Á R N Y J Á T É K P L A T Ó N : A Z Á L L A M Hetedik könyv. Barlanghasonlat I. S Z Ó K R A T É S Z : Ezután a mi filozófusterm<strong>és</strong>zetünket – olyan szempontból, hogy nevelõdött-e vagy sem – vesd össze a következõ élménnyel. Képzelj el egy föld alatti, barlangszerû szálláson – amelynek bejárata a fény felé tárul, <strong>és</strong> olyan tág, mint a barlang – embereket, gyerekségüktõl fogva lábuknál <strong>és</strong> nyakuknál megbéklyózva, hogy egy helyen kell ülniük, <strong>és</strong> csak elõre nézhetnek; fejüket a béklyóktól nem tekerhetik körbe: a hátuk mögül, föntrõl, lobogó tûz világít; e tûz <strong>és</strong> a béklyózottak között fent út vezet, ennek hosszában alacsony fal épült, mint amilyen a közönség <strong>és</strong> a bûv<strong>és</strong>zek között lévõ kerít<strong>és</strong>, mikor az utóbbiak csodákat mutogatnak. G L A U K Ó N : Elképzeltem. S Z Ó K R A T É S Z : Majd azt is, hogy a kis fal mentén mindenféle holmit hurcolnak úgy, hogy a fal fölé magasuljanak: emberszobrokat, állatok kõ <strong>és</strong> fa képmásait, <strong>és</strong> amint valószínû, a holmikat hurcolók egy r<strong>és</strong>ze beszél, a másik meg hallgat. G L A U K Ó N : Titokzatos képrõl, titokzatos rabokról szólasz! S Z Ó K R A T É S Z : Ezek hozzánk hasonlók. Mit gondolsz, az ilyenek önmagukból <strong>és</strong> egymásból látnak-e valami mást, mint az árnyakat, amelyeket a tûz a barlang szemközti falára vetít? G L A U K Ó N : Hogy is látnának mást, ha fejüket egy életen át mereven kell tartaniuk? S Z Ó K R A T É S Z : És mit látnak a mögöttük tovahurcolt holmikból, nem ugyanezt? G L A U K Ó N : De igen. S Z Ó K R A T É S Z : És ha társalogni tudnának egymással, mit gondolsz, nem azt neveznék valóságnak, amit látnak? G L A U K Ó N : Szükségképpen. S Z Ó K R A T É S Z : És ha börtönük szemközti fala visszhangoznék, <strong>és</strong> a mögöttük járók egyike megszólalna, mi mást hihetnének, mint hogy az elvonuló árny beszél? G L A U K Ó N : Zeuszra! Mi mást? S Z Ó K R A T É S Z : Egyáltalán nem is sejthetik, hogy más is lehet igaz, mint ama holmiknak összképe. G L A U K Ó N : Szükségképpen nem. S Z Ó K R A T É S Z : Most azt képzeld el, milyen is lenne béklyóból oldoztatásuk <strong>és</strong> oktalanságból gyógyulásuk, ha véletlenül term<strong>és</strong>zetes állapotba jutnának. Ha valamelyiküket föloldoznák <strong>és</strong> kényszerítenék, hogy álljon föl, tekergesse a nyakát, lépkedjen, pillantson a fénybe, mindezt kínlódva tenné, <strong>és</strong> a nagy sugárzástól képtelen volna <strong>és</strong>zrevenni, aminek az árnyképét látta; mit gondolsz, mit szólna, ha valaki azt mondaná neki: elõbb csak üres semmiségeket látott, most viszont sokkal helyesebben lát, mert közelebb került a valósághoz, <strong>és</strong> igazibb lét felé