Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
H E L G A L U T Z<br />
1) Abdelhamid Sabra arabból k<strong>és</strong>zített angol<br />
fordítása (The Optics of Ibn al-Haytham.<br />
Books I-III. London 1989) megengedi ezt<br />
a következtet<strong>és</strong>t, amelyet az eddig használatos,<br />
latinból k<strong>és</strong>zült fordításból nem<br />
lehetett levonni. Frankfurtban, az Arab-<br />
Iszlám Tudományok Történeti Intézetében<br />
(Institut für Geschichte der arabisch-islamischen<br />
Wissenschaften) megtalálható<br />
a kamra rekonstruált modellje. Vö. Hans<br />
Belting: Florenz und Bagdad. Eine westöstliche<br />
Geschichte des Blicks. München<br />
2008, 104-114. o.<br />
2) Belting: i. m. 37sk o.<br />
3) Giovanni Battista della Porta Magia naturalis-ának<br />
első kiadása 1558-ban<br />
jelent meg, ezt 1589-ben követte a<br />
második, bővített kiadás. A fordítások<br />
javar<strong>és</strong>ze erre a második kiadásra<br />
hivatkozik. Vö. Larry J. Schaaf: camera<br />
obscura und Camera Lucida. In: Ich sehe<br />
was, was du nicht siehst! Sehmaschinen und<br />
Bilderwelten. Die Sammlung Werner Nekes.<br />
Göttingen 2002, 49-50. o.<br />
4) Friedrich Kittler: Optikai médiumok.<br />
Ford. Kelemen Pál. Budapest, Magyar Műhely<br />
– Ráció 2005, 49sk. o. Vö. Hubert<br />
Damisch: The Origin of Perspective. Cam-<br />
Sötét kamrák<br />
Az optikai tudattalan nyomai<br />
Perspektivikus előtörténetek<br />
A camera obscura feltalálása elválaszthatatlanul kötődik a vonalas perspektíva fejlőd<strong>és</strong>éhez.<br />
Egy ilyen optikai k<strong>és</strong>zülék megépít<strong>és</strong>e a legelemibb módon feltételezte a tekintet<br />
felmér<strong>és</strong>ének lehetőségeit. Hans Belting nemrég újra felülvizsgálta azt a bevett nézetet,<br />
mely szerint a perspektíva az olasz reneszánsz találmánya. Az angol nyelvű válogatás,<br />
amely Alhazen arab matematikus (Abu Ali al-Hasan Ibn al-Haitham, kb. 965–1040)<br />
optikával kapcsolatos műveiből 1989-ben megjelent, nem hagy kétséget afelől, hogy<br />
már ő is camera obscurával – vagy ahogy ő nevezi, „sötét kamrá”-val – dolgozott. 1<br />
Ez a találmány a két kultúrában persze merőben eltérő érdeklőd<strong>és</strong>t szolgált, hiszen<br />
Alhazent a „perspectiva” csak látáselméletként érdekelte, míg az olasz renenszánsz<br />
műv<strong>és</strong>zei képelméletté alakították át. Belting így ír: „Az újkor drámai fordulatot hajtott<br />
végre, amikor a látást olyan képeken tárgyiasította, amelyekhez a látósugarak láthatatlan<br />
koordinátái szolgáltak alapul. A »perspektíva« fogalma így tudományos értelmével<br />
ellenkezően egy új képi gyakorlat kulcsfogalmává vált. [...] Arab oldalon az<br />
anikonikus kultúra segítette a tudományt, amikor az szabadulni igyekezett az ókori<br />
látáselméletek képeitől <strong>és</strong> testeitől, <strong>és</strong> a kép nélküli fény geometriájára igyekezett<br />
összpontosítani. A reneszánsz ezzel szemben egy képekkel telített környezetben művelte<br />
a tudományt. A perspektívával megszerezte a fegyvert ahhoz az újfajta képi<br />
gyakorlathoz, amely arra törekedett, hogy látásunk feltételeit mindenki számára szemléletesen<br />
<strong>és</strong> képszerűen demonstrálja.” 2<br />
Az igazi forradalmat ezek szerint nem egy optikai jelenség vagy az ezt személtetni<br />
képes berendez<strong>és</strong> fölfedez<strong>és</strong>e jelentette, hanem a látás új normájának bevezet<strong>és</strong>e <strong>és</strong> alkalmazása.<br />
Nem kellett sokáig várni az első kísérletekre sem, hogy az ily módon megláttatottakat<br />
rögzítsék, azaz rögzítsék azokat a képeket, amelyek akkor keletkeznek,<br />
amikor egy kis lyukon át erős fény jut egy dobozba vagy helyiségbe, <strong>és</strong> az ilymód<br />
nyalábba gyűjtött, a szórt fénytől megtisztított fénysugarak a lyukkal szemközti falon<br />
fejre állítva adják vissza a külső látványt. Mint ismeretes, Giovanni Battista della Porta<br />
1558-as Magia naturalis-ában nemcsak a camera obscura mechanizmusát írta le<br />
nagyon pontosan, de már használatának lehetőségeit is előrevetítette. Azt írja: „Ha nem<br />
tudunk festeni, ennek a technikának a segítségével ceruzával rajzolhatunk. Ez úgy<br />
történik, hogy egy rajztáblára rögzített papírlapra vetítjük rá a képet. Némi ügyességgel<br />
ez eg<strong>és</strong>zen egyszerű dolog.” 3<br />
A camera obscura azonban több volt, mint eszköz a rajzolni nem tudóknak. A festőknek<br />
is szívesen látott javító <strong>és</strong> segédeszközül szolgált. Föltételezhetjük, hogy már<br />
Filippo Brunelleschi is camera obscurát használt, amikor 1425-ben megkomponálta<br />
a firenzei keresztelőkápolna centrálperspektivikus képét. 4 Lehet, hogy ez a segédeszköz,<br />
85
Change language