival nevezetű helyi eseményre.<br />
A Magyar Ház fogadóóráin a tagság kezelése volt<br />
a feladatom, de egyéb irodai, szervezési feladatot is elláttam.<br />
Az október 23-i megemlékezések, a március 15-i ünnepi<br />
műsorok szervezésében részt vettem, volt amelyikben<br />
fellépőként is. Szerveztünk fazekas foglalkozást, felügyeletemmel<br />
az agyagozás és a korongozás alapjait sajátították<br />
el a gyerekek. Természetesen az elkészített tárgyakat is<br />
hazavihették. Ösztönöztem a Vancouveri Első Magyar Református<br />
Egyház felnőtt bábcsoportjának megalakulását.<br />
A húsvéti előadás létrehozása után, már hazautazásomat<br />
követően is készül majd újabb műsor. Segítettem pályázati<br />
pénzből magyarországi bábokat beszerezni a katolikus<br />
iskola számára. Ezeket az anyák napi gyerekelőadáson<br />
már be is mutattuk. Április 29-én a Forrás Bandával és<br />
segítségemmel, zenei közreműködésemmel szerveztünk<br />
táncházat. Bebizonyosodott, hogy nagy igény van rá. Segédkezhettem<br />
egy kanadai-magyar közös koncert létrehozásában,<br />
mely az 56-ban kivándorolt magyaroknak állított<br />
emléket. A kezdeményezés kanadai oldalról érkezett, én<br />
lettem a magyar összekötő, szervező.<br />
Fogadószervezet<br />
Vancouveri Magyar Kultúrkör A Magyar Ház<br />
(Hungarian Hall) ad helyet a Magyar Kultúrkörnek. Itt<br />
tartják az ünnepségeket, koncerteket, a Nosztalgia<br />
Klub összejöveteleit, más napokon a Forrás (felnőtt)<br />
Néptáncegyüttes, a Csárdás (gyermek) Néptáncegyüttes,<br />
végül pedig a Magyar Színház próbáit.<br />
A közösség másik összefogói a helyi egyházak és<br />
oktatási intézményeik: az Első Magyar Református<br />
Egyház, a Katolikus Egyház, a Református Egyház;<br />
a Kálvin Oktatási Szövetség és a Szent László Népe<br />
Iskola. A szervezetek jól működnek, dacára annak,<br />
hogy javarészt önkéntes alapon zajlik a munka.<br />
Elért eredmények<br />
Fogadószervezet<br />
Windsori Magyar Kultúrközpont A Kultúrközpont<br />
1951-ben alakult. A központ mai kulturális programja<br />
sokszínű, minden héten kínál magyar vonatkozású<br />
eseményt. Ezek jó része tematikus, évente<br />
ismétlődő program. Ilyenek a nemzeti ünnepek,<br />
az emléknapok, valamint a különböző, hagyományossá<br />
vált bálok és ételvásárok. Minden évben<br />
magyar koncerteket, színielőadásokat, filmvetítéseket<br />
is rendeznek. Januártól a megkezdett munkát<br />
a Guelph-i és Kitcheneri Magyar Iskolákban<br />
folytattam. Ezekben a fő cél a magyar beszéd- és<br />
íráskészség fejlesztése.<br />
Ösztöndíjas időszakom első felét a Windsori Magyar Kultúrközpontnál<br />
töltöttem. Rendezvények lebonyolításában,<br />
programszervezésben nyújtottam segítséget, honlapot,<br />
hírlevelet szerkesztettem, létrehoztam az intézmény Facebook-oldalát.<br />
A Magyar Ház elnökének kérésére kidolgoztam<br />
egy előadássorozatot, amely Magyarországot mutatja<br />
be kanadai érdeklődőknek. A négyalkalmas előadást idén<br />
áprilisban és májusban tartottam meg a Windsori Egyetem<br />
szervezésében mintegy 40 egyetemistának. A településen<br />
működő magyar iskolában egy iskola-előkészítő osztályt indítottam:<br />
heti 2 órában a 4–6 éves korosztályt oktattam magyarul.<br />
Az iskolai órák keretében idén első alkalommal – de<br />
hagyományteremtő szándékkal – színjátszást is tanultunk,<br />
amelynek eredményét a Magyar Ház karácsonyi műsorán<br />
mutattuk be a szülőknek. A középiskolásoknak két alkalommal<br />
tartottam előadást magyarországi továbbtanulási, illetve<br />
ösztöndíj-lehetőségekről.<br />
Januártól Kitchenerben két magyar iskolában tevékenykedtem.<br />
Szombati iskolai felzárkóztató csoportot indítottam<br />
a magyarul gyengébben beszélő gyerekeknek. Részt vettem<br />
az ünnepi műsorok kidolgozásában és betanításában.<br />
Minden hónapban sikerült egy-egy tematikus rendezvénynyel<br />
megörvendeztetnünk az iskola tanulóit. Ezek telt házas<br />
családi napok voltak. Márciusban a magyar gyermekek<br />
számára szervezett Zoom to Canada médiatáborban tevékenykedtem<br />
csoportvezetőként, kézműves- és színjátszó<br />
foglalkozásokat vezettem a legkisebbeknek.
