Pillanatgépek és tekintetporlasztók - C3

More documents

Recommendations

Info

L Á T V Á N Y V I S Z O N Y O K I I I . R É S Z, V . F E J E Z E T / X X . K É R D É S Mi lehet az oka vagy fizikai természete a szem szerkezetének és egyes részeiének? [...] A filozófusoknak mindezzel együtt alapvetõ igazságként kellene elkönyvelniük, hogy Isten és a természet semmit nem tesz hiábavalóan, miként a fizikus feladata is az, hogy a természeti jelenségek alapját képezõ okokat feltárja, erre látszik felszólítani bennünket a másik szöveg is, és értelmünket arra látszik buzdítani, hogy Isten csodáit szemügyre vegyük, amint az Ezra IV. könyvében, 4. fej., 27 sor, áll: „Ha több késztetés volna benned a kutatásra, gyakrabban csodálkoznál.“ Ennek az idézetnek a nyomán úgy hiszem, hogy szabad és megengedett a szem belsejéig elõrehatolnom, s ebbõl következtetve a bámulatos tökéletesség alapját képezõ okokat megfejtenem. Egész bizonyosan megengedett, hogy gyakrabban csodálkozzunk, és ahányszor csak ez a képesség megfejtés közben elõáll, csodálatra méltót lássunk, a szem részeinek szerkezete pedig mindenestül csodálni való, mert Isten mindenható keze olyan harmonikusan, olyan mesterien alakította ki õket, hogy semmi fölösleges, semmi helytelen, semmi hívságos vagy alantas nincs bennük – így pedig céljukra (mely egyes-egyedül abban áll, hogy a szemlélet által elénk táruló dolgok mindegyikét érzékileg észleljük) a lehetõ legalkalmasabbak. [Széljegyzet az 1. bekezdéshez: A szem szerkezetének tökéletessége] Amirõl ugyanis különös ámulattal beszélek, az a tárgyak csudálatos összeköttetése a látás képességével; azt firtatom, ami emberi értelemmel alig felfogható, a tárgyak által létrehozott nézetek továbbhatolását egy átlátszó közegen át; ilymód képes ugyanis bármely tetszõleges pont a tárgy által létrehozott nézetek milliói és milliói közül sugarait akár a távoli, akár a közeli közeg egyes pontjaiba elvezetni, amelyekhez azok visszavezettettek, s ameddig ez a pont minden irányban terjed, amiként a szétszórt sugarakat a középpontból a kerületig, a tevékenység szférájába eljuttatni. Emiatt van, hogy ezer meg ezer pontból, a nézeteknek a tárgyból kiinduló sugarai közül az átlátszó közeg egyes pontjaiban alig néhány metszi egymást, amikor egymáshoz közel érnek, egyszersmind mégis egy véggé verõdnek össze ugyanott. És emiatt van, hogy a tárgyak nézetei mindenütt láthatóvá tehetõk. [Széljegyzet a 2. bekezdéshez: A látható dolgok nézeteinek bámulatos továbbhatolása] Legyen adott A B tárgy, egy leget hasító sárkány, amelyhez száz nézet-pontot rendeltünk hozzá: rajta kívül azonban az egész átlátszó közegben sok millió pont van, melyek közül az ábrán csupán négy – pl. C, D, E, F – adott, amelyekhez az A és B közötti száz pont mindegyikébõl egyenesek húzhatók, úgy a nézetek sugarai is tovább hatolnak az átlátszó közeg valamennyi pontjába, és legyenek bár végtelen sokan, azért hozzárendelhetõk. De egyesüljenek a sugarak a közegben bárhogyan is, ha a sugarak az A B tárgy ennyi meg ennyi pontjából indulnak ki, a mellékelt ábrából elégségesen összerakható a tárgy. Amit az imént a nézeteknek a levegõ átlátszó közegén való áthatolásáról mondtunk, ugyanaz elmondható magának a szemnek a folyadékáról is, hisz ez ugyancsak átlátszó. Ekképp pedig a tárgy által létrehozott nézetek valamennyi pontja úgy viheti át a sugarakat a szem egy bizonyos felületére, ahogyan bármely folyadék pontjai képesek az átvitelre, amelyek a bennük keletkezõ fénytörés révén mégis összeállnak a szaruhártyán, s ott a tárgy tökéletes képmását jelenítik meg. Így sugárzik A B C tárgy a maga