Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Zoetrop vagy Csodadob.<br />
Franciaország, Anglia,<br />
Németország, 1860 körül<br />
M E D I A M A G I C A<br />
mint egy ház támfalai. Ezeken az állandó elemeken kívül számtalan kicserélhető járulékos<br />
elem van, mint egy tév<strong>és</strong>orozatban. Az elbeszél<strong>és</strong> tulajdonképpen az identikus,<br />
újrarendezett <strong>és</strong> pozicionált elemek közti összekötő kapocs.” 12<br />
Ezek a kép-hordozók is azt bizonyítják, hogy az állókép nem a mozgás ellentéte.<br />
Ez Werner Nekes archeológiai munkásságának egyik legfontosabb, paradox eredménye.<br />
A mozit általában véve a mozgással azonosítják. Ennek a vizsgálódásnak a legnagyobb<br />
kihívása, hogy arra emlékeztessen, hogy épp ellenkezőleg, a kép mozgásához a néző<br />
aktivitása is szükséges, hogy az nem a „term<strong>és</strong>zettől való”. Inkább a mindenkori eljárástól<br />
függő, különböző term<strong>és</strong>zetű stimulációk eredménye, ami arra k<strong>és</strong>ztet bennünket,<br />
hogy a valóságban mozdulatlan kiinduló<br />
képet interpretáljuk. A legelső filmen,<br />
mondja Nekes, egy kivetített órát<br />
látunk, melynek a kijelzőn vándorló<br />
mutatója volt az első mozgókép. 13<br />
Utazások<br />
A képek özönében gyakran felbukkan<br />
egy rendkívül népszerű téma: az<br />
utazás. Az utazás kedvenc motívumnak<br />
számított a fotográfia szület<strong>és</strong>ekor<br />
is. Egy emlékmű megörökít<strong>és</strong>ekor<br />
a fotográfia azonos szintre kerül<br />
az emlékművel, mintha a kép architektonikus<br />
szubjektuma a maga statikus,<br />
masszív, egyszerű konstrukciójával közölhetne valamit a képhordozó lényegéről.<br />
A fotográfia a papírra átvitt tárgyat a könnyedséggel, a kicserélhető kép múlékonyságával<br />
kompenzálja. A fotó nem festmény. A festménnyel szemben nem független,<br />
nem egyszeri, s az ezzel járó csodálatot sem váltja ki többé. Mivel tehát, Charles<br />
Baudelaire elhíresült kijelent<strong>és</strong>ével 14élve, „indifferenssé” (látszattá) vált, a leképezett,<br />
a kép rangjára emelkedett szüzsé segítségével próbál meg új jelent<strong>és</strong>re szert tenni, új<br />
tartalommal feltöltődni.<br />
Az utazás témája már a fotográfia megjelen<strong>és</strong>e előtt létrejött képekben is különleges<br />
státuszra tett szert, mégpedig azáltal, hogy a szemlélőnek közvetlen hozzáfér<strong>és</strong>t<br />
biztosított egy csodálatos, új világhoz. Ezt a hatást az ábrázolás különleges fortélyai,<br />
például a napszakok, a nappal-éjszaka változásai, amit manipulált, hátulról megvilágított<br />
képek tesznek valószerűvé, s ahol a csillagos égbolt borul a szemlélő fölé, csak<br />
felerősítették. A kukucskálódobozban (amely a camera obscura mechanizmusával<br />
ellentétesen működik) is ez történik: „[A kukucskálódoboz] többnyire távoli városok,<br />
katedrálisok, paloták képét mutatja”. 15<br />
Ugyanez érvényes „az ismert helyeket <strong>és</strong> eseményeket” 16 képi formában bemutató<br />
diorámákra is. Ám ezek a mozdulatlan jelenetek a kiinduló jelenet végtelen számú<br />
variációs lehetőségét tartalmazzák.<br />
A laterna magica, amit mutatványosok népszerűsítettek s vittek faluról falura, még<br />
jobban elmosta a mozgás <strong>és</strong> a nyugalmi állapot, a fotográfia <strong>és</strong> a mozi, a pörgetett <strong>és</strong><br />
mozgatott képek, a mozi <strong>és</strong> kiállítás határait. A mutatványosok vándorolnak az országban,<br />
s vetítők<strong>és</strong>zülékük is arra csábít, hogy a néző más helyekre látogasson el, de úgy<br />
is fogalmazhatunk, hogy helyben utazgasson.<br />
12) Roland Barthes: L’analyse structurale du<br />
récit. In: Communication n’8, Párizs, 1966.<br />
13) Was geschah wirklich zwischen den<br />
Bildern? Media Magica I., 1986. Az órák<br />
Johannis Zahn egy képét veszik alapul.<br />
14) Charles Baudelaire: L’Amour du Mensonge,<br />
Hazugság szerelme, (ford. Babits<br />
Mihály), költemény A romlás virágai című<br />
kötetből, Szeged, 2002, Szukits Könyvkiadó,<br />
163.o.<br />
15) Durchsehekunst, Media Magica 2, 1995.<br />
16) In: Bild-Raum, Media Magica 5, 1996.<br />
132
Change language