Pillanatgépek és tekintetporlasztók - C3

More documents

Recommendations

Info

Camera obscura, egy setét kamra. Így neveznek az optikában egy olyan helyet, amely teljesen el van sötétítve, hogy semmi más nem juthat bele, mint egy kis nyíláson át a fény sugarai. A camera obscura célja, hogy bizonyos optikai mutatványokat és kísérleteket csináljanak benne. Mondott nyílást vagy egyszerûen csak úgy hagyják, hogy a fény sugarai szabadon áthatolhassanak; vagy pedig dioptrikus üvegeket helyeznek elé, és megtörik bennük a fény-sugarakat. Elõbbi esetben camera obscura naturalisnak, utóbbiban artificialisnak nevezik. A természetes camera obscura tulajdonságai a következõk: az egész szobának teljesen elsötétítettnek kell lennie, hogy a nappali világosság vagy a napsugarak sehol ne hatolhassanak be; ezért, ha a szobában fehér falak vannak, ezeket is fekete vászonnal kell letakarni: mert minél sötétebb a szoba, annál jobban mutatkoznak meg benne a tárgyak. A nyílást vagy lyukacsot borsónyi méretben helyezik el a szobának azon a pontján, ahol szabad kilátás és különbözõ tárgyak lehetségesek. A nyílással pontosan szemközt fehér táblát vagy fehér vásznat helyeznek el a szobában, ahová a szobán kívül lévõ tárgyaktól kiinduló fénysugarak, miután mondott nyíláson átjutnak, érkezhetnek. Ennek folytán az történik, hogy ezek a tárgyak a fehér táblán megfelelõ arányban, ám a külsõ tárgyak szobától való távolságának adottsága szerint kisebben és valamennyi színükkel, ugyanakkor megfordítva jelennek meg. Ha valaki odakint elmegy, a táblán mintha fejre állva járna; amint egyébként is minden mozgást észlelni lehet rajta, ami kintrõl behatol, mindössze hogy a dolgok mindenkor fordítva mutatkoznak. Ezek a jelenségek sokkal tisztábban láthatók, ha a nap nem tud a szobának arra az oldalára sütni, ahol a nyílás található; hanem azon az oldalon világítja meg a szemközti tárgyakat, amely a szoba felé fordul, és amelynek a képmása a táblán lefestõdik. Ha egymástól kellõ távolságra több ilyen kis nyílást csinálunk a szobába, akkor az egyes tárgyak is, kivált, ha velük éppen szemközt lyukacsok vannak, annyiszor fognak megjelenni, ahány lyukacs van. Ezt a camera obscurát elsõként Jo. Baptista Porta találta fel és a Magia natur, IV.2.-ben írta le; e különös tulajdonság igazi okát pedig azután lelték meg, hogy Newton Opticájában különleges kísérletekkel felfedezte a szín igazi természetét. Szerinte ugyanis a fény különbözõ színek sugaraiból tevõdik össze, amelyek mindegyike hordozza a maga saját couleurjét, azaz a pirosat, zöldet, sárgát, kéket és a többit, és bennünk e szín érzetét kelti. Ha ezek a sugarak keverednek egymással, nem tudjuk megkülönböztetni a színüket; ha viszont töréssel [per refractionem] elválasztjuk ezeket a sugarakat, hiszen a különbözõ színek sugarai a newtoni kísérletek alapján gradu refrangibilitatis különböznek, azaz más és más szögben törnek; nos, akkor észleljük e sugarak színét. Egy tárgyat tehát akkor látunk színesnek, ha a tárgy legkisebb részei a felületen olymód vannak elrendezve, hogy csak egy fajtának a sugarait verik vissza, miután a test felületén a különbözõ sugarak a kohézió elve alapján elkülönülnek egymástól [circa superficiem corporis ex principio cohasionis die radii heterogenei]. Grosses vollständiges Universallexikon aller Wissenschaften und Künste. Szerk. Johann Heinrich Zedier. 5. kötet (C-Ch). Halle und Leipzig 1733, 377 sk hasáb. (AL) K A M R Á K – K A M E R Á K 96
