You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
C s á s z á r i G á b o r<br />
1959-ben született, Hamburgban él.<br />
http://jnocook.net/folyamat/index.htm<br />
Irodalom: Peternák Miklós: Az idő fényképe. In: A műv<strong>és</strong>zeten túl. Szerk. Peter Weibel.<br />
Kortárs Műv<strong>és</strong>zeti Múzeum – Ludwig Múzeum / <strong>C3</strong> Kulturális <strong>és</strong> Kommunikációs Központ. Budapest, 1999.<br />
Az idő fényképe, 1985<br />
Képeslap, 7,5x28 cm<br />
Werner Nekes Gyűjtemény<br />
Kép a Polifónia-katalógusból, 1993<br />
A r<strong>és</strong>kamerát nagy világversenyeken<br />
legalább 1948 óta használják annak<br />
megtámadhatatlan elbírálására, hogy<br />
ki volt a „leggyorsabb”. Újdonsága<br />
nemcsak az, hogy itt a képk<strong>és</strong>zítő<br />
eszköz valós r<strong>és</strong>ze egy óra is (tehát<br />
mintegy „méri” a leképzett idejét,<br />
sajátos módon persze), hanem hogy<br />
fotografikus technológiával előálló,<br />
de folyamatos képről van szó.<br />
A r<strong>és</strong>kamerában egy folytonosan<br />
mozgó, normál (35mm-es) filmszalag<br />
van. A hagyományos filmkamera<br />
állóképek sorozatát k<strong>és</strong>zíti, benne<br />
a film csak akkor mozog „folyamatosan”,<br />
mikor továbbítódik, vagyis<br />
amikor éppen nem k<strong>és</strong>zül kép.Afilmszalag<br />
itt, a célfotó-kameránál a képk<strong>és</strong>zít<strong>és</strong> alatt előrehalad, miközben egy keskeny r<strong>és</strong>en, nyíláson át kap fényt<br />
– amit általában a célszalagnak vagy célvonalnak feleltetnek meg – vagyis a végső fotókép mintegy e keskeny<br />
vonalakból képződik, tevődik össze. Mivel a folyamatosan mozgó film új <strong>és</strong> új r<strong>és</strong>ze kerül a r<strong>és</strong>en át érkező fénnyel<br />
(a külvilággal) kontaktusba, s mivel közben az idő is „telik”, nyilvánvalóan más <strong>és</strong> más elemek kerülhetnek rögzít<strong>és</strong>re.<br />
Fentiek következtében mindaz, ami az objektív vonalában megáll, „eltűnik”, pontosabban horizontális sávvá, csíkká<br />
válik, s mindaz, ami mozog, állókép fomájában a képre íródik, abban a sorrendben, ahogy a rögzít<strong>és</strong> (érzékel<strong>és</strong>) vonalán<br />
áthalad. A képi megjelen<strong>és</strong> formáját a leképzendő saját sebességének <strong>és</strong> a kamerában mozgó film sebességének<br />
a viszonya pontosan megadja, amennyiben a r<strong>és</strong>kamera a célvonalon áll. Ha a kamera is megmozdul term<strong>és</strong>zetesen<br />
más a helyzet: ilyen képeket először Császári Gábor k<strong>és</strong>zített az 1980-as évek végén.<br />
Az álló r<strong>és</strong>kameránál a film folyamatos mozgása miatt a k<strong>és</strong>zülő kép haladási iránya az idő iránya. A gép órája<br />
a sebességviszonyok s a szokott időmúlás arányában rendre a filmre írja azokat az időpontokat, amikor az adott filmsáv<br />
a cél/fény-vonallal kontaktusba került, vagyis a leképz<strong>és</strong> idősorozatát. Így a kép dimenziója ebben az irányban idő:<br />
a kép megmondja, mi mikor történt a „nézővonalon”, vagyis ahhoz a helyhez viszonyítva, amit a kamera optikája látott.<br />
A másik képadat, tengely pedig a térbeli arány, másként az érzékelt dolog, személy helyének <strong>és</strong> a kamera távolságának<br />
a viszonya. Mondható, hogy a r<strong>és</strong>kamera az első olyan eszköz, melynek segítségével tér <strong>és</strong> idő viszonyát érzékelni<br />
tudjuk, e viszonyt képként átírva érzékeink számára felfoghatóvá, láthatóvá tehetjük. PM<br />
141
Change language