Pillanatgépek és tekintetporlasztók - C3

More documents

Recommendations

Info

S e r g i o B e l i n c h ó n 1971-ben született, Berlinben él. www.sergiobelinchon.com Shadows (Árnyékok), 2004 Videofilm DVD-n, 2 perc 8 másodperc, loopolt, hang A művész és az Invaliden I Galerie (Berlin) tulajdona Hektikus esti hangulat – rush hour: egy nagyvárosi téren árnyak futnak ide-oda. Egy zúgó sound hajtja őket. Először arra gondolunk, a lemenő nap ferdén beeső ellenfényében emberi sziluetteket látunk, amelyek maguk vezetik árnyékaikat. Az árnyakat az árnyékot vető háromdimenziós testekről emlékezetünkben elraktározott tapasztalatok nyomán értelmezzük. Ez a besorolás azonban nem tartható, hiszen úgy tűnik, az árnyékok viszik magukkal a töredékes embereket, némelyik pedig mintha teljesen önállósulna. Ez kifordítja Chamisso Peter Schlemihljét, aki, miután árnyékát eladta az ördögnek, gazdag lesz ugyan, de menekülnie kell a nappali világosság elől, nehogy felkeltse az emberek gyanakvását. Belinchón videójában a leválasztott árnyékok folyton-folyvást különböző céljaik felé törnek. Eközben az ezüstösen csillámló aszfalt vetítősíkja a magasra helyezett kamera révén mintha felborulni látszana. A vetett árnyékok valóban úgy jelennek meg, mint „lyukak a fényben” (Claude-Nicolas Lecat). Futásuk közben eltorzulnak, átmetsződnek, a tér ezáltal hol előre, hol hátra billen. Efemer megjelenésük ellenére, zárt feketeségük miatt az árnyékok tömbszerűnek tűnnek. A zártság és az emberi árnyékra emlékeztető jelleg a festészet ősképeivé teszi őket. Plinius beszámolt egy ifjú nőről, aki távollévő kedvesét a falon körülrajzolt árnykép segítségével tartott jelszerű közelségben, s ezzel a festészet antik eredetmítoszát alapozta meg. NB K I Á L L Í T Ó M Ű V É S Z E K 140
C s á s z á r i G á b o r 1959-ben született, Hamburgban él. http://jnocook.net/folyamat/index.htm Irodalom: Peternák Miklós: Az idő fényképe. In: A művészeten túl. Szerk. Peter Weibel. Kortárs Művészeti Múzeum – Ludwig Múzeum / C3 Kulturális és Kommunikációs Központ. Budapest, 1999. Az idő fényképe, 1985 Képeslap, 7,5x28 cm Werner Nekes Gyűjtemény Kép a Polifónia-katalógusból, 1993 A réskamerát nagy világversenyeken legalább 1948 óta használják annak megtámadhatatlan elbírálására, hogy ki volt a „leggyorsabb”. Újdonsága nemcsak az, hogy itt a képkészítő eszköz valós része egy óra is (tehát mintegy „méri” a leképzett idejét, sajátos módon persze), hanem hogy fotografikus technológiával előálló, de folyamatos képről van szó. A réskamerában egy folytonosan mozgó, normál (35mm-es) filmszalag van. A hagyományos filmkamera állóképek sorozatát készíti, benne a film csak akkor mozog „folyamatosan”, mikor továbbítódik, vagyis amikor éppen nem készül kép.Afilmszalag itt, a célfotó-kameránál a képkészítés alatt előrehalad, miközben egy keskeny résen, nyíláson át kap fényt – amit általában a célszalagnak vagy célvonalnak feleltetnek meg – vagyis a végső fotókép mintegy e keskeny vonalakból képződik, tevődik össze. Mivel a folyamatosan mozgó film új és új része kerül a résen át érkező fénnyel (a külvilággal) kontaktusba, s mivel közben az idő is „telik”, nyilvánvalóan más és más elemek kerülhetnek rögzítésre. Fentiek következtében mindaz, ami az objektív vonalában