Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
M E D I A M A G I C A<br />
A mozi fentebbi definíciója egyértelműen túllép a tulajdonképpeni montázs-fogalmon.<br />
Kevesebb jelentőséget tulajdonít a narratív mozi céljaként tételezett legtökéletesebb<br />
valósághűségnek, inkább a határait feszegető filmes tapasztalatot helyezi előtérbe<br />
azért, hogy kitágíthassa a kinematografikus tapasztalatot például a mozielmélet<br />
irányába, ahogy azt pl. Stan Brakhage a Metaphors on Visionban (1963) meg is tette.<br />
Az Uliisses (1980–82), Werner Nekes legigényesebb filmjének egyik szereplője<br />
ezt a következőképpen fogalmazza meg: „Tenned kell érte valamit, hogy megtörd<br />
azokat a mintákat <strong>és</strong> hiedelmeket, amelyek milliókat tartanak fogva. Szimbolikus<br />
térben élsz, nem valósban. A valós térnek hat dimemnziója van, nem három.<br />
A fantázia világában élsz, ébredj fel, szabadulj meg attól az illúziótól, hogy az idő<br />
segítségével elérheted a valóságot.”<br />
Az Uliisses már a Media Magica-ciklus megjelen<strong>és</strong>e előtt a mozi feltalálásának<br />
különböző epizódjain keresztül tett hallucinatórikus utazásra buzdít, Stanley Kubrick<br />
Űrodüsszeiájához (1968) hasonlóan, amelyben arról fantáziálnak, milyen lenne a jövő<br />
a világegyetem meghódítása után. Ebben a számtalan különböző típusú vizuális tapasztalatot<br />
felvonultató filmben megtaláljuk a fejlőd<strong>és</strong>regény mozzanatait is, egy olyan fejlőd<strong>és</strong>regényét,<br />
ami a képi animáció különböző eljárásmódjait bemutatva a mozi szület<strong>és</strong>ére<br />
emlékeztet. Az 1986-as Mi történt valójában a képekkel?-ben Nekes már nem<br />
csupán a képek mozgatásának különböző módozatait állítja vizsgálódásai középpontjába,<br />
hanem ezen túlmenően alapvetően a képi animáció minden formáját elemzi. Ebből<br />
kiindulva kérdez rá a képek közötti összefügg<strong>és</strong>ekre <strong>és</strong> ott folytatja, ahol az Uliises<br />
abbamaradt, s ahol még metaforikusan közelített a témához. A Media Magica filmciklussal<br />
egy új eposz jön létre, ami az animált képek világában létezik. Ám ez esetben<br />
a képek összeütköz<strong>és</strong>e lehetséges változatainak rendszeres, funkcionális vizsgálata<br />
képezi az elemz<strong>és</strong> vezérfonalát.<br />
Tehát, általában véve, nem visszafelé haladunk a film történetében, hanem kilépünk<br />
belőle, mégpedig oly módon, amit még a kísérleti mozi sem térképezett fel. A film<br />
Nekes tézisének illusztrációja, azt mutatja be, hogy a mozi mint képalkotó eljárás<br />
messze túllép azon, amit mi általánosságban mozi alatt értünk. Miközben a képek<br />
közötti átmeneteket elemzi – ez a vizsgálódás képezte a Media Magica-sorozat első<br />
filmjének tárgyát is – kibontakozik a vállalkozás teljes dimenziója, ami a mozi történetének<br />
eg<strong>és</strong>zét fel kívánja dolgozni.<br />
A tény, hogy ez a film (ahogy a rá következő öt epizód is) szisztematikus, szinte<br />
monoton szigorúságának köszönhetően nem is annyira film, mint inkább kiállítás, azt<br />
bizonyítja, hogy az episztemológiai igény rendkívül gyümölcsöző. Másképp fogalmazva,<br />
itt a „mozi” fogalmának új definíciójáról van szó: Számos korai történeti dokumentum<br />
tanúskodik arról, hogy az emberek sokféle kísérletet tettek a képek összekapcsolására.<br />
E kísérletekben az a közös, hogy megelőzik azt, ami a 19. század elején<br />
moziként megélhetővé válik. Ez többé-kev<strong>és</strong>bé egyezik Szergej M. Eizenstein hipotézisével,<br />
miszerint a kinematizmus fogalma alá tartozik a kinematografikus eszközök<br />
megelőlegez<strong>és</strong>e, amely már jóval a mozi feltalálása előtt feltűnt különböző műalkotásokban.<br />
De Eizenstein is beszámol egy, a különböző eszközöknek <strong>és</strong> hatásoknak,<br />
befogadási feltételeknek <strong>és</strong> az interpretációs lehetőségek széles skálájának köszönhetően<br />
a film intézményesült formájának határain jelentősen túllépő tapasztalatról.<br />
Innentől számítva a „mozi” a képek mozgásának alapvető metaforája, <strong>és</strong> mindenkit<br />
az a kérd<strong>és</strong> foglalkoztat, hogy ez a mozgás milyen feltételek között megy végbe.<br />
130
Change language