You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
L Á T V Á N Y V I S Z O N Y O K<br />
I I I . R É S Z, V . F E J E Z E T / X X . K É R D É S<br />
Mi lehet az oka vagy fizikai term<strong>és</strong>zete a szem szerkezetének <strong>és</strong> egyes r<strong>és</strong>zeiének?<br />
[...] A filozófusoknak mindezzel együtt alapvetõ igazságként kellene elkönyvelniük, hogy Isten <strong>és</strong> a term<strong>és</strong>zet<br />
semmit nem tesz hiábavalóan, miként a fizikus feladata is az, hogy a term<strong>és</strong>zeti jelenségek alapját képezõ okokat<br />
feltárja, erre látszik felszólítani bennünket a másik szöveg is, <strong>és</strong> értelmünket arra látszik buzdítani, hogy Isten<br />
csodáit szemügyre vegyük, amint az Ezra IV. könyvében, 4. fej., 27 sor, áll: „Ha több k<strong>és</strong>ztet<strong>és</strong> volna benned a kutatásra,<br />
gyakrabban csodálkoznál.“ Ennek az idézetnek a nyomán úgy hiszem, hogy szabad <strong>és</strong> megengedett a szem<br />
belsejéig elõrehatolnom, s ebbõl következtetve a bámulatos tökéletesség alapját képezõ okokat megfejtenem.<br />
Eg<strong>és</strong>z bizonyosan megengedett, hogy gyakrabban csodálkozzunk, <strong>és</strong> ahányszor csak ez a képesség megfejt<strong>és</strong><br />
közben elõáll, csodálatra méltót lássunk, a szem r<strong>és</strong>zeinek szerkezete pedig mindenestül csodálni való, mert Isten<br />
mindenható keze olyan harmonikusan, olyan mesterien alakította ki õket, hogy semmi fölösleges, semmi helytelen,<br />
semmi hívságos vagy alantas nincs bennük – így pedig céljukra (mely egyes-egyedül abban áll, hogy a szemlélet<br />
által elénk táruló dolgok mindegyikét érzékileg <strong>és</strong>zleljük) a lehetõ legalkalmasabbak. [Széljegyzet az 1. bekezd<strong>és</strong>hez:<br />
A szem szerkezetének tökéletessége]<br />
Amirõl ugyanis különös ámulattal beszélek, az a tárgyak csudálatos összeköttet<strong>és</strong>e a látás képességével; azt firtatom,<br />
ami emberi értelemmel alig felfogható, a tárgyak által létrehozott nézetek továbbhatolását egy átlátszó<br />
közegen át; ilymód képes ugyanis bármely tetszõleges pont a tárgy által létrehozott nézetek milliói <strong>és</strong> milliói közül<br />
sugarait akár a távoli, akár a közeli közeg egyes pontjaiba elvezetni, amelyekhez azok visszavezettettek, s ameddig<br />
ez a pont minden irányban terjed, amiként a szétszórt sugarakat a középpontból a kerületig, a tevékenység szférájába<br />
eljuttatni. Emiatt van, hogy ezer meg ezer pontból, a nézeteknek a tárgyból kiinduló sugarai közül az átlátszó<br />
közeg egyes pontjaiban alig néhány metszi egymást, amikor egymáshoz közel érnek, egyszersmind mégis egy véggé<br />
verõdnek össze ugyanott. És emiatt van, hogy a tárgyak nézetei mindenütt láthatóvá tehetõk.<br />
[Széljegyzet a 2. bekezd<strong>és</strong>hez: A látható dolgok nézeteinek bámulatos továbbhatolása]<br />
Legyen adott A B tárgy, egy leget hasító sárkány, amelyhez száz nézet-pontot rendeltünk hozzá: rajta kívül azonban<br />
az eg<strong>és</strong>z átlátszó közegben sok millió pont van, melyek közül az ábrán csupán négy – pl. C, D, E, F – adott, amelyekhez<br />
az A <strong>és</strong> B közötti száz pont mindegyikébõl egyenesek húzhatók, úgy a nézetek sugarai is tovább hatolnak<br />
az átlátszó közeg valamennyi pontjába, <strong>és</strong> legyenek bár végtelen sokan, azért hozzárendelhetõk. De egyesüljenek<br />
a sugarak a közegben bárhogyan is, ha a sugarak az A B tárgy ennyi meg ennyi pontjából indulnak ki, a mellékelt<br />
ábrából elégségesen összerakható a tárgy.<br />
Amit az imént a nézeteknek a levegõ átlátszó közegén való áthatolásáról mondtunk, ugyanaz elmondható magának<br />
a szemnek a folyadékáról is, hisz ez ugyancsak átlátszó. Ekképp pedig a tárgy által létrehozott nézetek valamennyi<br />
pontja úgy viheti át a sugarakat a szem egy bizonyos felületére, ahogyan bármely folyadék pontjai képesek az<br />
átvitelre, amelyek a bennük keletkezõ fénytör<strong>és</strong> révén mégis összeállnak a szaruhártyán, s ott a tárgy tökéletes<br />
képmását jelenítik meg. Így sugárzik A B C tárgy a maga egyes pontjaiból (amelyek közül az ábrán három, tehát A B C<br />
van hozzárendelve) <strong>és</strong> küldi a nézeteket a térbe bárhová: azok a sugarak pedig, amelyek a D E F H I G szemben<br />
találkoznak, s kivált a D E F folyadékon áthatolnak – miként azok a sugarak, amelyek a tárgynak ugyanabból a pontjából<br />
áramlottak ki –, az áthatolandó folyadékban keletkezõ fénytör<strong>és</strong> folytán a szaruhártya bizonyos pontjain összeillesztõdnek<br />
<strong>és</strong> egyesülnek. Ugyanígy képes A pont a tér bármely irányába sugarakat küldeni; ám azokat a sugarakat,<br />
amelyeket ez a pont rézsút közvetlenül a D E F felületre küld, a szem a szaruhártya H pontján gyûjti össze: azok<br />
a pontok viszont, amelyek B pontból indulnak ki, a szaruhártya I pontján gyûlnek össze, azok pedig, amelyek C-bõl<br />
indulnak ki, G pontban. Ezért a szem vagy L, M, K, N-be, vagy O-ba fog átvinni, vagy bármely más ponton, ahová<br />
a tárgyból egyenesek húzhatók; mivel ugyanazokból az egyes pontokból, amint az ábra mutatja, hasonló módon<br />
találkozhatnak össze a minden irányba továbbhaladó sugarak, a szem viszontag a fénytör<strong>és</strong> révén éles képmássá<br />
illeszti össze a szaruhártyán a tárgy egyes pontjaiból kiinduló <strong>és</strong> általa befogadott sugarakat. Ilymód kellõképp<br />
nyilvánvaló, miként képesek különbözõ szemek vagy ugyanaz a szem is, különbözõ pontokon <strong>és</strong> távolságokban<br />
elhelyezve, mégis mindig ugyanazt a tárgyat megpillantani. [Széljegyzet a 4. bekezd<strong>és</strong>hez: Alkalmazás a szemre]<br />
Johannis Zahn: Oculus Artificialis Teledioptricus. Nürnberg 1702, 209. o. Eva Maria Mateo Decabo német fordítása nyomán (AL)<br />
26
Change language