Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
6) Jurgis Baltrušaitis: Der Spiegel. Entdeckungen,<br />
Täuschungen, Phantasien. Giessen<br />
1986, 19. o. Eredeti kiadása: Essai sur une<br />
légende scientifique. Le miroir. Rélévations,<br />
science-fiction et fallacies. Paris 1978.<br />
7) Eco: i. m., 61. o.<br />
8) Eco: i. m., 61. o.<br />
ciójában lelnek megerősít<strong>és</strong>re, mert ez a funkció az, amely képes az énnek nyelvtani<br />
értelemben szubjektumstátuszt szavatolni. A tükör tehát olyan vizualitásnak bizonyul,<br />
amelyben összetalálkozik a félreismer<strong>és</strong> <strong>és</strong> a megismer<strong>és</strong>. A tükör végül ikonográfiailag<br />
nézve nemcsak a hiúság attribútuma volt, hanem ugyanúgy az okosságé is. Ezért<br />
lehetséges esztétikai-ismeretelméleti médiumként mindmáig két irányban használnunk:<br />
egyfelől szubjektumkritikai célzattal, másfelől meg a szubjektivitás mint kulturális<br />
<strong>és</strong>zlel<strong>és</strong>i <strong>és</strong> ábrázolási minta illusztrálására.<br />
A tükör mindezeken túlmenően teret kínál az illúzió színházának is, mindazon<br />
optikai megtéveszt<strong>és</strong>eknek, amelyek a vizuális látványosságot mágiával párosítják.<br />
„A valóság váratlanul összetörik, hogy a kimérák szférájában álljon újra össze”, 6 írja<br />
a tükörspecialista Jurgis Baltrušaitis azokról a történelmi katoptrikus berendez<strong>és</strong>ekről,<br />
amelyek sora a domború tükröktől a tükörkeresztekig terjed. Kezdetben ezek az <strong>és</strong>zlel<strong>és</strong><br />
<strong>és</strong> optikai fizika tudományos vizsgálatához szolgáltak, majd műv<strong>és</strong>zeti <strong>és</strong> látványtárakban<br />
– „csodakamrákban” – bukkantak fel, nem sokkal k<strong>és</strong>őbb pedig már a szórakoztatóipar<br />
kellékeiként használták őket a vásároktól a színházakig. Itt is, ott is olyan<br />
tükörszerkezetekként szervezték a látványosságokat, amelyek az előttük lévő szubjektumot<br />
vagy objektumot az irrealitás félelmetes szférjába emelték át, vagy megjelenítettek<br />
valamit, ami szabad szemmel másutt nem volt látható. Tudományos műveletben ötvözték<br />
a mágiát a misztikával, <strong>és</strong> nem tudjuk pontosan megmondani, hogy a mágikus mozzanat<br />
köszönhetett-e többet az optikának, vagy fordítva, az optikai mozzanat a mágiának.<br />
Az optikai valószerűtlenít<strong>és</strong> varázsa végősoron időtlennek tetszik, hiszen az élmény,<br />
hogy egy dolgot, kivált pedig önmagunkat megsokszorozva, megdöntve, fejre állítva<br />
<strong>és</strong> ornamenssé szétforgácsolva lássuk, még ma is irritáló – egyszersmind szórakoztató is.<br />
Olafur Eliasson 1998-ban ferdén, űrteleszkóphoz hasonlatosan állított egy kaleidoszkópot<br />
a térbe. Your Compound View című munkája egyik végén bejárható, bő testmagasságú<br />
kunyhóra emlékeztet, amelynek tükörszelvényeiben a kunyhó látogatói tükröződnek.<br />
Ám lehetséges, hogy nem ezek a tükröződ<strong>és</strong>ek egyedüli forrásai: a konstrukció<br />
másik végén ugyanis a hatszögű nyílást keretbe fogó tükrök vetítik az onnan néző<br />
személy sokszoros képét a sötét csatornába. Ha be tudunk jutni „a tükör mögé”,<br />
Eliasson felfedi a projekció mechanizmusát. Ott azonban nem találunk mesevilágot,<br />
mint Alice, hanem csak egy optikailag összekuszálódott nézőt. A vízió – r<strong>és</strong>zesed<strong>és</strong>ünk<br />
a látástechnológián <strong>és</strong> látásfiziológián túli <strong>és</strong>zlel<strong>és</strong>dimenziókból – Eliasson műv<strong>és</strong>zetében<br />
nem mágikus-misztikus előretekint<strong>és</strong>nek bizonyul, hanem nyilvánvalóan<br />
az optikai berendez<strong>és</strong>ek <strong>és</strong> kulturális kontextualizálásuk effektusaként jelenik meg.<br />
Ez már-már kiszámítottan, de legalábbis józanul cseng. Pedig az olyan munkák, mint<br />
a Your Compound View, technológiailag magas fokon variálják azt a csodaszámba<br />
menő fizikát, amely a 17. században egy homorú tükörből a dolgok meggyújtására<br />
képes eszközt fabrikált, míg egy másik látószögből nézve fejre állított alakok jelentek<br />
meg ugyanabban a tükörben.<br />
A tükör azonban a hallucináció kockázatainak ellenére is az igazság letéteményese,<br />
mégpedig azért, mert képe nem a lenyomat vagy benyomás értelmében vett kép.<br />
Az eszmetörténet igazmondóként fogadja el, mert olyan „realitás, amely a virtualitás<br />
benyomását” 7 képes létrehozni, nem pedig olyan „virtualitás, amely a realitás benyomását<br />
képes kelteni”, amint képes rá a jelek birodalma. 8<br />
73
Change language