Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Camera obscura, egy setét kamra. Így neveznek az optikában egy olyan helyet, amely teljesen<br />
el van sötétítve, hogy semmi más nem juthat bele, mint egy kis nyíláson át a fény<br />
sugarai. A camera obscura célja, hogy bizonyos optikai mutatványokat <strong>és</strong> kísérleteket<br />
csináljanak benne. Mondott nyílást vagy egyszerûen csak úgy hagyják, hogy a fény sugarai<br />
szabadon áthatolhassanak; vagy pedig dioptrikus üvegeket helyeznek elé, <strong>és</strong> megtörik<br />
bennük a fény-sugarakat. Elõbbi esetben camera obscura naturalisnak, utóbbiban artificialisnak<br />
nevezik. A term<strong>és</strong>zetes camera obscura tulajdonságai a következõk: az eg<strong>és</strong>z<br />
szobának teljesen elsötétítettnek kell lennie, hogy a nappali világosság vagy a napsugarak<br />
sehol ne hatolhassanak be; ezért, ha a szobában fehér falak vannak, ezeket is fekete<br />
vászonnal kell letakarni: mert minél sötétebb a szoba, annál jobban mutatkoznak meg<br />
benne a tárgyak. A nyílást vagy lyukacsot borsónyi méretben helyezik el a szobának azon<br />
a pontján, ahol szabad kilátás <strong>és</strong> különbözõ tárgyak lehetségesek. A nyílással pontosan<br />
szemközt fehér táblát vagy fehér vásznat helyeznek el a szobában, ahová a szobán kívül<br />
lévõ tárgyaktól kiinduló fénysugarak, miután mondott nyíláson átjutnak, érkezhetnek.<br />
Ennek folytán az történik, hogy ezek a tárgyak a fehér táblán megfelelõ arányban, ám<br />
a külsõ tárgyak szobától való távolságának adottsága szerint kisebben <strong>és</strong> valamennyi színükkel,<br />
ugyanakkor megfordítva jelennek meg. Ha valaki odakint elmegy, a táblán mintha<br />
fejre állva járna; amint egyébként is minden mozgást <strong>és</strong>zlelni lehet rajta, ami kintrõl<br />
behatol, mindössze hogy a dolgok mindenkor fordítva mutatkoznak. Ezek a jelenségek<br />
sokkal tisztábban láthatók, ha a nap nem tud a szobának arra az oldalára sütni, ahol<br />
a nyílás található; hanem azon az oldalon világítja meg a szemközti tárgyakat, amely<br />
a szoba felé fordul, <strong>és</strong> amelynek a képmása a táblán lefestõdik. Ha egymástól kellõ távolságra<br />
több ilyen kis nyílást csinálunk a szobába, akkor az egyes tárgyak is, kivált, ha velük<br />
éppen szemközt lyukacsok vannak, annyiszor fognak megjelenni, ahány lyukacs van.<br />
Ezt a camera obscurát elsõként Jo. Baptista Porta találta fel <strong>és</strong> a Magia natur, IV.2.-ben<br />
írta le; e különös tulajdonság igazi okát pedig azután lelték meg, hogy Newton Opticájában<br />
különleges kísérletekkel felfedezte a szín igazi term<strong>és</strong>zetét. Szerinte ugyanis a fény<br />
különbözõ színek sugaraiból tevõdik össze, amelyek mindegyike hordozza a maga saját<br />
couleurjét, azaz a pirosat, zöldet, sárgát, kéket <strong>és</strong> a többit, <strong>és</strong> bennünk e szín érzetét kelti.<br />
Ha ezek a sugarak keverednek egymással, nem tudjuk megkülönböztetni a színüket; ha<br />
viszont tör<strong>és</strong>sel [per refractionem] elválasztjuk ezeket a sugarakat, hiszen a különbözõ<br />
színek sugarai a newtoni kísérletek alapján gradu refrangibilitatis különböznek, azaz más<br />
<strong>és</strong> más szögben törnek; nos, akkor <strong>és</strong>zleljük e sugarak színét. Egy tárgyat tehát akkor<br />
látunk színesnek, ha a tárgy legkisebb r<strong>és</strong>zei a felületen olymód vannak elrendezve, hogy<br />
csak egy fajtának a sugarait verik vissza, miután a test felületén a különbözõ sugarak<br />
a kohézió elve alapján elkülönülnek egymástól [circa superficiem corporis ex principio<br />
cohasionis die radii heterogenei].<br />
Grosses vollständiges Universallexikon aller Wissenschaften und Künste. Szerk. Johann Heinrich Zedier.<br />
5. kötet (C-Ch). Halle und Leipzig 1733, 377 sk hasáb. (AL)<br />
K A M R Á K – K A M E R Á K 96
Change language