You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
egy látogató vehet kézbe, rejti az ultrahangos pozícionáló érzékelőt (ultrasonic position<br />
tracker). Ez nagy pontossággal segít meghatározni a néző aktuális pozícióját a térben,<br />
amihez a vetített kép igazodik, vagyis a kép mindig a kitüntetett Megfigyelő helyzetéhez,<br />
mozgásához igazodva változik. Nem szoktuk meg, hogy egy kép így viselkedjen.<br />
Általában vagy statikusan, vagy mozgókép esetében a folytonosság illúzióját megteremtendő<br />
periodikus szakaszossággal mutatkozik. Itt dinamikus képpel találkozunk,<br />
melyet csak a térben található „többi”, passzív látogató tekinthet meg más perspektívából,<br />
mint az interf<strong>és</strong>z révén annak változásait szabályozó, a megfigyelő szerepét vállaló,<br />
aktív nézőé. A „mozgóképet” tehát a megfigyelő mozgása teremti meg a többi látogató<br />
számára is. A sztereókép által a mű még egy meglepő, új, a fentieket erősítő sajátossággal<br />
gazdagodott. A Promenád terébe lépve lehetetlen szabadulnunk attól az érzetünktől,<br />
hogy benne vagyunk a képben, s az aktív képnézőt, az interf<strong>és</strong>szel a kezében mozgó<br />
látogatót nem csak a kép alakítójaként, hanem egyúttal annak r<strong>és</strong>zeként érzékeljük.<br />
Maurer Dóra filmjében, a Relatív leng<strong>és</strong>ekben a nézőpontnak, valamint a fotokinetikus<br />
rögzít<strong>és</strong> viszonylagosságának kitüntetett szerepe van. Az egyszerű ábrák (egy<br />
fénylő, kúpalakú test nézetei) mozgáskoordinátáinak megfejt<strong>és</strong>e, a finom eltér<strong>és</strong>ek<br />
okainak magyarázata gyakorlatilag lehetetlen, ha pusztán a rögzített képeket látjuk,<br />
ám azonnal nyilvánvalóvá válik, ha feltárulnak, láthatóvá válnak a rögzít<strong>és</strong> körülményei.<br />
Ez a mű egyszerre szól a képzőműv<strong>és</strong>zeti formaképz<strong>és</strong>nél alapvető finom variációk,<br />
eltér<strong>és</strong>ek, változatok érzékel<strong>és</strong>ének szerepéről, a mozgó tárgy, kamera képeinek<br />
egymáshoz való viszonyítása, analízise révén a filmképen rögzített mozgás relativitásáról,<br />
a manipulációról <strong>és</strong> a manipuláció leleplez<strong>és</strong>éről.<br />
Csörgő Attila kinetikus műve, az Eseménygörbék, mintha az ős-kísérlet, a tűzből<br />
kiragadott, izzó végű fahasáb vagy „eleven szén” lendületes mozgatásával a sötét háttérbe<br />
rajzolt ábrák jelenségének korszerű megidéz<strong>és</strong>e lenne. Hasonlóképp felidézhetjük<br />
a mechanikus televízió legendás alkatr<strong>és</strong>zét, a külvilág képét diszkrét pontokká alakító,<br />
gyors fordulatokkal szkennelő Nipkow-tárcsát is, mint médiaarcheológiai előképet.<br />
Két kör alakú tárcsát látunk, melyek nagy sebességgel saját tengelyük körül forognak,<br />
egymást némileg átfedve, s ezen a közös területen egy-egy egyszerű, a háttérvilágításból<br />
adódóan fénylő állókép, ábra (kör, háromszög, fekvő nyolcas, a végtelen jele)<br />
rajzolódik ki. A folytonos, nem szűnő működ<strong>és</strong> jelentő formákat teremt, melyek értelmezhetetlenül<br />
szétesnek, ha e működ<strong>és</strong> abbamarad. A megállított tárcsákon látható kétkét<br />
folyamatábra az avatatlan szemlélőnek önmagában semmit sem árul el arról, milyen<br />
forma képződik majd, ha e görbék adott, állandó sebességgel, a folytonosan változó<br />
metsz<strong>és</strong>pontok sokasága révén „vetíteni” kezdenek. A gyors mozgás révén produkált<br />
szabályos, statikus geometriai ábrákat nézve felmerül, hogy ilyen lehet talán a figyelem,<br />
a világot szemlélő <strong>és</strong> megérteni vágyó tudat működ<strong>és</strong>ének egyszerű modellje.<br />
Ha elolvassuk az Ismétl<strong>és</strong>elméleti téziseket <strong>és</strong> a másik, Azonosításelméleti vizsgálatok<br />
című tézissort Erdély Miklóstól, s megnézzük a kapcsolódó fényképeket, látszólag<br />
semmi sem indokolja, hogy e műveket jelen kontextusban tárgyaljuk. A felvetett problémák<br />
<strong>és</strong> megoldások, a megfogalmazás <strong>és</strong> – a mellé rendelt – képi megvalósulás konceptuális<br />
jellegzetességeitől mi sem áll távolabb, mint az illúzió optikája. Ugyanazon<br />
negatívról k<strong>és</strong>zített két nagyítás <strong>és</strong> (köztük) egy nagyon hasonlóról k<strong>és</strong>zített nagyon<br />
hasonló másik, majd ezen eljárás különféle szituációkban, illetve tárgyakkal történő<br />
megismétl<strong>és</strong>e – így írható le a fotósorozat, mely az egyedi <strong>és</strong> duplikátum, eredeti <strong>és</strong><br />
másolat, az egyszeri <strong>és</strong> a megismételt, reprodukált viszonyát tárgyaló tézissorokat<br />
105
Change language