fordult, <strong>és</strong> rámutatva az úton járókra, kényszerítené õt, hogy feleljen a kérd<strong>és</strong>re: mi az? Szerinted nem volna zavarban, <strong>és</strong> nem azt hinné, hogy amit elõbb látott, sokkal igazabb valóság, mint amit most mutatnak neki? G L A U K Ó N : Sokkal igazabbnak hinné. S Z Ó K R A T É S Z : És ha valaki kényszerítené, hogy a fénybe pillantson, ugye megfájdulna a szeme, <strong>és</strong> menekülve fordulna el afelé, amit látni képes, <strong>és</strong> azt valósabbnak vélné a neki mutatottaknál? G L A U K Ó N : Igen. II. S Z Ó K R A T É S Z : És ha valaki erõnek erejével fölvonszolná a szirtes meredélyen, <strong>és</strong> nem bocsátaná el, míg ki nem vezette a napvilágra, vajon nem kínlódnék szegény, nem zsémbelõdnék, hogy miért húzzák-nyúzzák, <strong>és</strong> mikor kijutna a fényre, a nagy sugárzástól káprázó szeme látna-e valamit is abból, amit igazi világnak tekintünk? G L A U K Ó N : Nem. Rögtön nem. S Z Ó K R A T É S Z : Gondolom, elõbb hozzá kellene edzõdnie, hogy a fentieket láthassa. Elõször csak az árnyképeket látná, aztán emberek <strong>és</strong> más dolgok vízi tükörképét, k<strong>és</strong>õbb magukat a dolgokat; aztán már könnyebben szemlélhetné a csillagokat <strong>és</strong> az eget, persze csak éjjel, amikor a csillag <strong>és</strong> a Hold fényét pillantaná meg, mintha nappal nézné a Napot <strong>és</strong> annak fényét. G L A U K Ó N : Miért ne? S Z Ó K R A T É S Z : Gondolom, legvégül megláthatná, <strong>és</strong> szemlélhetné a Napot, de nem a tükörképét a vízben, sem egyéb közegben tükrözõdõ mását, hanem önmagát a Napot, eredeti helyén <strong>és</strong> mivoltában. G L A U K Ó N : Szükségképpen. S Z Ó K R A T É S Z : Azután azt következtetné felõle, hogy õ teremti az évszakokat, az éveket, õ kormányoz mindent a látható térben, <strong>és</strong> mindennek, amit látott, valamiképp õ az oka. G L A U K Ó N : Világos, hogy amazok után erre kell rájönnie. S Z Ó K R A T É S Z : És ha visszaidézi elsõ szállását <strong>és</strong> ottani bölcsességét, rabtársait, mit gondolsz, változása nyomán boldognak érzi-e magát, volt társait meg nyomorultaknak? G L A U K Ó N : Nagyon is. S Z Ó K R A T É S Z : És ha közös barlangéletükben kitüntették <strong>és</strong> megdicsérték, megajándékozták azt, aki a falon elfutó árnyakat a legélesebben megfigyelte, <strong>és</strong> megjegyezte: melyek jönnek elõbb, k<strong>és</strong>õbb, egyszerre – <strong>és</strong> ebbõl a legügyesebben megjósolta, mi lesz, ki jön majd; mit gondolsz, szabad emberünk még mindig a régi után sóvárog majd, <strong>és</strong> irigyli a barlangbéli kitüntetetteket <strong>és</strong> nagyurakat, avagy inkább Homérosszal ért egyet, <strong>és</strong> hevesen szól: Napszámban szívesebben túrnám másnak a földjét, egy nyomorultét