104<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Észak-Amerika<br />
Észak-Amerika105<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Jancsó Antónia<br />
Kiküldetés helye:<br />
Kelowna, Kanada<br />
Tevékenységi terület:<br />
néptánc, tanítás, színjátszás, programszervezés<br />
Kalina Veronika<br />
Kiküldetés helye:<br />
Calgary, Kanada<br />
Tevékenységi terület:<br />
néprajz, rendezvény- és kultúraszervezés, néptánc<br />
A lelkemben sok melódia csak felhangoló kézre vár. / Mennyi színes<br />
szép szimfónia, eljátszatlanul hagyni kár. (Dsida Jenő)<br />
„Bármerre vitt a sors, hív az ősi föld. Szívedben megmaradsz piros-fehér-zöld!”<br />
(Dobos Attila) De ez az „ősi föld” valójában szimbolikus,<br />
hiszen ami igazán fontos: magyarnak lenni! S ezt nem a föld határozza<br />
meg, hanem a szív, s ahol az ember szíve otthon érzi magát, ott van<br />
honn, legyen az Calgary, Tóalmás vagy a világ bármely más pontja.<br />
Elért eredmények<br />
Fontos projekt volt a bábszínház bevezetése. A magyar iskola<br />
diákjai mutattak be egy mesét az óvodás csoportnak,<br />
hatalmas sikerrel. Másik fontos célkitűzés a könyvtár rendszerezése<br />
volt. Több mint 1500 könyvet válogattam ki és<br />
katalogizáltam (vezettem be adatait egy adatbázisba), hogy<br />
könnyebben elérhetővé váljon az egyesület tagjai számára.<br />
Emellett az iskola helyiségének gyermekbaráttá alakítása is<br />
a feladatok között szerepelt. A falra egy ismert népmese<br />
jeleneteit rajzoltam fel – más ismert mesék szereplői mellett<br />
–, és a gyerekekkel közösen festettük ki őket. Így a gyerekek<br />
az addigi heti két magyar iskolai nap mellett még egy<br />
harmadik napot is a Magyar Házban töltöttek. Sőt, a rendszeresen<br />
bevezetett Rajzfilmdélután pattogatott kukoricával<br />
programnak köszönhetően több olyan hét is volt, amikor a<br />
magyar gyerekek hét napból ötöt a Magyar Házban töltöttek.<br />
Ezt sikernek könyveltem el. A magyar iskolában három<br />
csoporttal dolgoztam, a kezdőkkel, ahol változóan 2-3 gyerek,<br />
a haladókkal, ahol 9 gyerek volt és az 5 felnőttel heti két<br />
alkalommal. Zenés-verses előadásokkal készültünk a nemzeti<br />
ünnepekre, ezekhez segítség volt, hogy a magyar iskolának<br />
hegedűosztálya is volt. A fiatal generáció tagjainak<br />
mulatságokat szerveztem. Ezek a programok idővel egyre<br />
népszerűbbek lettek.<br />
A Kelownában működő Keresztény Magyar Misszió összejövetelein<br />
is aktívan részt vettem, illetve a katolikus szentmiséken<br />
is segédkeztem. Ezek mellett minden rendezvényből<br />
kivettem a részem, ott segítettem, ahol szükség volt rám.<br />
A farsangi bálra például én főztem a vacsorát. Sok szerepkörben<br />
kipróbálhattam magam.<br />
Fogadószervezet<br />
A 150 fős taglétszámú Okanagani Magyar–Kanadai<br />
Kulturális Egyesület célja, hogy összefogja az<br />
Okanagan-völgyben élő magyarságot. A Magyar<br />
Ház különböző, a magyar identitás megőrzését elősegítő<br />
