Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
17) Belebte Bilder, Media Magica 3, 1995.<br />
18) Marina Warner: Camera Ludica. In: Eyes,<br />
Lies and Illusions. Kiállítási katalógus,<br />
Hayward Gallery, London 2004, 13-23.o.<br />
19) In: Warner 2004 (ld. 18. lábjegyzet).<br />
Az 1800-as években számtalan európai városban felbukkanó panorámákkal 17<br />
ugyanez a helyzet. Ezek 360 fokos szögben mutattak óriási tájképeket, k<strong>és</strong>őbb fény<strong>és</strong><br />
hangeffektusokkal is kieg<strong>és</strong>zültek, <strong>és</strong> lehetővé tették, hogy a látogató tökéletesen<br />
elmerülhessen a képben. Vagy a képet rögzítették, ekkor a néző haladt el előtte, vagy<br />
egy k<strong>és</strong>őbb kifejlesztett eljárás segítségével egy nagy mozgatható hengeren a kép<br />
siklott el a mozdulatlan néző mellett.<br />
Minden esetben három alapelemről van szó: a kép anyagáról, ami variálható <strong>és</strong><br />
cserélhető, a befogadóról, aki feldolgozza a képet, <strong>és</strong> az apparátus közvetítő mechanizmusáról,<br />
amit hordozónak nevezek, s amely az anyagnak a befogadó általi feldolgozását<br />
egyáltalán lehetővé teszi. Az apparátus technikai kifinomultságától <strong>és</strong> attól függően,<br />
hogy milyen mértékben éri el az illuzionista hatást, lényeges különbségek vannak<br />
az értelmezői pozícióban <strong>és</strong> az interpretáció lehetőségeiben. A mozgás tehát nem független,<br />
egyértelmű kategória. A mozgás maga is számtalan lehetőség eredménye, attól<br />
függően, ki vagy mi van mozgásban.<br />
A szem lát, a lélek felfog<br />
A mozi feltalálásának történetét általában a következőképpen írják le: „the successive<br />
taking of pictures of movement”. 18 Tudjuk, vagy legalább tudni véljük, e fejlőd<strong>és</strong> hol ér<br />
véget: a mai „mozi” intézményesült formájában, ami a hangosfilm létrejötte óta létezik.<br />
Tehát ha gyűjtjük az úgynevezett kinematografikus időszámítás előtti képhordozókat,<br />
úgy rangsoroljuk őket, hogy a ranglista alapján egy látszólag egyértelmű, az állóképtől<br />
a mozgóképig tartó fejlőd<strong>és</strong>t vázolhassunk fel.<br />
Werner Nekes műve ezzel szemben azt demonstrálja, hogy nincs egyetlen érvényes<br />
útvonal, amely a klasszikus mozi felfedez<strong>és</strong>ébe torkollna. Ezt a Media Magica-ciklusban<br />
bemutatott találmányok sokasága támasztja alá. A mozi mai formája Nekes meglátása<br />
szerint semmiképpen sem a fejlőd<strong>és</strong> végpontja, hanem átmeneti állapot, ami,<br />
bár dominánsnak tűnik, mégsem hivatott arra, hogy benne a képek történetének <strong>és</strong><br />
a képekhez való viszonyunknak terminus ad quem-jét lássuk.<br />
Ezt már az a tény is alátámasztja, hogy több mint harminc éve használunk olyan<br />
képhordozókat <strong>és</strong> technikai eszközöket, amelyek a legkülönbözőbb képek <strong>és</strong> hangok<br />
összekapcsolására más paradigmákat kínálnak. Ma szinte mindenütt kérd<strong>és</strong>essé válik<br />
a mozi mágiájának alapját képező illúzió. Mivel a néző egyre több válaszlehetőség<br />
között dönthet, az interpretáció újból felértékelődik. Marina Warner világossá teszi, hogy<br />
a „lélek lát elsőként, nem a szem”; mely megállapítás már René Descartes Fénytör<strong>és</strong>tan<br />
című művében is fontos szerepet játszott, új, paradox tapasztalatokat eredményez. 19<br />
Hermann Rorschach zürichi pszichiáter híres tesztje, amely azt bizonyítja, hogy a szemlélő<br />
szubjektív érzékel<strong>és</strong>én múlik, hogy az mit ismer fel egy képen, szintén ezt bizonyítja.<br />
A Werner Nekes által bemutatott történet világossá teszi, hogy egy kép interpretációjának<br />
két különböző szintje létezik. Az elsőt – ahogy arról már esett szó – az <strong>és</strong>zlel<strong>és</strong><br />
maradandósága határozza meg. A perzisztencia azoknak a konkrét feltételeknek<br />
a kutatásában is fontos periódust jelöl ki, melyek azt az illúziót keltették s erősítették,<br />
hogy a moziban látható kép mozgásban van. Ez az értelmez<strong>és</strong> szorosan összefügg<br />
érzékel<strong>és</strong>ünk fiziognómiájával. A második szint akkor lép működ<strong>és</strong>be, amikor egy kép<br />
helyett többről van szó <strong>és</strong> a néző, képzelőerejének köszönhetően, a kép szintézisének<br />
valódi koproducerévé válik. Csak az egymást követő képek összekapcsolásával képes<br />
más r<strong>és</strong>zek, új „ütköz<strong>és</strong>ek”, <strong>és</strong> további gondolati összefügg<strong>és</strong>ek értelmez<strong>és</strong>ére. Adott<br />
133
Change language