Szovjet megszállás, szovjet kényszermunka

Az 55 elhurcolt hatvani közül 16 személy esetében biztosra vehető,
hogy a Szovjetunióban létrehozott hadifogolytáborba kerültek,
közülük csak hárman tértek haza, míg 13 hatvani férfi a táborokban
hunyt el. A 39 bizonytalan sorsú személy esetében az elhurcolás ténye
regisztrált, azonban jelenleg nincs arról adatunk, hogy Magyarország
területéről elszállították-e őket; anyakönyvi adatok szerint közülük 22-
an visszatértek a fogságból. További 15 személyről feltételezhető,
hogy legkésőbb 1945 nyarán hazatérhettek Hatvanba, mivel a
márciusi kimutatásokban szerepel a nevük, a júliusiban azonban már
nem. Két személy esetében nem sikerült releváns adatot találni a
fogságba esés után történtekről.
Az 1944. december 5. körüli események
A legtöbb hatvani férfit, mintegy 14 főt, a később rögzített iratok
szerint 1944. december 4-8. közötti időszakban, vagyis az új szovjet
offenzíva megindításának időszakában szállítottak el. Az egyik érintett,
Fehér József mintegy öt évtizeddel később, Németi Gábor
helytörténésszel lefolytatott beszélgetése során elmondta, hogy az
elhurcoltak jelentős részét célzottan a II. világháború időszakában
hosszabb-rövidebb ideig katonaként szolgált, de ekkorra már leszerelt
férfiak alkották (7). Mindez illeszkedett a szovjet katonai szervek
korabeli gyakorlatához, amelynek nyomán az elfoglalt településeken
összegyűjtötték a katonaviselt férfiakat. Hasonló intézkedés történt a
szomszédos Heréden, Lőrincin, illetve Nagyrédén is (8).
A herédi férfiakat december 7-én vették őrizetbe, illetve Hatvan
esetében is ez a leggyakrabban felbukkanó dátum, ezért
valószínűsíthető, hogy Hatvan és környékén ezen a napon került sor
az előállításokra (9). Mivel a szovjet offenzíva Hatvantól északra
történő felújításától mindössze két nap telt el, ezért nem kizárható,
hogy a történtek hátterében a hadifogoly-létszám kiegészítésére
irányuló törekvés állhatott.
15