You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A szemünkben lévõ képekrõl<br />
Láthatjuk tehát: a léleknek ahhoz, hogy érezzen, nem szükséges olyan képeket szemlélnie,<br />
amelyek hasonlítanak azokra a dolgokra, amiket érez. Ez azonban mit sem változtat azon<br />
a tényen, hogy a tárgyak, amelyeket nézünk, igencsak tökéletesen képezõdnek le a szemünk<br />
mélyén. Ezt már többen is igen elm<strong>és</strong>en megvilágították a következõ hasonlattal: vegyünk egy<br />
embert egy teljesen zárt szobában, amelyen egyetlen egy lyuk van, a lyuk elé pedig egy lencse<br />
alakú üveg van téve. Bizonyos távolságra a lyuk mögött fehér vásznat feszítünk ki, amelyen<br />
a külsõ tárgyaktól kiinduló fény aztán létrehozza ezeket a képeket. Mert azt mondják, hogy ez<br />
a szoba a szemet képviseli; a lyuk a pupilla, az üveg pedig a kristályvíznek felel meg, helyesebben<br />
a szem összes olyan r<strong>és</strong>zének, amely tör<strong>és</strong>t idéz elõ. A vászon a belsõ hártyát jeleníti<br />
meg, amely az optikai ideg végeibõl tevõdik össze.<br />
Még nagyobb bizonyosságot szerezhetünk errõl, ha vesszük egy éppen elhunyt ember vagy<br />
helyette egy ökör vagy más nagytestû állat szemét. A szem hátsó oldalán óvatosan vágjuk le<br />
a három hártyát, amely körbeveszi, de anélkül hogy a szem kifolyna, miáltal M folyadék nagyr<strong>és</strong>ze<br />
fedetlenül marad. Akkor RST r<strong>és</strong>zen takarjuk le újra valamilyen fehér testtel, például<br />
egy darab papírral vagy tojáshéjjal. Ennek olyan vékonynak kell lennie, hogy a napfény átsüthessen<br />
rajta. Tegyük ezt a szemet egy ablak e célra vágott Z nyílásába, olymód, hogy az eleje,<br />
BCD arra forduljon, ahol különbözõ V, X, Y tárgyak találhatók, amelyeket megvilágít a nap.<br />
A szem hátsó oldala, ahol RST fehér test van, pedig<br />
a szoba belseje, P felé nézzen, ahol mi is leszünk.<br />
A szobába semmi más fény nem juthat be,<br />
csak amennyi ezen a szemen át, amelyrõl tudjuk,<br />
hogy C-tõl S-ig valamennyi r<strong>és</strong>ze átlátszó. Ha<br />
mármost szemügyre vesszük RST testet, talán<br />
nem is minden ámulat <strong>és</strong> öröm nélkül egy képet<br />
fogunk látni, amely teljesen term<strong>és</strong>zethûen, perspektivikusan<br />
jeleníti meg valamennyi kívül található<br />
V, X, Y tárgyat. A kísérlet akkor sikerül, ha<br />
a szem megtartja term<strong>és</strong>zetes alakját, amely a tárgyak<br />
távolságához igazodik. Mihelyt erõsebben<br />
vagy gyengébben összenyomjuk a szemet, a kép<br />
azon nyomban életlenebbé válik. És figyelemre<br />
méltó, hogy kicsit erõsebben kell összenyomnunk<br />
a szemet, <strong>és</strong> alakját valamennyire meg kell nyújtanunk,<br />
ha a tárgyak nagyon közel vannak, mint<br />
amikor távolabb vannak.<br />
René Descartes: Dioptrique. Az Értekez<strong>és</strong> a módszerrõl függeléke, 1637. In: Oeuvres de Descartes.<br />
Szerk. Charles Adam, Paul Tannery. Paris 1902, 6. k., 79-228. o. (AL)<br />
K A M R Á K – K A M E R Á K 92
Change language