William Hogarth: A perspektíva karikaturisztikus ábrázolása. Dr. Brook Taylor’s Method of Perspective. Ipswich 1754. Címlapkép
M I C H A E L M AY E R 1.) Martin Heidegger: A világkép kora. Ford. Pálfalusi Zsolt, in: Fenomén <strong>és</strong> mű. Szerk. Bacsó Béla, Budapest, Kijárat, 2002, 95. 2.) A szerző itt a ‘megragadni’ jelent<strong>és</strong>ű begreifen ige <strong>és</strong> a ‘fogalom’jelent<strong>és</strong>ű Begriff szó rokonságára játszik rá. (A ford.) 3.) Vö. Jean-Luc Nancy: Die Erschaffung der Welt oder die Globalisierung (La création du monde ou la mondialisation. Paris, 2002). Ford. Anette Hoffmann, Zürich – Berlin, 2003. 4.) Gilles Deleuze: A mozgás-kép. Film 1. Ford. Kovács András Bálint, Osiris, Budapest, 2001, 271sk. Uő.: Az idő-kép. Film 2. Ford. Kovács András Bálint, Palatinus, Budapest, 2008, 28.sk.; Uő.: Francis Bacon – Logik der Sensation (Francis Bacon – logique de la sensation, Paris, 1981). Ford. Joseph Vogl, München, 1995, 14, 55sk. Uő. – Félix Guattari: Was ist Philosophie? (Qu’est-ce que la philosophie? Paris, 1991). Ford. Bernd Schwibs – Joseph Vogl, Frankfurt/M., 1996, 238sk. 5.) Vö. Michael Mayer: Tarkowskijs Gehirn. Essay zur Aktualität des Kinos. Kül. 10. fej.: Die Welt des Zeit-Bildes, megjelenik: 2008/09. 6.) Vö. Silvia Eiblmayr, Valie Export, Monika Prischl-Maier (szerk.): Kunst mit Eigen-Sinn. Wien – München, 1985. Hans Ulrich Reck: Eigensinn der Bilder. Bildtheorie oder Kunstphilosophie? München, 2007. Az Eigensinn ‘makacsságot, önfejűséget’ jelent, szó szerint azonban ‘saját’ vagy ‘sajátlagos értelmet’. (A ford.) 7.) A szerző a francia posztstrukturalista gondolkodó, Michel Foucault (1926–1984) fogalmát használja; Foucault épistémé alatt a dolgokról alkotott tudás nagy történeti rendszereit érti. (A ford.) Perspektíva-váltás Világ-kép A világkép, írja Martin Heidegger 1937-ben, nem a világ képe, hanem a világ képként megragadva. Ezt a megragadást szó szerint kell értenünk: világ-kép, nem a világról alkotott kép, hanem a világ képként felfogva: meg- <strong>és</strong> kiragadása a világnak, mint hasonlóvá tétel (vagy rokonítás) <strong>és</strong> elsajátítás. Évtizedekkel a médiaelmélet Marshall McLuhan-féle megalapítása előtt, A világkép kora című írásában Heidegger már tárgyalta annak a tele-technikai infrastruktúrának a következményeit, amely képes arra, hogy minden történ<strong>és</strong>t univerzálisan láthatóvá tegyen <strong>és</strong> a világ bármely tetszőleges pontját „valós időben” összekösse egy másikkal. A „világ” Heideggernél nem pusztán a „globális falut” jelenti, hanem mindannak teljes szféráját, amely univerzálisan a rendelkez<strong>és</strong>ünkre áll. „A világkép”, írja Heidegger, „nem a világ képe, hanem a világ képként megragadva” (begriffen) 1 . Ez a megragadás (Begriff) 2 mindenekelőtt hozzányúlás (Zugriff), a valóságnak a kép médiumában <strong>és</strong> képként végbemenő átsajátítása, asszimilálása <strong>és</strong> neutralizálása. Akármit is mutat, a világkép minden esetben mérhető világot mutat, amelynek rettenete <strong>és</strong> szépsége a szemlélőt eleve nem terheli meg túlságosan. Másként fogalmazva: a világkép elsötétíti a világot, amint megmutatja. 