is, s bármit inkább elszenvedne, mint hogy azok hitét higgye, <strong>és</strong> úgy éljen? G L A U K Ó N : Azt hiszem, mindent inkább elszenvedne, csak ne éljen úgy! S Z Ó K R A T É S Z : Tûnõdj ezen is! Ha emberünk ismét lemenne, <strong>és</strong> visszaülne régi helyére, a nagy napsugárról jövet, nem vakulna belé a szeme? G L A U K Ó N : De nagyon is. S Z Ó K R A T É S Z : És ha ismét amaz árnyak böng<strong>és</strong>z<strong>és</strong>ében kellene versengenie az ottani örökös rabokkal, <strong>és</strong> vakoskodnék csak, míg a szeme meg nem szokná a sötétet – <strong>és</strong> ez az idõ, míg megszokná, nem is volna rövid –, hát nem kacagnák ki, nem mondanák-e róla: úgy kell neki, miért ment fel, íme szeme világát vesztve jött vissza, hát lám, nem éri meg a felmenetel! És ha valaki eztán megpróbálná béklyóikat megoldani, <strong>és</strong> felvezetni õket, azt, ha nyakon csíphetnék <strong>és</strong> megölhetnék – vajon nem ölnék-e meg? G L A U K Ó N : De igen! Platón: Állam. VII. könyv, 514a – 517a. Fordította Jánosy István http://mek.oszk.hu/03600/03629/ 56
Eulália Valldosera: Az anya kultusza, 1996
- Page 1 and 2:
Olafur Eliasson: Árnyékvetítõ l
- Page 3 and 4:
P I L L A N A T G É P E K M Á Q U
- Page 5 and 6: 101 117 125 137 193 205 206 Interva
- Page 7 and 8: E L Ő S Z Ó A Pillanatgépek-kiá
- Page 9 and 10: Sébastien Leclerc: A tudományok
- Page 11 and 12: N I K E B Ä T Z N E R * Blickmasch
- Page 13 and 14: 3) Ezt a jelenséget már a kínai
- Page 15 and 16: 11) Maurice Merleau-Ponty: L'oeil e
- Page 17 and 18: 17) Jacques Lacan: Le seminaire de
- Page 19 and 20: a végsőkig éleződik. A látván
- Page 21 and 22: Haus-Rucker-Co: Tekintetporlasztó
- Page 23 and 24: Éhség õt onnan, nyugalomnak vág
- Page 25 and 26: A perspektíva szabálya, képtábl
- Page 27 and 28: ... bárhova is vetjük szemeinket,
- Page 29 and 30: P E T E R B E X T E 1) Pietro Accol
- Page 31 and 32: 4) „O marvellous necessity […]
- Page 33 and 34: 11) Zahn 1702, 648. o.-tól (lásd
- Page 35 and 36: Giulio Paolini: Immacolata Concezio
- Page 37 and 38: M I C H A E L M AY E R 1.) Martin H
- Page 39 and 40: 12.) Johann Wolfgang von Goethe: We
- Page 41 and 42: 23.) Déotte 2006, 11. 24.) Déotte
- Page 43 and 44: Stratmann rögzíti a képen a kép
- Page 45 and 46: Az emberi bõr anamorfikus képe. J
- Page 47 and 48: R O B E R T O C A S AT I Az árnyé
- Page 49 and 50: 2.) Vö.: Lotte Reiniger, Carl Koch
- Page 51 and 52: 7.) Ld. Regina Silveira munkáját.
- Page 53 and 54: Sergio Belinchón: Árnyékok, vide
- Page 55: Tim Noble & Sue Webster: Pörgõ fe
- Page 59 and 60: E VA S C H M I D T 1.) Jean-Louis C
- Page 61 and 62: tudós, Joseph Plateau (1803-1883)
- Page 63 and 64: látjuk, majd a kép valóságtöre
- Page 65 and 66: Jeu d’Ovide ou des Métamorphoses
- Page 67 and 68: Sztereónézõk és sztereóképek.