programoknak, intézményeknek ad otthont,<br />
mint a magyar iskola, óvoda, különböző gyermekfoglalkozások,<br />
a nemzeti ünnepekkel kapcsolatos<br />
műsorok, ebédek, bálok, vásárok. Fontos cél, hogy<br />
a magyarság találkozzon, s megőrizze kultúráját és<br />
hagyományait. Emellett az újonnan érkezett magyar<br />
bevándorlók beilleszkedését is segítik.<br />
Elért eredmények<br />
Számomra rendkívüli megtiszteltetés és öröm, hogy egy<br />
olyan meghatározó szervezet munkájába kapcsolódhattam<br />
be, mint a Calgary-i Magyar Kultúregyesület. <strong>Program</strong>jainak<br />
hirdetése, és az azokra szóló jegyek értékesítése mellett<br />
aktívan közreműködtem valamennyi lebonyolításában is.<br />
A közel 25 különböző rendezvényre rendszerint 20-350 fő<br />
közötti érdeklődő érkezett. A programválaszték egy 4 alkalmas<br />
ismeretterjesztő néprajzi előadással, egyfajta rendhagyó<br />
néprajz órával is bővült, melyet magam tartottam. Rövid,<br />
néprajzi témájú információk megosztására, a bemondói<br />
munka mellett, a calgary-i magyar Krónika TV rendszeres<br />
heti műsoraiban is lehetőségem volt, valamint két alkalommal<br />
a magyar iskola kanadai, magyarul tanuló hallgatói számára<br />
is angol nyelvű néprajzi előadással készültem. E területen<br />
szerzett tudásomat azonban amikor csak lehetőségem<br />
adódott rá, igyekeztem megosztani a cserkész- és iskolás<br />
gyermekekkel is. A vasárnapi Magyar Nyelviskola közel 35<br />
tanulója közül rendszeresen foglalkozhattam a nagycsoportosokkal,<br />
de több közös kézműves-foglalkozás lebonyolítója,<br />
illetve a karácsonyi műsor ötletgazdája és megálmodója<br />
is voltam. A majd 60 főt számláló cserkészcsapatok közül<br />
pedig egy 6 fős kiscserkész őrs egyik vezetője lehettem,<br />
mindemellett pedig produktívan vettem részt a rendszeres<br />
cserkészeseményeken, mint a cserkészmise, a karácsonyi<br />
Fogadószervezet<br />
A Calgary-i Magyar Kultúregyesület<br />
1931. november 29-én alakult, és továbbra is a<br />
„hazafiasság megőrzését és előremozdítását” tartja<br />
legfontosabb céljának, ahogyan ezt az alapító<br />
tagok is megfogalmazták. A Kultúrközpontban<br />
fejleszti tudását két néptáncegyüttes, valamint a<br />
Rovásíró Kör. A központ programjai gazdagok: zenés-táncos<br />
vacsoraestek, koncertek, előadások és<br />
filmvetítések közül válogathatnak az érdeklődők. A<br />
nemzeti ünnepek és a nemzeti összetartozás napja<br />
alkalmából tartott megemlékezéseknek is ez az<br />
állandó helyszíne.<br />
tábor, a tábortűzi est vagy a próbáztatás. A Bartók és Vadrózsa<br />
táncegyüttesek együttesen csaknem 70 főt számláló<br />
táncosainak munkájában és oktatásában is közreműködtem,<br />
utóbbi felnőtt csoport számára pedig egy új koreográfiát<br />
is készítettem. Mindemellett befejeztem a Kultúregyesület<br />
közel 7500 kötetből álló könyvtárának revízióját, valamint<br />
megkezdtem a református gyülekezet majd fele ekkora állományának<br />
könyvtárba rendezését.
