Mint az imént mondottakból kitetszik, a perspektívával még egy másik, szokatlan, de szórakoztató mûvelethez is megnyílik az út, mely csudálatos módon megtéveszt bennünket. Mert ha elvégzünk egy ilyen rajz- vagy festõmûveletet, nem tudjuk pontosan kiismerni, hogy a festõ mit akart mûve körvonalaival <strong>és</strong> színeivel ábrázolni, hacsak nem oldja meg a talányt egy tükör, amelyet úgy állítottak fel, hogy belenézve (miközben egy másik tárgy jelenik meg a szemünk elõtt) azon nyomban álmélkodva ismerjük fel, hogy a festmény olyan személyeknek az arcképét ábrázolja, akiket a legtöbb esetben nagyon jól ismerünk <strong>és</strong> szeretünk. Ilyen nagy a perspektíva hatalma <strong>és</strong> értéke, amelyen az effajta látszat alapszik: ezért azt kell mondanunk – <strong>és</strong> hinnünk –, hogy a rajz <strong>és</strong> a festmény is (mint egy titkos írás) kóddal <strong>és</strong> ellenkóddal rendelkezik, hogy még Argo elõl is bármit kénye-kedve szerint elrejthessen, <strong>és</strong> hogy bármelyik lovagnak <strong>és</strong> fejedelemnek el lehet küldeni a hozzá legközelebb álló személyek képmását, akárcsak idegen vagy saját államok legnagyobb mûgonddal megépített helyeinek <strong>és</strong> erõdítményeinek az alaprajzát <strong>és</strong> térképét, <strong>és</strong> közben a legkev<strong>és</strong>bé sem kell aggódnunk amiatt, hogy e személyeket vagy helyeket fölismerhetnék. Hogy valójában milyenek, az csak a tükör ellenkódjával <strong>és</strong> felállításával deríthetõ ki. Ezt a kísérletet többször elvégeztük, amikor egy ideig francia <strong>és</strong> olasz földön õfelsége, dicsõséges emlékezetû Don Giovanni Medici titkárának a szolgálatában álltunk, a francia király <strong>és</strong> fejedelmem nagylelkû kegyelmébõl. Legyen adott A. B. C. D. tábla vagy kép, rajta egy bizonyos ábra vagy képmás vagy rajz, melybõl – akár a fest<strong>és</strong>zet játékossága <strong>és</strong> különcköd<strong>és</strong>e kedvéért, akár a szükség okán – szeretnénk úgy elrejtve elküldeni egy másolatot, hogy még abban az esetben se ismerhessék fel, ha idegen kezekbe kerül; tegyük fel, hogy a B. C. E. F. pályán vagy mezõn akarjuk ábrázolni a képet: húzzunk elõször, ahogy a festõk mondják, hálót az A. B. C. D. mezõben lévõ rajzra, miközben a mezõ a kényelmesebb kivitelez<strong>és</strong> kedvéért, de meg a hátralévõ lép<strong>és</strong>eket szem elõtt tartva is derékszögben feküdjön a falhoz képest. A háló minden egyes osztását jelöljük meg betûkkel vagy számokkal. Ezután válasszuk ki, helyesebben mondva keressük meg a vedutának azt a helyét, amely az imént mondott B E. <strong>és</strong> C F. felület meghosszabbításából adódik; ehhez húzzuk a G H. vízszintest tetszõlegesen hosszúra, <strong>és</strong> mivel feltételeztük, hogy a C. D. oldal számunkra a meghosszabbított C. F. oldalon fog megjelenni, fogjuk nevezett D. C. oldalt körzõbe, <strong>és</strong> miután F-ben rögzítettük a középpontot, rajzoljuk meg a kör kerületének Q. O. negyedét; a legkülsõ C. sarokból pedig húzzuk meg a C. G. tangenst, az adott C. H.-val egyenlõen. Ezután osszuk fel F. R.