- Page 69 and 70: William Kentridge: A mérés tankö
- Page 71 and 72: H A N N E L O R E C K 1) Vö. Lewis
- Page 73 and 74: 6) Jurgis Baltrušaitis: Der Spiege
- Page 75 and 76: 9) Vö. Manfred Faßler: Im künstl
- Page 77 and 78: 14) Jacques Lacan: Vom Blick als Ob
- Page 79 and 80: Mischa Kuball: Át a nagy üvegen,
- Page 81 and 82: Boszorkánytükör, Franciaország,
- Page 83 and 84: Metamorfózis-masina, Athanasius Ki
- Page 85 and 86: H E L G A L U T Z 1) Abdelhamid Sab
- Page 87 and 88: 10) Erwin Panofsky: Early Netherlan
- Page 89 and 90: 16) Lacan: i. m. 101. o. 17) Lacan:
- Page 91 and 92: Pipilotti Rist: A Te ûrkabinod, 20
- Page 93 and 94: Roland Stratmann: Upside Down - Ül
- Page 95 and 96: Kõ-abc, antropomorf táj, camera o
- Page 97 and 98: Elsõ publikált ábrázolás egy c
- Page 99 and 100: Rajzolás a camera obscurában napm
- Page 101 and 102: P E T E R N Á K M I K L Ó S A nag
- Page 103 and 104: 9) On a Peculiar Class of Optical D
- Page 105 and 106: egy látogató vehet kézbe, rejti
- Page 107 and 108:
Szegedy-Maszák Zoltán: Vizuális
- Page 109:
Erdély Miklós Azonosításelméle
- Page 112 and 113:
Erdély Miklós: Fotósorozat az Is
- Page 114 and 115:
Nemsokkal Neuwied után a kérlelhe
- Page 116 and 117:
Fotóképeslap, dátum nélkül. Is
- Page 118 and 119:
Ismeretlen, 1912 körül Stanis³aw
- Page 120 and 121:
egy kis háromszögletű asztal ál
- Page 122 and 123:
Frekvenciaképek E tükörfotók el
- Page 124 and 125:
Állóképek Werner Nekes Media Mag
- Page 126 and 127:
Perszisztencia-jelenségre alapuló
- Page 128 and 129:
M E D I A M A G I C A lencsékkel v
- Page 130 and 131:
M E D I A M A G I C A A mozi fenteb
- Page 132 and 133:
Zoetrop vagy Csodadob. Franciaorsz
- Page 134 and 135:
M E D I A M A G I C A tehát egyfel
- Page 136 and 137:
Ábra utókép-hatás kiváltásár
- Page 138 and 139:
D e n n i s A d a m s 1949-ben szü
- Page 140 and 141:
S e r g i o B e l i n c h ó n 1971
- Page 142 and 143:
C s ö r g ő A t t i l a 1965-ben
- Page 144 and 145:
S e b a s t i á n D í a z M o r a
- Page 146 and 147:
E r d é l y M i k l ó s 1928-1986
- Page 148 and 149:
F e r n e z e l y i M á r t o n é
- Page 150 and 151:
R o d n e y G r a h a m 1949-ben sz
- Page 152 and 153:
M a r g a r e t e H a h n e r 1960-
- Page 154 and 155:
Wi l l i a m K e n t r i d g e 1955
- Page 156 and 157:
R a c h e l K h e d o o r i 1964-be
- Page 158 and 159:
M i s c h a K u b a l l Szül. 1959
- Page 160 and 161:
L e n d v a i Á d á m 1974-ben sz
- Page 162:
M a u r e r D ó r a Született 193
- Page 165 and 166:
K a t h a r i n a M e l d n e r 194
- Page 167 and 168:
D o r e O . 1946-ban született, M
- Page 169 and 170:
sematizmus „centrumpontra” kifu
- Page 171 and 172:
H e r m a n n P i t z 1956-ban szü
- Page 173 and 174:
Egy konfliktus már rég elmúlt, 2
- Page 175 and 176:
P i p i l o t t i R i s t 1962-ben
- Page 177 and 178:
T h o m a s R u f f 1958-ban szüle
- Page 179 and 180:
Az Every Building on the Sunset Str
- Page 181 and 182:
N i c o l a s S c h ö f f e r 1912
- Page 183 and 184:
R o b e r t S m i t h s o n 1938-19
- Page 185 and 186:
A Deseo című sorozatból, 2005/06
- Page 187 and 188:
műveletlen népséggel, azonnal or
- Page 189 and 190:
K a r a Wa l k e r 1969-ben szület
- Page 191 and 192:
A két kép puszta híradás, a val
- Page 193 and 194:
Werner Nekes Az optikai médiumok g
- Page 195 and 196:
B i o s z k ó p (gr.-lat.: bio =
- Page 197 and 198:
fejlesztette ki. Egy fogantyúra sz
- Page 199 and 200:
kronofotografikus eljárásban is.
- Page 201 and 202:
évvel később, New Yorkban alapí
- Page 203 and 204:
együtt ábrázolja őket, példáu
- Page 205 and 206:
A K Ö T E T S Z E R Z Ő I N I K E
- Page 207 and 208:
Museum für Gegenwartskunst Siegen