Pillanatgépek és tekintetporlasztók - C3

More documents

Recommendations

Info

Fushi-ana no Fuji. A Fuji hegy fordított állású (camera obscura) képe egy teaházban. Katsushika Hokusai – Fugaku Hyakkei: A Fuji 100 látképe címû mûvébõl, 1835 körül
H E L G A L U T Z 1) Abdelhamid Sabra arabból készített angol fordítása (The Optics of Ibn al-Haytham. Books I-III. London 1989) megengedi ezt a következtetést, amelyet az eddig használatos, latinból készült fordításból nem lehetett levonni. Frankfurtban, az Arab- Iszlám Tudományok Történeti Intézetében (Institut für Geschichte der arabisch-islamischen Wissenschaften) megtalálható a kamra rekonstruált modellje. Vö. Hans Belting: Florenz und Bagdad. Eine westöstliche Geschichte des Blicks. München 2008, 104-114. o. 2) Belting: i. m. 37sk o. 3) Giovanni Battista della Porta Magia naturalis-ának első kiadása 1558-ban jelent meg, ezt 1589-ben követte a második, bővített kiadás. A fordítások javarésze erre a második kiadásra hivatkozik. Vö. Larry J. Schaaf: camera obscura und Camera Lucida. In: Ich sehe was, was du nicht siehst! Sehmaschinen und Bilderwelten. Die Sammlung Werner Nekes. Göttingen 2002, 49-50. o. 4) Friedrich Kittler: Optikai médiumok. Ford. Kelemen Pál. Budapest, Magyar Műhely – Ráció 2005, 49sk. o. Vö. Hubert Damisch: The Origin of Perspective. Cam- Sötét kamrák Az optikai tudattalan nyomai Perspektivikus előtörténetek A camera obscura feltalálása elválaszthatatlanul kötődik a vonalas perspektíva fejlődéséhez. Egy ilyen optikai készülék megépítése a legelemibb módon feltételezte a tekintet felmérésének lehetőségeit. Hans Belting nemrég újra felülvizsgálta azt a bevett nézetet, mely szerint a perspektíva az olasz reneszánsz találmánya. Az angol nyelvű válogatás, amely Alhazen arab matematikus (Abu Ali al-Hasan Ibn al-Haitham, kb. 965–1040) optikával kapcsolatos műveiből 1989-ben megjelent, nem hagy kétséget afelől, hogy már ő is camera obscurával – vagy ahogy ő nevezi, „sötét kamrá”-val – dolgozott. 1 Ez a találmány a két kultúrában persze merőben eltérő érdeklődést szolgált, hiszen Alhazent a „perspectiva” csak látáselméletként érdekelte, míg az olasz renenszánsz művészei képelméletté alakították át. Belting így ír: „Az újkor drámai fordulatot hajtott végre, amikor a látást olyan képeken tárgyiasította, amelyekhez a látósugarak láthatatlan koordinátái szolgáltak alapul. A »perspektíva« fogalma így tudományos értelmével ellenkezően egy új képi gyakorlat kulcsfogalmává vált. [...] Arab oldalon az anikonikus kultúra segítette a tudományt, amikor az szabadulni igyekezett az ókori látáselméletek képeitől és testeitől, és a kép nélküli fény geometriájára igyekezett összpontosítani. A reneszánsz ezzel szemben egy képekkel telített környezetben művelte a tudományt. A perspektívával megszerezte a fegyvert ahhoz az újfajta képi gyakorlathoz, amely arra törekedett, hogy látásunk feltételeit mindenki számára szemléletesen és képszerűen demonstrálja.” 