Elsõ publikált ábrázolás egy camera obscuraként használt elsõtétített szobáról, az 1544. január 24.-i napfogyatkozás megfigyelésekor, Louvain. Petrus Apian és Gemma Frisius: Cosmographia. Antwerpen, 1584, 312. o. A camera obscurában egyetlen katonából egész regiment lesz. Mario Bettini: Apiaria Universae Philosophiae Mathematicae. Bologna 1642, 38. o.
Page 1 and 2:
Olafur Eliasson: Árnyékvetítõ l
Page 3 and 4:
P I L L A N A T G É P E K M Á Q U
Page 5 and 6:
101 117 125 137 193 205 206 Interva
Page 7 and 8:
E L Ő S Z Ó A Pillanatgépek-kiá
Page 9 and 10:
Sébastien Leclerc: A tudományok
Page 11 and 12:
N I K E B Ä T Z N E R * Blickmasch
Page 13 and 14:
3) Ezt a jelenséget már a kínai
Page 15 and 16:
11) Maurice Merleau-Ponty: L'oeil e
Page 17 and 18:
17) Jacques Lacan: Le seminaire de
Page 19 and 20:
a végsőkig éleződik. A látván
Page 21 and 22:
Haus-Rucker-Co: Tekintetporlasztó
Page 23 and 24:
Éhség õt onnan, nyugalomnak vág
Page 25 and 26:
A perspektíva szabálya, képtábl
Page 27 and 28:
... bárhova is vetjük szemeinket,
Page 29 and 30:
P E T E R B E X T E 1) Pietro Accol
Page 31 and 32:
4) „O marvellous necessity […]
Page 33 and 34:
11) Zahn 1702, 648. o.-tól (lásd
Page 35 and 36:
Giulio Paolini: Immacolata Concezio
Page 37 and 38:
M I C H A E L M AY E R 1.) Martin H
Page 39 and 40:
12.) Johann Wolfgang von Goethe: We
Page 41 and 42:
23.) Déotte 2006, 11. 24.) Déotte
Page 43 and 44:
Stratmann rögzíti a képen a kép
Page 45 and 46: Az emberi bõr anamorfikus képe. J
Page 47 and 48: R O B E R T O C A S AT I Az árnyé
Page 49 and 50: 2.) Vö.: Lotte Reiniger, Carl Koch
Page 51 and 52: 7.) Ld. Regina Silveira munkáját.
Page 53 and 54: Sergio Belinchón: Árnyékok, vide
Page 55 and 56: Tim Noble & Sue Webster: Pörgõ fe
Page 57 and 58: Eulália Valldosera: Az anya kultus
Page 59 and 60: E VA S C H M I D T 1.) Jean-Louis C
Page 61 and 62: tudós, Joseph Plateau (1803-1883)
Page 63 and 64: látjuk, majd a kép valóságtöre
Page 65 and 66: Jeu d’Ovide ou des Métamorphoses
Page 67 and 68: Sztereónézõk és sztereóképek.
Page 69 and 70: William Kentridge: A mérés tankö
Page 71 and 72: H A N N E L O R E C K 1) Vö. Lewis
Page 73 and 74: 6) Jurgis Baltrušaitis: Der Spiege
Page 75 and 76: 9) Vö. Manfred Faßler: Im künstl
Page 77 and 78: 14) Jacques Lacan: Vom Blick als Ob
Page 79 and 80: Mischa Kuball: Át a nagy üvegen,
Page 81 and 82: Boszorkánytükör, Franciaország,
Page 83 and 84: Metamorfózis-masina, Athanasius Ki
Page 85 and 86: H E L G A L U T Z 1) Abdelhamid Sab
Page 87 and 88: 10) Erwin Panofsky: Early Netherlan
Page 89 and 90: 16) Lacan: i. m. 101. o. 17) Lacan:
Page 91 and 92: Pipilotti Rist: A Te ûrkabinod, 20
Page 93 and 94: Roland Stratmann: Upside Down - Ül
Page 95: Kõ-abc, antropomorf táj, camera o
Page 99 and 100: Rajzolás a camera obscurában napm
Page 101 and 102: P E T E R N Á K M I K L Ó S A nag
Page 103 and 104: 9) On a Peculiar Class of Optical D
Page 105 and 106: egy látogató vehet kézbe, rejti
Page 107 and 108: Szegedy-Maszák Zoltán: Vizuális
Page 109: Erdély Miklós Azonosításelméle
Page 112 and 113: Erdély Miklós: Fotósorozat az Is
Page 114 and 115: Nemsokkal Neuwied után a kérlelhe
Page 116 and 117: Fotóképeslap, dátum nélkül. Is
Page 118 and 119: Ismeretlen, 1912 körül Stanis³aw
Page 120 and 121: egy kis háromszögletű asztal ál
Page 122 and 123: Frekvenciaképek E tükörfotók el
Page 124 and 125: Állóképek Werner Nekes Media Mag
Page 126 and 127: Perszisztencia-jelenségre alapuló
Page 128 and 129: M E D I A M A G I C A lencsékkel v
Page 130 and 131: M E D I A M A G I C A A mozi fenteb
Page 132 and 133: Zoetrop vagy Csodadob. Franciaorsz
Page 134 and 135: M E D I A M A G I C A tehát egyfel
Page 136 and 137: Ábra utókép-hatás kiváltásár
Page 138 and 139: D e n n i s A d a m s 1949-ben szü
Page 140 and 141: S e r g i o B e l i n c h ó n 1971
Page 142 and 143: C s ö r g ő A t t i l a 1965-ben
Page 144 and 145: S e b a s t i á n D í a z M o r a
Page 146 and 147:
E r d é l y M i k l ó s 1928-1986
Page 148 and 149:
F e r n e z e l y i M á r t o n é
Page 150 and 151:
R o d n e y G r a h a m 1949-ben sz
Page 152 and 153:
M a r g a r e t e H a h n e r 1960-
Page 154 and 155:
Wi l l i a m K e n t r i d g e 1955
Page 156 and 157:
R a c h e l K h e d o o r i 1964-be
Page 158 and 159:
M i s c h a K u b a l l Szül. 1959
Page 160 and 161:
L e n d v a i Á d á m 1974-ben sz
Page 162:
M a u r e r D ó r a Született 193
Page 165 and 166:
K a t h a r i n a M e l d n e r 194
Page 167 and 168:
D o r e O . 1946-ban született, M
Page 169 and 170:
sematizmus „centrumpontra” kifu
Page 171 and 172:
H e r m a n n P i t z 1956-ban szü
Page 173 and 174:
Egy konfliktus már rég elmúlt, 2
Page 175 and 176:
P i p i l o t t i R i s t 1962-ben
Page 177 and 178:
T h o m a s R u f f 1958-ban szüle
Page 179 and 180:
Az Every Building on the Sunset Str
Page 181 and 182:
N i c o l a s S c h ö f f e r 1912
Page 183 and 184:
R o b e r t S m i t h s o n 1938-19
Page 185 and 186:
A Deseo című sorozatból, 2005/06
Page 187 and 188:
műveletlen népséggel, azonnal or
Page 189 and 190:
K a r a Wa l k e r 1969-ben szület
Page 191 and 192:
A két kép puszta híradás, a val
Page 193 and 194:
Werner Nekes Az optikai médiumok g
Page 195 and 196:
B i o s z k ó p (gr.-lat.: bio =
Page 197 and 198:
fejlesztette ki. Egy fogantyúra sz
Page 199 and 200:
kronofotografikus eljárásban is.
Page 201 and 202:
évvel később, New Yorkban alapí
Page 203 and 204:
együtt ábrázolja őket, példáu
Page 205 and 206:
A K Ö T E T S Z E R Z Ő I N I K E
Page 207 and 208:
Museum für Gegenwartskunst Siegen
show all

Pillanatgépek és tekintetporlasztók - C3

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?