106<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Észak-Amerika<br />
Észak-Amerika107<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Lehoczki Sára<br />
Kiküldetés helye:<br />
Torontó és Hamilton, Kanada<br />
Tevékenységi terület:<br />
újságírás, rendezvényszervezés, cserkészet<br />
Hiszek a kisközösségek erejében, és hiszem, hogy az összetartó közösségek<br />
teszik jobbá és élhetővé világunkat.<br />
Mészáros Attila<br />
Kiküldetés helye:<br />
Edmonton, Kanada<br />
Tevékenységi terület:<br />
programszervezés, tánc, és egyéb oktatás<br />
„A magyarságban nem tudom, hogy honnan van ez az erő, a magyarság<br />
eltaposhatatlan. Ez több évszázados tapasztalat.” (Makovecz<br />
Imre) Sokat tanultam a kanadai diaszpóra magyarságáról, magamról,<br />
a társas kapcsolatokról, egymás elfogadásáról. A segítségnyújtásról<br />
és arról, hogy a hatalmas világban, ha barátaid vannak, sosem vagy<br />
egyedül.<br />
Elért eredmények<br />
Az első két hónapot Torontóban töltöttem, ahol a Kaleidoszkóp<br />
című folyóirat szerkesztésében segédkeztem,<br />
emellett részt vettem az Add tovább a lángot! című könyv<br />
megírásában.<br />
A Szent Erzsébet-templom előadásain több alkalommal is<br />
felléptem színészként. Koncerteken, kiállításokon segédkeztem,<br />
melyekről beszámolókat írtam a helyi újságokba.<br />
Két hónap elteltével Hamilton városába költöztem. Hamilton<br />
egy félmilliós kanadai „kisváros”, ahol nagyon aktív<br />
magyar közösség él.<br />
Itt három kisközösség életébe és munkájába kapcsolódtam<br />
be<br />
1. Arany János Magyar Iskola<br />
2. 27. számú Kaszap István és az 59. számú Erzsébet Királyné<br />
cserkészcsapatok<br />
3. Extra Hungariam Alapítvány, Kanadai Magyarok Országos<br />
Szövetsége<br />
Az iskolában a felsős osztályban tanítottam, elsősorban a<br />
szókincs fejlesztésére helyeztem a hangsúlyt. Részt vettem<br />
a Dél-Ontáriói Szavalóverseny szervezésében is, amit az<br />
Arany János-év jegyében idén a költő emlékére tartottak,<br />
igen nagy sikerrel.<br />
A költészet napján a diákok csatlakoztak a Versfolyam<br />
2017-hez, ami egy országhatárokon átívelő közös versfolyam<br />
volt. Elkészítettem az iskola új tablóját, elindítottam<br />
és kezeltem a Facebook-oldalát.<br />
A cserkészeknél fél évig a kicsik őrsvezetője voltam, majd<br />
megkaptam a legnagyobb lány őrsöt.<br />
Felkészítettem a nagyokat a magyarságismereti próbára,<br />
ami egyévnyi anyag átadását jelentette.<br />
Téli és tavaszi tábort szerveztem, illetve egy vezetőségi<br />
napot.<br />
Összefoglalókat írtam a Külföldi Magyar Cserkész Szövetség<br />
számára, videókat készítettem a táborokról Ontáriószerte.<br />
Az Extra Hungariam Alapítványnál és Kanadai Magyarok<br />
Országos Szövetségénél (KMOSZ) koncertek és színházi<br />
produkciók szervezésében vettem részt, beszámolókat<br />
írtam a honlapjaikra angol és magyar nyelven egyaránt,<br />
részt vettem a gyűléseiken.<br />
Fogadószervezet<br />
Kaleidoszkóp Hagyományőrző Klub<br />
Az 1998-ban Torontóban elindított Kaleidoszkóp–Kaleidoscope<br />
című, kétnyelvű, magyar–angol<br />
kulturális folyóirat közel két évtizede mutatja be<br />
olvasóiknak a magyar irodalom és művészet színességét,<br />
tarkaságát, változatosságát, színvonalasan<br />
összefűzve klasszikus és kortárs kultúránk legfényesebb<br />
