Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
T Ü K Ö R J E L E N S É G E K<br />
Szub/urbanitás<br />
Tematizálja a tükör bármennyire is az illúziókelt<strong>és</strong> metaforikus dimenzióját, a benne<br />
megmutatkozó tér mégis elérhetetlen marad. Míg a határ a között a tér között, amelyben<br />
a nézők tartózkodnak, meg a között, amelyben megpillantják magukat, transzparenciát<br />
sugall, az üveg túloldala elérhetetlen marad. A tükör üveglapja a térkontextusban nyilván<br />
maga is átveszi az illuzionizmus <strong>és</strong> a tükörbe néző öntetszelg<strong>és</strong> bizonyos mozzanatait,<br />
hiszen az anyagi tükrök javar<strong>és</strong>ze mind nyilvános, mind magánkörnyezetben arra<br />
szolgál, hogy a szubjektummal megláttassa önmagát. (Belső)épít<strong>és</strong>zeti kontextusban<br />
viszont nem a tükörképnek jut a főszerep, hanem a helynek, ahol a tükörrel találkozunk:<br />
a városban az éggel <strong>és</strong> a környezettel szövetkezik a homlokzat, a hálószobában<br />
a mindennapi maskerádé meg az intimitás <strong>és</strong> a szexualitás titkait firtatja a tükörfal.<br />
Dan Graham modellje, az Alteration to a Suburban House (1978) nem véletlenül<br />
helyettesíti homogén üvegfallal egy tipikus kertvárosi családi ház utcai frontját. Ezáltal<br />
az elhaladók tekintete elé tárja mindazt, ami egy ilyen házban közösségi cselekv<strong>és</strong>ként<br />
felmutatható, azaz mindenekelőtt a nappali szobát. És ez még nem minden. A tüntetőleg<br />
megnyitott <strong>és</strong> ekképp nyilvános lakótér mögé beépített tükörlap programszerűen kitakarta<br />
az intim tereket, <strong>és</strong> politikai kifejez<strong>és</strong>ként demonstrálta a magánüggyé nyilvánított<br />
szexuális <strong>és</strong> higién<strong>és</strong> viselked<strong>és</strong>t. Adott nézeten lenni, betekint<strong>és</strong>sel bírni, átlátni<br />
valamin – olyan vizuális metaforákról van szó itt, amelyek felvilágosításra céloznak,<br />
s közben elhallgatják, vagy legalábbis elfojtják pozíciójuk voyeurista elemét.<br />
Katoptrikus szerkezetek<br />
Egyetlen más optikai jelenség sem mutatkozik annyira metaforikusnak, egyúttal pedig<br />
annyira pragmatikus-anyaginak is, mint a tükör. A tükör egyfelől optikai gép, másfelől<br />
morális intézmény. Még a tükörkép radikális jelenlét-módja is attól függ, hogy a kép<br />
hordozója anyagilag létezik-e, még akkor is, vagy éppen azért, mert egy ilyen anyag<br />
– ami akár víz is lehet, mint Narcissus híres mítoszában – semmit nem képes tárolni<br />
vagy megőrizni: a tükörkép csak addig létezik, amíg a tárgy a tükröző felület előtt van.<br />
A tükörképeknek ezért leginkább a mindennapok <strong>és</strong> esztétika közötti mezsgye különböző<br />
praktikáiban jut szerep. Az önszeretet azonban már a mindennapi tükörhasználatban<br />
is önkontrollba ütközik. Ami az önérzékel<strong>és</strong> protéziséül szolgál, hiszen a másik<br />
ember általi megerősít<strong>és</strong>t sugallja, a detektívtükör modern formájában végleg ellenőrző<br />
szervvé válik – például a rendőrségi szembesít<strong>és</strong>ek eszközeként. A tükör tehát<br />
mind a másik ember vélhetőleg jóváhagyó hangját, mind pedig az állami azonosítás<br />
hangját képes installálni – egyik is, másik is a törvényt testesíti meg.<br />
A tükörrel végzett esztétikai műveletek zöme e két pólus között zajlik, amelyek talán<br />
nem is pólusok, hanem egyazon érem különböző oldalai. Míg egy hagyományos síktükör<br />
olyan képmást mutat, amelyet a fölcserélt oldalak ellenére is közvetlen kapcsolatba<br />
tudunk hozni az adott objektummal, a prizmatikus tükör-konstellációk destabilizálják<br />
az érzékel<strong>és</strong> ilyen egy-az-egyhez viszonyát, mert megsokszorozzák <strong>és</strong> – mint az anamorfotikus<br />
ábrázolások esetében – deformálják érzékel<strong>és</strong>ünket. A fest<strong>és</strong>zet egyik<br />
híres anamorfózisa Hans Holbein képe, A követek (1533). A katoptrikus anamorfózisokhoz<br />
valamilyen tükröző, jobbára henger vagy kúp alakú tárgyra van szükség, amely<br />
a kép adott pontjára helyezve figurává, tárggyá, jelenetté egyesíti a vonalak <strong>és</strong> foltok<br />
káoszát. Az effajta vizuális átültet<strong>és</strong> bámulatos vagy akár ijesztő effektusát Holbein<br />
a visszatorzítás egy másik változatában, az optikai anamorfóziséban alkalmazza:<br />
74
Change language