-t ugyanannyi r<strong>és</strong>zre, ahány r<strong>és</strong>zre D. C. oldalt osztottuk, <strong>és</strong> G szembõl húzzunk ezeken az osztásokon át egyenes vonalakat, kvázi látósugarakat, míg csak C. F. oldalt el nem érik. Ezekkel a pontokkal derékszöget bezárva sorakoznak az 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. függõleges vonalak, amelyeket a párhuzamos C. H. <strong>és</strong> B. H. perspektíva fog közre. Ezek a függõleges vonalak fogják számunkra a négyzetháló hasonló D. C. függõlegeseit megjeleníteni. Ha ezután B. C. oldal minden egyes választóvonalától párhuzamos perspektívákat húzunk H. eny<strong>és</strong>zpontig, arányos, nyújtott téglalap alakú rácshálót kapunk. Ez a G.-ben lokalizált szembõl adódik, amelynek N. E. B. piramidális konvergencia úgy fog mutatkozni, mint A. B. C. D., síkban pedig szinte magától láttatja mindegyik képet a tökéletes A. B. C. D. négyzetbõl. Így történik, hogy ha B. C. N. téglalapot szemmagasságba emeljük, oldalra tõle tükröt helyezünk, <strong>és</strong> kellõképp megdöntjük, akkor a tükörbe pillantva igazi körvonalaival fogjuk látni a személy képmását vagy bármi mást, ami az A. B. C. D. négyzetbe lett rajzolva vagy festve. Ezen a módon már mi is elk<strong>és</strong>zítettük dicsõséges emlékezetû II. Cosimo nagyherceg képmását, <strong>és</strong> átadtuk gazdám, a fényességes Medici bíboros képtárának; <strong>és</strong> mindenki, aki megszemléli, megérti a perspektíva megtévesztõ képességének erejét. [...] Azt hiszem, most már bárki festõ <strong>és</strong> bármely közepes elme is fel tudja fogni, hogyan kell viselkednie, amikor ebbe a második arányos rácshálóba berajzolja, ami az elsõ, tökéletes A. B. C. D. hálónégyzetben ábrázolva van. Ha valaki meggyõzõdik errõl, <strong>és</strong> helyesen méri fel, hogy az egyik háló minden egyes r<strong>és</strong>zének arányosan az eg<strong>és</strong>z tartalmat be kell fogadnia a második háló megfelelõ r<strong>és</strong>zében, akkor, hogy egy gyakorlati példával szemléltessük, az egyik rácshálóban csak egy fül lesz lerajzolva az eg<strong>és</strong>z fej helyett, s ez a fül úgy uralja A. B. C. D. mezõ kis területét, mint a fenti, általunk k<strong>és</strong>zített rajzon. Figyeljük meg, hogyan haladnak át a körvonalak <strong>és</strong> vonalak az A. C. hálón, <strong>és</strong> vigyük át ugyanilyen módon ügyes kézzel <strong>és</strong> elmével ugyanezen körvonalakat a nagyobb C. E. rácshálóba, <strong>és</strong> létrejön egy rajz, amelyet a szem, ha elébe tárul a rajz, nem fog megérteni, amint a B. C. N.-ben foglalt rajzban véletlenül senki nem ismerné fel egy fül ábrázolását. A szem ugyanis akkor látja annak, ha G pontból nézi. Pietro Accolti: Lo inganno degl'occhi. Prospettiva pratica. Caput XXXVI. Firenze 1625, 48-50. o. Brigitte Kuhn-Forte német fordítása nyomán. Olasz eredetije a hálón: http://echo.mpiwg-berlin.mpg.de/content/florentinecathedral/mpiwg/accolti_inganno_1625 (AL) T Ö B B S Z Ö R Ö S P E R S P E K T Í V A 44
Az emberi bõr anamorfikus képe. Juan Valverde de Hamusco: Vivae Imagines partium corporis humani aereis formis expressae. Antwerpen 1566, 31. o.
