Szovjet megszállás, szovjet kényszermunka

esés/elhurcolás időszakában hatvani lakhellyel rendelkeztek; a közölt
összesítő számadatok is e csoportra terjednek ki.
Fogalmi keretek
A vizsgált témakörhöz kötődően a hazai közbeszédben két fogalom
terjedt el. A malenkij robot kifejezés az orosz malenkaja robot
szóösszetételből ered, amely „kis munkát” jelent. A szovjet hadsereg,
illetve a Belügyi Népbiztosság (NKVD) emberei általában erre
hivatkozva hurcolták el otthonaikból az embereket, így ez a kifejezés
vált a polgári lakosság tömeges elhurcolásának, és akár több évig
tartó Szovjetunióban végzett kényszermunkájának megnevezésévé (1).
Fontos azonban megjegyezni, hogy ugyanezt a kifejezést használták az
olyan, elsősorban helyi jellegű munkavégzésekre is, amely nem járt
együtt kényszerített lakhelyelhagyással.
Szintén széles körben elterjedt a gulág kifejezés, mint a szovjet
munkatáborok összefoglaló elnevezése. A történeti szakirodalom
felhívja azonban a figyelmet, hogy a Szovjetunióban létrehozott egyes
tábortípusok, vagyis a GUPVI- és GULAG-táborok között célszerű
különbséget tenni. Bár mindkét láger irányítása az NKVD alá tartozott,
azonban a GULAG (Lágerek Főparancsnoksága) javító-nevelő
táboraiban a bírósági – jelentős részben koncepciós – eljárás
keretében bűnösnek talált politikai és szovjet köztörvényes elítéltek
kerültek. A (G)UPVI, vagyis a Hadifogoly- és Internáltügyi
(Fő)parancsnokság által igazgatott táborokba bírósági ítélet nélkül
elhurcolt személyek kerültek, a GULAG-hoz viszonyítva jóval nagyobb
számban. Főként a Szovjetunió európai területein létesített lágerekbe
kerültek a hadifogságba esett magyar katonák, a politikai okok, vagy
német nemzetiségük miatt internáltak, valamint azok a polgári
személyek, akiket kényszer alkalmazása mellett, az említett „kicsi
5