Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Ismeretlen,<br />
1912 körül<br />
Stanis³aw Ignacy<br />
Witkiewicz.<br />
Ismeretlen fénykép<strong>és</strong>z,<br />
Szentpétervár, 1917<br />
Ezek a fotók, amelyeket Auster „trükkfelvételeknek” nevez, <strong>és</strong> amelyek két tükör<br />
segítségével jöttek létre, mára ritkasággá váltak. Többéves keres<strong>és</strong> után csupán körülbelül<br />
hatvan történeti példára bukkantam, bár a 19. század vége óta valószínűleg több<br />
ezer k<strong>és</strong>zülhetett belőlük. Erre utal egy ismeretlen nő fotója, amelyhez mindössze<br />
egy bizonytalan datálás tartozik. 2 Jobbra lent a motívummal együtt fotózott azonosítószám<br />
látható, amely a fénykép <strong>és</strong> a megbízó k<strong>és</strong>őbbi egymáshoz rendel<strong>és</strong>ét szolgálta:<br />
„4901/121”. Ez bármit jelenthet, de legalábbis azt mutatja, hogy a felvételek sorozatgyártásban<br />
k<strong>és</strong>zültek, akkora mennyiségben, hogy rendez<strong>és</strong>ükhöz<br />
többszámjegyű jelzet volt szükséges.<br />
Sam Auster portréjával összevetve nyilvánvalóvá<br />
válik, hogy egy kis fejfordulat vagy egy kissé más<br />
arckifejez<strong>és</strong> mennyire átalakíthatja a fotó összkarakterét.<br />
Itt barátnők vagy kolléganők vidám társaságát<br />
láthatjuk a munka szünetében. E portréfotóknál minden<br />
gesztus <strong>és</strong> minden rezdül<strong>és</strong> azonnal megötszöröződik,<br />
a néző számára pedig inkább egy csoport<br />
jellegzetességeit hordozzák, semmint az ábrázolt személy<br />
individuális kifejez<strong>és</strong>ét. Az ifjú hölgyeket szemmel láthatólag igencsak szórakoztatja<br />
a helyzet, amelybe belekerültek; számukra kivételes ez a szituáció. Az ilyen<br />
jellegű, általam ismert fotókon a személyek tartása komoly, kissé merev, mintha<br />
gátolnák őket az őket körülvevő tükörképek.<br />
Az első világháború idején keletkezett Stanisław Ignacy Witkiewicz portréja. 1915<br />
<strong>és</strong> 1917 között vették fel, nem az Egyesült Államokban, mint az ilyen jellegű, általam<br />
ismert fotók többségét, hanem Péterváron. Witkiewicz 1885-ben született Varsóban,<br />
<strong>és</strong> egyike a lengyel avantgárd legfontosabb műv<strong>és</strong>zeinek. 1912-től kezdve foglalkozott<br />
intenzíven a fotóval, különösen a portréval. Mivel figyelme középpontjában a fotóportré,<br />
a fotografikus önarckép <strong>és</strong> annak az Én megjelenít<strong>és</strong>ére alkalmazható lehetőségei<br />
álltak, a bemutatott fényképnek eg<strong>és</strong>z más jelentőséget tulajdoníthatunk, mint<br />
a kommerciális fotóstúdiókból származó képeknek. Witkiewicz műv<strong>és</strong>zként tudatosan<br />
választotta az önarcképet. 1924-ben még egy portrék<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>re szakosodott céget is<br />
alapított, melynek üzleti rendjében a képi eredményen túl a megbízástól a portré keretez<strong>és</strong>éig<br />
tartó teljes processzust mint egységes <strong>és</strong> összefüggő műv<strong>és</strong>zi munkafolyamatot<br />
írja le. Függetlenül tehát attól, ki nyomta le ebben az esetben a kioldógombot,<br />
ez a fotó Witkiewicz műv<strong>és</strong>zi munkája, <strong>és</strong><br />
befogadása is ennek szellemében zajlott.<br />
Hasonló a helyzet azzal az 1907/08-ra<br />
datálható portréval, amelyen az olasz futurista,<br />
Umberto Boccionit látható. A fotót<br />
Boccioni papírra montírozta <strong>és</strong> fent középen,<br />
valamint jobbra, oldalt az „io/noi”, tehát „én/<br />
mi” feliratot helyezte el. Ezt az anonim stúdiófelvételt<br />
szintén műalkotássá nyilvánították,<br />
műfajában ez az egyik legismertebb. Ezzel<br />
eljutottam ahhoz a fotóhoz, amelynek nyomán<br />
a motívummal foglalkozni kezdtem.<br />
I N T E R V A L L U M – I N S P I R Á C I Ó – I N T E R A K C I Ó<br />
2) Lásd a 2008 júliusában általam létrehozott<br />
internetes oldalt, ahol bemutatom az<br />
összes ilyen jellegű, számomra ismert fotót.<br />
http://www.uneinsamkeiten.blogspot.com<br />
118
Change language