darabjait. A Szervátiusz Jenő-díjjal kitüntetett<br />
folyóirat és a Kaleidoszkóp Hagyományőrző Klub<br />
az elmúlt évek, évtizedek alatt stabil szellemi és<br />
kulturális hidat épített ki otthoni és külföldre szakadt<br />
nemzettársaink között.<br />
Elért eredmények<br />
• Az Edmontoni Csárdás Gyermek Tánccsoport táncpróbájának<br />
megtartása (16 táncos gyermek – heti rendszerességgel,<br />
új koreográfiakészítés).<br />
• Az Edmontoni Csárdás Tánccsoport táncpróbájának megtartása<br />
(heti rendszerességgel, új koreográfiakészítés).<br />
• A 26. számú Prohászka Ottokár Cserkészcsapat foglalkozásainak<br />
segítése, kirándulások szervezése (heti rendszerességgel,<br />
1 cserkész téli tábor, 2 kirándulás, 2 tábortűzi<br />
est).<br />
• A Szent Imre Akkreditált Magyar Iskola néprajzóráinak<br />
megtartása (heti rendszerességgel, az iskolában jelenleg<br />
42 gyermek van).<br />
• Az Edmontoni Magyar Kultúrkör programjain való részvétel<br />
(zenés-táncos vacsoraestek, koncertek, október 23.,<br />
Mikulás, március 15., anyák napja).<br />
• Toborzó újság szerkesztése, cikkek írása.<br />
• MegaVers a Diaszpórában 2. című versmondó verseny<br />
szervezése.<br />
Fogadószervezet<br />
Az Edmontoni Magyar Kultúrkör 1942 óta működik,<br />
és 1971 óta a saját otthonában kínálja programjait<br />
a környékén élő magyaroknak. A Magyar Ház<br />
programjai között vannak állandóak, mint a Klondike<br />
Reggeli, nemzeti ünnepeinkre való megemlékezések,<br />
szezonális vacsorák tánccal és zenével,<br />
magyar konyhával, színházi és zenei produkciók.<br />
Otthont adnak a Csárdás Néptáncegyüttesnek, egy<br />
olyan előadói csoportnak, amely egész Albertában,<br />
Nyugat-Kanadában és Európában is turnézott már.<br />
Felnőtteket és gyerekeket tanítanak táncolni.
108<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Észak-Amerika<br />
Észak-Amerika109<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Pap Johanna<br />
Kiküldetés helye:<br />
Victoria, Kanada<br />
Tevékenységi terület:<br />
néptánc, népzene, programszervezés, pedagógia<br />
Simándi László<br />
Kiküldetés helye:<br />
Torontó, Kanada<br />
Tevékenységi terület:<br />
népzene, néptánc, gyerekprogramok szervezése, tanítás<br />
A magyar néptánc nyelvét az is megérti, aki nem beszél magyarul.<br />
A diaszpórában élő gyermekekben nagy odafigyeléssel, odafordulással<br />
el lehet ültetni azt a bizonyos kis szeretetmagot a magyar mondókák,<br />
énekek és táncos élmények által, ami később az alapját jelentheti<br />
a magyar identitásuknak.<br />
Teli tarisznyámból kilenc hónap alatt szétosztogattam, amit otthonról<br />
hoztam a nagyvilágba. Majd az időközben újra megtelt tarisznyámmal<br />
indultam haza, hogy itthon oszthassam szét, ami a nagyvilágból<br />
belefért.<br />
Elért eredmények<br />
A victoriai Magyar Ház ad helyet a legfiatalabb generáció<br />
magyar identitásának megerősítéséhez, őrzéséhez is. Munkám<br />
legnagyobb részét a magyar iskola szervezése, foglalkozásainak<br />
vezetése tette ki, hiszen a magyar közösségben<br />
nincsen helyi magyar nyelvű pedagógus. Az eddigiekhez<br />
képest idén már nagyobb lelkesedéssel, hetente egy alkalommal,<br />
szombatonként került sor az iskolára és az azt<br />
követő néptáncfoglalkozásra. Összesen 14 gyermek járt a<br />