3 Gilles Deleuze minden bizonnyal az ellenőrz<strong>és</strong> hatalmáról beszélt volna, a „klisé” 4 általa kidolgozott fogalma pedig rokonságot mutat a heideggeri „világképpel” 5 . A médiaelmélet <strong>és</strong> a képtudomány tartós sikere tehát sokat köszönhet a filozófiai inspirációknak, amelyek radikalitása <strong>és</strong> komplexitása egyaránt példátlan volt. Az a műv<strong>és</strong>zettörténet, amely igyekszik hű maradni saját kanonizált <strong>és</strong> szűkös örökségéhez, ma a képtörténet álruhájában a szellem- <strong>és</strong> a kultúratudományok avantgárdjaként arat sikereket. De lehetséges egyszerre hangsúlyozni a képek sajátos önfejűségét6 <strong>és</strong> közben ugyanazt a diskurzust gyakorolni a képek kapcsán, amelyet a műv<strong>és</strong>zettörténet mindig is folytatott? Vajon a képtörténet akadémizmusára, formájára, gesztusaira nem nyomják rá bélyegüket olyan előfeltev<strong>és</strong>ek, amelyek mára de facto kérd<strong>és</strong>esek lettek? Miként hagyná hátra nyomát a képről folytatott gondolkodás a gondolkodás képén? Vagy a nyugati epistémé-n7 , a tudás formáin <strong>és</strong> a tudás felhalmozódásán? Érdemes továbbra is hinni abban, hogy mindez következmények nélkül maradhat a Scientia gyakorlatát <strong>és</strong> alakját általában tekintve? Kép-hatalom Az École des Hautes Études en Sciences Sociales nemrégiben elhunyt filozófusa, műv<strong>és</strong>zettörtén<strong>és</strong>ze <strong>és</strong> szemiotikusa, Louis Marin munkásságát olvashatjuk úgy is, mint ami e kérd<strong>és</strong>t járja körül a maga nagyon is diszkrét, csendes <strong>és</strong> egyben alapos módján. A kép témáját, amelynek eg<strong>és</strong>z életében a megszállottja volt, éppenséggel a tudományos kutatás is tárgyának tekintette, még ha meglehetősen felszínesen is. 37
- Page 1 and 2: Olafur Eliasson: Árnyékvetítõ l
- Page 3 and 4: P I L L A N A T G É P E K M Á Q U
- Page 5 and 6: 101 117 125 137 193 205 206 Interva
- Page 7 and 8: E L Ő S Z Ó A Pillanatgépek-kiá
- Page 9 and 10: Sébastien Leclerc: A tudományok
- Page 11 and 12: N I K E B Ä T Z N E R * Blickmasch
- Page 13 and 14: 3) Ezt a jelenséget már a kínai
- Page 15 and 16: 11) Maurice Merleau-Ponty: L'oeil e
- Page 17 and 18: 17) Jacques Lacan: Le seminaire de
- Page 19 and 20: a végsőkig éleződik. A látván
- Page 21 and 22: Haus-Rucker-Co: Tekintetporlasztó
- Page 23 and 24: Éhség õt onnan, nyugalomnak vág
- Page 25 and 26: A perspektíva szabálya, képtábl
- Page 27 and 28: ... bárhova is vetjük szemeinket,
- Page 29 and 30: P E T E R B E X T E 1) Pietro Accol
- Page 31 and 32: 4) „O marvellous necessity […]
- Page 33 and 34: 11) Zahn 1702, 648. o.-tól (lásd
- Page 35: Giulio Paolini: Immacolata Concezio
- Page 39 and 40: 12.) Johann Wolfgang von Goethe: We
- Page 41 and 42: 23.) Déotte 2006, 11. 24.) Déotte
- Page 43 and 44: Stratmann rögzíti a képen a kép
- Page 45 and 46: Az emberi bõr anamorfikus képe. J
- Page 47 and 48: R O B E R T O C A S AT I Az árnyé
- Page 49 and 50: 2.) Vö.: Lotte Reiniger, Carl Koch
- Page 51 and 52: 7.) Ld. Regina Silveira munkáját.
- Page 53 and 54: Sergio Belinchón: Árnyékok, vide
- Page 55 and 56: Tim Noble & Sue Webster: Pörgõ fe
- Page 57 and 58: Eulália Valldosera: Az anya kultus
- Page 59 and 60: E VA S C H M I D T 1.) Jean-Louis C
- Page 61 and 62: tudós, Joseph Plateau (1803-1883)
- Page 63 and 64: látjuk, majd a kép valóságtöre
- Page 65 and 66: Jeu d’Ovide ou des Métamorphoses
- Page 67 and 68: Sztereónézõk és sztereóképek.
