You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Mint az imént mondottakból kitetszik, a perspektívával még egy másik, szokatlan, de szórakoztató mûvelethez is megnyílik<br />
az út, mely csudálatos módon megtéveszt bennünket. Mert ha elvégzünk egy ilyen rajz- vagy festõmûveletet, nem tudjuk<br />
pontosan kiismerni, hogy a festõ mit akart mûve körvonalaival <strong>és</strong> színeivel ábrázolni, hacsak nem oldja meg a talányt egy tükör,<br />
amelyet úgy állítottak fel, hogy belenézve (miközben egy másik tárgy jelenik meg a szemünk elõtt) azon nyomban álmélkodva<br />
ismerjük fel, hogy a festmény olyan személyeknek az arcképét ábrázolja, akiket a legtöbb esetben nagyon jól ismerünk <strong>és</strong><br />
szeretünk. Ilyen nagy a perspektíva hatalma <strong>és</strong> értéke, amelyen az effajta látszat alapszik: ezért azt kell mondanunk – <strong>és</strong><br />
hinnünk –, hogy a rajz <strong>és</strong> a festmény is (mint egy titkos írás) kóddal <strong>és</strong> ellenkóddal rendelkezik, hogy még Argo elõl is bármit<br />
kénye-kedve szerint elrejthessen, <strong>és</strong> hogy bármelyik lovagnak <strong>és</strong> fejedelemnek el lehet küldeni a hozzá legközelebb álló<br />
személyek képmását, akárcsak idegen vagy saját államok legnagyobb mûgonddal<br />
megépített helyeinek <strong>és</strong> erõdítményeinek az alaprajzát <strong>és</strong> térképét,<br />
<strong>és</strong> közben a legkev<strong>és</strong>bé sem kell aggódnunk amiatt, hogy e személyeket<br />
vagy helyeket fölismerhetnék. Hogy valójában milyenek, az csak a tükör ellenkódjával<br />
<strong>és</strong> felállításával deríthetõ ki. Ezt a kísérletet többször elvégeztük,<br />
amikor egy ideig francia <strong>és</strong> olasz földön õfelsége, dicsõséges emlékezetû<br />
Don Giovanni Medici titkárának a szolgálatában álltunk, a francia király <strong>és</strong> fejedelmem<br />
nagylelkû kegyelmébõl. Legyen adott A. B. C. D. tábla vagy kép, rajta<br />
egy bizonyos ábra vagy képmás vagy rajz, melybõl – akár a fest<strong>és</strong>zet játékossága<br />
<strong>és</strong> különcköd<strong>és</strong>e kedvéért, akár a szükség okán – szeretnénk úgy elrejtve<br />
elküldeni egy másolatot, hogy még abban az esetben se ismerhessék<br />
fel, ha idegen kezekbe kerül; tegyük fel, hogy a B. C. E. F. pályán vagy mezõn<br />
akarjuk ábrázolni a képet: húzzunk elõször, ahogy a festõk mondják, hálót<br />
az A. B. C. D. mezõben lévõ rajzra, miközben a mezõ a kényelmesebb kivitelez<strong>és</strong><br />
kedvéért, de meg a hátralévõ lép<strong>és</strong>eket szem elõtt tartva is derékszögben<br />
feküdjön a falhoz képest. A háló minden egyes osztását jelöljük meg<br />
betûkkel vagy számokkal. Ezután válasszuk ki, helyesebben mondva keressük<br />
meg a vedutának azt a helyét, amely az imént mondott B E. <strong>és</strong> C F. felület<br />
meghosszabbításából adódik; ehhez húzzuk a G H. vízszintest tetszõlegesen<br />
hosszúra, <strong>és</strong> mivel feltételeztük, hogy a C. D. oldal számunkra a meghosszabbított<br />
C. F. oldalon fog megjelenni, fogjuk nevezett D. C. oldalt körzõbe, <strong>és</strong><br />
miután F-ben rögzítettük a középpontot, rajzoljuk meg a kör kerületének Q. O.<br />
