You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
3) A Mi történt valójában a képekkel? című<br />
film anyagát iskolai felhasználás céljából<br />
három fejezetre osztották.<br />
4) Laurent Mannoni: The Art of Deception.<br />
In: Eyes, Lies and Illusions. Kiállítási katalógus,<br />
Hayward Gallery, London, 2004, 43. o.<br />
A film előtörténete cím ezt explicit módon juttatja kifejez<strong>és</strong>re: A mozgás <strong>és</strong> a tér,<br />
Fényírás, Az utóképtől a filmes képig 3 című fejezetek jelölik ki Werner Nekes archeológiai<br />
projektjének irányvonalát.<br />
A kinematografikus forma ismeretelméleti vizsgálata során Nekes többek között<br />
a szem fiziológiája <strong>és</strong> az érzékel<strong>és</strong> fenomenológiája közötti összefügg<strong>és</strong>ekkel foglalkozik.<br />
Behatóan tanulmányozza a film kezdeteivel foglalkozó mozitörtén<strong>és</strong>zek munkáját<br />
<strong>és</strong> rámutat arra, hogy a filmvetít<strong>és</strong> intézményesült formája, amely a hangosfilm<br />
1930-as beköszöntével terjedt el, nem a mozi egyetlen, a filmtörténetben felbukkanó<br />
lehetséges variációja. Ez projektjének kulcsfontosságú kijelent<strong>és</strong>e: nevezetesen, hogy<br />
a mozi már jóval azelőtt létezett, hogy klasszikus, általunk ismert formájában megjelent<br />
volna. De még tovább megy, amikor kijelenti, hogy a Lumiere fivérek első nyilvános<br />
párizsi bemutatója 1895-ben csak egy lép<strong>és</strong> a találmányok végtelen sorában,<br />
amelyek mindegyike ugyanolyan fontos a mozi szület<strong>és</strong>e szempontjából.<br />
Nekes archeológiai vizsgálataival arról kíván meggyőzni bennünket, hogy számos<br />
eljárás <strong>és</strong> fejlőd<strong>és</strong>i fokozat szükségszerűen járult hozzá az életszerű mozgás leképez<strong>és</strong>ére<br />
irányuló makacs próbálkozáshoz, már jóval azelőtt, hogy létezett volna a projekcióban<br />
különböző perspektívákat megmutatni képes technológia. Számos<br />
lehetőséget mutat be, amelyek e történet alapját képezik, <strong>és</strong> amelyek számára a mozi<br />
intézményesült formája csak egy rendkívül kis szegmens. A Media Magica<br />
sorozat első epizódját záró szavakkal élve: „A filmet nem egy ember találta fel.<br />
A film sokrétű kutatás eredménye, mely r<strong>és</strong>zben a mágiához, r<strong>és</strong>zben az<br />
alkímiához, r<strong>és</strong>zben az okkultizmushoz kötődik.”<br />
Innen ered például Nekesnek a mágia <strong>és</strong> a vallás között elhelyezkedő árnyékszínház<br />
különböző megjelen<strong>és</strong>i formái iránti lelkesed<strong>és</strong>e. „A legrégibb, a fényt műv<strong>és</strong>zien alkalmazó<br />
műv<strong>és</strong>zi formát”, melynek előzményei már 2000 évvel ezelőtt megjelentek, még ma<br />
is gyakorolják Egyiptomban, Jáván vagy Balin. Erre utalnak Laurent Mannoni alábbi sorai:<br />
„Ha a moziról beszélünk, nem feledkezhetünk meg arról, hogy az Illúzió műv<strong>és</strong>zetéről<br />
van szó, nem pusztán csak a külvilágnak a vászonra való mechanikus áthelyez<strong>és</strong>éről.” 4<br />
Perzisztencia-jelenségek<br />
Minden a kép leírásával kezdődik, melynek szép példáit találjuk a reneszánsz traktátusokban.<br />
Az ortogonális hálóval bevont transzparens ablak a camera obscura módszereihez<br />
hasonlóan először teszi lehetővé egy pontos kép centrálperspektivikus ábrázolását.<br />
Miután megbarátkoztunk e felismer<strong>és</strong>sel, ezt követően folyamatosan a torzulások<br />
legkülönbözőbb formái fejlődnek ki, amelyeket anamorfózisoknak nevezünk. Ennek<br />
az elvnek köszönhetően egy festett vagy rajzolt képben egy másik kép rejtőzhet. A rejtett<br />
motívumot az első kép közepére helyezett tükröződő cilinder vagy kúp segítségével<br />
fedezhetjük fel. Más anamorfózisokban a néző csak egy más, szokatlan perspektívából<br />
szemlélve veszi <strong>és</strong>zre a rejtett képet.<br />
A fotográfia, majd k<strong>és</strong>őbb a mai fényjátékszínház fejlőd<strong>és</strong>ének történetében is döntő<br />
jelentőségű a camera obscura, valamint a 17. században feltalált laterna magica újrafelfedez<strong>és</strong>e,<br />
melyeket a diavetítők elődjének tekinthetünk. Cesaro Cesariano Vitruvius<br />
1521-es De architectura libri decem című értekez<strong>és</strong>ének fordításához írt kommentárjában<br />
találkozunk a camera obscura első nyomtatott leírásával. A camera obscura<br />
parányi nyílásán keresztül projektált, kezdetben fejtetőre állítva megjelenő képet először<br />
egy tükör segítségével fordították meg, majd kb. 150 évvel k<strong>és</strong>őbb csiszolt<br />
127
Change language