Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Dennis Adams:<br />
Outtake, berlini<br />
akció, 1998<br />
D E K O N S T R U K C I Ó<br />
a mozgalmas jelenet közepén rögzíti. Így nézőként lehetőségünk nyílik rá, hogy<br />
a jelenetet lelki szemeink előtt állítsuk újra össze. Az egyházi autoritás <strong>és</strong> az ifjúi<br />
szabadságvágy közti harc extrém lassúsága hipnotizál minket.<br />
Az itt lezajló folyamat a képek leperget<strong>és</strong>ének elvére vonatkoztatható, amely<br />
– bizonyos sebességgel végrehajtva – folytonos mozgást állít elő. Ismerjük az egyszerű<br />
pörgetős kézimozit, vagy ennek valamivel fejlettebb, mechanikus lapozórendszerrel<br />
működő változatát. Először az angol John Barnes Linnett szabadalmaztatta 1868-ban<br />
a kineográfot, ezt követte több variáns, 1894-ben Herman Casler mutoszkóp-szabadalma;<br />
a Lumiere fivérek pedig 1897-es apparátusukat kinórának nevezték. 5 Term<strong>és</strong>zetesen<br />
Dennis Adamsnél minden másképp működik, mint a 19. században. Képhalmazát<br />
nem mechanikus mutoszkópként pörgeti le,<br />
mivel ebben a folyamatban más emberekre van ráutalva,<br />
akik átveszik a képeket: szociális mutoszkópot hoz<br />
létre. A 19. század mechanikus leperget<strong>és</strong>ének elve<br />
a mozgásfolyamat elvileg végtelen ismétl<strong>és</strong>ének öröméből<br />
indult ki. Ez is fontos különbséget jelez Adams<br />
adaptációjával szemben. Végül is az Outtake esetében<br />
a képek soha többé nem állnak már össze, hiszen minden<br />
irányban szétszóródtak. Dennis Adams stratégiája<br />
a visszafordíthatatlan szétszórást, az elveszt<strong>és</strong>t célozza.<br />
Tekintettel arra a tényre, hogy Ulrike Meinhof filmjét<br />
nyilvánosan sokáig nem mutatták be, ezt értelmezhetjük a nyilvánossá tétel szimbolikus<br />
aktusaként, a tékozlás, a közzététel megakadályozásának szimbolikus gesztusaként.<br />
Ez Adams Outtake-jének politikai dimenziója.<br />
Sebastián Díaz Morales aktualizálja David Brewster<br />
kaleidoszkópjának tulajdonságát, „a r<strong>és</strong>zek mágikus egyesít<strong>és</strong>ét”<br />
A David Brewster által 1819-ben kifejlesztett kaleidoszkóp, a sztereoszkóphoz hasonlóan<br />
a 19. század egyik legkedveltebb optikai játékszere volt. 6 Feltalálója The Kaleidoscope.<br />
Its history, theory and construction című könyvében7 kifejti a kaleidoszkóp<br />
alapelveit, <strong>és</strong> ezt elhatárolja a katoptrikus előtörténettől, hogy a „találmányt” önmagának<br />
követelhesse. Giambattista della Porta, Athanasius Kircher <strong>és</strong> mások leírták<br />
már a kihajtható tükrök <strong>és</strong> a tükrös dobozok használatát, amelyek megsokszorozzák<br />
a tükrözöttet <strong>és</strong> a tükörképet. Ezek esetében Brewster azonban csupán kaotikus, véletlenszerű<br />
akkumulációt lát, miközben kaleidoszkópja rendet <strong>és</strong> tökéletes szimmetriát<br />
hoz létre: szépségfelfogásában ezek nyilvánvalóan elengedhetetlen feltételek. A kaleidoszkóp,<br />
legegyszerűbb formájában egymással azonos szöget bezáró tükrökből áll, egy<br />
csőben, amely elrejti a konstrukciót <strong>és</strong> vezeti a tekintetet. A cső végén szabálytalan<br />
formák játéka bontakozik ki, például üvegszilánkokból, amelyek bizonyos keretek<br />
között elmozdulhatnak <strong>és</strong> tükörképükkel szimmetrikus eg<strong>és</strong>zekké olvadhatnak össze.<br />
Morales Brewster konstrukciós elveinek megfelelően építi meg kaleidoszkópját, <strong>és</strong><br />
azt a falon rögzíti (kép 63. o.). Ezzel megakadályozza az eszköz mozgását, ami a hagyományos<br />
kaleidoszkópnál a képi konstelláció változásának előfeltétele. Ezzel szemben<br />
maga a kép mozog: a videoképek ragyogó, pulzáló mintát adnak ki tükörképeikkel<br />
együtt. A Simulacrum három verziója három különböző videojelenetben dolgozza fel<br />
a hit, a haladás <strong>és</strong> az idegen fundamentális témáját. Először a változó díszítményt<br />
5.) Vö. Georg Füsslin: Optisches Spielzeug<br />
oder wie die Bilder laufen lernten. Stuttgart,<br />
1993, 102. o.-tól. A film <strong>és</strong> könyv között<br />
elhelyezkedő pörgetős kézimoziról a jelenkor<br />
műv<strong>és</strong>zete vonatkozásában lásd: Daumenkino<br />
– The Flip Book Show. Kiáll. kat.<br />
Kunsthalle Düsseldorf. Köln, 2005.<br />
6.) A 19. század obskúrus eszköznevei közül<br />
a kaleidoszkóp az, amely még ma is<br />
ismerősen cseng, mivel utat talált a mindennapi<br />
metaforikus szóhasználatba.Anévadás<br />
döntő jelentőséggel bírt a találmányok<br />
<strong>és</strong> szabadalmak évszázadában. Nem kevesebb,<br />
mint a szabadalmaztatás <strong>és</strong> a forgalomba<br />
hozatal függött mindettől.<br />
7.) David Brewster: The Kaleidoscope. Its<br />
history, theory and construction. London,<br />
1858. Reprint Holyoke, Massachusetts, 1987<br />
62
Change language