- Page 1 and 2: Olafur Eliasson: Árnyékvetítõ l
- Page 3 and 4: P I L L A N A T G É P E K M Á Q U
- Page 5 and 6: 101 117 125 137 193 205 206 Interva
- Page 7 and 8: E L Ő S Z Ó A Pillanatgépek-kiá
- Page 9 and 10: Sébastien Leclerc: A tudományok
- Page 11 and 12: N I K E B Ä T Z N E R * Blickmasch
- Page 13 and 14: 3) Ezt a jelenséget már a kínai
- Page 15 and 16: 11) Maurice Merleau-Ponty: L'oeil e
- Page 17 and 18: 17) Jacques Lacan: Le seminaire de
- Page 19 and 20: a végsőkig éleződik. A látván
- Page 21 and 22: Haus-Rucker-Co: Tekintetporlasztó
- Page 23 and 24: Éhség õt onnan, nyugalomnak vág
- Page 25 and 26: A perspektíva szabálya, képtábl
- Page 27 and 28: ... bárhova is vetjük szemeinket,
- Page 29 and 30: P E T E R B E X T E 1) Pietro Accol
- Page 31 and 32: 4) „O marvellous necessity […]
- Page 33 and 34: 11) Zahn 1702, 648. o.-tól (lásd
- Page 35 and 36: Giulio Paolini: Immacolata Concezio
- Page 37 and 38: M I C H A E L M AY E R 1.) Martin H
- Page 39 and 40: 12.) Johann Wolfgang von Goethe: We
- Page 41 and 42: 23.) Déotte 2006, 11. 24.) Déotte
- Page 43: Stratmann rögzíti a képen a kép
- Page 47 and 48: R O B E R T O C A S AT I Az árnyé
- Page 49 and 50: 2.) Vö.: Lotte Reiniger, Carl Koch
- Page 51 and 52: 7.) Ld. Regina Silveira munkáját.
- Page 53 and 54: Sergio Belinchón: Árnyékok, vide
- Page 55 and 56: Tim Noble & Sue Webster: Pörgõ fe
- Page 57 and 58: Eulália Valldosera: Az anya kultus
- Page 59 and 60: E VA S C H M I D T 1.) Jean-Louis C
- Page 61 and 62: tudós, Joseph Plateau (1803-1883)
- Page 63 and 64: látjuk, majd a kép valóságtöre
- Page 65 and 66: Jeu d’Ovide ou des Métamorphoses
- Page 67 and 68: Sztereónézõk és sztereóképek.
- Page 69 and 70: William Kentridge: A mérés tankö
- Page 71 and 72: H A N N E L O R E C K 1) Vö. Lewis
- Page 73 and 74: 6) Jurgis Baltrušaitis: Der Spiege
- Page 75 and 76: 9) Vö. Manfred Faßler: Im künstl
- Page 77 and 78: 14) Jacques Lacan: Vom Blick als Ob
- Page 79 and 80: Mischa Kuball: Át a nagy üvegen,
- Page 81 and 82: Boszorkánytükör, Franciaország,
- Page 83 and 84: Metamorfózis-masina, Athanasius Ki
- Page 85 and 86: H E L G A L U T Z 1) Abdelhamid Sab
- Page 87 and 88: 10) Erwin Panofsky: Early Netherlan
- Page 89 and 90: 16) Lacan: i. m. 101. o. 17) Lacan:
- Page 91 and 92: Pipilotti Rist: A Te ûrkabinod, 20
- Page 93 and 94: Roland Stratmann: Upside Down - Ül
- Page 95 and 96:
Kõ-abc, antropomorf táj, camera o
- Page 97 and 98:
Elsõ publikált ábrázolás egy c
- Page 99 and 100:
Rajzolás a camera obscurában napm
- Page 101 and 102:
P E T E R N Á K M I K L Ó S A nag
- Page 103 and 104:
9) On a Peculiar Class of Optical D
- Page 105 and 106:
egy látogató vehet kézbe, rejti
