Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
R O B E R T O C A S AT I<br />
Az árnyékvet<strong>és</strong> műv<strong>és</strong>zete<br />
Az árnyék műv<strong>és</strong>zi oldala rendkívül sokrétű. A műv<strong>és</strong>zetben hosszú ideig eszközként<br />
alkalmazták: kisegítette ugyan a képi ábrázolást, de nem volt saját élete. Az árnyéknak<br />
különösen a tárgyi alapú képzőműv<strong>és</strong>zetben, a festményeken, metszeteken, fotókon<br />
van többféle kognitív <strong>és</strong> esztétikai funkciója. Vannak árnyékok, amelyek a tárgyak<br />
háromdimenziós felépít<strong>és</strong>ének rekonstrukciójára szolgálnak, mások pedig a tárgyak<br />
helyzetének azok környezetében történő meghatározását segítik elő. Az árnyékok megkönnyíthetik<br />
tárgyak azonosítását is: az árnyék több hasznunkra van, mint maga a tárgy,<br />
ha azt egy bizonyos, a tárgyat metsző szögből látjuk, vagy olyan nézőpontból, ahonnan<br />
a tárgy maga nem is látszik. Az árnyék utalhat rejtett értelmekre, de a titokzatosság<br />
közvetít<strong>és</strong>ére is alkalmas. Hangsúlyossá tehetünk egy szereplőt azáltal, hogy a háttér<br />
bizonyos elemeit elfedjük, ahogy azt például Caravaggio festményein látjuk. Ezek<br />
azonban alacsonyabbrendű funkciók, s az árnyék képbe történő integrálásának oka<br />
többnyire valóban a tárgy ábrázolása volt.<br />
Az árnyék azonban képezheti műv<strong>és</strong>zi tevékenység témáját is. Az utóbbi évek műv<strong>és</strong>zetének<br />
számos kiváló példája bizonyítja ezt. Ezek a művek érdekesek a kognitív<br />
tudomány szempontjából, mert a műv<strong>és</strong>zek határterületeket térképeznek fel olyan<br />
szellemi képességek vizsgálata közben, mint amilyen az érzékel<strong>és</strong> vagy a gondolkodás.<br />
Mivel nem módszeresen járnak el, fontos, eddig ismeretlen jelenségekre is felhívhatják<br />
a figyelmet. Mindez, feltehetőleg a műv<strong>és</strong>zek közti szoros verseny miatt, többnyire új,<br />
vonzó megoldások felfedez<strong>és</strong>ét célozza. A vizuális figyelem felkelt<strong>és</strong>ére irányuló küzdelem<br />
során a műv<strong>és</strong>zek előbb-utóbb olyan felfedez<strong>és</strong>ekre bukkannak, amelyek az agy<br />
működ<strong>és</strong>ével kapcsolatosak. Egy ilyen felfedez<strong>és</strong> például, hogy az árnyékok érzékel<strong>és</strong>ének<br />
gyakran nincs köze a geometrikus testek tényleges fizikai adottságaihoz.<br />
Azok a kortárs példák, amelyekkel a következőkben foglalkozom, különösen egy szempontból<br />
érdekesek: megszabadultak a képi ábrázolás kötelékeitől. Valamennyiben<br />
term<strong>és</strong>zetes fényt használnak, ami term<strong>és</strong>zetes tárgyakra esik, így hozva létre term<strong>és</strong>zetes<br />
árnyékot. Tulajdonképpen a szobrászat egy speciális válfajáról van itt szó, ha<br />
elismerjük, hogy a műfaj magában foglal olyan sajátosságokat, mint a fény <strong>és</strong> az árnyék,<br />
s ezeket nem feltétlenül kapcsoljuk konkrét, szilárd tárgyakhoz. Az egyszerűség kedvéért<br />
tehát nevezzük az összes, a következőkben tárgyalt példát szobornak.<br />
A normális szobrok, tehát az anyagi formát öltött alkotások már önmagukban is zavaróak,<br />
hiszen esetükben különleges szerep jut az árnyéknak. A kérd<strong>és</strong>: az árnyék a szobor<br />
r<strong>és</strong>ze, vagyis hozzá tartozik? Érvelhetünk úgy, hogy az árnyék szükségszerű mellékhatása<br />
annak a ténynek, hogy a szobor felfogja a fényt: egy szobor, amelyre megfelelő<br />
fény esik, árnyékot vet. Bár, ha a szobrot szórt fénybe állítjuk, semlegesíthetjük a szoborra<br />
eső s az általa vetett árnyékot. Ez azonban befolyásolhatja a mű olvashatóságát.<br />
47