- Page 69 and 70: William Kentridge: A mérés tankö
- Page 71 and 72: H A N N E L O R E C K 1) Vö. Lewis
- Page 73 and 74: 6) Jurgis Baltrušaitis: Der Spiege
- Page 75 and 76: 9) Vö. Manfred Faßler: Im künstl
- Page 77 and 78: 14) Jacques Lacan: Vom Blick als Ob
- Page 79 and 80: Mischa Kuball: Át a nagy üvegen,
- Page 81 and 82: Boszorkánytükör, Franciaország,
- Page 83 and 84: Metamorfózis-masina, Athanasius Ki
- Page 85 and 86: H E L G A L U T Z 1) Abdelhamid Sab
- Page 87 and 88:
10) Erwin Panofsky: Early Netherlan
- Page 89 and 90:
16) Lacan: i. m. 101. o. 17) Lacan:
- Page 91 and 92:
Pipilotti Rist: A Te ûrkabinod, 20
- Page 93 and 94:
Roland Stratmann: Upside Down - Ül
- Page 95 and 96:
Kõ-abc, antropomorf táj, camera o
- Page 97 and 98:
Elsõ publikált ábrázolás egy c
- Page 99 and 100:
Rajzolás a camera obscurában napm
- Page 101 and 102:
P E T E R N Á K M I K L Ó S A nag
- Page 103 and 104:
9) On a Peculiar Class of Optical D
- Page 105 and 106:
egy látogató vehet kézbe, rejti
- Page 107 and 108:
Szegedy-Maszák Zoltán: Vizuális
- Page 109:
Erdély Miklós Azonosításelméle
- Page 112 and 113:
Erdély Miklós: Fotósorozat az Is
- Page 114 and 115:
Nemsokkal Neuwied után a kérlelhe
- Page 116 and 117:
Fotóképeslap, dátum nélkül. Is
- Page 118 and 119:
Ismeretlen, 1912 körül Stanis³aw
- Page 120 and 121:
egy kis háromszögletű asztal ál
- Page 122 and 123:
Frekvenciaképek E tükörfotók el
- Page 124 and 125:
Állóképek Werner Nekes Media Mag
- Page 126 and 127:
Perszisztencia-jelenségre alapuló
- Page 128 and 129:
M E D I A M A G I C A lencsékkel v
- Page 130 and 131:
M E D I A M A G I C A A mozi fenteb
- Page 132 and 133:
Zoetrop vagy Csodadob. Franciaorsz
- Page 134 and 135:
M E D I A M A G I C A tehát egyfel
- Page 136 and 137:
Ábra utókép-hatás kiváltásár
- Page 138 and 139:
D e n n i s A d a m s 1949-ben szü
- Page 140 and 141:
S e r g i o B e l i n c h ó n 1971
- Page 142 and 143:
C s ö r g ő A t t i l a 1965-ben
- Page 144 and 145:
S e b a s t i á n D í a z M o r a
- Page 146 and 147:
E r d é l y M i k l ó s 1928-1986
- Page 148 and 149:
F e r n e z e l y i M á r t o n é
- Page 150 and 151:
R o d n e y G r a h a m 1949-ben sz
- Page 152 and 153:
M a r g a r e t e H a h n e r 1960-
- Page 154 and 155:
Wi l l i a m K e n t r i d g e 1955
- Page 156 and 157:
R a c h e l K h e d o o r i 1964-be
- Page 158 and 159:
M i s c h a K u b a l l Szül. 1959
- Page 160 and 161:
L e n d v a i Á d á m 1974-ben sz
- Page 162:
M a u r e r D ó r a Született 193
- Page 165 and 166:
K a t h a r i n a M e l d n e r 194
- Page 167 and 168:
D o r e O . 1946-ban született, M
- Page 169 and 170:
sematizmus „centrumpontra” kifu
- Page 171 and 172:
H e r m a n n P i t z 1956-ban szü
- Page 173 and 174:
Egy konfliktus már rég elmúlt, 2
- Page 175 and 176:
P i p i l o t t i R i s t 1962-ben
- Page 177 and 178:
T h o m a s R u f f 1958-ban szüle
- Page 179 and 180:
Az Every Building on the Sunset Str
- Page 181 and 182:
N i c o l a s S c h ö f f e r 1912
- Page 183 and 184:
R o b e r t S m i t h s o n 1938-19
- Page 185 and 186:
A Deseo című sorozatból, 2005/06
- Page 187 and 188:
műveletlen népséggel, azonnal or
- Page 189 and 190:
K a r a Wa l k e r 1969-ben szület
- Page 191 and 192:
A két kép puszta híradás, a val
- Page 193 and 194:
Werner Nekes Az optikai médiumok g
- Page 195 and 196:
B i o s z k ó p (gr.-lat.: bio =
- Page 197 and 198:
fejlesztette ki. Egy fogantyúra sz
- Page 199 and 200:
kronofotografikus eljárásban is.
- Page 201 and 202:
évvel később, New Yorkban alapí
- Page 203 and 204:
együtt ábrázolja őket, példáu
- Page 205 and 206:
A K Ö T E T S Z E R Z Ő I N I K E
- Page 207 and 208:
Museum für Gegenwartskunst Siegen