- Page 107 and 108:
Szegedy-Maszák Zoltán: Vizuális
- Page 109:
Erdély Miklós Azonosításelméle
- Page 112 and 113:
Erdély Miklós: Fotósorozat az Is
- Page 114 and 115:
Nemsokkal Neuwied után a kérlelhe
- Page 116 and 117:
Fotóképeslap, dátum nélkül. Is
- Page 118 and 119:
Ismeretlen, 1912 körül Stanis³aw
- Page 120 and 121:
egy kis háromszögletű asztal ál
- Page 122 and 123:
Frekvenciaképek E tükörfotók el
- Page 124 and 125:
Állóképek Werner Nekes Media Mag
- Page 126 and 127:
Perszisztencia-jelenségre alapuló
- Page 128 and 129:
M E D I A M A G I C A lencsékkel v
- Page 130 and 131:
M E D I A M A G I C A A mozi fenteb
- Page 132 and 133:
Zoetrop vagy Csodadob. Franciaorsz
- Page 134 and 135:
M E D I A M A G I C A tehát egyfel
- Page 136 and 137:
Ábra utókép-hatás kiváltásár
- Page 138 and 139:
D e n n i s A d a m s 1949-ben szü
- Page 140 and 141:
S e r g i o B e l i n c h ó n 1971
- Page 142 and 143:
C s ö r g ő A t t i l a 1965-ben
- Page 144 and 145:
S e b a s t i á n D í a z M o r a
- Page 146 and 147:
E r d é l y M i k l ó s 1928-1986
- Page 148 and 149:
F e r n e z e l y i M á r t o n é
- Page 150 and 151:
R o d n e y G r a h a m 1949-ben sz
- Page 152 and 153:
M a r g a r e t e H a h n e r 1960-
- Page 154 and 155:
Wi l l i a m K e n t r i d g e 1955
- Page 156 and 157:
R a c h e l K h e d o o r i 1964-be
- Page 158 and 159:
M i s c h a K u b a l l Szül. 1959
- Page 160 and 161:
L e n d v a i Á d á m 1974-ben sz
- Page 162:
M a u r e r D ó r a Született 193
- Page 165 and 166:
K a t h a r i n a M e l d n e r 194
- Page 167 and 168:
D o r e O . 1946-ban született, M
- Page 169 and 170:
sematizmus „centrumpontra” kifu
- Page 171 and 172:
H e r m a n n P i t z 1956-ban szü
- Page 173 and 174:
Egy konfliktus már rég elmúlt, 2
- Page 175 and 176:
P i p i l o t t i R i s t 1962-ben
- Page 177 and 178:
T h o m a s R u f f 1958-ban szüle
- Page 179 and 180:
Az Every Building on the Sunset Str
- Page 181 and 182:
N i c o l a s S c h ö f f e r 1912
- Page 183 and 184:
R o b e r t S m i t h s o n 1938-19
- Page 185 and 186:
A Deseo című sorozatból, 2005/06
- Page 187 and 188:
műveletlen népséggel, azonnal or
- Page 189 and 190:
K a r a Wa l k e r 1969-ben szület
- Page 191 and 192:
A két kép puszta híradás, a val
- Page 193 and 194:
Werner Nekes Az optikai médiumok g
- Page 195 and 196:
B i o s z k ó p (gr.-lat.: bio =
- Page 197 and 198:
fejlesztette ki. Egy fogantyúra sz
- Page 199 and 200:
kronofotografikus eljárásban is.
- Page 201 and 202:
évvel később, New Yorkban alapí
- Page 203 and 204:
együtt ábrázolja őket, példáu
- Page 205 and 206:
A K Ö T E T S Z E R Z Ő I N I K E
- Page 207 and 208:
Museum für Gegenwartskunst Siegen