2 Az igazi forradalmat ezek szerint nem egy optikai jelenség vagy az ezt személtetni képes berendezés fölfedezése jelentette, hanem a látás új normájának bevezetése és alkalmazása. Nem kellett sokáig várni az első kísérletekre sem, hogy az ily módon megláttatottakat rögzítsék, azaz rögzítsék azokat a képeket, amelyek akkor keletkeznek, amikor egy kis lyukon át erős fény jut egy dobozba vagy helyiségbe, és az ilymód nyalábba gyűjtött, a szórt fénytől megtisztított fénysugarak a lyukkal szemközti falon fejre állítva adják vissza a külső látványt. Mint ismeretes, Giovanni Battista della Porta 1558-as Magia naturalis-ában nemcsak a camera obscura mechanizmusát írta le nagyon pontosan, de már használatának lehetőségeit is előrevetítette. Azt írja: „Ha nem tudunk festeni, ennek a technikának a segítségével ceruzával rajzolhatunk. Ez úgy történik, hogy egy rajztáblára rögzített papírlapra vetítjük rá a képet. Némi ügyességgel ez egészen egyszerű dolog.” 3 A camera obscura azonban több volt, mint eszköz a rajzolni nem tudóknak. A festőknek is szívesen látott javító és segédeszközül szolgált. Föltételezhetjük, hogy már Filippo Brunelleschi is camera obscurát használt, amikor 1425-ben megkomponálta a firenzei keresztelőkápolna centrálperspektivikus képét. 4 Lehet, hogy ez a segédeszköz, 85
Page 1 and 2:
Olafur Eliasson: Árnyékvetítõ l
Page 3 and 4:
P I L L A N A T G É P E K M Á Q U
Page 5 and 6:
101 117 125 137 193 205 206 Interva
Page 7 and 8:
E L Ő S Z Ó A Pillanatgépek-kiá
Page 9 and 10:
Sébastien Leclerc: A tudományok
Page 11 and 12:
N I K E B Ä T Z N E R * Blickmasch
Page 13 and 14:
3) Ezt a jelenséget már a kínai
Page 15 and 16:
11) Maurice Merleau-Ponty: L'oeil e
Page 17 and 18:
17) Jacques Lacan: Le seminaire de
Page 19 and 20:
a végsőkig éleződik. A látván
Page 21 and 22:
Haus-Rucker-Co: Tekintetporlasztó
Page 23 and 24:
Éhség õt onnan, nyugalomnak vág
Page 25 and 26:
A perspektíva szabálya, képtábl
Page 27 and 28:
... bárhova is vetjük szemeinket,
Page 29 and 30:
P E T E R B E X T E 1) Pietro Accol
Page 31 and 32:
4) „O marvellous necessity […]
Page 33 and 34: 11) Zahn 1702, 648. o.-tól (lásd
Page 35 and 36: Giulio Paolini: Immacolata Concezio
Page 37 and 38: M I C H A E L M AY E R 1.) Martin H
Page 39 and 40: 12.) Johann Wolfgang von Goethe: We
Page 41 and 42: 23.) Déotte 2006, 11. 24.) Déotte
Page 43 and 44: Stratmann rögzíti a képen a kép
Page 45 and 46: Az emberi bõr anamorfikus képe. J
Page 47 and 48: R O B E R T O C A S AT I Az árnyé
Page 49 and 50: 2.) Vö.: Lotte Reiniger, Carl Koch
Page 51 and 52: 7.) Ld. Regina Silveira munkáját.
Page 53 and 54: Sergio Belinchón: Árnyékok, vide
Page 55 and 56: Tim Noble & Sue Webster: Pörgõ fe
Page 57 and 58: Eulália Valldosera: Az anya kultus
Page 59 and 60: E VA S C H M I D T 1.) Jean-Louis C
Page 61 and 62: tudós, Joseph Plateau (1803-1883)
Page 63 and 64: látjuk, majd a kép valóságtöre
Page 65 and 66: Jeu d’Ovide ou des Métamorphoses
Page 67 and 68: Sztereónézõk és sztereóképek.
Page 69 and 70: William Kentridge: A mérés tankö
Page 71 and 72: H A N N E L O R E C K 1) Vö. Lewis
Page 73 and 74: 6) Jurgis Baltrušaitis: Der Spiege
Page 75 and 76: 9) Vö. Manfred Faßler: Im künstl
Page 77 and 78: 14) Jacques Lacan: Vom Blick als Ob
Page 79 and 80: Mischa Kuball: Át a nagy üvegen,
Page 81 and 82: Boszorkánytükör, Franciaország,
Page 83: Metamorfózis-masina, Athanasius Ki
