12.12.2012 Views

Pillanatgépek és tekintetporlasztók - C3

Pillanatgépek és tekintetporlasztók - C3

Pillanatgépek és tekintetporlasztók - C3

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

L Á T V Á N Y V I S Z O N Y O K<br />

A <strong>Pillanatgépek</strong>-kiállítás a kísérletező szellemet akarja érzékelhetővé tenni, amely<br />

e gépek mögött rejlik, <strong>és</strong> amely napjaink képzőműv<strong>és</strong>zeire sem maradt hatás nélkül.<br />

Olyan műalkotásokat mutat be, amelyek a 20. század hatvanas évek óta keletkeztek,<br />

amikor is a kinetikus műv<strong>és</strong>zet, az op art <strong>és</strong> a concept art révén megindult a mechanikus<br />

mozgás függvényében vizsgált <strong>és</strong> az <strong>és</strong>zlel<strong>és</strong>elméletekkel összekapcsolt optikai jelenségek<br />

fokozottabb recepciója. A műalkotásokat történelmi objektumokkal társítjuk,<br />

amelyek Werner Nekes experimentális filmrendező négy évtized alatt fölépített gyűjteményéből<br />

származnak. Nem célunk, hogy valamilyen evolutív, a műszaki haladás előtt<br />

tisztelgő fejlőd<strong>és</strong>t mutassunk be. A mindenkori műv<strong>és</strong>zi viszonyulás alkalmanként<br />

újraértékel<strong>és</strong>ekkel jár együtt, a megöröklött technikákat saját tartalmaihoz használja fel,<br />

abban a reményben alkalmazza a tekintetgépeket, hogy tekintetünket újra élessé teheti.<br />

Nézőnyílások<br />

A pillanatgépek terelik, irányítják tekintetünket, kanalizálják <strong>és</strong> elrendezik. Csapongó<br />

nézelőd<strong>és</strong>ünket fókuszálásba polarizálják. Nyilvánvalóvá teszik, hogy a körülöttünk<br />

lévő világot eleve képekként <strong>és</strong>zleljük, hogy az „ártatlan szem” egyáltalán nem létezik,<br />

sem olyan term<strong>és</strong>zet, amely független tudna lenni a képtől. A pillanatgépek lehetnek<br />

eg<strong>és</strong>zen egyszerűek, de fölöttébb bonyolultak is. Ha jobb <strong>és</strong> bal kezünk hüvelyk- <strong>és</strong><br />

mutatóujját egymáshoz illesztjük <strong>és</strong> a szemünk elé tartjuk, rálátásunkat a dolgokra<br />

a látómező rombusz, háromszög vagy – alsó kezünket a felsőhöz képest elfordítva –<br />

négyszög alakú kivágásával összpontosíthatjuk. A digitális kamera ehhez képest már<br />

technikailag bonyolultabb eszköz, jóllehet az eredmény itt is csak egy négyszög alakú<br />

kép a világról. A kamera útját is állhatja tekintetünknek. Mert ki látja igazában az<br />

objektumot – az ember vagy a k<strong>és</strong>zülék? És egyáltalán, mi olyat <strong>és</strong>zlel az ember a kereső<br />

mögött a világból, amit a különböző médiák, a filmek <strong>és</strong> festmények, a könyvek <strong>és</strong> folyóiratok<br />

még nem közvetítettek volna neki? Nem vesz-e át az összetett technika mindenfajta<br />

beállítást, <strong>és</strong> nem szolgál-e a tekintet zsilipjeként?<br />

A pillanatgépek eszerint megnyithatják a látást vagy látószöget kínálhatnak, egyformán<br />

szolgálhatják a szabad rálátást <strong>és</strong> az eltakarást. A lovaknak, ha közutakon használják<br />

őket, szemellenzőre van szükségük, hogy látóterük a haladási útvonal irányára<br />

szűküljön. A benyomások sokfélesége ugyanis teljesen kihozná őket a sodrukból.<br />

Az érzékelt látvány feldolgozási zavaraiban szenvedő emberek saját stratégiákat dolgoznak<br />

ki vagy segédeszközöket használnak ahhoz, hogy a környezet vizuális ingereivel<br />

szembeni túlérzékenységüket kompenzálják. Az Irlen-szindrómával küszködőknek2<br />

például speciális, színezett lencséjű szemüveg segíthet az őket érő ingerek<br />

jobb feldolgozásában. Sok híresség használ hatalmas napszemüveget, hogy egyféle<br />

ernyőt helyezzen maga <strong>és</strong> az őt megfigyelő nagynyilvánosság közé. Lehet, hogy ha<br />

minden érzéki benyomás szűretlenül, e közbeiktatott rostélyok nélkül záporozna ránk,<br />

szem elől tévesztenénk magunkat, <strong>és</strong> megbolondulnánk?<br />

Régi fölismer<strong>és</strong>, hogy csak a r<strong>és</strong>zletek elhanyagolása teszi lehetővé az áttekint<strong>és</strong>t,<br />

csak a felejt<strong>és</strong> az emlékez<strong>és</strong>t, csak az érzékvilágtól való elvonatkoztatás a stratégiát.<br />

Az optikai jelenségek fölfedez<strong>és</strong>éből kiindulva különböző k<strong>és</strong>zülékeket fejlesztettek<br />

ki, hogy a világ sokféle megjelen<strong>és</strong>i módját rendezzék, <strong>és</strong> áttekinthető képekbe foglalják.<br />

Döntően két jelenség szükséges ehhez: a látótér behatárolása <strong>és</strong> a fény nyalábba<br />

gyűjt<strong>és</strong>e. R<strong>és</strong>zleges napfogyatkozáskor, amikor a környezet már elsötétült, egy lombos<br />

fa alatt apró napsarlók sokaságát figyelhetjük meg a földön. A levelek közti hézagok<br />

2) Helen Irlen amerikai pszichológus<br />

a tanulási zavarok szakértőjeként az<br />

1980-as években jött rá, hogy egyes emberek,<br />

akiket autistaként soroltak be, valójában<br />

a fényspektrum bizonyos frekvenciáival<br />

szembeni túlérzékenységben szenvednek.<br />

A túlérzékenységet ellensúlyozó szűrőszemüvegekkel<br />

fölismerhető az addig<br />

megfejthetetlen érzékel<strong>és</strong>i információ.<br />

12

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!