Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Robert Smithson<br />
D E K O N S T R U K C I Ó<br />
tükörsztereoszkópjára utal vissza. A brit fizikus a térlátás tárgyában folytatott kutatásai<br />
eredményeként 1838-ban fejlesztette ki a sztereoszkópot. Sztereoszkópja olyan apparátus,<br />
amely esetében a szemlélő pillantását két, egymáshoz képest vertikálisan, döntve<br />
elhelyezett tükör irányítja. A néző a bal szemével a bal oldali, a jobb szemével pedig<br />
a jobb oldali tükörbe néz. A két r<strong>és</strong>zkép így térbeli benyomássá olvad össze. 1848-ban<br />
a skót tudós, David Brewster leegyszerűsítette a sztereoszkópot, amennyiben a tükröket<br />
prizmákkal helyettesítette, így téve lehetővé a két kép teljes összeolvadását. Ez a sztereoszkóp<br />
nemigen hiányozhatott a 19. századi polgári háztartásokból. Ha a műv<strong>és</strong>zek,<br />
Robert Smithson vagy akár Thomas Ruff (kép 177. o.) nem Brewster, hanem Wheatstone<br />
korábbi tükörsztereoszkópjához fordulnak, ez azért történik, mert a konstrukció modellszerűen<br />
jelenik meg, <strong>és</strong> nem tűnik el egy dobozban. Itt tehát ugyanabban a pillanatban<br />
jelenik meg az optikai berendez<strong>és</strong> konstrukciója <strong>és</strong> a két kép összeolvadása. Smithsonnál<br />
azonban a két r<strong>és</strong>zkép nem áll össze térbeli képpé. Nincsenek r<strong>és</strong>zképek. A tükrök<br />
állnak egymással szemben. Ebbe a vak, ürességet tükröző párbeszédbe lép be a néző, <strong>és</strong><br />
itt ébred binokuláris látásának (<strong>és</strong> enantiomorf, azaz azonos formájú, de inkongruens<br />
állapotának) tudatára. A megélt látás frusztrációja a látás önreflexióját idézi elő.<br />
A fenomenológiai <strong>és</strong> pszichológiai teszthelyzet leleplezi azt a tényt, hogy inkább<br />
a megtéveszt<strong>és</strong>t választanánk. Ezzel szemben az Enantiomorphic Chambers a nézőben<br />
azt a fenyegető benyomást kelti, hogy a tükörapparátus<br />
megfigyeli őt. Smithson szövegeiben <strong>és</strong> műalkotásaiban<br />
kollégái modernista <strong>és</strong> minimalista elképzel<strong>és</strong>eit kritizálta,<br />
többek között Frank Stella krédóját, az „azt látod, amit látsz”<br />
kijelent<strong>és</strong>t, amelyet így kontrázott: „ha a saját pillantásodat<br />
látod, az a látható vakság”. 3 Smithson hatvanas évekbeli<br />
objektjeinek eg<strong>és</strong>z sora viseli magán a tesztapparátusok<br />
ismertetőjegyét. Nem rendelkeznek szobrászi kvalitásokkal,<br />
nincs térbeli jelenlétük, mint mondjuk Donald Judd<br />
szobrainak, formájuk ezzel szemben, valamennyi apparátushoz<br />
hasonlóan „hatékony” <strong>és</strong> „funkcionális”. Smithson<br />
a modernizmus tiszta műalkotásának megszüntet<strong>és</strong>e érdekében<br />
nagyszámú kultúrtörténeti referenciát használt fel,<br />
kritikája azonban egyaránt célozta a minimal artot <strong>és</strong> műv<strong>és</strong>zkollégái konceptuális<br />
műv<strong>és</strong>zetét – amennyiben racionalista premisszákból indul ki. Az apparátusra <strong>és</strong><br />
a modellszerű tesztszituációra történő hivatkozás a stratégia fontos r<strong>és</strong>zét képezi.<br />
Rodney Graham Donald Juddot kritizálja<br />
<strong>és</strong> közben Joseph Plateau-ra támaszkodik<br />
Most több mint húsz évet ugrunk az időben. Rodney Graham műveiben számos utalás<br />
található az <strong>és</strong>zlel<strong>és</strong>elmélet, az érzékel<strong>és</strong>sel kapcsolatos kísérletek <strong>és</strong> az apparátus<br />
spektrumának a 19. század charme-jával bíró diskurzuselemeire. Ilyen például az<br />
1996-os Camera Obscura Mobile, egy amerikai postakocsi másolata, vagy a camera<br />
obscurával felvett, 1990-es Oxfordshire Oaks, illetve a Phonokinetoscope 2001-es<br />
újraalkotása. 4 A korai, 1989-es Images qui succédent a la contemplation d’objets<br />
d’un grand éclat ou męme d’objets bien éclaires című mű egy falivitrint ábrázol, amelyben<br />
egyetlen könyv jelenik meg, különleges módon: a könyv egy négyzet alakú zöld<br />
plexin fekszik, felülről pedig egy piros plexinégyzeten keresztül láthatunk rá. A belga<br />
3.) Robert Smithson: Gesammelte Schriften.<br />
Szerk. Eva Schmidt <strong>és</strong> Kai Vöckler, Köln,<br />
2000, 40. o.<br />
4.) Rodney Graham. Kiáll. katalógus, Düsseldorf<br />
K21. Ostfildern, 2003.<br />
60
Change language