Page 87 and 88: 10) Erwin Panofsky: Early Netherlan
Page 89 and 90: 16) Lacan: i. m. 101. o. 17) Lacan:
Page 91 and 92: Pipilotti Rist: A Te ûrkabinod, 20
Page 93 and 94: Roland Stratmann: Upside Down - Ül
Page 95 and 96: Kõ-abc, antropomorf táj, camera o
Page 97 and 98: Elsõ publikált ábrázolás egy c
Page 99 and 100: Rajzolás a camera obscurában napm
Page 101 and 102: P E T E R N Á K M I K L Ó S A nag
Page 103 and 104: 9) On a Peculiar Class of Optical D
Page 105 and 106: egy látogató vehet kézbe, rejti
Page 107 and 108: Szegedy-Maszák Zoltán: Vizuális
Page 109: Erdély Miklós Azonosításelméle
Page 112 and 113: Erdély Miklós: Fotósorozat az Is
Page 114 and 115: Nemsokkal Neuwied után a kérlelhe
Page 116 and 117: Fotóképeslap, dátum nélkül. Is
Page 118 and 119: Ismeretlen, 1912 körül Stanis³aw
Page 120 and 121: egy kis háromszögletű asztal ál
Page 122 and 123: Frekvenciaképek E tükörfotók el
Page 124 and 125: Állóképek Werner Nekes Media Mag
Page 126 and 127: Perszisztencia-jelenségre alapuló
Page 128 and 129: M E D I A M A G I C A lencsékkel v
Page 130 and 131: M E D I A M A G I C A A mozi fenteb
Page 132 and 133: Zoetrop vagy Csodadob. Franciaorsz
Page 134 and 135:
M E D I A M A G I C A tehát egyfel
Page 136 and 137:
Ábra utókép-hatás kiváltásár
Page 138 and 139:
D e n n i s A d a m s 1949-ben szü
Page 140 and 141:
S e r g i o B e l i n c h ó n 1971
Page 142 and 143:
C s ö r g ő A t t i l a 1965-ben
Page 144 and 145:
S e b a s t i á n D í a z M o r a
Page 146 and 147:
E r d é l y M i k l ó s 1928-1986
Page 148 and 149:
F e r n e z e l y i M á r t o n é
Page 150 and 151:
R o d n e y G r a h a m 1949-ben sz
Page 152 and 153:
M a r g a r e t e H a h n e r 1960-
Page 154 and 155:
Wi l l i a m K e n t r i d g e 1955
Page 156 and 157:
R a c h e l K h e d o o r i 1964-be
Page 158 and 159:
M i s c h a K u b a l l Szül. 1959
Page 160 and 161:
L e n d v a i Á d á m 1974-ben sz
Page 162:
M a u r e r D ó r a Született 193
Page 165 and 166:
K a t h a r i n a M e l d n e r 194
Page 167 and 168:
D o r e O . 1946-ban született, M
Page 169 and 170:
sematizmus „centrumpontra” kifu
Page 171 and 172:
H e r m a n n P i t z 1956-ban szü
Page 173 and 174:
Egy konfliktus már rég elmúlt, 2
Page 175 and 176:
P i p i l o t t i R i s t 1962-ben
Page 177 and 178:
T h o m a s R u f f 1958-ban szüle
Page 179 and 180:
Az Every Building on the Sunset Str
Page 181 and 182:
N i c o l a s S c h ö f f e r 1912
Page 183 and 184:
R o b e r t S m i t h s o n 1938-19
Page 185 and 186:
A Deseo című sorozatból, 2005/06
Page 187 and 188:
műveletlen népséggel, azonnal or
Page 189 and 190:
K a r a Wa l k e r 1969-ben szület
Page 191 and 192:
A két kép puszta híradás, a val
Page 193 and 194:
Werner Nekes Az optikai médiumok g
Page 195 and 196:
B i o s z k ó p (gr.-lat.: bio =
Page 197 and 198:
fejlesztette ki. Egy fogantyúra sz
Page 199 and 200:
kronofotografikus eljárásban is.
Page 201 and 202:
évvel később, New Yorkban alapí
Page 203 and 204:
együtt ábrázolja őket, példáu
Page 205 and 206:
A K Ö T E T S Z E R Z Ő I N I K E
Page 207 and 208:
Museum für Gegenwartskunst Siegen
show all

Pillanatgépek és tekintetporlasztók - C3

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?