You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
17) Jacques Lacan: Le seminaire de Jaques<br />
Lacan. Texte etabli par Jaques Alain Miller.<br />
Livre XI, Les quatre concepts fondamentaux<br />
de la psychanalyse. Paris 1964. (Német<br />
kiadása: Das Seminar. Die vier Grundbegriffe<br />
der Psychoanalyse. Ford. Norbert Haas.<br />
Buch XI, Weinheim/Berlin 1996, 93. o.)<br />
18) Gustave Courbet: L’origine du monde,<br />
1866. A kép Khalil Bey egyiptomi diplomata<br />
megrendel<strong>és</strong>ére k<strong>és</strong>zült, 1955-től Jacques<br />
Lacan birtokában volt, 1995 óta pedig a párizsi<br />
Musee d'Orsay-ban látható. Éppen ezt<br />
az erotikus festő-modell konstellációt dolgozza<br />
fel Werner Nekes Der Tag des Malers<br />
című filmjében (1997), s ennek során Dürer<br />
<strong>és</strong> Courbet, az impresszionisták <strong>és</strong> Matisse,<br />
Man Ray <strong>és</strong> Duchamp képi leleményeit<br />
idézi meg. A filmrendező szűrőkön <strong>és</strong> rasztereken<br />
keresztül nézi a meztelen női modellt,<br />
amely tükröz<strong>és</strong>ek <strong>és</strong> különböző elidegenít<strong>és</strong>i<br />
technikák révén hol ornamentális,<br />
hol monstruózus, a lencséhez eg<strong>és</strong>zen<br />
közel hatoló tárggyá válik. A filmrendező<br />
voyeurista pozíciója így a film<br />
nézőjére is átvivődik.<br />
azonban akkor a legnyilvánvalóbb, ha az ábrázolás tárgya egy r<strong>és</strong>zletekkel zsúfolt<br />
belső tér. Erre példa a Pokolbéli korcsolyázók abszurd diablerie-je (Patineures de l'enfer,<br />
1870 k.): a hemzsegő ördögfiókák <strong>és</strong> csontvázak pirosan izzó szemei úgy ugrándoznak<br />
a különböző síkokon, mint szentjánosbogarak az éjszakában. A dél-afrikai William<br />
Kentridge sztereometszeteit ugyanilyen zsúfolt r<strong>és</strong>zletgazdagság jellemzi. Sztereoszkópikus<br />
képeinek 2007-es sorozatához egy színpad szolgál alapul, amely Dürer szemléltető<br />
kamráira emlékeztet – mint amilyen a Lantrajzolóé az 1525-ös Underweysung<br />
der Messung-ból. És ezzel még mindig nincs vége az utalásoknak. Kentridge egyik<br />
sztereoképének Etant donn<strong>és</strong> a címe, ezzel pedig Duchamp egyik művére utal, amely<br />
a küszöbök sokaságával konfrontálja a tekintetet. A fekvő nőalakban ráadásul a fentebb<br />
taglalt Dürer-kép, az Aktrajzoló visszatükröződ<strong>és</strong>ére ismerhetünk.<br />
Kentridge sztereoszínpada sematikus r<strong>és</strong>zletek gyűjteménye. A női alak kartonból<br />
kivágott sablon, jelz<strong>és</strong>szerű karjainak kéz nélkül kell boldogulniuk, dús combjai lábfej<br />
nélkül érnek véget. Ám mint a 19. század erotikus képein, a női akt itt is tekintetet kap,<br />
a nő kitekint a képből. Dürernél a nő nem néz sehova, tekintete magába fordul.<br />
Kentridge-nél a műv<strong>és</strong>z kétszeresen is helyet kap a képen. A műv<strong>és</strong>z férfikoponyája<br />
testetlenül, az aszketikus kiaszottság <strong>és</strong> elveszettség állapotában függ a látóterét szabályozó<br />
rács mögött. Nem meri felemelni a tekintetét. A test nélküli műv<strong>és</strong>z fáradt<br />
kellék. Rácsok mögül néz a nő lábai közé, <strong>és</strong> ekképp mintha minden rálátását elveszítette<br />
volna. Amint Jacques Lacan megállapítja, a „kapucskán” néz be17 , a tárgy <strong>és</strong><br />
nézője közötti projekciós sík <strong>és</strong> a néző tekintete „a világ eredetére” szűkül be18 .<br />
Kentridge ugyanilyen testetlen, ellenkező irányba fordított önarcképe a hátsó falon<br />
nagyjából a tér eny<strong>és</strong>zpontján van kifüggesztve. A műv<strong>és</strong>z meg van kettőzve, mint<br />
Kentridge filmjeiben, itt is két protagonistával állunk szemben, akik ugyanazért<br />
a nőért versengenek. Emez pedig már csak méreténél fogva is uralja a teret.<br />
Kentridge-dzsel a női akt oldalán állunk, ezt jelzi a rácskeret iránya. Ha a keret<br />
felső <strong>és</strong> alsó szélét meghosszabbítjuk, a felső vonal áthalad Kentridge arcképén, <strong>és</strong><br />
a nő arcán találkozik az alsó vonallal. Az összeköttet<strong>és</strong> így nem dualisztikus szembenállás,<br />
a szereplők egy térben jelennek meg. Kentridge „larder”-nek, azaz él<strong>és</strong>kamrának<br />
nevezi ezt a dobozteret, amely voltaképpen a műv<strong>és</strong>zettörténet él<strong>és</strong>kamrája,<br />
amelyből a műv<strong>és</strong>z a művéhez szükséges „hozzávalókat”, a nyelvi <strong>és</strong> képi építőelemeket<br />
<strong>és</strong> díszleteket komponálja. Modell <strong>és</strong> műv<strong>és</strong>z egyformán a cella foglyai. Azt pedig,<br />
hogy itt személyes ügyről van szó, a berendez<strong>és</strong> konstellációja kanalizálja. Hisz azáltal,<br />
hogy nézőként eg<strong>és</strong>zen közel kell mennünk a sztereoszkópikus k<strong>és</strong>zülékhez, ha bármit<br />
látni akarunk, explicit voyeurré válunk. A látás tere kvázi privatizált: egyszerre mindig<br />
csak egy néző tud a k<strong>és</strong>zülékbe nézni, e kizárólagosság révén pedig úgy éli meg az<br />
ott látottakat, mint csak neki megszellőztetett titkot.<br />
Kentridge sztereoképe már címével is a műv<strong>és</strong>zettörténet egy másik kulcsfontosságú<br />
művére, Marcel Duchamp Etant donn<strong>és</strong>-jára utal (Etant donn<strong>és</strong>: 1. La Chute d'Eau,<br />
2. Le Gaz d'Eclairage (Adva van...: 1. A vízes<strong>és</strong>, 2. A gázlámpa, 1946–1966). Itt is közel<br />
kell mennünk, hogy a nyers faajtóba vágott két lyukon át szemügyre vehessük a jelenetet.<br />
A kukucskáló nyílásokkal ellátott ajtó sorompóként szolgál. Mind a két szemnek<br />
fúrtak egy-egy lyukat az ajtóba, ez pedig azt sugallja, hogy sztereoszkópikus képpel<br />
van dolgunk. Az ajtó mögött második küszöbként áttört téglafal következik. Az áttört<br />
falon keresztül végül egy rőzsére fektetett női testre látunk. A teret uraló elem Duchampnál<br />
is a női akt. Ám az akt teste – amely anyagai, a pirosra festett bőr miatt protézisszerű<br />
hatást kelt – a néző látószögéből legalábbis fejetlennek látszik.<br />
17
Change language