negyedét; a legkülsõ C. sarokból pedig húzzuk meg a C. G. tangenst, az adott<br />
C. H.-val egyenlõen. Ezután osszuk fel F. R.-t ugyanannyi r<strong>és</strong>zre, ahány r<strong>és</strong>zre<br />
D. C. oldalt osztottuk, <strong>és</strong> G szembõl húzzunk ezeken az osztásokon át egyenes<br />
vonalakat, kvázi látósugarakat, míg csak C. F. oldalt el nem érik. Ezekkel<br />
a pontokkal derékszöget bezárva sorakoznak az 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. függõleges<br />
vonalak, amelyeket a párhuzamos C. H. <strong>és</strong> B. H. perspektíva fog közre. Ezek<br />
a függõleges vonalak fogják számunkra a négyzetháló hasonló D. C. függõlegeseit<br />
megjeleníteni. Ha ezután B. C. oldal minden egyes választóvonalától<br />
párhuzamos perspektívákat húzunk H. eny<strong>és</strong>zpontig, arányos, nyújtott téglalap<br />
alakú rácshálót kapunk. Ez a G.-ben lokalizált szembõl adódik, amelynek<br />
N. E. B. piramidális konvergencia úgy fog mutatkozni, mint A. B. C. D., síkban<br />
pedig szinte magától láttatja mindegyik képet a tökéletes A. B. C. D. négyzetbõl.<br />
Így történik, hogy ha B. C. N. téglalapot szemmagasságba emeljük, oldalra<br />
tõle tükröt helyezünk, <strong>és</strong> kellõképp megdöntjük, akkor a tükörbe pillantva igazi körvonalaival fogjuk látni a személy képmását<br />
vagy bármi mást, ami az A. B. C. D. négyzetbe lett rajzolva vagy festve. Ezen a módon már mi is elk<strong>és</strong>zítettük dicsõséges emlékezetû<br />
II. Cosimo nagyherceg képmását, <strong>és</strong> átadtuk gazdám, a fényességes Medici bíboros képtárának; <strong>és</strong> mindenki, aki<br />
megszemléli, megérti a perspektíva megtévesztõ képességének erejét. [...]<br />
Azt hiszem, most már bárki festõ <strong>és</strong> bármely közepes elme is fel tudja fogni, hogyan kell viselkednie, amikor ebbe a második<br />
arányos rácshálóba berajzolja, ami az elsõ, tökéletes A. B. C. D. hálónégyzetben ábrázolva van. Ha valaki meggyõzõdik errõl, <strong>és</strong><br />
helyesen méri fel, hogy az egyik háló minden egyes r<strong>és</strong>zének arányosan az eg<strong>és</strong>z tartalmat be kell fogadnia a második háló megfelelõ<br />
r<strong>és</strong>zében, akkor, hogy egy gyakorlati példával szemléltessük, az egyik rácshálóban csak egy fül lesz lerajzolva az eg<strong>és</strong>z<br />
fej helyett, s ez a fül úgy uralja A. B. C. D. mezõ kis területét, mint a fenti, általunk k<strong>és</strong>zített rajzon. Figyeljük meg, hogyan haladnak<br />
át a körvonalak <strong>és</strong> vonalak az A. C. hálón, <strong>és</strong> vigyük át ugyanilyen módon ügyes kézzel <strong>és</strong> elmével ugyanezen körvonalakat<br />
a nagyobb C. E. rácshálóba, <strong>és</strong> létrejön egy rajz, amelyet a szem, ha elébe tárul a rajz, nem fog megérteni, amint a B. C. N.-ben<br />
foglalt rajzban véletlenül senki nem ismerné fel egy fül ábrázolását. A szem ugyanis akkor látja annak, ha G pontból nézi.<br />
Pietro Accolti: Lo inganno degl'occhi. Prospettiva pratica. Caput XXXVI. Firenze 1625, 48-50. o. Brigitte Kuhn-Forte német fordítása nyomán.<br />
Olasz eredetije a hálón: http://echo.mpiwg-berlin.mpg.de/content/florentinecathedral/mpiwg/accolti_inganno_1625 (AL)<br />
T Ö B B S Z Ö R Ö S P E R S P E K T Í V A 44
Change language