You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
6) Vö. Jacques Dane: „One can look at seeing”.<br />
Kleine psychologie van een foto. In:<br />
Nieuwsbrief Nederlands Fotogenootschap.<br />
Nr. 7, 2005. július, 19-21. o.<br />
7) Irwin Reichstein: A Multigraph from<br />
Montreal. In: Photographic Canadiana.<br />
33. évfolyam, Nr. 1., 2007. május-június,<br />
12-17. o. A cikk Bob Carter által összefoglalt<br />
változata megtalálható a Photographic<br />
Historical Society of Canada honlapján:<br />
http://www.phsc.ca/reichstein.html.<br />
8) 1893. október, 148. o.<br />
9) 1894. október, 216. o.<br />
kíséreljük meg a szemkontaktus megteremt<strong>és</strong>ét a kettős tükörképpel. Ez term<strong>és</strong>zetesen<br />
szintén elforgatja a szemeit, <strong>és</strong> a tekintetek ismét nem találkoznak. A látszólag illogikus<br />
folyamat az egyszerű <strong>és</strong> a kettős tükröződ<strong>és</strong>ek bonyolult kereszteződ<strong>és</strong>-rendszeréből adódik.<br />
A hiábavaló kísérletezget<strong>és</strong> nyomán szinte már arra hajlunk, hogy a kettős tükörképeknek<br />
önálló cselekv<strong>és</strong>i módot tulajdonítsunk, amely a szemkontaktus tudatos elkerül<strong>és</strong>ére<br />
irányul. Az egyszerű <strong>és</strong> dupla tükröződ<strong>és</strong>ek keveréke bizonyos tekintetben<br />
önálló létez<strong>és</strong>be kezd. Az okozó érzékel<strong>és</strong>ében a négy tükörkép hozzárendel<strong>és</strong>einek<br />
látszólag egyértelmű rendszerétől lassan eloldódva identikus ősképpé alakulnak.<br />
A saját képünkhöz fűződő viszony ezáltal komplex módon fogalmazódik meg.<br />
A portré modellje számára ebben a tükörkabinetben először csupán a saját tükörképhez<br />
fűződő viszonyról van szó, utána azonban egy eredetileg ebből levezethető, identikus<br />
Én elképzel<strong>és</strong>éről is, végül pedig az önmagunkról alkotott identikus kép megszűn<strong>és</strong>éről.<br />
Ezzel még nincs vége. A folyamatot egy további nézet hozzáadásával, fölérendelt<br />
perspektívából egy kamera figyeli. A kamera nem vesz tudomást az előtte zajló tapasztalási<br />
folyamatról, <strong>és</strong> különbségtétel nélkül, teljesen semleges módon állítja össze<br />
a mediális csoportképet az egymással egyenértékű ősképből <strong>és</strong> négy tükörképéből.<br />
A portré modellje ezzel szemben, miközben különböző tükörképek veszik körül, önmagát<br />
a képtér elzártságában tapasztalja meg, nagyon egyedül, önmaga képeinek szorításában,<br />
amelyek még csak nem is a sajátjai. 6<br />
Feltételezhető, hogy épp ez a katartikus tapasztalat volt az, ami az elmúlt évszázad<br />
elején a tükörkabinetet <strong>és</strong> a benne keletkező felvételeket a műv<strong>és</strong>zek számára olyan<br />
érdekessé tette. Műv<strong>és</strong>zettörténetileg ekkor röviddel az analitikus kubizmus csúcspontja<br />
utáni időben járunk. Soknézetűség, elszakadás a látványtól, a centrális perspektíva<br />
megfordítása <strong>és</strong> feloldása, a tér <strong>és</strong> a tárgy vagy a portré modelljének körvonalazása<br />
– csupán néhány címszó, amely akkoriban a műv<strong>és</strong>zeket <strong>és</strong> elméletírókat foglalkoztatta.<br />
E tanulmány írása közben felvettem a kapcsolatot a képtípus egy másik gyűjtőjével:<br />
Irwin Reichstein Ottawából egy ilyen típusú, Montrealban keletkezett fotó által<br />
inspirálva, kikutatta a kép alapjául szolgáló alapgondolatot, <strong>és</strong> ezt nemrég publikálta is. 7<br />
Addig a szakirodalomban erre vonatkozóan leginkább Albert A. Hopkins Magic: Stage<br />
Illusions, Special Effects and Trick Photography című, 1897-ben megjelent könyvére<br />
utaltak. Reichstein azonban felkutatta Hopkins könyvének tulajdonképpeni forrását,<br />
<strong>és</strong> abból indult ki, hogy a fotográfus, James B. Shaw volt valószínűleg az első, aki ilyen<br />
jellegű fotókat k<strong>és</strong>zített, mégpedig 1893 körül, az Atlantic Cityben (New Jersey),<br />
a Boardwalkon működött stúdiójában. Reichstein a „fotográfia eme különös alkalmazásának”<br />
legkorábbi, számára ismert említ<strong>és</strong>éből következtetett erre, amely egy bizonyos<br />
Mr. Shaw tollából származik, <strong>és</strong> a The Popular Science News and Boston Journal<br />
of Chemistry című folyóiratban jelent meg. 8 Úgy tűnik, a hír innét terjedt el a fotográfiai<br />
szakfolyóiratokon keresztül az eg<strong>és</strong>z világon, amelyhez elsősorban a Scientific<br />
American című népszerű tudományos folyóiratban 9 megjelent kimerítő cikk járult<br />
hozzá, amit Reichstein teljes hosszúságában idéz. A cikkben először jelenik meg<br />
a kamera <strong>és</strong> a tükrök együttesének teljes <strong>és</strong> pontos leírása, három, rajzos illusztrációval,<br />
amelyek nyomán bárki meg is építhette azt. Reichstein az ezt követő időszakból<br />
származó további publikációk alapján arra a következtet<strong>és</strong>re jut, hogy az eljárás már<br />
1893/1894 körül általánosan <strong>és</strong> világszerte ismert volt az amatőr- <strong>és</strong> professzionális<br />
fotográfusok számára.<br />
121
Change language