Pillanatgépek és tekintetporlasztók - C3

Itt gondolnánk megtanítani azt is, hogyan lehet egy szobában vadászatokat, csatákat és
más efféle szemfényvesztéseket rendezni és elõadni.
S mintegy ráadásul ide függesztenénk, amiben nagyurak és más értelmes és tanult
emberek is különös gyönyört leltek. Mert bizony egy sötét kamrabéli fehér vásznon olyan
tisztán, világosan és szépen lesznek láthatók a vadászatok, lakomák, csaták, játékok és
bármi, amit csak akarunk, mintha a szemünk elõtt volnának: a szobával szemközt, ahol
ezt láttatni akarjuk, lennie kell egy nagy sík térnek, amelyet a napfény szabadon bejárhat,
s amelyre aztán annak rendje és módja szerint fákat, vagyis erdõket, hegyeket és folyókat
állíthatunk, miként állatokat is, amelyek lehetnek természetesek és valódiak, de készíthetik
õket mesterek is fából vagy más anyagból, s ezekbe aztán fiúcskákat lehet bevarrni,
ahogy az komédiákban szokás: hogy tehát szarvasok, vaddisznók, orrszarvúk, elefántok,
oroszlánok és tetszésünk szerinti más állatok mutatkozzanak: ezek lassanként elõbújhatnak
rejtekükbõl, és kijöhetnek a térre: akkor jöhet a vadász dárdával, hálóval és egyéb
kellékekkel, és vadászatot rendezhet, s közben trombiták, erdei és vadászkürtök és egyéb
vadászfúvósok mind bátran hallathatnak, akkor azok, akik a szobában lesznek és látni
fogják a fákat, állatokat s a vadászok ábrázatát és alakját és minden egyebet, nem fogják
tudni, hogy mindez igazán történik-e vagy pedig varázslat; mert a csupasz kardok olyan
fényesen csillognak be a lyukon át, hogy ki-ki óhatatlanul megretten tõlük. És jó barátainknak
ámulatukra sokszor tartottunk ilyen színjátékot, és úgy belebûvölõdtek, hogy a látásmûvészet
természetes indokaival és érveivel azután is nehezünkre esett kialakított
véleményüktõl eltérítenünk õket, miután elárultuk nekik a fortélyt.
b. Ebbõl pedig a filozófusok és mindazok, akik a látás tudományával foglalkoznak, kellõképp
fölismerhetik, hogy melyik helyen történik a látás, s a kérdés, amelyet a régiek oly
erõsen vizsgáltak, hogy tudniillik a sugarak kibocsátása vagy bebocsátása által látunk-e,
olyképp döntetik el, hogy bebocsátás által történik, és hogy mind a két esetben semmilyen
más tudomány nem bizonyíthatja a dolgot, mint ez. Mert a kép ugyanúgy bocsáttatik be
a szemgolyón át a szembe, ahogyan emitt az ablaklyukon át; és ahogyan itt a tábla van, úgy
van a szemben egy darab kristálygolyó, mégpedig a szem közepén; tudom, hogy értelmes embereknek
ez tetszésére lesz, amint optikánkban mindezt kimerítõbben is megmagyaráztuk.
Giambattista della Porta: Magia naturalis sive de miraculis rerum naturalium. Napoli 1558. Német kiadása:
Magia naturalis, oder Haus- Kunst- und Wunder-Buch. Közreadta Christian Peganium, gen. Rautner.
Nürnberg 1713, 17. könyv, 960sk. (AL)
K A M R Á K – K A M E R Á K 94