egyes pontjaiból (amelyek közül az ábrán három, tehát A B C van hozzárendelve) és küldi a nézeteket a térbe bárhová: azok a sugarak pedig, amelyek a D E F H I G szemben találkoznak, s kivált a D E F folyadékon áthatolnak – miként azok a sugarak, amelyek a tárgynak ugyanabból a pontjából áramlottak ki –, az áthatolandó folyadékban keletkezõ fénytörés folytán a szaruhártya bizonyos pontjain összeillesztõdnek és egyesülnek. Ugyanígy képes A pont a tér bármely irányába sugarakat küldeni; ám azokat a sugarakat, amelyeket ez a pont rézsút közvetlenül a D E F felületre küld, a szem a szaruhártya H pontján gyûjti össze: azok a pontok viszont, amelyek B pontból indulnak ki, a szaruhártya I pontján gyûlnek össze, azok pedig, amelyek C-bõl indulnak ki, G pontban. Ezért a szem vagy L, M, K, N-be, vagy O-ba fog átvinni, vagy bármely más ponton, ahová a tárgyból egyenesek húzhatók; mivel ugyanazokból az egyes pontokból, amint az ábra mutatja, hasonló módon találkozhatnak össze a minden irányba továbbhaladó sugarak, a szem viszontag a fénytörés révén éles képmássá illeszti össze a szaruhártyán a tárgy egyes pontjaiból kiinduló és általa befogadott sugarakat. Ilymód kellõképp nyilvánvaló, miként képesek különbözõ szemek vagy ugyanaz a szem is, különbözõ pontokon és távolságokban elhelyezve, mégis mindig ugyanazt a tárgyat megpillantani. [Széljegyzet a 4. bekezdéshez: Alkalmazás a szemre] Johannis Zahn: Oculus Artificialis Teledioptricus. Nürnberg 1702, 209. o. Eva Maria Mateo Decabo német fordítása nyomán (AL) 26
... bárhova is vetjük szemeinket, Szállton szálldos rájuk a dolgok színe, alakja. Minthogy azonban csak szemeinkkel látjuk a tárgyat, Azt is a kép teszi, hogy lássuk, hogy a dolgok a térben Mennyire vannak, s rá tudjunk ismerni azokra. Lucretius: A természetrõl, IV. 225-228. (Tóth Béla fordítása) Johannis Zahn: Oculus Artificialis Teledioptricus. Nürnberg 1702, 210. o.
Page 1 and 2: Olafur Eliasson: Árnyékvetítõ l
Page 3 and 4: P I L L A N A T G É P E K M Á Q U
Page 5 and 6: 101 117 125 137 193 205 206 Interva
Page 7 and 8: E L Ő S Z Ó A Pillanatgépek-kiá
Page 9 and 10: Sébastien Leclerc: A tudományok
Page 11 and 12: N I K E B Ä T Z N E R * Blickmasch
Page 13 and 14: 3) Ezt a jelenséget már a kínai
Page 15 and 16: 11) Maurice Merleau-Ponty: L'oeil e
Page 17 and 18: 17) Jacques Lacan: Le seminaire de
Page 19 and 20: a végsőkig éleződik. A látván
Page 21 and 22: Haus-Rucker-Co: Tekintetporlasztó
Page 23 and 24: Éhség õt onnan, nyugalomnak vág
Page 25: A perspektíva szabálya, képtábl
Page 29 and 30: P E T E R B E X T E 1) Pietro Accol
Page 31 and 32: 4) „O marvellous necessity […]
Page 33 and 34: 11) Zahn 1702, 648. o.-tól (lásd
Page 35 and 36: Giulio Paolini: Immacolata Concezio
Page 37 and 38: M I C H A E L M AY E R 1.) Martin H
Page 39 and 40: 12.) Johann Wolfgang von Goethe: We
Page 41 and 42: 23.) Déotte 2006, 11. 24.) Déotte
Page 43 and 44: Stratmann rögzíti a képen a kép
Page 45 and 46: Az emberi bõr anamorfikus képe. J
Page 47 and 48: R O B E R T O C A S AT I Az árnyé
Page 49 and 50: 2.) Vö.: Lotte Reiniger, Carl Koch
Page 51 and 52: 7.) Ld. Regina Silveira munkáját.
Page 53 and 54: Sergio Belinchón: Árnyékok, vide
Page 55 and 56: Tim Noble & Sue Webster: Pörgõ fe
Page 57 and 58: Eulália Valldosera: Az anya kultus
Page 59 and 60: E VA S C H M I D T 1.) Jean-Louis C
Page 61 and 62: tudós, Joseph Plateau (1803-1883)
Page 63 and 64: látjuk, majd a kép valóságtöre
Page 65 and 66: Jeu d’Ovide ou des Métamorphoses
Page 67 and 68: Sztereónézõk és sztereóképek.
Page 69 and 70: William Kentridge: A mérés tankö
