You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Steven Pippin:<br />
Séta (ruhában), 1997<br />
K A M R Á K – K A M E R Á K<br />
húsz csomagolódoboz lógott egy magas fa ágain az isztambuli egyetem területén.<br />
Hosszú köteleiken különböző magasságban, de a látogató számára elérhetően himbálóztak<br />
a fehér, barna, nagy, kicsi, feliratos <strong>és</strong> felirat nélküli, de minden esetben szokványos,<br />
az áruforgalomból kiemelt <strong>és</strong> rendeltet<strong>és</strong>üktől elidegenített csomagolóeszközök.<br />
A kollekció játékos-gyermeki jellege <strong>és</strong> a tárgyak minden látványosságot nélkülöző<br />
term<strong>és</strong>zete arra csábít, hogy közelebb menjünk hozzájuk, <strong>és</strong> meglepődjünk a bennük<br />
fölfedezhető képektől, ugyanis minden egyes doboz camera obscurává lett átalakítva.<br />
Stratmann másik munkájában, a Heimkinóban (2002), amely egyetlen, szintén camera<br />
obscurává átalakított papírobjektből, egy norvég Tetra Pack-tejesdobozból áll, kísérteties<br />
módon jelenik meg ugyanez a meglepet<strong>és</strong>-effektus.<br />
Hiszen az, amit itt látunk, első ránéz<strong>és</strong>re nem egyéb, mint egy<br />
szokványos tejgöngyöleg, amely semmiben nem különbözik<br />
társaitól. „Tine Mjolk, 3.5 %”, olvasható rajta a felirat. Egyébiránt<br />
pedig ki van nyitva, <strong>és</strong> könnyű. És mit tesz az ember? Term<strong>és</strong>zetesen<br />
kézbe fogja, <strong>és</strong> belenéz – <strong>és</strong> az őt körbevevő tér<br />
kicsinyített, fejére állított <strong>és</strong> rejtélyesen életlen leképez<strong>és</strong>ével<br />
szembesül. A camera obscura ebben a redukált, legarchaikusabb<br />
formájában tekintetcsapdának bizonyul. Hiszen azt, aki belenéz,<br />
egy váratlan kép, egy fiktív színpad lepi meg, amely azon<br />
nyomban megragadja a szubjektumot, hogy ezen a képen szerepet<br />
osszon ki neki, ahogyan a díszlet jelöli ki a szín<strong>és</strong>znek<br />
a helyét. A szubjektum, amely rálátásról álmodozik, egyetlen<br />
„fényponttá” zsugorodik. Mert bár látok ugyan, de „az, ami<br />
fény, engem néz”. 25<br />
Pipilotti Rist munkáiban vizuálisan artikulálva jelenik meg<br />
a szubjektum látás terén betöltött jelentőségének Lacan-féle<br />
relativizálása <strong>és</strong> megfordítása. A svájci képzőműv<strong>és</strong>z installációit<br />
<strong>és</strong> videóit uraló alakok a szem <strong>és</strong> tekintet közötti oszcillálás<br />
megtestesítői, a terek, perspektívák, torzítások <strong>és</strong> eltolt méretarányok<br />
foglyai. A mikroszkopikus <strong>és</strong> teleszkopikus látás kereszteződ<strong>és</strong>e<br />
kísérteties fordulaton esik át: a munkákon egyfelől<br />
levált testr<strong>és</strong>zek vonulnak óriási szellemprojekciókhoz<br />
hasonlatosan a falakon, másfelől a hangyányivá zsugorított<br />
figura már-már elillan érzékel<strong>és</strong>ünk elől. Rist 2006-os munkája,<br />
A te űrkabinod (kép 91. o.) szinte szó szerint ilyen perspektivikus eltolódást jelenít meg.<br />
Teljesen szokványos, szállításhoz használt faládát látunk, fedele nyitva a néző számára.<br />
Egyfajta miniatűr szobát pillantunk meg, hiánytalanul berendezve ággyal, szekrénnyel<br />
<strong>és</strong> mindazzal, ami megfelel annak, amit egy „tinédzserszobáról” képzelünk. Kíváncsian<br />
hajolunk fölé, ahogyan Gulliver lesett be a liliputiak világába. Mindez egy babaház, egy<br />
játékvilág varázsával bírna, ha nem volna ott a szoba egyik falán futó mini-videóprojekció,<br />
amely megtöri e játékrend zártságát. A szoba, amely továbbra is a mértani<br />
látás <strong>és</strong> a camera obscura-elv elkötelezettje, ezen a pontján kénytelen a tekintet behatolását<br />
elviselni: egy másik médium tekinteturalmának, a videóprojekció képeinek<br />
van alávetve, ezek pedig olyasvalamit hoznak létre, ami jelen is van, meg nincs is.<br />
Így pedig még a kortárs műv<strong>és</strong>zet munkáiban is fölfedezhetjük ama sötét kamrák<br />
utójátékát, amelyekben már a 15. században az optikai-tudattalan munkált. (AL) 25) Lacan: i. m. 102. o.<br />
90
Change language