megáll, „eltűnik”, pontosabban horizontális sávvá, csíkká válik, s mindaz, ami mozog, állókép fomájában a képre íródik, abban a sorrendben, ahogy a rögzítés (érzékelés) vonalán áthalad. A képi megjelenés formáját a leképzendő saját sebességének és a kamerában mozgó film sebességének a viszonya pontosan megadja, amennyiben a réskamera a célvonalon áll. Ha a kamera is megmozdul természetesen más a helyzet: ilyen képeket először Császári Gábor készített az 1980-as évek végén. Az álló réskameránál a film folyamatos mozgása miatt a készülő kép haladási iránya az idő iránya. A gép órája a sebességviszonyok s a szokott időmúlás arányában rendre a filmre írja azokat az időpontokat, amikor az adott filmsáv a cél/fény-vonallal kontaktusba került, vagyis a leképzés idősorozatát. Így a kép dimenziója ebben az irányban idő: a kép megmondja, mi mikor történt a „nézővonalon”, vagyis ahhoz a helyhez viszonyítva, amit a kamera optikája látott. A másik képadat, tengely pedig a térbeli arány, másként az érzékelt dolog, személy helyének és a kamera távolságának a viszonya. Mondható, hogy a réskamera az első olyan eszköz, melynek segítségével tér és idő viszonyát érzékelni tudjuk, e viszonyt képként átírva érzékeink számára felfoghatóvá, láthatóvá tehetjük. PM 141
Page 1 and 2:
Olafur Eliasson: Árnyékvetítõ l
Page 3 and 4:
P I L L A N A T G É P E K M Á Q U
Page 5 and 6:
101 117 125 137 193 205 206 Interva
Page 7 and 8:
E L Ő S Z Ó A Pillanatgépek-kiá
Page 9 and 10:
Sébastien Leclerc: A tudományok
Page 11 and 12:
N I K E B Ä T Z N E R * Blickmasch
Page 13 and 14:
3) Ezt a jelenséget már a kínai
Page 15 and 16:
11) Maurice Merleau-Ponty: L'oeil e
Page 17 and 18:
17) Jacques Lacan: Le seminaire de
Page 19 and 20:
a végsőkig éleződik. A látván
Page 21 and 22:
Haus-Rucker-Co: Tekintetporlasztó
Page 23 and 24:
Éhség õt onnan, nyugalomnak vág
Page 25 and 26:
A perspektíva szabálya, képtábl
Page 27 and 28:
... bárhova is vetjük szemeinket,
Page 29 and 30:
P E T E R B E X T E 1) Pietro Accol
Page 31 and 32:
4) „O marvellous necessity […]
Page 33 and 34:
11) Zahn 1702, 648. o.-tól (lásd
Page 35 and 36:
Giulio Paolini: Immacolata Concezio
Page 37 and 38:
M I C H A E L M AY E R 1.) Martin H
Page 39 and 40:
12.) Johann Wolfgang von Goethe: We
Page 41 and 42:
23.) Déotte 2006, 11. 24.) Déotte
Page 43 and 44:
Stratmann rögzíti a képen a kép
Page 45 and 46:
Az emberi bõr anamorfikus képe. J
Page 47 and 48:
R O B E R T O C A S AT I Az árnyé
Page 49 and 50:
2.) Vö.: Lotte Reiniger, Carl Koch
Page 51 and 52:
7.) Ld. Regina Silveira munkáját.
Page 53 and 54:
Sergio Belinchón: Árnyékok, vide
Page 55 and 56:
Tim Noble & Sue Webster: Pörgõ fe
Page 57 and 58:
Eulália Valldosera: Az anya kultus
Page 59 and 60:
E VA S C H M I D T 1.) Jean-Louis C
Page 61 and 62:
tudós, Joseph Plateau (1803-1883)
Page 63 and 64:
látjuk, majd a kép valóságtöre
Page 65 and 66:
Jeu d’Ovide ou des Métamorphoses
Page 67 and 68:
Sztereónézõk és sztereóképek.
Page 69 and 70:
William Kentridge: A mérés tankö
Page 71 and 72:
H A N N E L O R E C K 1) Vö. Lewis
Page 73 and 74:
6) Jurgis Baltrušaitis: Der Spiege
Page 75 and 76:
9) Vö. Manfred Faßler: Im künstl
Page 77 and 78:
14) Jacques Lacan: Vom Blick als Ob
Page 79 and 80:
Mischa Kuball: Át a nagy üvegen,
Page 81 and 82:
Boszorkánytükör, Franciaország,
Page 83 and 84:
Metamorfózis-masina, Athanasius Ki
Page 85 and 86:
H E L G A L U T Z 1) Abdelhamid Sab
Page 87 and 88:
10) Erwin Panofsky: Early Netherlan
Page 89 and 90: 16) Lacan: i. m. 101. o. 17) Lacan:
Page 91 and 92: Pipilotti Rist: A Te ûrkabinod, 20
Page 93 and 94: Roland Stratmann: Upside Down - Ül
Page 95 and 96: Kõ-abc, antropomorf táj, camera o
Page 97 and 98: Elsõ publikált ábrázolás egy c
Page 99 and 100: Rajzolás a camera obscurában napm
Page 101 and 102: P E T E R N Á K M I K L Ó S A nag
Page 103 and 104: 9) On a Peculiar Class of Optical D
Page 105 and 106: egy látogató vehet kézbe, rejti
Page 107 and 108: Szegedy-Maszák Zoltán: Vizuális
Page 109: Erdély Miklós Azonosításelméle
Page 112 and 113: Erdély Miklós: Fotósorozat az Is
Page 114 and 115: Nemsokkal Neuwied után a kérlelhe
Page 116 and 117: Fotóképeslap, dátum nélkül. Is
Page 118 and 119: Ismeretlen, 1912 körül Stanis³aw
Page 120 and 121: egy kis háromszögletű asztal ál
Page 122 and 123: Frekvenciaképek E tükörfotók el
Page 124 and 125: Állóképek Werner Nekes Media Mag
Page 126 and 127: Perszisztencia-jelenségre alapuló
Page 128 and 129: M E D I A M A G I C A lencsékkel v
Page 130 and 131: M E D I A M A G I C A A mozi fenteb
Page 132 and 133: Zoetrop vagy Csodadob. Franciaorsz
Page 134 and 135: M E D I A M A G I C A tehát egyfel
Page 136 and 137: Ábra utókép-hatás kiváltásár
Page 138 and 139: D e n n i s A d a m s 1949-ben szü
Page 142 and 143: C s ö r g ő A t t i l a 1965-ben
Page 144 and 145: S e b a s t i á n D í a z M o r a
Page 146 and 147: E r d é l y M i k l ó s 1928-1986
Page 148 and 149: F e r n e z e l y i M á r t o n é
Page 150 and 151: R o d n e y G r a h a m 1949-ben sz
Page 152 and 153: M a r g a r e t e H a h n e r 1960-
Page 154 and 155: Wi l l i a m K e n t r i d g e 1955
Page 156 and 157: R a c h e l K h e d o o r i 1964-be
Page 158 and 159: M i s c h a K u b a l l Szül. 1959
Page 160 and 161: L e n d v a i Á d á m 1974-ben sz
Page 162: M a u r e r D ó r a Született 193
Page 165 and 166: K a t h a r i n a M e l d n e r 194
Page 167 and 168: D o r e O . 1946-ban született, M
Page 169 and 170: sematizmus „centrumpontra” kifu
Page 171 and 172: H e r m a n n P i t z 1956-ban szü
Page 173 and 174: Egy konfliktus már rég elmúlt, 2
Page 175 and 176: P i p i l o t t i R i s t 1962-ben
Page 177 and 178: T h o m a s R u f f 1958-ban szüle
Page 179 and 180: Az Every Building on the Sunset Str
Page 181 and 182: N i c o l a s S c h ö f f e r 1912
Page 183 and 184: R o b e r t S m i t h s o n 1938-19
Page 185 and 186: A Deseo című sorozatból, 2005/06
Page 187 and 188: műveletlen népséggel, azonnal or
Page 189 and 190: K a r a Wa l k e r 1969-ben szület
Page 191 and 192:
A két kép puszta híradás, a val
Page 193 and 194:
Werner Nekes Az optikai médiumok g
Page 195 and 196:
B i o s z k ó p (gr.-lat.: bio =
Page 197 and 198:
fejlesztette ki. Egy fogantyúra sz
Page 199 and 200:
kronofotografikus eljárásban is.
Page 201 and 202:
évvel később, New Yorkban alapí
Page 203 and 204:
együtt ábrázolja őket, példáu
Page 205 and 206:
A K Ö T E T S Z E R Z Ő I N I K E
Page 207 and 208:
Museum für Gegenwartskunst Siegen
show all

Pillanatgépek és tekintetporlasztók - C3

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?