csoportba 2-től 12 éves korig. Az iskola programjai az évkör<br />
ünnepeihez igazodva épültek fel, bemutatva magyar népi<br />
hagyományainkat, jeles napjainkat. Az órák során a gyerekek<br />
népi gyermekjátékokkal, mondókákkal, énekekkel, valamint<br />
hagyományos ételeinkkel és kézműves tevékenységekkel<br />
ismerkedhettek meg.<br />
Kiemelt programjaink között szerepelt a Magyar Házban a<br />
szüreti és farsangi bál, húsvéti locsolkodás, valamint a kicsiknek<br />
a rendszeres ölbeli foglalkozások, melyeket eddig<br />
nem tartottak a helyiek. A felnőttek számára tematikus irodalmi<br />
délutánokat szerveztem, a Búzavirág Tánccsoportnak<br />
pedig dévaványai táncokat tanítottam, mely a magyar–kanadai<br />
táncéletbe új színt hozott.<br />
A Búzavirág Tánccsoportban öt pár táncol, idén azonban<br />
új tagokkal is bővült a létszám. A táncpróbák heti két alkalommal<br />
zajlottak a felnőtt korosztálynak. A legújabb koreográfiát<br />
nagy sikerrel mutatták be a helyi közönségnek,<br />
jövőre pedig Nyugat-Kanada táncosait, az érdeklődőket is<br />
megörvendeztetik vele. Kezdeményezésemre az utolsó hónapokban<br />
több videóinterjú is készült a tánccsoporttal, a<br />
helyi népzenészekkel és az idősebb korosztállyal.<br />
Fogadószervezet<br />
A Victoriai Magyar Társaskör 1966-ban alakult<br />
meg. Egyik célja a megalapítástól kezdve a magyar<br />
nyelv és hagyomány ápolása, így magyar nyelvű<br />
tanfolyamokat, illetve a magyar és kanadai-magyar<br />
irodalommal foglalkozó, havi összejöveteleket<br />
tartottak. A magyar tánchagyományokat is tovább<br />
virágoztatták a Búzavirág Táncegyüttesben. Kéthavonta<br />
újságot adnak ki „Mi Újság Nálunk?” címmel,<br />
melyet nyomtatott és online formában is közreadnak<br />
a magyar közösségnek, érdeklődőknek.<br />
Elért eredmények<br />
Fogadószervezet<br />
Szent Erzsébet Magyar Iskola, Árpád-házi Szent<br />
Erzsébet Plébánia Az intézmény az Észak-Amerikában<br />
élő magyarság legnagyobb magyar iskolája,<br />
melyet 1935-ben a torontói Árpád-házi Szent<br />
Erzsébet Római Katolikus Magyar Templom nővérei<br />
indítottak el. Az elmúlt évtizedekre körülbelül 200<br />
diákot oktató intézménnyé nőtte ki magát. Az iskolában<br />
jelenleg 2 óvodai csoport és 8 osztály működik.<br />
Szombatonként 9.30-tól 12.30-ig van tanítás. Az<br />
oktató munka mellett az intézmény nagy hangsúlyt<br />
fektet a hagyományőrző tevékenységekre. Évente<br />
kétszer jelenik meg iskolaújságuk, a „Bokréta”.<br />
Feladataim közé tartozott a kapcsolattartás és egyeztetés<br />
a tanári karral, az igazgató, a titkárság és a tanárok segítése.<br />
Az iskolai rajzpályázat, szavalóverseny előkészítésében,<br />
lebonyolításában, zsűrizésében és utómunkálataiban<br />
is segítettem. Az intézmény eseményeit dokumentáltam, a<br />
Facebook-profiljának feltöltését végeztem, cikkeket írtam a<br />
„Bokréta” iskolaújságba.<br />
Részt vettem az iskolai ünnepségeken, a karácsonyi műsorra<br />
és az évzáró ünnepségre több osztályt is felkészítettem színpadi<br />
műsorral, a műsor összeállítását és levezetését is vállaltam;<br />
az iskola farsangi mulatságának szervezésében és lebonyolításában<br />
is segítséget nyújtottam, hagyományos farsangi alakoskodást<br />
állítottam színpadra, és táncházat vezettem. Részt<br />
vállaltam az anyák napi bál előkészítésében, konferálásában.<br />