Page 71 and 72: H A N N E L O R E C K 1) Vö. Lewis
Page 73 and 74: 6) Jurgis Baltrušaitis: Der Spiege
Page 75 and 76: 9) Vö. Manfred Faßler: Im künstl
Page 77 and 78:
14) Jacques Lacan: Vom Blick als Ob
Page 79 and 80:
Mischa Kuball: Át a nagy üvegen,
Page 81 and 82:
Boszorkánytükör, Franciaország,
Page 83 and 84:
Metamorfózis-masina, Athanasius Ki
Page 85 and 86:
H E L G A L U T Z 1) Abdelhamid Sab
Page 87 and 88:
10) Erwin Panofsky: Early Netherlan
Page 89 and 90:
16) Lacan: i. m. 101. o. 17) Lacan:
Page 91 and 92:
Pipilotti Rist: A Te ûrkabinod, 20
Page 93 and 94:
Roland Stratmann: Upside Down - Ül
Page 95 and 96:
Kõ-abc, antropomorf táj, camera o
Page 97 and 98:
Elsõ publikált ábrázolás egy c
Page 99 and 100:
Rajzolás a camera obscurában napm
Page 101 and 102:
P E T E R N Á K M I K L Ó S A nag
Page 103 and 104:
9) On a Peculiar Class of Optical D
Page 105 and 106:
egy látogató vehet kézbe, rejti
Page 107 and 108:
Szegedy-Maszák Zoltán: Vizuális
Page 109:
Erdély Miklós Azonosításelméle
Page 112 and 113:
Erdély Miklós: Fotósorozat az Is
Page 114 and 115:
Nemsokkal Neuwied után a kérlelhe
Page 116 and 117:
Fotóképeslap, dátum nélkül. Is
Page 118 and 119:
Ismeretlen, 1912 körül Stanis³aw
Page 120 and 121:
egy kis háromszögletű asztal ál
Page 122 and 123:
Frekvenciaképek E tükörfotók el
Page 124 and 125:
Állóképek Werner Nekes Media Mag
Page 126 and 127:
Perszisztencia-jelenségre alapuló
Page 128 and 129:
M E D I A M A G I C A lencsékkel v
Page 130 and 131:
M E D I A M A G I C A A mozi fenteb
Page 132 and 133:
Zoetrop vagy Csodadob. Franciaorsz
Page 134 and 135:
M E D I A M A G I C A tehát egyfel
Page 136 and 137:
Ábra utókép-hatás kiváltásár
Page 138 and 139:
D e n n i s A d a m s 1949-ben szü
Page 140 and 141:
S e r g i o B e l i n c h ó n 1971
Page 142 and 143:
C s ö r g ő A t t i l a 1965-ben
Page 144 and 145:
S e b a s t i á n D í a z M o r a
Page 146 and 147:
E r d é l y M i k l ó s 1928-1986
Page 148 and 149:
F e r n e z e l y i M á r t o n é
Page 150 and 151:
R o d n e y G r a h a m 1949-ben sz
Page 152 and 153:
M a r g a r e t e H a h n e r 1960-
Page 154 and 155:
Wi l l i a m K e n t r i d g e 1955
Page 156 and 157:
R a c h e l K h e d o o r i 1964-be
Page 158 and 159:
M i s c h a K u b a l l Szül. 1959
Page 160 and 161:
L e n d v a i Á d á m 1974-ben sz
Page 162:
M a u r e r D ó r a Született 193
Page 165 and 166:
K a t h a r i n a M e l d n e r 194
Page 167 and 168:
D o r e O . 1946-ban született, M
Page 169 and 170:
sematizmus „centrumpontra” kifu
Page 171 and 172:
H e r m a n n P i t z 1956-ban szü
Page 173 and 174:
Egy konfliktus már rég elmúlt, 2
Page 175 and 176:
P i p i l o t t i R i s t 1962-ben
Page 177 and 178:
T h o m a s R u f f 1958-ban szüle
Page 179 and 180:
Az Every Building on the Sunset Str
Page 181 and 182:
N i c o l a s S c h ö f f e r 1912
Page 183 and 184:
R o b e r t S m i t h s o n 1938-19
Page 185 and 186:
A Deseo című sorozatból, 2005/06
Page 187 and 188:
műveletlen népséggel, azonnal or
Page 189 and 190:
K a r a Wa l k e r 1969-ben szület
Page 191 and 192:
A két kép puszta híradás, a val
Page 193 and 194:
Werner Nekes Az optikai médiumok g
Page 195 and 196:
B i o s z k ó p (gr.-lat.: bio =
Page 197 and 198:
fejlesztette ki. Egy fogantyúra sz
Page 199 and 200:
kronofotografikus eljárásban is.
Page 201 and 202:
évvel később, New Yorkban alapí
Page 203 and 204:
együtt ábrázolja őket, példáu
Page 205 and 206:
A K Ö T E T S Z E R Z Ő I N I K E
Page 207 and 208:
Museum für Gegenwartskunst Siegen
show all

Pillanatgépek és tekintetporlasztók - C3

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?