Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
William Kentridge:<br />
A mér<strong>és</strong> tankönyvébõl<br />
(Underweysung der<br />
Messung: Étant donn<strong>és</strong>,<br />
2007; Larder, 2007)<br />
L Á T V Á N Y V I S Z O N Y O K<br />
Dürernél a két alak kapcsolatát távolság <strong>és</strong><br />
elválasztottság jellemzi. Ezt a szakadékot az<br />
irányított tekintet hidalja át: a konstelláció két<br />
pólusa egyformán alá van vetve neki. Mind<br />
a kettőnek meg kell őriznie pozícióját a kép<br />
stabilitásához. Ha azt akarjuk, hogy a racionalizált<br />
tekintet rendezze el a világot, monofokális<br />
irányultságra, ezzel pedig vonalperspektívára<br />
van szükségünk. A világ egyenesvonalú<br />
ábrázolása csak a zavaró r<strong>és</strong>zletek<br />
kiiktatásának, az egyetlen nézőpontra való<br />
redukciónak a talaján lehetséges. Ebből a küklopszi<br />
szemből indul ki a látógúla, amely<br />
átszeli a képsíkot mint felületet. A perspektíva<br />
ennyiben a monoteista <strong>és</strong> abszolutisztikus<br />
hatalom leképez<strong>és</strong>e is – egy hierarchikusan<br />
építkező világképnek felel meg, ennélfogva<br />
pedig szimbolikus tekintély. 15<br />
Nézetek<br />
Az ember azonban két szemmel van fölvértezve. Mi történik, ha a képzőműv<strong>és</strong>z<br />
figyelembe veszi ezt? (Erről lásd Peter Bexte <strong>és</strong> Michael Mayer szövegét, katalógusunkban<br />
a 29. <strong>és</strong> 37. oldalon)<br />
Ilyen, az ember kétszeműségére épülő tekintetgép a sztereoszkóp. Mint arról Jonathan<br />
Crary16 beszámol, a sztereoszkóp szorosan kapcsolódik a fiziológiához <strong>és</strong> a szubjektív<br />
látás kutatásához, valamint a néz<strong>és</strong> 1830 körül végbement, átfogó átalakulásához.<br />
A sztereoszkóp ugyanis azon a felismer<strong>és</strong>en alapszik, hogy az érzéki tapasztalat alapvetően<br />
a különbségek megragadásából áll. Az egy nézőpont kioltását jelzi, <strong>és</strong> tagadja<br />
a homogén metrikus teret. Ennyiben a „középpontalanított” nézőt intézményesíti.<br />
Míg a középpontos perspektíva esetében a műv<strong>és</strong>z olyan képekkel vagy objektumokkal<br />
operál, amelyeket a néző térbeli helyzetéhez viszonyítva határoz meg, a sztereoszkóp<br />
esetében két nem eg<strong>és</strong>zen egyforma kép kapcsolódik össze, amelyek pozíciója az<br />
emberi test anatómiai szerkezetét utánozza. A k<strong>és</strong>zülék nyílásán át ugyanis két enyhén<br />
különböző képet látunk, s ezek annak a kivágatnak felelnek meg, amelyet egy-egy<br />
szemünkkel látnánk. Azáltal, hogy egyik <strong>és</strong> másik szemünket egyidejűleg egy-egy<br />
képre szegezzük, átfed<strong>és</strong> jön létre. A térbeli benyomás akkor születik meg, amikor az<br />
optikai tengelyek gyors egymásutánban egyesítik a két kép hasonló pontjait, <strong>és</strong> ekképp<br />
kiegyenlítik azok különbségeit, állapította meg 1856-ban Sir David Brewster fizikus,<br />
a optikai sztereoszkóp feltalálója. A sík kép ezáltal a tulajdonképpeni képsík <strong>és</strong><br />
a néző szeme között lebegő térbeli képként, illúzióként jelenik meg. Ezt a jelenséget<br />
a képek közötti távolság teszi lehetővé, <strong>és</strong> mint Dürernél, itt is csak egy imaginárius<br />
közegben születik meg a kép. (A sztereoszkópról lásd Eva Schmidt szövegét, katalógusunkban<br />
a 59. oldalon).<br />
A 19. században különösen kedveltek voltak az erotikus jeleneteket ábrázoló sztereoképek.<br />
Vonzerejük abban rejlik, hogy a képi tartalmak a harmadik dimenzióba átemelve<br />
nemcsak naturalisztikusak, de szinte kézzelfoghatóan közeliek is. A sztereoszkóp-hatás<br />
15) Vö. Erwin Panofsky: Die Perspektive als<br />
symbolische Form. In: Deutschsprachige<br />
Aufsätze. Szerk. Karen Michels–Martin<br />
Warnke. 2. k. Berlin 1998, 664-757. o. (magyar<br />
kiadása: A perspektíva mint „szimbolikus<br />
forma”. Ford. Tellér Gyula. In: A jelent<strong>és</strong><br />
a vizuális műv<strong>és</strong>zetekben. Budapest<br />
1984, 170-248.), ill. Panofsky koncepciójának<br />
kritikáját: Jean-Louis Deotte: L’epoque<br />
de l’appareil perspectif. Brunelleschi,<br />
Machiavel, Descartes. Paris 2001.<br />
16) Jonathan Crary: Techniques of the Observer.<br />
On Vision and Modernity in the<br />
Nineteenth Century. New York 1992. (Magyar<br />
kiadása: A megfigyelő módszerei. Ford.<br />
Lukács Ágnes. Budapest 1999.)<br />
16
Change language