Hagyományőrző foglalkozásokat tartottam, népi játékokat<br />
tanítottam a diákoknak; a jeles napokhoz és a magyar<br />
történelemhez, kultúrához kapcsolódó ismeretterjesztő<br />
előadásokat és kézműves-foglalkozásokat tartottam (pl.<br />
prezentáció híres magyar feltalálókról, nemzeti jelképekről;<br />
kézműves kokárdakészítés, húsvéti tojásfestés stb.).<br />
A Szent Erzsébet Római Katolikus Plébánia ünnepségein,<br />
családi napjain, vásárain is tevékenykedtem, tagja voltam a<br />
plébánia amatőr színjátszó körének, rendezvényein táncházakat<br />
tartottam. Az Irodalmi Klub több alkalmán is részt vettem<br />
előadóként.<br />
A Kodály Táncegyüttesnek is tagja voltam, a karácsonyi és<br />
évzáró műsorban részt vettem. Folyamatosan együttműködtem<br />
a „Csángó Unchained” moldvai csángó népzenét<br />
játszó együttessel, havonta tartottunk táncházat magyar és<br />
nemzetközi közösségeknek.<br />
Koordinációs és szervezői, kapcsolattartói feladatokat láttam<br />
el a MegaVers a Diaszpórában 2. nemzetközi szavalóverseny<br />
előkészítésében, lebonyolításában, utómunkálataiban.
110<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Észak-Amerika<br />
Észak-Amerika111<br />
K<br />
CSOMA SÁNDOR PROGRAM<br />
Takácsy Dorka Kornélia<br />
Kiküldetés helye:<br />
Montreal, Kanada<br />
Tevékenységi terület:<br />
néptánc, népzene, magyartanítás, programszervezés<br />
Tóthfalusy Zsuzsanna<br />
Kiküldés helye:<br />
Toronto, Kanada<br />
Tevékenységi terület:<br />
néptánc, lovaglás, íjászat, programszervezés<br />
Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog,<br />
ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.<br />
(Kodály Zoltán)<br />
Nem az utazáshoz kell a bátorság… Bátorság ahhoz kell, hogy elhagyd<br />
az otthonodat. (Scott Westerfeld)<br />
Elért eredmények<br />
A Csillagösvény Egyesület vasárnapi iskolájában hetente<br />
egyszer tanítottam magyar nyelvet és kultúrát. Itt 10 magyar<br />
anyanyelvű gyerek tanul. A Montreali Magyar Iskolában<br />
szombat délelőttönként tanítottam, a csoportomba 5<br />
gyerek járt, közülük 2 magyar, 3 pedig francia anyanyelvű,<br />
illetve több alkalommal a felnőtt csoportban is helyettesítettem<br />
(szintén 5 fős). A Gyöngyösbokréta együttes gyerekcsoportjában<br />
minden pénteken részt vettem a próbán,<br />
az új, felcsíki táncokból álló koreográfia betanításában segédkeztem.<br />
Érdekesség, hogy az itteni gyerekek (20 fő) közül<br />
szinte mindenkit tanítottam valamely nyelvi foglalkozás<br />
keretében is.<br />
A Magyar Otthonban működő könyvtárban is segítettem<br />
hetente egyszer, hozzájárulva ezáltal a Mikes <strong>Program</strong>hoz is.<br />
Ezen felül az egyesületek programjaihoz plakátokat szerkesztettem,<br />
hírleveleket, cikkeket, beszámolókat írtam, és<br />
az előkészítésükben, lebonyolításukban is részt vettem,<br />
többször ceremóniamesteri szerepben. Sok Magyarországról<br />
érkezett művészt is fogadtunk, vendégül láttunk. Idén<br />
első alkalommal a magyar iskola diákjai számára tanulmányi<br />
kirándulást szerveztünk Ottawába, illetve önálló kezdeményezésként<br />
karácsony előtt mézeskalács-díszítő foglalkozást<br />
tartottam a vasárnapi iskolásoknak.<br />
A montreáli magyar kulturális élet igazán pezsgő és változatos,<br />
szinte minden hétvégén volt valamilyen rendezvényünk,<br />
