Szovjet megszállás, szovjet kényszermunka
A fogságba hurcolt hatvani civilek emlékezete
A fogságba hurcolt hatvani civilek emlékezete
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Az első hatvani „robotos” csoportokat az újhatvani <strong>szovjet</strong><br />
védvonalnál, a felrobbantott Zagyva hídnál, illetve a vasútállomásnál<br />
állították munkába. A német csapatok által felrobbantott Zagyva<br />
fölött átívelő közúti híd kulcsfontosságú volt a november 25-én kora<br />
reggel bevonuló <strong>szovjet</strong> csapatok számára, így Óhatvan part menti<br />
házaiból azonnal kivezényelték a férfi lakosságot. A visszaemlékezések<br />
szerint 45 személyt addig nem engedtek el, amíg a vasúti talpfákból,<br />
illetve a mai DISZI helyén álló, egykori pénzügyőr laktanya tetőzetéből<br />
az átmeneti szükséghíd el nem készült.<br />
A <strong>szovjet</strong> vasúti parancsnokság Pálhidy Mihályt bízta meg a<br />
vasútállomás helyreállítási munkálatainak vezetésével, akinek sikerült<br />
elérnie, hogy alkalmazottai élelmet, fizetést, valamint más<br />
közmunkától való felmentést kapjanak, cserébe vállalta az állomás<br />
mihamarabb történő rendbehozatalát. Az erőfeszítések rendkívüli<br />
eredménnyel jártak, hiszen az 1944. szeptember 20-ai bombázás, és a<br />
német csapatok pusztítása miatt romokban fekvő hatvani állomáson<br />
1945. január közepén minden irányba megindulhatott a vasúti<br />
közlekedés.<br />
Hamarosan Hatvan felnőtt lakosságának egésze számára előírták a<br />
közmunka-kötelezettséget, amely alól kizárólag a községi és járási<br />
közigazgatási tisztviselők, illetve az egyházi személyek mentesültek. A<br />
közigazgatás és a rendőrség hivatali tevékenysége a községi <strong>szovjet</strong><br />
parancsnokság kéréseinek teljesítésére korlátozódott, amely<br />
elsősorban a napi közmunkás-létszám biztosítását jelentette. A <strong>szovjet</strong><br />
parancsnokság előre meghatározta, hogy mely helyszíneken, naponta<br />
hány emberre van szüksége. A férfiakat elsősorban helyreállítási<br />
munkálatok és építkezések során vették igénybe, a nőket a katonai<br />
konyhákra, mosodákra illetve a hadikórházakba osztották be. A<br />
közmunka gyakran komoly erőfeszítéseket igényelt a lakosok részéről,<br />
azonban a források alapján elmondható, hogy Hatvan és környékén<br />
végzett munkavégzés során a közmunkásokat nem érte atrocitás. A<br />
közmunka kevés előnyös vonásaként említhető meg, hogy az<br />
10
Change language