Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A szem metszeteinek<br />
képe. Johannes Kepler:<br />
Ad Vitellionem paralipomena.<br />
Frankfurt, 1604.<br />
T Ö B B S Z Ö R Ö S P E R S P E K T Í V A<br />
Mintha a pillantás csillagtérképét látnánk. A csillagász orvossá változott, <strong>és</strong> a körzőhöz<br />
hozzárendelte a szikét. Ennek eredményeként a leválasztott szemgolyó látható<br />
tizenkilenc különböző nézetben: hosszanti- <strong>és</strong> keresztmetszetekben, különböző hártyákkal,<br />
izmokkal, idegekkel, erekkel. A kép alsó szélén két r<strong>és</strong>zlet látható a fülből.<br />
Összességében egy különös ellentmondás benyomása tolul fel. Egyr<strong>és</strong>zt a kép szigorú<br />
ökonómiája uralkodik: r<strong>és</strong>zei helytakarékosan szortírozva <strong>és</strong> gondosan megszámozva.<br />
Másr<strong>és</strong>zt ez a racionalizálás szürreális mellékhatással jár: akár egy medúzához hasonlítható<br />
idegen test, úgy úszik a láthatóság szerve a számok<br />
terében. Nem látjuk, ezzel hogyan láthatnánk.<br />
Az ilyenfajta konstellációk időközben izgalmasabbakká<br />
váltak. A szám, a pillantás <strong>és</strong> a kép<br />
viszonya a vizualizálás korában alapvetően problematikussá<br />
vált. Minden egyes komputergrafika<br />
<strong>és</strong> minden számítógép segítségével generált kép<br />
azt demonstrálja, hogy a vizualizálás az érzéki<br />
bizonyosság ellentéte. Az állandó feltételként<br />
jelenlévő számítási művelet egyszerre hoz létre<br />
új evidenciaélményt <strong>és</strong> érzéki kételyt. Tudjuk,<br />
ha az algoritmus csak egy kicsit is másként strukturálódna,<br />
nagyon eltérő eredményt kapnánk.<br />
Ebbe minden esetben beleszólnak az egyes programnyelvek<br />
sajátosságai, szubrutinjai <strong>és</strong> könyvtárai<br />
is. Röviden: kép <strong>és</strong> szám viszonya erősen<br />
problematikus. A szám ugyanis nem látást, hanem<br />
belátást követel meg; nem a voir-t, hanem<br />
a savoir-t célozza. Ez az eredendő szétválasztás<br />
áll valamennyi számítás nyomán létrejött kép<br />
mögött. A szemlélet válsága ennek mindenkori előfeltétele. 3<br />
Hogyan értendő azonban mindez Keplernél? Azonnal felismerjük, hogy ezek a számok<br />
nem egy számításhoz tartoznak, hanem számozásra szolgálnak. A matematika<br />
ebben az esetben a geometriában rejlik, a számjegyek pedig csupán hiperlinkek a szöveg<br />
idetartozó leírásaihoz. Épp a szövegek <strong>és</strong> a képek számok segítségével történő kölcsönös<br />
megcímkéz<strong>és</strong>e jelzi, hogy egy tudományos vagy technikai képről van szó. Ez<br />
fontos különbséget jelent a klasszikus festménnyel szemben: ott ugyanis a kép, az<br />
írás <strong>és</strong> a szám mindig elkülönül egymástól. A 20./21. század műv<strong>és</strong>zete az írást <strong>és</strong> a<br />
számokat ismét beépítette a képtérbe, s ezzel felfedezte, milyen közel áll azokhoz a<br />
nem-klasszikus képekhez, amelyekben szintén számok <strong>és</strong> szövegek találhatók.<br />
Nézzük meg még egyszer, jobban – mit láthatunk a kepleri ábrázoláson? A szem<br />
képe ez vagy a szem modellje? A kép <strong>és</strong> a modell megkülönböztet<strong>és</strong>e minden tudományos<br />
ábrázolás esetében felvetődik <strong>és</strong> összekavarodik, így itt is. Kövessük tehát<br />
a számozást a kísérőszövegben; Kepler ott fejtette ki látáselméletét. A szemgolyót<br />
mint optikai apparátust írja le, amelyben ugyanazok a törvények érvényesek, mint<br />
amelyeket a camera obscurából ismerünk: ha egy sötét tér külső falába egy kis lyukat<br />
vágunk, akkor az ezzel szemben lévő belső falon megjelenik a külvilág fordított képe.<br />
(Kép 97. o.) Ez a tér lehet egy bejárható kamra vagy egy kis doboz, esetleg tetszőleges<br />
fényképezőgép. Még a digitális kamerán is szükség van a nyílásra, amelyen át<br />
3) Vö. Hans Hahn: Die Krise der Anschauung<br />
(1933). Uő: Empirismus, Logik, Mathematik.<br />
Szerk. Brian McGuiness, Frankfurt<br />
am Main, 1988., 86-114. o. Először in: Krise<br />
und Neuaufbau in den exakten Wissenschaften.<br />
Bécs, Lipcse, 1933.<br />
30
Change language