a legfontosabbak a teljesség igénye nélkül: Montreali Magyar<br />
Hét, (amely idén elsőként valósult meg), október 23.,<br />
a református templom alapításának 90. évfordulója, Búcsú a<br />
Magyarok Nagyasszonya Plébánián, Budapest Montreal Gála,<br />
Bokréta Tábor, Valentin-napi Bál, március 15., Tavaszi Bál.<br />
Fogadószervezet<br />
Csillagösvény Egyesület Szinte mindegyik montreali<br />
magyar szervezet a Magyarok Nagyasszonya<br />
Plébániatemplom vagy az Első Magyar Református<br />
Egyház falai között tevékenykedik. Az október 23-i<br />
és a március 15-i ünnepségek alkalmából együtt<br />
ünnepelnek, ezt az ernyőszervezetként működő<br />
Montreali Magyar Bizottság készíti elő és koordinálja.<br />
A Csillagösvény Egyesület a montreali Első Magyar<br />
Református Egyházban alakult meg hét évvel<br />
ezelőtt, működteti a vasárnapi iskolát, és rendkívül<br />
változatos programokat szervez. Alapítói és tagjai<br />
főként Erdélyből érkezett családok.<br />
Elért eredmények<br />
Az Oral History Project 25 interjúval gazdagodott, amelyek<br />
hiteles képet adnak az utókornak arról, hogy a magyar menekültek<br />
miket éltek át és hogyan jutottak Kanadába.<br />
Az Exodus-kiállítást megszerveztük, amely a kanadaiak számára<br />
mond köszönetet az 1956-ban befogadott magyar<br />
menekültekért. A kiállítás feldolgozza azt, miként történt<br />
1956 után a menekültek befogadása, képekkel illusztrálva.<br />
Az itteni kiküldetésem alatt a vándorkiállítás Torontóban<br />
6 állomásra jutott el, és aratott sikert a látogatók körében.<br />
A felsőoktatási ösztöndíjprogram a 2016–2017-es tanévben<br />
összesen 51 diáknak nyújtott anyagi segítséget tanulmányaik<br />
folytatásában. Minden pályázó anyagát átnéztem,<br />
feldolgoztam, és rövid beszámolókkal segítettem a döntőbizottság<br />
munkáját.<br />
A Rákóczi Bált 2017. január 28-án rendeztük meg, amelynek<br />
egyik fő szervezője voltam. Több mint 400 meghívót készítettem<br />
el és küldtem ki. Több mint 150 vendég vett részt<br />
ezen a hagyományos nagyszabású torontói eseményen.<br />
A befolyt adományokból a 24. Magyarságismereti Mozgótábor<br />
megrendezését támogatták.<br />
Az idén 4 Rákóczi Elismerést adtunk át kanadai magyaroknak<br />
a magyar közösségben végzett áldozatos munkájukért, amelynek<br />
adminisztratív és szervezési háttérmunkáit végeztem.<br />
Fogadószervezet<br />
Rákóczi Alapítvány. A Magyarságismereti Mozgótábort<br />
2017-ben 24. alkalommal rendezik meg<br />
a határon túli fiatalok részére. A program célja,<br />
hogy a résztvevők történelmi, irodalmi, néprajzi<br />
ismereteit elmélyítsék, hogy a Kárpát-medence<br />
minden térségéből barátokat szerezzenek, és hogy<br />
megosszák egymással az otthonról hozott kulturális<br />
kincseket, illetve a kisebbségi lét nehézségeit,<br />
tapasztalatait. A tábor elvégzésével a fiatalok a<br />
Rákóczi Családi Kör tagjaivá válnak, létrehozva egy<br />
nagy Kárpát-medencei kapcsolatrendszert.<br />
A 24. Magyarságismereti Mozgótábor idén 2017. június<br />
29-től július 10-ig tart. Több mint 500 tájékozatató levelet<br />
küldtünk támogatóinknak. A Záróünnepségre 67 támogatót<br />
invitáltunk. 17 referenssel tartottam a kapcsolatot, hogy<br />
idén is 100 határon túli fiatal ismerhesse meg Magyarországot<br />
és megerősítsék identitásukat.