You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
3) Serge Stauffer: Marcel Duchamp in<br />
Polen. Die Papierek lakmusowy von S.I.<br />
Witkiewicz, 1921. In: Jahrbuch für Texte<br />
und Bilder. Nr. 7. Szerk.: Dieter Schwarz.<br />
Zürich, 1986. o. n.<br />
4) Túlságosan k<strong>és</strong>őn jutott el hozzám egy<br />
utalás: James W. McManus: Trucage photographique<br />
et déplacement de l’objet. A propos<br />
d’une photographie de Marcel Duchamp<br />
prise devant un miroir a charnieres (1917).<br />
In: Les Cahiers du Musée national d’art<br />
moderne. Nr. 92, 2005. július, 94-111. o.<br />
McManus szorgalmazta négy évvel ezelőtt<br />
a fotó megvásárlását a Centre Pompidou<br />
számára, majd egy kiállítást k<strong>és</strong>zített elő<br />
a washingtoni National Portrait Gallery-ben:<br />
Inventing Marcel Duchamp: The Dynamics<br />
of Portraiture. 2009. március 27-től augusztus<br />
2-ig.<br />
5) E helyen szeretnék köszönetet mondani<br />
Werner Zellien fotográfusnak, aki partnerem<br />
volt ebben az akcióban, s aki elsősorban<br />
a felmerülő fotótechnikai kérd<strong>és</strong>eket<br />
oldotta meg. Javaslata nyomán k<strong>és</strong>zültek<br />
el professzionális fekete-fehér polaroidként<br />
a felvételek, amelyeket azonnal<br />
oda lehetett adni a portrék modelljeinek.<br />
Ezzel párhuzamosan egyes esetekben színes<br />
képek is k<strong>és</strong>zültek. Két évvel k<strong>és</strong>őbb színes<br />
digitális fotóval ismétlődött meg az akció.<br />
Az 1917-ben New Yorkban k<strong>és</strong>zült portrén Marcel Duchamp látható. A Duchampirodalomban<br />
viszonylag gyakran megjelent a fénykép, amelyet legtöbbször – a keletkez<strong>és</strong><br />
valós folyamatát félreismerve – fotómontázsként jelöltek. Sokáig senki nem<br />
gondolkodott el alaposabban erről a szokatlan fotóról – kivéve Serge Stauffert, 3 aki csupán<br />
„meglepő, de ugyanakkor csak tisztán külsődleges” párhuzamot mutatott ki Witkiewicz<br />
portréjával. A képet Duchamp életrajzának <strong>és</strong> külsőjének illusztrációjára használták,<br />
arra azonban senki nem jött rá, 4 hogy itt műv<strong>és</strong>zi alkotásról lehet szó.Arturo Schwarz The<br />
Complete Works of Marcel Duchamp<br />
című, átfogó műtárgyjegyzékében<br />
a fotó nem bukkan fel, még összehasonlító<br />
fényképként sem. Ezt a meglepő<br />
tényt azzal magyaráztam magamban,<br />
hogy egyszerűen nem állt rendelkez<strong>és</strong>re<br />
elegendő információ ehhez<br />
a tükörfotóhoz.<br />
Első kérd<strong>és</strong>em ezért így hangzott:<br />
hogyan k<strong>és</strong>zültek a tükörfotók? Az<br />
elvre hamar rájöttem a fürdőszobámban<br />
található háromr<strong>és</strong>zes tükrös szekrénnyel<br />
folytatott kísérleteim során.<br />
1998-ban pedig egy berlini vásáron<br />
tartott bemutató keretében alkalmam<br />
nyílt egy nagy tükrökkel berendezett<br />
átmeneti fotóstúdió felállítására.<br />
Elsődleges célom az volt, hogy<br />
Duchamp portréját az adott stílusban<br />
<strong>és</strong> a lehetőségek szerint pontosan<br />
rekonstruáljam. A második szempont<br />
a különböző vásárlátogatókkal kialakított<br />
kapcsolat volt, akiknek felajánlottam,<br />
hogy ugyanilyen formában,<br />
ingyenes fotó k<strong>és</strong>zül róluk. Három nap leforgása alatt több mint száz portré keletkezett;<br />
a reakciók megfigyel<strong>és</strong>e a felvétel előtt, közben <strong>és</strong> alatt nagyon sok tanulsággal járt, <strong>és</strong><br />
megerősítette azt a feltételez<strong>és</strong>emet, hogy ebben az esetben nem csupán egy technikai<br />
apparátusról van szó, hanem a portrézás alanyai számára egy önmaguk megtapasztalására<br />
szolgáló térről. A reakciók r<strong>és</strong>zben nagyon hevesek voltak, a spontán kiváltott nevetőgörcstől<br />
a hirtelen rémületig <strong>és</strong> a stúdió csaknem pánikszerű elhagyásáig terjedtek. 5<br />
Technikai háttér<br />
Térjünk vissza ahhoz a kérd<strong>és</strong>hez, hogy valójában miként k<strong>és</strong>zülnek ezek a fotók.<br />
Kezdjük a tényekkel: a kép létrejöttét lehetővé tevő építmény két tükörből áll, amelyek<br />
egymáshoz képest 72 fokos szöget (egy kör ötöde) zárnak be. A tükrök szélessége körülbelül<br />
egy méter, hogy egy ennek megfelelő szélességű képkivágás létrejöhessen.<br />
A kamerát körülbelül öt méterre kell elhelyezni a két tükör metsz<strong>és</strong>tengelyétől, mivel<br />
ott kezdődik az a terület, amelyben a kamera már nem tükrözi önmagát a tükrökben.<br />
A tükrök <strong>és</strong> a kamera közti oldalsó területeket fekete kendő takarja el. A tükrök között<br />
Umberto Boccioni:<br />
Io / Noi, 1907/08<br />
Marcel Duchamp.<br />
Broadway Photo Shop,<br />
New York, 1917<br />
119
Change language